Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. április 5. • PETŐFI NÉPE • 5 HA 1988, AKKOR: BÉR KLUB Esély a dinamikus fejlődésre Lesz-e szerencséje (is) a jánoshalmi Bácskának? Herédi Kálmán, a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet elnöke nem szívesen nyilatkozik arról, hogy szövetkezetüket fölvették a bérklubba. Ennek „ára” ugyanis egyebek között olyan pénzügyi feltételnek való megfelelés, amit nagyon nehéz tartani, és rajtuk kívül álló okok miatt is elveszíthetnek. Akkor pedig minden másként alakul, mint ahogyan tervezték. Nos, ezt figyelembe véve is érdemes megismerkedni a jános- halmiak vállalkozásával, illetve a bérklubbal és háza- tájával. Nincs korlát — Tulajdonképpen mi az a bérklub, milyen előnyöket élveznek tagjai? — kérdezem Herédi Kálmántól. — Egyetlen előnye van, ez egyúttal a célja is, de az a Bácska számára fölbecsülhetetlen értékű. A klubtag cégeknél nincs bérkorlát: azaz, a létrehozott termékkel fedezett, elvégzett munka értékét kifizethetjük dolgozóinknak anélkül, hogy ez progresszíven emelkedő adót vonna maga után. A termelő cégeknek alapvető érdekük, hogy odafigyeljenek arra, hogyan alakul a béradójuk: hiszen ennek összege elérheti, sőt meg is haladhatja a mérleg szerinti nyereséget, azaz, akár veszteségbe is viheti a céget. A jánoshalmi Bácskában az idén 2,5 százalékos bérfejlesztést tesznek lehetővé a szabályozók. Abszolút összegben ez tízhavi munkabérre sem elegendő a szövetkezetben. — Jártunk már úgy három évvel ezelőtt — folytatja az elnök —, hogy kénytelenek voltunk lemondani egy értékes megrendelést és szabadságra küldeni a dolgozóinkat, hogy ne lépjük túl a kritikus bérhatárt. Nem akarjuk, hogy megismétlődjön ez az eset. Az idén már öt tőkés partnerrel dolgozunk a korábbi egy helyett, sokkal több a megrendelésünk mint korábban volt, a textilüzemünkben például csak túlórázással győzzük a munkát. Ezt a több éve tartó felújítást, ezt a lendületet törjük meg^azért, mert bérrel nem tudjuk követni? Hosszú időn keresztül azon munkálkodtunk, hogy szövetkezetünkben helyreálljon a főmunkaidő becsülete. Ezt úgy értük el, hogy dolgozóink sokat dolgozhattak, de sokat is kerestek. Ennek köszönhető szövetkezetünk dinamikus gazdasági fejlődése, hogy nyereségünk 3 év alatt 6 millió forintról 24 millióra növekedett. Textilüzemünkben például 23 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre tavaly, de érdemes volt! Ma már olyan jó minőségű ruhák kerülnek ki varrodáinkból, amelyekért a nyugati partner negyven forintot ad darabonként! Ha mindenki idejében fizet... — A múlt esztendőben hogyan volt lehetőségük olyan nagyarányú bérfejlesztésre? — Többször is nyertünk a tőkésexport-fejlesztő pályázaton. Az idén már nincs ilyen pályázat. Egyetlen esélyünk a 2,5 százalékosnál nagyobb bérnövelésre a klubba való felvételünk. — Amelynek feltételei igen nehezek. Elsorolná eze- ket? — Elsőként említeném a szövetkezet likviditását, azaz fizetőképességét: 30 napon belül minden tartozásunkat ki kell tudnunk egyenlíteni. Tiszta lappal kellett indulnunk, ezért a múlt év végéig visszafizettünk 10 millió forint hitelt a kereskedelmi banknak. Máskor általában 8—10 millió forint volt a szokásos számlahitelünk, most mindössze 2,5 milliót igényeltünk —, és kaptunk is kedvező feltételekkel, mivel a bank elsőrendű adósnak minősítette szövetkezetünket. Ez a két és fél milliós forgótőke abban az esetben lesz elég a termelésünkhöz, ha minden partnerünk idejében fizet. Ezért kell meggondolnunk, kivel kötünk üzletet. Nem elég jól dolgozni, pontosan, határidőre szállítani, jól eladni a terméket. Az sem mindegy, kinek. így a naprakész, pontos, alapos információk számunkra nélkülözhetetlenek. A klubtagság feltétele ezen kívül a 13 százalékos vagyonarányos nyereség elérése, a tőkés export jelentős mértékű növelése, valamint a központi árintézkedések szigorú betartása. Ez utóbbit két évre visszamenően vizsgálják. Ismerek egy kiváló Bács-Kiskun megyei céget: ezért nem vették fel a bérklubba, mert a közelmúltban az engedélyezettnél magasabb áron adták egyik terméküket. Borotvaélen — Mondhatni: e klub tagjának kiválónak, szeplőtelennek, de egyszersmind szerencsésnek is kell lennie. Hiszen a legmegbízhatóbb partnerükkel is előfordulhat, hogy nem tud fizetni, következésképpen szövetkezetük is pénzügyi zavarba kerülhet. — Valóban borotvaélen táncolunk, de nagyon óvatosan tesszük. Egyelőre sem létszámot nem bővítünk, sem a 2,5 százalékos bérfejlesztést nem lépjük túl. Majd csak akkor, amikor már látjuk, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy megfeleljünk a klubtagság feltételeinek. — És ha mégsem sikerül? — Annak akkor a mi esetünkben szankciója nincs, következménye is csak annyi, hogy marad minden a régiben. Azaz, a 2,5 százalékos bérfejlesztéssel kellene) „kihúznunk” az évet. De bízunk benne, hogy szövetkezetünk dolgozóinak összefogásával megfelelünk ezeknek a szigorú feltételeknek. Az első negyedévi gazdasági eredményeink igazolják optimizmusunk jogosságát. Őszintén kívánjuk a jánoshalmiaknak, hogy sikerüljön ipegtartaniok klubtagságukat, de adódik a kérdés: feltétlenül a bérklubra van szükség bizonyos nép- gazdasági érdekek érvényre juttatásához? Nem lenne egyszerűbb és célszerűbb inkább a bérszabályozáson változtatni?... Almási Márta KRITIKUS IDŐSZAK Átalakul a kohászat Az elmúlt esztendőben jó néhány vállalat került rendkívül nehéz helyzetbe. Ide tartozott a Ganz-MÁVAG, a Láng Gépgyár vagy a Péti Nitrogénművek is. Ez önmagában ma már nem hat az újdonság erejével. Ám kialakult és erősödik egy másik tendencia is. Nemcsak egy-egy vállalat küzd egyre nagyobb pénzügyi problémákkal, hanem teljes ágazatok sorsa válik kérdésessé, és egyben az egész magyar ipar központi döntést is igénylő gondjává. A szénbányászatról az utóbbi hetekben rendkívül sokat hallani. Hozzá hasonlóan eddigi történetének egyik legnehezebb évét éli a kohászat is. Már nem volt veszteség A tavaly kritikus helyzetbe került két nagy cég, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Művek már hónapok óta keresi a megoldást. Más útjuk nemigen lehetett, hiszen a korábbi tevékenység folytatása a teljes pénzügyi lehetetlenülés felé sodorta a vállalatokat. Szerkezetváltás, a költségek csökkentése, jobb minőségi gyártmányok előállítása, ezek szerepelnek a jelenlegi tervekben, kibontakozási programokban. Mindkét helyen leállították a legtöbb veszteséget hozó termelést, fölülvizsgálták korábbi fejlesztési elképzeléseiket is, és nem maradt érintetlenül a munkaerő-gazdálkodás sem. A recept érdekes módon mindenhol megegyezik. A jelentős létszámcsökkentés mellett — az LKM-ben mint a közelmúltban bejelentették, mintegy 1000 embertől válnak meg 1990-ig — szinte minden dolgozót átképeznek, más munkák végzésére is betanítják őket, mert hiába maradnak a vállalaton belül, új munkát kell végezniük. Az intézkedések hatása a vártnál gyorsabb volt, hiszen az LKM és Ózd is körülbelül nulla eredménnyel zárta az évet, magyarán, nem lesz veszteség. Ez tehát az első lépés azon az úton, amelyre a magyar kohászatnak, ha talpon akar maradni, rá kell lépnie. És talán azon sem árt elgondolkodni, hogy vajon mindezeket a változásokat — a vállalati fogyókúrát, az átalakítást — miért nem kezdték meg évekkel korábban. S különösen furcsa ellentmondás ez, ha figyelembe vesszük, az LKM már az 1980-as évek eleje óta veszteséges volt. Úgy tűnik, a gazdasági környezet most kezd oly szigorúvá válni, hogy ezek a döntések tovább már nem halaszthatók. Válaszra várva De a számok azt mutatják, hogy most már az embereket és az adott településeket nagyon súlyosan érintő intézkedések sem lesznek majd elegendőek a továbblépéshez. Az új adórendszer hatásait elemezve az előzetes számítások azt prognosztizálják, hogy az eddigi teljesítmény kevés lesz a nyereséges gazdálkodáshoz. Nem véletlen, hogy a kormány újból napirendre tűzi idén áprilisban a kohászat helyzetét, az ágazatban rejlő lehetőségek megtárgyalását. S köny- nyen előfordulhat, hogy a fennmaradáshoz újabb gyökeres átalakulásra lesz szükség. Nélkülözhetetlenek a fejlesztések ahhoz, hogy a nyereséges tevékenységek több árut produkálhassanak. És az sem mindegy, hogy sikerül-e jobb minőségű vasércet beszerezni, aminek révén tovább csökkenhet a termelés önköltsége. Az elmúlt évben a Dunai Vasmű kapott erre lehetőséget, és az eredmény igazolta a feltételezéseket. A kohászat, úgy tűnik, túljutott a legkritikusabb hónapokon, de a jövővel kapcsolatban számos kérdés megválaszolásra vár. Például, hogy miként lehet finanszírozni a fejlesztéseket, s erre vajon milyen feltételekkel vállalkoznak a kereskedelmi bankok, hogyan alakuljon a kohászati termékek ára stb.? A gyors döntés hozzájárulhat az ágazat teljes megújulásához. S az is bizonyos, hogy egy tartósan veszteséges ágazatnak vagy vállalatnak már nincs létjogosultsága az átalakuló magyar gazdaságban. L. M. AZ A KEVÉS VEGYSZER IS KÉSETT Csúcsforgalom a növényvédőszer-elosztóban • Tíz és fél millióba került a két 560 köbméteres Nitrosol- tartály. (Kép és szöveg: Straszer András) • Greksa István gépkezelő szuper- foszfátot rakodik az Újteleki Alkotmány Tsz részére A Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés kémiai szereket tároló elosztó telepén az évszaknak megfelelő a nyüzsgés. Vagonok, teherautók, vontatók és speciális vegyszerszórók jönnek-mennek. A múlt héten a telep forgalma növényvédő szerből és műtrágyából meghaladta a 440 tonnát. Az egyesülés húsz taggazdasága és öt külső vevője — beszerzési nehézségek miatt szinte azonnal a földekre juttatja a vegyszert. így például a Merkozin és Piramin csak utolsó pillanatban érkezett — veszélyeztetve e vidék meghatározó kapor- és répatermésénck védelmét. A mintegy négyezer hektárnyi borsóhoz szükséges vegyszermennyiségnek egyhetede érkezett eddig a telep raktárába. A KAGE a múlt évben létrehozott a BKR-rel és az Agro- kerrel egy céltársulást a Nitrosol folyékony műtrágya bevezetésére — a megépített lefejtő és kiszolgáló berendezés az idén már ötezerszáz tonnát ad ki a környék búza-, kukorica- és napraforgó-termesztőinek. • A Homokmégyi Aranykalász Termelőszövetkezet szórókocsija nitrogéntartalmú vegyszert visz. Kedves vásárlóink! A Bács-kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat TELJESSÉ FEJLESZTETTE TÁPSORÁT. j#| 0 V ' || , Gyártásra kerül a „BÁCS MEGYEI MALAC STARTER TÁPSZER”! ! 30-60 napos korú malacok igen kedvező hatókonvsáoú. ízesített takarmánya. Amennyiben takarmányozást technológiánkat elfogadja, úgy a következők szerint etesse sertéseit: pdSnapl “ w összesen kg kg ovB0*: KECSKEMÉT t akarmány megnevezése: Laktostarter maiactápszer Bács megyei malac starter 0,1--0,3 0,3--1,0 ML 1.4 1,4-—2.0 2,0-3,50 I F—1 maiaet i M—1 hízótá M—2 hízótá Jg§ takarmány o/áí maiactápszer J lya* 3—4 30—40 n, 26,45—27,48 Ft/kg c minden igén 10— ;yöleg árát is m áhi takarmánykeverő üzeme, almi és Malomipari Vállata* —■■■■■in
