Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
1988. április 26. • PETŐFI NÉPE • 5 EGYEDÜL KÖNNYEBB? Jól kezdődött az év a Bajai Hűtőipari Vállalatnál • Április ll-cn kezdődött a parajszezon, naponta 55 tonnát dolgoznak fel. • KI kilós dobozokban szállítják a nsugati vevőknek a pritamin- paprikát. • Ügyes lányok válogatják a prita- minpaprikát.. • Július végére készül el a hűtőtároló felújítása. Január elején lett önálló a Bajai Hűtőipari Vállalat és hozzá csatlakozott még leányvállalatként a kecskeméti hűtőház. Az önállóság önmagában is nehéz feladat elé állítja a vállalatot, tovább nehezíti a dolgukat, hogy egy folyamatban lévő rekonstrukciót kénytelenek pénzhiány miatt lelassítani. A szükséges munkák tervezett értéke meghaladná a 300 millió forintot, de most ennek alig több mint egytizede áll idén a vállalat rendelkezésére. Ezt az összeget kell jól beosztani. Úgy döntöttek, hogy az idén mintegy 2800 négyzet- méter hűtőteret újítanak fel. A tavalyi nyereségük a legmagasabb volt hosszú idő óta (87,7 millió), annak ellenére, hogy az export a tervezettnél gyengébben alakult. Most viszont az első negyedévben a tavalyinak kétszeresét szállították el a tőkés partnereknek és a belföldi forgalom is megközelítette a tavalyit. Minden remény megvan arra, hogy ez a kedvező irányzat az év folyamán tovább folytatódik. Erre az egyik biztosíték, hogy sikerült a szükséges nyersanyagokra megfelelő szerződéseket kötni és ha a termés jó lesz, beválnak számításaik. (P. Z.) • A feldolgozott árut rögtön félkilós tasakokba töltik. így kerül a hütöhá/akba. • Raklapokon, zsugorfólia alatt várják az udvaron a kész vödrök a kamionokat. • A napokban állították üzembe a szegecselőgépet. Korábban a hazánkban készülő tehergépkocsik és autóbuszok motorjában használt termosztátszelepeket az NSZK-ból szereztük be. Ez a múlté, mert a kiskőrösiek az elmúlt évben ebből már kielégítették a hazai igényeket, és még a Szovjetunióba is szállítottak. Legújabban egy szabadalom alapján elektromos vezérléssel látták el a termosztátszelepeket. A korszerűsített változat a Csepel Autógyár és a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet szakemberei fejlesztő munkájának közös eredménye. Ennek alapján a szövetkezet már elkészítette a mintadarabokat és átadta az autógyárnak. Ugyancsak az import kiváltását szolgálja az a Budapesti Műszaki Egyetemtől vásárolt szabadalom is, amire alapozva az idén, a második negyedévben megkezdik egy speciális ragasztó- anyag gyártását. A hazai bőr- és műbőrfeldolgozó ipar eddig — ennek az anyagnak a beszerzésére — évente több mint 20 millió forintnak megfelelő valutát költött. Gaál Béla Növeli tőkés exportját a számok mögött? a Kiskőrösi A Kiskőrösi •• J á Ipari Szövetkezet I ¥10 1*1 > 7A\/Ot I/070T az elmúlt évet ér- 1IJ d 1 1 O A U V V llVC/j V V tékelve kiemelke- A dő eredményekről adhat számot. Kétszázhatvanmillió forintos termelési értéke mellett több mint 36 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Ezen belül külön elismerésre méltó, hogy 44 százalékkal növelte tőkés exportját. Vödrök az NSZK-nak A Technoimpexen keresztül kétmillió forint értékben faipari gépeket szállítottak a fejlődő országoknak. Az NSZK-nak kisebb tételben ékszorító- kat gyártottak. A tőkés kivitelük döntő többségét az úgynevezett szennyfogó vödrök teszik ki. Ennek a városi és országúti csatornák szilárd szennyeződésének felfogására használt speciális eszköznek a gyártását jó tíz esztendeje kezdte meg a kiskőrösi szövetkezet, a brémai Brinkschulte cég megrendelésére. A nyugatnémet partner az idők során egyre többet rendelt, s az elmúlt évben már hét típusban, 120 ezer vödröt vásárolt. Az idén újabb típussal bővül a kollekció, és a szövetkezet 130 ezer darabot szállít, mintegy 1,2 millió márka értékben. E termék kelendő, és tisztes nyereséget hoz. Érdekeik tehát azt diktálták: bővítsék termelésüket. Ehhez azonban a meglevők mellé új, korszerűbb termelő berendezéseket kellett beszerezniük. Ezt felismerve, az ipari szövetkezet már 1985-ben beadott és el is nyert egy exportfejlesztő pályázatot, ami megteremtette egy ötmilliós beruházás lehetőségét, amelynek keretében tavaly két új présgépet szereztek be. Ugyancsak tavaly vásároltak egy félautomata hegesztőgépet is. A vödrök fogantyúit tartó, 10 milliméteres acélszegecsek végét korábban nehéz fizikai munkával, kalapáccsal lapították el. A napokban üzembe állított svájci szegecselőgép nemcsak kiváltja e nehéz fizikai munkát, hanem annál lényegesen termelékenyebb is. Az anyagmozgatás megkönnyítése érdekében rövidesen egy új emelővillás targoncát vásárolnak. J Alkalmazkodni az igényekhez Mint azt Szivük Gyula elnöktől megtudtuk: kiváló a kapcsolatuk a tőkés partnerrel, ám ha ezt hosszú távón meg akarják őrizni, akkor továbbra is maximálisan alkalmazkodniuk kell az igényeihez. Az NSZK-beli vevő például az év első hónapjaiban nem vásárol, mivel télen szünetelnek az útfelújítások és útépítések (amelyek csatornarendszerébe beépítik a kiskőrösiek szennyfogóit). Ám később, néhány hónap alatt, igen nagy mennyiséget kérnek. Ezért az ipari szövetkezet télen is teljes kapacitással gyártja a vödröket és készletez. Csak így képes a kívánt hatalmas mennyiséget időre szállítani. Nehéz megkapaszkodni a tőkés piacokon, ám nekik mégis sikerült, mert kellő időben hajtották végre a szükséges technológiai fejlesztéseket, jó minőségű munkát végeznek (termékeikre tavaly egész évben nem érkezett reklamáció) és megfelelően kiszolgálják a vásárlói igényeket. Hasznosuló szabadalmak A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet tevékenységét elemezve különösen szembetűnő, hogy az általuk gyártott importkiváltó termékek termelési értéküknek csaknem egynegyedét tették ki. IGAZGATÓK ÉS VÁLLALATI TANÁCSOK • • Önigazgatás alul- és felülnézetbén Á szovjet vállalatok negyed év óta igen nagy figyelmet fordítanak az önelszámolással járó vállalati önállóságra, a munkásönkormányzat problémáinak megoldására. Nemcsak a vállalatvezetők, hanem a dolgozók körében is növekszik az igény, hogy mélyrehatóbban megismerjék a gazdaságot, azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyeket a peresztrojka hoz mozgásba, azt, milyen erőfeszítéseket követel az átalakítás és mit hoz az a dolgozóknak, a társadalomnak, az államnak. A munkásönkormányzatot a januárban életbe lépett vállalati törvény alaposan körülírja, mégis sok még a megválaszolatlan kérdés. • Minszki üzemcsarnok — a munkásönkormányzat megvalósítása csöppet sem könnyű feladat. A moszkvai 1. számú csapágygyárban felmerült: kidolgozzanak- e valamiféle működési szabályzatot az üzemrészek dolgozói tanácsa részére? Azt tartják, a szabályozás fékezheti az emberek kezdeményezéseit. A szakszervezetek az ellen emelték fel szavukat, hogy egyes minisztériumok és főhatóságok akarják kézben tartani a vállalati tanácsokat. Minden eszközzel, rábeszéléssel és nyomással próbálják elérni, hogy az igazgatóság minél több képviselője kerüljön be a tanácsba, elnöke pedig mindenképpen az igazgató legyen. Moszkva megyében az év elején megválasztott 2809 vállalati tanács közül 1830 élén állnak az igazgatók és csak 68 tevékenységét irányítja munkás. Ez arra vall, hogy a minisztériumok félnek a munkás-önigazgatást magukra a munkásokra bízni. Ez a gyakorlat — a szakszervezetek véleménye szerint — a vállalati tanács munkáját nem tudja függetleníteni az igazgatóétól és feltétlenül szűkíti a demokráciát. Amennyiben egy hatalomvágyó igazgató irányítja a vállalati tanács ülését, nem arra törekszik, hogy meghallgassa mások véleményét és kollektív döntés szülessen. Formálissá válik az igazgató beszámolója a testület előtt és általában utasítja a tanácsot. Az ő kezében van a vezető újjáválasztása is. Már nem a vállalati tanács határozza még egy-egy vezető választásának dátumát, hanem az igazgató mint két tisztség betöltője. Ilyennek képzelik el a minisztériumi bürokrataposztokról az önigazgatást. Az igazgató az esetek többségében természetesen hozzáértő szakember, első az egyenlők között. Neki mint egyszemélyi vezetőnek különleges jogai és felelőssége van, de a vállalati tanács nem tölthet be csupán tanácskozó szerepet. A vállalati törvény kimondja, hogy a feladatok végrehajtásában a vállalati gyűlésé vagy a konferenciáé a döntő szerep. A gyűlések között a választott tanács önállóan működik. A Szakszervezetek Központi Szövetsége és az állami munkaügyi bizottság a közelmúltban összegezte a vállalati tanácsok megválasztásának tapasztalatait. Ajánlásaik között szerepelt, hogy a tanács elnökévé tekintélyes munkást, brigádvezetőt, mérnököt, alacsonyabb szintű vezetőt válasz- szanak. Nem javasolják, hogy az igazgatót vagy a társadalmi szervezetek, párt- és állami szervezetek vezetőit jelöljék erre a tisztségre. A leghatékonyabbnak a 30 tagú vállalati tanácsot tartják úgy, hogy tagjainak legfeljebb egynegyede kerül ki az igazgatóság munkatársaiból. így lehet a tanács mozgékony és operatív. Ma a legjobbak között tartják számon a volgai autógyár, az Uralmas, a harkovi traktorgyár, a krivojrogi acélmű vállalati tanácsait, amelyekben tekintélyes munkások irányítják saját tevékenységüket. Az SZKP arra hívja fel a figyelmet, hogy a demokratizálás — folyamat, az ellentmondások leküzdését, az új és a régi harcát jelenti. A Moszkvában június 28-án megnyíló 19. pártkonferencia megvizsgálja, miként lehet teljesebben kihasználni a demokratizmus kínálta lehetőségeket a peresztrojka megvalósításában, a társadalmi megújításában. , , Fjodor Breusz (A PN—MTl-Press)
