Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-05 / 80. szám

1988. április 5. • PETŐFI NÉPE • 5 HA 1988, AKKOR: BÉR KLUB Esély a dinamikus fejlődésre Lesz-e szerencséje (is) a jánoshalmi Bácskának? Herédi Kálmán, a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövet­kezet elnöke nem szívesen nyilatkozik arról, hogy szövetkezetüket fölvették a bérklubba. Ennek „ára” ugyanis egyebek között olyan pénzügyi feltételnek való megfelelés, amit nagyon nehéz tartani, és rajtuk kívül álló okok miatt is elveszíthetnek. Akkor pedig minden másként alakul, mint ahogyan tervezték. Nos, ezt figyelembe véve is érdemes megismerkedni a jános- halmiak vállalkozásával, illetve a bérklubbal és háza- tájával. Nincs korlát — Tulajdonképpen mi az a bérklub, milyen előnyö­ket élveznek tagjai? — kérdezem Herédi Kálmántól. — Egyetlen előnye van, ez egyúttal a célja is, de az a Bácska számára fölbecsülhetetlen értékű. A klubtag cégeknél nincs bérkorlát: azaz, a létrehozott termék­kel fedezett, elvégzett munka értékét kifizethetjük dol­gozóinknak anélkül, hogy ez progresszíven emelkedő adót vonna maga után. A termelő cégeknek alapvető érdekük, hogy odafi­gyeljenek arra, hogyan alakul a béradójuk: hiszen ennek összege elérheti, sőt meg is haladhatja a mérleg szerinti nyereséget, azaz, akár veszteségbe is viheti a céget. A jánoshalmi Bácskában az idén 2,5 százalékos bérfejlesztést tesznek lehetővé a szabályozók. Abszo­lút összegben ez tízhavi munkabérre sem elegendő a szövetkezetben. — Jártunk már úgy három évvel ezelőtt — folytatja az elnök —, hogy kénytelenek voltunk lemondani egy értékes megrendelést és szabadságra küldeni a dolgo­zóinkat, hogy ne lépjük túl a kritikus bérhatárt. Nem akarjuk, hogy megismétlődjön ez az eset. Az idén már öt tőkés partnerrel dolgozunk a korábbi egy helyett, sokkal több a megrendelésünk mint korábban volt, a textilüzemünkben például csak túlórázással győzzük a munkát. Ezt a több éve tartó felújítást, ezt a lendüle­tet törjük meg^azért, mert bérrel nem tudjuk követni? Hosszú időn keresztül azon munkálkodtunk, hogy szövetkezetünkben helyreálljon a főmunkaidő becsü­lete. Ezt úgy értük el, hogy dolgozóink sokat dolgoz­hattak, de sokat is kerestek. Ennek köszönhető szö­vetkezetünk dinamikus gazdasági fejlődése, hogy nye­reségünk 3 év alatt 6 millió forintról 24 millióra növe­kedett. Textilüzemünkben például 23 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre tavaly, de érdemes volt! Ma már olyan jó minőségű ruhák kerülnek ki varro­dáinkból, amelyekért a nyugati partner negyven fo­rintot ad darabonként! Ha mindenki idejében fizet... — A múlt esztendőben hogyan volt lehetőségük olyan nagyarányú bérfejlesztésre? — Többször is nyertünk a tőkésexport-fejlesztő pályázaton. Az idén már nincs ilyen pályázat. Egyet­len esélyünk a 2,5 százalékosnál nagyobb bérnöve­lésre a klubba való felvételünk. — Amelynek feltételei igen nehezek. Elsorolná eze- ket? — Elsőként említeném a szövetkezet likviditását, azaz fizetőképességét: 30 napon belül minden tartozá­sunkat ki kell tudnunk egyenlíteni. Tiszta lappal kellett indulnunk, ezért a múlt év végéig visszafizettünk 10 millió forint hitelt a kereskedelmi banknak. Máskor ál­talában 8—10 millió forint volt a szokásos számlahite­lünk, most mindössze 2,5 milliót igényeltünk —, és kaptunk is kedvező feltételekkel, mivel a bank elsőren­dű adósnak minősítette szövetkezetünket. Ez a két és fél milliós forgótőke abban az esetben lesz elég a terme­lésünkhöz, ha minden partnerünk idejében fizet. Ezért kell meggondolnunk, kivel kötünk üzletet. Nem elég jól dolgozni, pontosan, határidőre szállítani, jól eladni a terméket. Az sem mindegy, kinek. így a naprakész, pontos, alapos információk számunkra nélkülözhetet­lenek. A klubtagság feltétele ezen kívül a 13 százalékos vagyonarányos nyereség elérése, a tőkés export jelen­tős mértékű növelése, valamint a központi árintézke­dések szigorú betartása. Ez utóbbit két évre visszame­nően vizsgálják. Ismerek egy kiváló Bács-Kiskun me­gyei céget: ezért nem vették fel a bérklubba, mert a kö­zelmúltban az engedélyezettnél magasabb áron adták egyik terméküket. Borotvaélen — Mondhatni: e klub tagjának kiválónak, szeplőte­lennek, de egyszersmind szerencsésnek is kell lennie. Hi­szen a legmegbízhatóbb partnerükkel is előfordulhat, hogy nem tud fizetni, következésképpen szövetkezetük is pénzügyi zavarba kerülhet. — Valóban borotvaélen táncolunk, de nagyon óva­tosan tesszük. Egyelőre sem létszámot nem bővítünk, sem a 2,5 százalékos bérfejlesztést nem lépjük túl. Majd csak akkor, amikor már látjuk, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy megfeleljünk a klubtagság feltétele­inek. — És ha mégsem sikerül? — Annak akkor a mi esetünkben szankciója nincs, következménye is csak annyi, hogy marad minden a régiben. Azaz, a 2,5 százalékos bérfejlesztéssel kelle­ne) „kihúznunk” az évet. De bízunk benne, hogy szövetkezetünk dolgozóinak összefogásával megfele­lünk ezeknek a szigorú feltételeknek. Az első negyed­évi gazdasági eredményeink igazolják optimizmusunk jogosságát. Őszintén kívánjuk a jánoshalmiaknak, hogy sike­rüljön ipegtartaniok klubtagságukat, de adódik a kér­dés: feltétlenül a bérklubra van szükség bizonyos nép- gazdasági érdekek érvényre juttatásához? Nem lenne egyszerűbb és célszerűbb inkább a bérszabályozáson változtatni?... Almási Márta KRITIKUS IDŐSZAK Átalakul a kohászat Az elmúlt esztendőben jó né­hány vállalat került rendkívül ne­héz helyzetbe. Ide tartozott a Ganz-MÁVAG, a Láng Gépgyár vagy a Péti Nitrogénművek is. Ez önmagában ma már nem hat az újdonság erejével. Ám kialakult és erősödik egy másik tendencia is. Nemcsak egy-egy vállalat küzd egyre nagyobb pénzügyi problé­mákkal, hanem teljes ágazatok sorsa válik kérdésessé, és egyben az egész magyar ipar központi döntést is igénylő gondjává. A szénbányászatról az utóbbi hetekben rendkívül sokat hallani. Hozzá hasonlóan eddigi történeté­nek egyik legnehezebb évét éli a kohászat is. Már nem volt veszteség A tavaly kritikus helyzetbe ke­rült két nagy cég, a Lenin Kohá­szati Művek és az Ózdi Kohászati Művek már hónapok óta keresi a megoldást. Más útjuk nemigen le­hetett, hiszen a korábbi tevékeny­ség folytatása a teljes pénzügyi le­hetetlenülés felé sodorta a vállala­tokat. Szerkezetváltás, a költségek csökkentése, jobb minőségi gyárt­mányok előállítása, ezek szerepel­nek a jelenlegi tervekben, kibonta­kozási programokban. Mindkét helyen leállították a legtöbb vesz­teséget hozó termelést, fölülvizs­gálták korábbi fejlesztési elképze­léseiket is, és nem maradt érintetle­nül a munkaerő-gazdálkodás sem. A recept érdekes módon min­denhol megegyezik. A jelentős lét­számcsökkentés mellett — az LKM-ben mint a közelmúltban bejelentették, mintegy 1000 ember­től válnak meg 1990-ig — szinte minden dolgozót átképeznek, más munkák végzésére is betanítják őket, mert hiába maradnak a vál­lalaton belül, új munkát kell végez­niük. Az intézkedések hatása a várt­nál gyorsabb volt, hiszen az LKM és Ózd is körülbelül nulla ered­ménnyel zárta az évet, magyarán, nem lesz veszteség. Ez tehát az első lépés azon az úton, amelyre a ma­gyar kohászatnak, ha talpon akar maradni, rá kell lépnie. És talán azon sem árt elgondolkodni, hogy vajon mindezeket a változásokat — a vállalati fogyókúrát, az átala­kítást — miért nem kezdték meg évekkel korábban. S különösen furcsa ellentmondás ez, ha figye­lembe vesszük, az LKM már az 1980-as évek eleje óta veszteséges volt. Úgy tűnik, a gazdasági kör­nyezet most kezd oly szigorúvá válni, hogy ezek a döntések tovább már nem halaszthatók. Válaszra várva De a számok azt mutatják, hogy most már az embereket és az adott településeket nagyon súlyosan érintő intézkedések sem lesznek majd elegendőek a továbblépés­hez. Az új adórendszer hatásait elemezve az előzetes számítások azt prognosztizálják, hogy az eddi­gi teljesítmény kevés lesz a nyeresé­ges gazdálkodáshoz. Nem véletlen, hogy a kormány újból napirendre tűzi idén áprilisban a kohászat helyzetét, az ágazatban rejlő lehe­tőségek megtárgyalását. S köny- nyen előfordulhat, hogy a fennma­radáshoz újabb gyökeres átalaku­lásra lesz szükség. Nélkülözhetetlenek a fejleszté­sek ahhoz, hogy a nyereséges tevé­kenységek több árut produkálhas­sanak. És az sem mindegy, hogy sikerül-e jobb minőségű vasércet beszerezni, aminek révén tovább csökkenhet a termelés önköltsége. Az elmúlt évben a Dunai Vasmű kapott erre lehetőséget, és az ered­mény igazolta a feltételezéseket. A kohászat, úgy tűnik, túljutott a legkritikusabb hónapokon, de a jövővel kapcsolatban számos kér­dés megválaszolásra vár. Például, hogy miként lehet finanszírozni a fejlesztéseket, s erre vajon milyen feltételekkel vállalkoznak a keres­kedelmi bankok, hogyan alakuljon a kohászati termékek ára stb.? A gyors döntés hozzájárulhat az ágazat teljes megújulásához. S az is bizonyos, hogy egy tartósan vesz­teséges ágazatnak vagy vállalatnak már nincs létjogosultsága az átala­kuló magyar gazdaságban. L. M. AZ A KEVÉS VEGYSZER IS KÉSETT Csúcsforgalom a növényvédőszer-elosztóban • Tíz és fél millióba került a két 560 köbméteres Nitrosol- tartály. (Kép és szöveg: Straszer András) • Greksa István gépkezelő szuper- foszfátot rakodik az Újteleki Alkotmány Tsz részére A Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés kémiai szereket tároló elosztó telepén az évszaknak megfelelő a nyüzsgés. Vagonok, teherautók, vontatók és speciális vegyszerszórók jönnek-mennek. A múlt héten a telep forgalma növényvédő szerből és műtrágyából meghaladta a 440 tonnát. Az egyesü­lés húsz taggazdasága és öt külső vevője — beszerzési nehéz­ségek miatt szinte azonnal a földekre juttatja a vegyszert. így például a Merkozin és Piramin csak utolsó pillanatban érkezett — veszélyeztetve e vidék meghatározó kapor- és répatermésénck védelmét. A mintegy négyezer hektárnyi borsóhoz szükséges vegyszermennyiségnek egyhetede érke­zett eddig a telep raktárába. A KAGE a múlt évben létrehozott a BKR-rel és az Agro- kerrel egy céltársulást a Nitrosol folyékony műtrágya beve­zetésére — a megépített lefejtő és kiszolgáló berendezés az idén már ötezerszáz tonnát ad ki a környék búza-, kukorica- és napraforgó-termesztőinek. • A Homokmégyi Aranykalász Termelőszövetkezet szóróko­csija nitrogéntartalmú vegyszert visz. Kedves vásárlóink! A Bács-kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat TELJESSÉ FEJLESZTETTE TÁPSORÁT. j#| 0 V ' || , Gyártásra kerül a „BÁCS MEGYEI MALAC STARTER TÁPSZER”! ! 30-60 napos korú malacok igen kedvező hatókonvsáoú. ízesített takarmánya. Amennyiben takarmányozást technológiánkat elfogadja, úgy a következők szerint etesse sertéseit: pdSnapl “ w összesen kg kg ovB0*: KECSKEMÉT t akarmány megnevezése: Laktostarter maiactápszer Bács megyei malac starter 0,1--0,3 0,3--1,0 ML 1.4 1,4-—2.0 2,0-3,50 I F—1 maiaet i M—1 hízótá M—2 hízótá Jg§ takarmány o/áí maiactápszer J lya* 3—4 30—40 n, 26,45—27,48 Ft/kg c minden igén 10— ;yöleg árát is m áhi takarmánykeverő üzeme, almi és Malomipari Vállata* —■■■■■in

Next

/
Oldalképek
Tartalom