Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
VSZ—NATO Bécsi konzultációk BECS Tegnap Bécsben újabb konzultációt tartottak aVarsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumáról. A hétfői soros konzultáción a mandátum arra vonatkozó elemeit egyeztették, hogy a tárgyalásokat az összeurópai folyamat kereteiben tartják, azeuró- pai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában részt vevő 23 ország képviselői között. A 23 résztvevőt a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői alkotják. Miként a TASZSZ hírügynökség megállapította, a mandátum szóban forgó elemeinek egyeztetésével sikerült újabb lépést tenni a mandátum kidolgozása fele. Korábban már megállapodás jött létre a tárgyalások céljairól, a mandátum bevezető szakaszáról, az ellenőrzésről, a tájékoztatás cseréjéről és a tárgyalások- nakj 988-ban való megkezdéséről. Tudományos igénnyel a takarmányról A baromfiágazat gazdaságosságát javítani kell A baromfiak és a sertések takarmányozásának időszerű kérdéseiről hallhattak a napokban előadásokat az állattenyésztő, takarmánygyártó és -forgalmazó szakemberek Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat székházában. A megyei vállalat igazgatója, dr. Molnár István megnyitójában arról szólt, hogy az állattenyésztés költségeinek egyharmadát a takarmányozás teszi ki. A cég az elmúlt évben 300 ezer tonna keveréktakarmányt állított elő, melynek egyharmada baromfiak etetését szolgálta. Ezekhez a tápokhoz a komplett premixet a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságtól (HKG) vásárolták. E gazdaság sertéshústermelési és takarmánygyártó, -forgalmazó tevékenységének bemutatására Rédling István, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese vállalkozott. Az általuk kifejlesztett Hungahyb sertéseket ma az ország 150 mezőgazdasági üzemében tartják, évente mintegy 1,5 millió hízósertést adva át a feldolgozóknak. A sertéshús- termelési rendszer szolgáltatási körének tágításával a genetikai alapok és a tartási technológia átadásán kívül berendezkedtek a komplett premixek gyártására is. Az igazgatóhelyettes új információval is szolgált: ebben a hónapban kerül sor arra a tanácskozásra, amelyen a takarmánygyártó vállalatok megvitatják egyesülésbe tömörülésük feltételeit, lehetőségeit. BA CSBER—BA CSTER V EG YÜTTMUKÖDES A cél: gyorsabban, magasabb színvonalon Új elem a vállalkozás Együttműködési megállapodást kötött a Bácsber és a Bácsterv a beruházói-tervezői kapcsolatok szorosabbra fűzésére. A közös érdekeltség arra ösztönzi a két vállalatot, hogy működési területükön — akár további partnerek bevonásával is — elősegítsék a beruházások gyors, gazdaságos és minőségileg magasabb színvonalú megvalósítását. Egymás szellemi és anyagi kapacitásának jobb kihasználásával növelik a közös munka hatékonyságát. A többi között felmérik a saját értékesítésű lakások építésének lehetőségét, egyszerűsítik a szerződéskötések és a számlázások eddigi rendjét, de az aláírók gondoltak a szabványok, műszaki előírások és a szakirodalom közös beszerzésére és használatára is. Megkérdeztük mindkét vállalat vezetőjét, mit várnak az együttműködési megállapodástól. Csányi Sándor, a Bácsber igazgatója; — Jobb munkakapcsolatot, eredményesebb együttműködést és színvonalasabb terveket várunk. A vállalkozás új vonása a közös megállapodásnak, amely meghaladja a hagyományos együttműködés kereteit. Szándékunk az, hogy kivitelező bevonásával társulási alakítunk kisebb beruházások megvalósítására. Farkas Gábor, a Bácsterv igazgatója: — Reméljük, hogy a megyében megvalósuló beruházások előkészítési, tervezési és építési folyamata gördülékenyebbé válik. A megállapodás kifejezi a két vállalat egymásra utaltságát. Az együttműködés a megbízó érdekeit szolgálja. Olyan közös érdekeltséget szeretnénk kialakítani, amelyben nemcsak a két vállalat, hanem a megbízó is jó! jár. K.Á. A Kecskeméti KÉV jelentős munkát végzett az összekötő utak építésében. Képünkön: munkában az úgynevezett finiser. Johannes Rathjens, a Kraftfutter Meyer NSZK-beli takarmánygyártó és alapanyag-forgalmazó vállalat tudományos osztályvezetője — egyébként üzleti kapcsolatuk jelentős a HKG-val — videofilmét is hozott a cég bemutatására. Ennek megtekintése után a sertések E-vitamin-ellátásának jelentőségéről, illetve az ennek hiánya okozta betegségekről tartott előadást. A baromfi-takarmányozás kérdéseiről dr. Gippert Tibor, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet osztályvezetője beszélt. Elmondta, hogy a hazai baromfitermelés előkelő helyet vívott ki magának a világban, az egy főre jutó baromfihús-, illetve tojástermeléssel. Bár a mutatók jó eredményről beszélnek, a mögöttük lévő termelési színvonallal korántsem dicsekedhetünk. A felhasznált takarmányok mennyisége, az elhullás, kiesés mértéke jóval nagyobb a nálunk kevesebbet termelő országokénál is. A takarmányozásra mind nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, hiszen a baromfiágazat gazdaságosságát, a hazai fajták, hibridek genetikai teljesítőképességének megközelítését ezzel jelentősen lehet befolyásolni. Az intézet vizsgálatainak alapján néhány javaslatot is tett az osztályvezető. Egyebek között az energiát, másrészt a fehérjét szolgáltató növényi termékek, illetve ezek arányának pontos meghatározására hívta fel a figyelmet. G. E. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat a Szegedi Közúti Igazgatóság megbízásából ez év januárjában kezdte meg Kalocsán az 51-es számú főút közúti hídjának rekonstrukcióját, mert szükségessé vált a meglévő hídfők megtartásával a hídszerkezet teljes cseréje. Ez tíz méter fesztávolságú, korszerű, előfeszített vasbeton gerendák felhasználásával készül. A főút forgalmát ideiglenesen egy acélcölöpös faszerkezeten át vezetik. Az új hidat október 31-én adják át a forgalomnak, s a költségek meghaladják a tizenegymillió forintot. Folytatódik a Kaskantyú belterületéről kiinduló Kecskemét—Kiskőrös és a Kecskemét—Kalocsa utakat ösz- szekötő út építése. Ezzel a munkával június 15-én végeznek, s a költségek ebben az esetben tizenötmillió forintra rúgnak. Május 30-án befejeződik a Tázlár—Pirtó közötti összekötő út építése 5,5 kilométer hosszúságban, amelyen a helyi tanács megrendelésére dolgoznak. Ezt a megbízást versenytárgyaláson nyerték el, s az építést 18 millió forintért végzik. A vállalat ebben az évben is folytatja az úgynevezett lakossági útépítéseket, amelyek viszonylag olcsó technológiák alapján készülnek. Az új, illetve újszerű, de továbbra is olcsó technológiák kidolgozását, kikísérletezését és kipróbálását ebben az évben is folytatják, s a bevált módszereket azonnal bevezetik. Céljuk a helyben megtalálható anyagok, az ipari hulladékok felhasználása, de fontos szempont az energiatakarékosság is. Jelenleg a Kiskunfélegyházi Városi Tanács megbízásából építenek utakat az Irányi Dániel, a Czuczor, a Lőwy, a Rózsa, a Mikes, a Vörösmarty utcákban, és tárgyalások folynak a Károlyi, a Daru, a Lugas, a Tóth Kálmán, a Tóth Árpád, az Attila, a Némedi utcák burkolatának építéséről is. A tanács a lakossági anyagi erő és társadalmi munka bevonásával, várhatóan mintegy 10-12 millió forintot fordít az idén erre a célra. Mint Perge Lászlótól, a vállalkozási osztály vezetőjétől megtudtuk, a jövőben is feladata marad a Kecskeméti KÉV-nek, a nem alapvető profilba tartozó tevékenységek elvállalása. Ilyenek például: a technológiai szerelések vagy a magasépítési tevékenységek. Az utóbbira konkrét példaként említette a Bajai Mezőgazdasági Kombinál terményszárító üzemének építését, amely mintegy 22 millió forintba kerül, s ez év június 30-án adják át. G. G. ÚJ TERMÉKEK A FÉLEGYHAZI SÜTŐÜZEMBŐL A kenyér neve: Kunsági A Kecskeméti Sütőipari Vállalat kiskunfélegyházi üzemében havonta 300 tonnányi kenyeret és 750 ezer darab különböző péksüteményt sütnek. Emellett zsemlemorzsát, kétszersültet és négyféle tojásos tarhonyát is készítenek. A választék bővítése érdekében a közelmúltban kezdték meg a rozslisztet is tartalmazó „Erzsébet” ke- nyér gyártását. Ugyancsak a napokban jelent meg a félegyházi boltokban a „Kunsági” kenyér is, amely teljes őrlésű búzalisztből készül. Ez a termék nagy rosttartalma miatt — jó íze mellett — megfelel a korszerű, egészséges táplálkozási igényeknek is. Képünkön: Tóth László szedi le a folyamatos kemence végénél a friss, ropogós, sült Kunsági kenyereket. G. B. A TÁRGYALÁS TÉMÁJA: KAMBODZSA Szovjet—amerikai megbeszélés Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes és Gaston Sigur amerikai külügyi államtitkár-helyettes kétnapos konzultációt kezdett Párizsban a helyi válsággócokról. A két nagykövetségen adott tájékoztatás szerint a találkozó a rendszeres külügyi tanácskozások sorába illeszkedik és fő témája a kambodzsai helyzet. Rogacsov nemrég tett körutat Délkelet-Ázsiában és Bangkokban úgy nyilatkozott, hogy az afganisztáni rendezés a kambodzsai rendezéskor példaként szolgálhat, bár . természetesen szó sincs arról, hogy a Szovjetunió ráerőltesse akaratát Vietnamra. Rogacsov és Sigur párizsi tartózkodása idején kü- lön-külön találkozni fog Didier Bariani francia külügyi államtitkárral és a francia külügyminisztérium Ázsia-szakér- tőivel. Mint ismeretes, Norodom Szihanuk volt kambodzsai államfő decemberben és januárban Franciaországban felvette a kapcsolatot Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel, de tárgyalásaik eddig nem jutottak messzire. Az Egyesült Államok a Szihanuk vezette hármas szövetséget támogatja a népi Kambodzsával szemben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ÚTÉPÍTÉS LAKOSSÁGI SEGÍTSÉGGEL ^ A Kecskeméti KÉV első félévi munkái AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1II. évf. 98. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 26., kedd ÚJ-ZÉLAND ÉS JAPÁN UTÁN AUSZTRIÁBAN IS Ötvenszázalékos vámkedvezményt kapnak a magyar áruk Az Ausztria által nyújtott vámkedvezményekről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztériumban. An talpéter Tibor főosztályvezető elmondta, hogy Új-Zéland és Japán után Ausztria is altalános vámpreferenciákban részesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Ausztriába exportált magyar áruk vámjai átlagosan 50 százalékkal csökkennek. Kivételt jelentenek ez alól a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérseklés 35 százalékos. A kedvezmények kiterjednek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek égy szűk csoportjára is, így például a dióbélre, a fagyasztott gyümölcsre, a paprikára, a mákra és a köményre. Az általános vámpreferenciális rendszer alkalmazásának célja, hogy a fejlett országok elősegítsék a gazdaságiiig ke- ' vésbé fejlett országok versenyképességének javítását. Ennek érdekében termékeikre —nem kölcsönös és nem diszkriminatív módon — a legnagyobb kedvezményes vámoknál alacsonyabb vámtételeket alkalmaznak. Mivel Magyarország a Világbanktól évek óta olyan hiteleket vesz fel, amelyeket a pénzintézet csak bizonyos gazdasági fejlettségi szintig folyósít tagországainak, hazánk valamennyi fejlett országtól — az Egyesült Államok és a közös piaci tagországok kivételével—kérte az általános vámpreferenciális rendszer alkalmazását. Korábban csak Új-Zéland és Japán tett eleget ennek az igénynek. Japánban egyébként a magyar áruk értékesítése 1987-ben 35 százalékkal nőtt. Ausztria példája azért is kedvező, mert várható, hogy hatására más országok is hasonló lépésre szánják el magukat. A vámkedvezmények kedvezően hatnak a magyar—osztrák árucsereforgalom alakulására. Ez nagyon fontos, mivel az elmúlt két esztendőben mintegy 30 százalékkal csökkent a forgalom. A magas vámok elsősorban az Ausztriába szállított feldolgozott termékeinket sújtották. Ennek következménye, hogy a magyar export 68 százalékát nyersanyagok és energiahordozók adják. Ez a struktúra ma már nagymértékben fékezi az árucsere bővítését. A vámcsökkentés hatására várhatóan jelentősen nő az osztrák piacon a magyar feldolgozóipar — a bútoripar, a gépipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar — termékeinek versenyképessége, ami hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéhez is. (MTI) FOGLALKOZÁSI BALESETEK MEGYÉNKBEN A határban veszélyesebb? Egyetlen csonkulásos foglalkozási baleset sem történt tavaly megyénkben. Ebben a mindeddig példa nélkül álló esetben bizonyára nem a véletlennek, hanem a tudatosságnak, azaz a munkafegyelemnek, a nagyobb elővigyázatosságnak jutott a főszerep. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősége által készített statisztikából az is kitűnik: a foglalkozási balesetek száma az előző évhez viszonyítva 1987- ben 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az üzemi úti baleseteké 5,8 százalékkal emelkedett, a többié 4,6 százalékkal lett kevesebb. Halálos kimenetelű baleset azonban kettővel több, 32 volt az elmúlt esztendőben. Megyénkben az összes foglalkozási baleset túlnyomó része — 73 százaléka — a mezőgazdaságban, a gép-, az élelmiszer- és a könnyűiparban, valamint a belkereskedelemben történt. Az okok között leggyakoribb az úgynevezett környezeti hatás, anyag (például csúszós padozat), a munkavédelmi előírások be nem tartása, valamint szervezési hiba. S bár az esetek többségében környezeti hatás volt az ok, ennek előfordulási aránya két év alatt 40 százalékról 26-ra csökkent. Figyelemre méltó ez a tendencia, a csökkenés mértéke ugyanis kiemelkedően magas. Nagyobbrészt a megyei munkavédelmi felügyelőség következetes ellenőrzésének köszönhető. A legtöbb baleset a mezőgazdasági fizikai dolgbzók körében történt. Bizonyára azért éppen velük fordul elő leginkább, mert ók azok, akik általában egyedül végzik munkájukat kint, a határban: nincs aki segítsen, ha„például javítani kell valamit a gépen. Őket követően a segédmunkások, lakatosok, szerszámkészítők, a szállításban, hírközlésben, az építőiparban dolgozó fizikai munkások között a leggyakoribb a baleset. Az országos statisztikában ugyanezek a munkakörök szerepelnek az első öt helyen, csak más sorrendben. A mezőgazdasági dolgozók azonban ezen a listán is „vezetnek”. Munkaterületenként vizsgálva a balesetek gyakoriságát, a sorrend a következő: közlekedés, szállítás, tárolás munkahelyei: szakipari műhelyek, mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás munkahelyei; építési munkaterület. A halálos balesetek közül legtöbb a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban történt. (Ez utóbbi egyedül a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál bekövetkezett porrobbanás következménye.) A közúton tizenketten haltak meg foglalkozási baleset következtében. A. M.
