Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

tia/\ TAD AQ Várható időjárás *z ország területére ma estig: ÍmJÁltalában erősen felhős lesz az ég. Délen néha eső, záporeső is valószínű. A keleti, délkeleti szél gyakran megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 15—18 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 101. szám Árai 1,80 Ft 1988. április 29., péntek Grósz Károly Nagy-Britanniába látogat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Margaret Thatcher minisz­terelnök meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatást tesz Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságban. (MTI) Reálisan a hét eleji fagyról q. «Mao A hartai példa (4. oldal) Az MSZMP és a SZOT vezetőinek megbeszélése Kádár János főtitkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának tagjai csütörtökön a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának székházában megbeszélést folytattak a SZOT Titkárságával, amelyet Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke vezetett. A találkozó résztvevői a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével összefüggésben áttekintették a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a szakszervezetek kap­csolatainak időszerű feladatait. A SZOT Titkársága tájékoztatást adott a szakszer­vezetek belső megújulási törekvéseiről, az érdekvédel­mi és érdekképviseleti munka eredményeiről és gondjai­ról, valamint a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósítását segítő szakszervezeti törekvé­sekről. A párt vezetői ismertették az országos pártértekezletre való felkészülés eddigi tapasztalatait és a munka további menetét. A megbeszélés résztvevői megerősítették, hogy a jövő­ben tisztább, világosabb munkamegosztásra van szükség a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek között. Ennek érdekében kell következetesen érvényesíteni a párt szakszervezeti politikájának elveit. A párt a politikai intézményrendszer, korszerűsítése kapcsán kiemeli a szakszervezetek jelentős szerepét a szocialista építőmun­kában, a politika alakításában, igényli a szakszervezetek­től a tagság érdekeinek érdemi kifejezését, egyeztetését és támogatja tevékenységük politikai feltételeinek és jogi garanciáinak javítását, valamint a mozgalom belső kor­szerűsítési törekvéseit. Egyetértettek abban, hogy a párt és a szakszervezeti mozgalom politikai érdekei és céljai azonosak. A párt politikai vezető szerepét elismerő szövetségi viszony keretében biztosítani kell a szakszervezetek önál­lóságát. A szakszervezetek tagságuk érdekeit képviselve cselekedjenek, tegyék meg javaslataikat és alakítsák ki önálló véleményüket. Indokolt, hogy tagságukkal, az állampolgárokkal megismertessék állásfoglalásaikat, a szervezett dolgozók érdektörekvéseit, növeljék munká­juk nyitottságát, nyilvánosságát. (MTI) Vita a képviselőcsoport ülésén az állásfoglalás-tervezetről ELNÖKÖT ÉS HELYETTESEKET VÁLASZTOTTAK AZ IPARI SZÖVETKEZETEK KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉN Előtérben az érdekképviseleti rendszer korszerűsítése E mostani eszmecsere tapasztalatai is hozzájárulnak ahhoz, hogy gazda­godjon, árnyaltabb legyen azon kül­döttek véleménye, akik részt vesznek majd a májusi országos pártértekezle­ten. — E gondolattal indította monda­nivalóját dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki vitaveze­tőként vett részt az országgyűlési kép­viselők Bács-Kiskun megyei csoportjá­nak tegnap Kecskeméten megtartott ülésén. A képviselők személyükben is igen széles réteget reprezentáltak — van köztük központi bizottsági tag és pártonkivüli, sőt hívő is. Miután a megyei pártbizottság állás- foglalása ismert, azt közölte a hétfői Petőfi Népe is, dr. Szabó Miklós csak néhány sajátosságot emelt ki abból. Mint mondta, a létező szocializmus korszakhatárhoz érkezett. El kell sza­kadni a húszas-harmincas években a Szovjetunióban és a magyar párt illegá­lis időszakában kialakult felülről lefelé építkezés gyakorlatától. A szélesebb Április 28., 29. — megyeszerte ezt a két napot jelölték ki, amikor Bács- Kiskun 211 általános iskolájának vala­melyikébe minden szülő beírathatja is­kolaérett gyermekét. így már tegnap sok leendő elsős kisdiák — anyukája vagy apukája kezét szorongatva — fel­kereste azt az iskolát, ahol szeptember­től tanulni fog. A statisztikai adatok szerint, sajnos, tovább csökken az e korosztályba tartozók száma. Bács- Kiskunban jelenleg 7280 elsős tanul az általános iskolákban. A most beiratko­zok ennél csaknem hatszázzal keveseb­ben vannak. Egyre terjednek, egyre népszerűbbek a különböző készségtárgyakat maga­sabb óraszámban oktató, úgynevezett tagozatos iskolák. Az idegen nyelveket már kisdiákkortól tanító intézmények iránt különösen nagy az érdeklődés, ami azt jelzi, hogy mind szélesebb kör­ben tudatosul, milyen előnyöket jelent­het a több nyelv ismerete a gyermek jövőjében. A kecskeméti Petőfi Sándor Általá­nos Iskolában — mely a megyeszék­hely tanítóképzőjének gyakorló iskolá­ja —, három elsős osztály indul szep­temberben. Közülük kettő angol tago­zatos. Az egyikben azok a kisdiákok tanulnak majd, akik — az országos figyelemmel kísért kecskeméti, folya­matos idegen nyelvi kísérlet jóvoltából — már az óvodában is ismerkedtek az angol nyelvvel, két éven át. Szepes La­jostól, az iskola igazgatójától megtud­tuk, hogy e több éve tartó kísérletet a közelmúltban vizsgálta meg egy tudo­mányos bizottság, s a várakozáson fe­nyilvánosság, az ebből adódó ellenőr­zés óvhatja meg a politikacsinálókat a tévedésektől. Ne ügyintéző, hanem po­litizáló párt légyért az MSZMP. A poli­tikai vezetés minden szintjén hatéko­nyan dolgozó, a közakaratot képvisel­ni tudó, a közvélemény bizalmát élvező vezetőkre van szükség. S ha a bizalom meginog, legyen meg a tisztességes visszavonulás lehetősége. A gazdaságban a piac, beleértve a tőkepiacot is, kapja vissza a szerepét. Nem tartható a valamikor kialakult „kérek és kapok” paternalista gyakor­lata. Ezt a folyamatot meg kell változ­tatni. Emiatt lesznek súrlódások, mert érdekeket sért, s nemcsak egyénekét, hanem közösségét is. De nincs más út. S ha az eltérő érdekek megjelenhetnek, megfogalmazódnak, akkor közöttük a politizálás színterein — például a Ha­zafias Népfrontban is — az érvek és a tények rangsorolnak. Dr. Kása Antal véleménye: hangsú­lyozni kell, hogy elsőként a magyar lülinek minősítette. A másik angolos első osztályba azokat a gyerekeket ve­szik fel, akik — bár nem angol szakos óvodába jártak ;— valamilyen módon (közművelődési intézményben, magán­úton) már ugyancsak kaptak alapkép­zést e nyelvből. Már tegnap megállapít­ható volt, hogy a jelentkezők száma több mint kétszer annyi, mint ameny- nyit e méltán népszerű iskola fogadni tud. Bizonyos, hogy túljelentkezés más általános iskolákban is lesz a beiratko­párt kezdte el a reformokat, de most az a fontos, hogy a megtorpanás, a hibák okait is a párt maga tárja föl. Jobban kell támaszkodni a hazafiságra, na­gyobb szerepet adni más társadalmi és tömegszervezeteknek, komolyabban odafigyelni a tudományos műhelyek­ben folyó elemzőmunkára, annak hasz­nosítására. Moravcsik Ferencné szerint most a politizálni akaró és tudó képviselőkre van szükség. Nem ért egyet viszont a két ciklus bevezetésével: ne kelljen tíz évig várni arra, hogy egy választott ve­zetőt leváltsanak, ha alkalmatlan. A mai helyzetben is személyre szólóan kell a felelősséget megállapítani. Dr. Kőrös Gáspár a dokumentum­ban rögzített helyzetértékelés további pontosítását igényelte. Tisztázni kell a párt- és az állami, társadalmi szerveze­tek viszonyát, éppen úgy, mint a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bizottság, az Országgyűlés és az Elnöki Tanács (folytatás a 2. oldalon) zások során. Vagyis, a korábbi évekhez hasonlóan, változatlanul elkerülhetet­lenek lesznek az átcsoportosítások, aminek következtében a jelentkező gyereket másik iskolába irányítják. Akik valamilyen ok miatt most nem tudják beíratni iskolaérett gyermekü­ket, azok augusztusban érdeklődjenek a pótbeiratkozások pontos időpontjá­ról a lakókörzetükhöz tartozó általá­nos iskolában. K. E. Tájértekezlet az ipari irányítás feladatairól Az Ipari Minisztérium törvényességi felügyeleti fő­osztálya és a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. ipari osztálya tájértekezletet szer­vezett tegnap az iparirányí­tás területi feladatairól. A rendezvényre három me­gyéből, Békés, Csongrád és Bács-Kiskunból hívták meg a vállalati tanácsok, területi ipari bizottságok, megyei ta­nácsok és Kiszövök elnöke­it, illetve képviselőit. Az értekezlet az új adózá­si rendszer érvényesülésének és a vállalati önkormányzati vezetés működésének eddigi tapasztalatait, valamint az Ipari Minisztériumnak a há­rom megyét érintő kapcsola­tait vitatta meg. A témaként megjelöli ejőadásokat a mi­nisztérium illefékes szervei­től felkért szakemberek ter­jesztették elő. A résztvevők az előadáso­kat követő hozzászólásaik­ban rendkívül hasznosnak minősítették a tájértekezle­tet, amely a szakmai segít­ségnyújtást, az információk gyors és közvetlen cseréjét is elősegítette. Az Ipari Minisztérium képviselői és a vállalati ön- kormányzati vezetőtestüle­tek elnökei között első alka­lommal megyénkben szer­veztek ilyen jellegű találko­zót. K. Á. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége taggaz­daságainak küldöttei vettek részt teg­nap a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben meg­rendezett küldöttgyűlésen, amelyen a múlt esztendő tapasztalatait értékelték, illetve az idei év gazdálkodásának fel­adatait taglalták. A Kiskunsági Teszöv titkárhelyette­se, Kovács László elmondta, hogy ta­valy a nagyon rosszul induló év a ta­vasszal kikelő gabona-, szőlő-, gyü­mölcsfagykár — ellenére is az üzemi termelési érték 7, az árbevétel 11,7 szá­zalékkal nőtt 1986-hoz képest. Ez az eredmény azonban nem takarhatja el, hogy a tagszövetkezetek 60 százaléka alacsony hatékonyságú, hat veszteség­gel zárta az évet. Összességében az alaptevékenység nyeresége a felét sem éri el az előző esztendeinek, aminek okát az időjárás okozta kieséseken kí­A Bács-Kiskun Megyei Ipari-Szövet­kezetek Szövetsége tegnap tartotta idei első küldöttközgyűlését Kecskeméten, a szövetkezeti székházban. A testület számos napirendi pontnak megfelelően végezte munkáját, amelynek során ér­dekes eszmecsere bontakozott ki a résztvevők között. Érdekes volt minde­nekelőtt azért, mert ugyanazokat a jo­gos igényeket fogalmazták meg, egyet­értve abban, hogy a szövetkezetpoliti­kában immár elengedhetetlenül szüksé­gesek bizonyos változások. Csupán a jelenlegi helyzet értelmezésében voltak némi eltérések a felszólalók között. Arról van szó ugyanis, hogy más gazdasági és pénzügyi szabályozók vo­natkoznak a hagyományos és a kis­szövetkezetekre, az utóbbiak javára. Ezt a fajta különbségtételt, illetve elke­rülhetetlen következményét, a megosz­tottságot a kisszövetkezetek sem óhajt­ják, a szövetkezeti iparban dolgozók egyöntetűen elutasítják. Ám nem ez volt az egyetlen központi kérdés a tegnapi küldöttközgyűlésen: más, alapvetően fontos szövetkezetpo­litikai problémákat is felvetettek. Mindezekről Miklós Zoltán, a Kiszöv elnöke beszélt, kiegészítve a megyénk ipari szövetkezeteinek múlt évi gazda­sági tevékenységét értékelő írásos be­számolót. A szövetkezeti ipar népgaz­daságunk dinamikusan fejlődő ágaza­ta. Mint arra Miklós Zoltán rámuta­tott: Bács-Kiskun ipari szövetkezetei­ben a több éve elkezdődött lendületes fejlődés a nehezebb gazdasági körül­mények ellenére sem tört meg, a terme­lés nemcsak mennyiségileg növekedett, hanem minőségileg is javult. A szövet­ség érdekképviseletébe tartozó 30 ha­gyományos és 54 kisszövetkezet, vala­mint öt leányvállalat az előző évhez képest 11 százalékkal növelte termelési értékét, ami megközelíti az ötmilliárd forintot. Külkereskedelmi forgalmuk 12, ezen belül a tőkés exportjuk 24 szá­zalékkal volt több, a külpiacon értéke­sített termékeik túlnyomó részére, 64 százalékára, tőkés cégek voltak vevők. A szövetkezetek nyeresége 17 százalék­vül a növénytermelés és az állattenyész­tés jövedelempozíció-romlásában kell keresni. Kiemelten elemezte a titkárhelyettes a szőlő- és borágazat helyzetét. Tavaly 40 ezer tonna volt a terméskiesés, a szőlőágazat 44 millió forint veszteség­gel zárt, ami az előző évhez viszonyítva 100 millió forintos eredményromlás. A külföldi borforgalmazás gondjai közismertek, a belföldi fogyasztás nö­vekedését pedig erőteljesen gátolta a fogyasztói árak emelkedése. Mindeze­ket a gondokat súlyosbítota a múlt év­ben az eltúlzott kárjelentések miatt im­portált szőlő és bor, aminek ebben az esztendőben is érződik a hatása. Ugya­nis ma a tárolókapacitások telítettsége miatt a feldolgozók, pincészetek nem vásárolnak a termelőktől. A Kiskunság szövetkezeteiben meg­határozóvá vált a melléktevékenység, amelynek technikai színvonala azon­kal növekedett, termékszerkezetük korszerűsödött. Vitathatatlan, hogy a gazdasági fej­lődésüket — a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásukat — a szö­vetkezeti forma jól segítette. Gazdálko­dásukat az állam ugyanolyan módon és közel azonos eszközökkel szabályozza, mint az állami vállalatokét. Ezért az évek során a szövetkezeti jelleg egyre inkább elmosódott. Olyan alapvető el­vek újraértelmezésére van szükség mint az önrendelkezés, a gazdasági önálló­ság tiszteletben tartása, a tagok és a szövetkezet viszonya, anyagi, tulajdo­nosi érdekeltsége stb. Fábi Andor, az Okisz főosztályveze­tője elmondta: készülőben van a társu­lási és az egységes vállalkozási adó­törvény; ezzel együtt olyan változások várhatók 1989-től, amelyek hatására feloldódnak a szövetkezeti mozgalom­ban jelenleg meglévő feszültségek. Hangsúlyozta: olyan gazdasági, pénz­ügyi szabályozásra van szükség, amely hasonló feltételeket nyújt, azaz, nem osztja meg a különböző szervezeti for­mában működő szövetkezeteket, ter­melő egységeket. Szükségessé vált az érdekképviseleti rendszer szervezeti korszerűsítése is, a közeljövőben egyre fontosabbá válik az érdekképviselet újraértelmezése. Egyebek között ezt hangsúlyozta Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának vezetője. Az Okisz IX. kongresszusán megfogalma­zottak, illetve az Okisz elnökségének ajánlása szerint a megyei érdekképvise­leti szervezet, a Kiszöv élére társadalmi elnököt választott a küldöttközgyűlés Nusser Elemér, a kecskeméti Épszisz elnöke személyében. A két társadalmi elnökhelyettes Szivák Gyula, a Kiskő­rösi Ipari, és Turcsányi Béla, a Mélykú­ti Univerexpo Ipari Szövetkezet elnöke lett. Miklós Zoltánt a küldöttközgyűlés felmentette elnöki tisztségéből, egyút­tal a Kiszöv apparátusa első vezetőjé­vé, azaz titkárává választotta. A. M. bán igen tarka képet mutat. A háztáji és tagi termelés tavaly is bővült és vár­hatóan ez a folyamat az idén sem áll meg. Az 1988-as évkezdet időjárása egé­szen az április végi fagyokig — melyek hatása most még nem állapítható meg — kedvező volt. Komoly gondokat je­lentenek a szövetkezetekben a mező-, gazdasági hitelmegszorítások, illetve a jelentősen megemelt kamatterhek. A közgazdasági környezet, a pénzügy- politika nehézségei gátjai lehetnek az erre az évre tervezett feladatok végre­hajtásának — mondta Kovács László. A hozzászólók az ár- és keresetsza­bályozás, a térségi homoki gazdálko­dás, a piacokon való termékelhelyezés kérdéseire kerestek egyebek között vá­laszokat. Baki Ferenc, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának (Folytatás a 2. oldalon) TEGNAP ÉS MA — A BEIRATKOZÁSOK IDEJE A tagozatos iskolák egyre népszerűbbek • Kerekegyházán kilencven leendő elsőst vár a település általános iskolája, akik három osztályban tanulnak majd. Közöttük lesz Tuman Andrea, Bertók Szabolcs és Lengyel Mihály is, akiket tegnap akkor fényképezett le fotóriporterünk, amikor anyukájuk kíséretében beiratkoztak. ROMLIK AZ ALAPTEVÉKENYSÉG JÖVEDELMEZŐSÉGE Célszerű munkamegosztás kell az élelmiszer-gazdaságban \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom