Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

V essünk, ültessünk! A paradicsompalánták számára készítsük elő a szabadföldön a ta­lajt. Most vethetjük a babot, a bor­sót, a sárgarépát, a petrezselymet, a csemegekukoricát, a patisszont és a tököt. A hajtatott paradicsommal is lehet munkánk, segítsük elő a termés kötődését. Ismert, hogy a korán ültetett paradicsom nehezen köt termést. Ha az első fürt virágai kötődés nélkül lehullottak, nehe­zebb a második, harmadik fürteme­let megfogása. A beavatkozás leg­egyszerűbb módszere, amikor a nö­vényeket tartó huzalokat többször megütögetjük, így . a virágpor fel­száll a levegőbe, nagyobb a valószí­nűsége, hogy rákerül a bibére. A gyümölcsösben fertőtlenítsük a frigó szamóca talaját. Az elvirág- zott bogyós gyümölcsűek növény­védelmére ügyeljünk, a sövényfák vesszőit kötözzük le. A lombtrá­gyák beszerzése is időszerű. A le­véltrágyák nagyobbik része a nö­vényvédő szerekkel együtt perme­tezhető ki, de hogy keverhetők-e egymással, minden esetben bizor nyosodjunk meg róla. Egy-egy le­véltrágyáról fontos tudni, hogy a tápelemek közül melyikből tartal­maznak legtöbbet. Ennek ismerete azért lényeges, mert a hiánybeteg- ség-gyógyítás, a gyümölcs minősé­gének javítása, illetve a növekedés­gyorsítás csak a jól felhasznált szer­rel érhető el. A szőlőben fejezzük be a telepí­tést, a pótlást, iletve az európai si­mavessző iskolázását. A lemetszett venyigét mielőbb hordjuk ki a so­rok közül, lehetőleg három-négy centiméteresre vágva komposztál­juk. A támberendezések javítására is kerítsünk sört, ahol szükséges, cseréljük ki a karókat, oszlopokat, huzalokat. Kisebb területen április végén is ültethetünk még tenyész- edényes (konténeres) szőlőt, ezek ápolása azonban legalább olyan gondosságot igényel, mint a zöld­ségpalántáké. Ezt a szőlőt csak ott érdemes ültetni, ahol öntözni lehet. Akik próbálkoznak a biológiai kertműveléssel, most válasszák meg a megfelelő nő vény társakat. Ha va­laki most épít domboságyat, csak jól fejlett palántát ültessen ki, a magvetéssel várjon a jövő évig. Kerítést ízlésesen A családi ház, a társasház, a hétvégi nyaraló, a présház felépülése, a tereprendezés befejezése, a kert kialakítása után többnyire a legfontosabb munka a kerítés elkészítése. Ez az építmény választja el egymástól a telkeket, zárja le az út felé a területet, óvja a házat és a kertet a hívatlan, kellemetlen látogatóktól. A kerítés segíti a viták, a súrlódások, a gyerme­kek csínytevéseinek elkerülését, a jó szomszédi viszony tartós fenntartását. A gondosan és ízlésesen elkészített kerítés még szebbé is teheti a házat, a telket, az összképet. A kerítést belterületen csak az Országos Építési Szabályok betartásával, a helyi építésügyi hatóság előírásai szerint és engedélyével építhetünk. Tehát mindig csak ezek ismereté­ben és birtokában kezdjük el a munkát, s döntsük el: lehető­ségeinkhez mérten milyen kerítést óhajtunk. Üdülőterület és zártkert esetén is célszerű a tanács illetékes szakemberét felkeresni, s megtudakolni, nincs-e valamilyen korlátozás, előírás érvényben. Igyekezzünk egyszerű, az utca, a környe­zet összképébe harmonikusan illeszkedő kerítést készíteni. Nagyon riasztóak, csúnyák a színes állatfigurákkal, nö­vényutánzatokkal hivalkodó, túlméretezett kerítések. Nem­csak elnyomják a házat, a szép növényeket, de mosolyra is fakasztanak, és ellenszenvesen kirínak a környezetből. Ke­rüljük az ilyen megoldásokat, ne igyekezzünk versenyezni a szomszédokkal. Sokkal hasznosabb célra költhető a pénz! Lakott területen utcafrontra díszesebb kerítést tehetünk, de oldalra már szerényebb megoldású is elég. Lakott terüle­ten az utcafrontra 180 cm, oldalra 150 cm magasat készít­sünk. A legegyszerűbb és leggyakoribb a drótfonatos, lábazat nélküli kerítés. Ennél a felerősítésre szolgáló oszlop beton, fa (például akácfa, tölgyfa stb.), szögvas, vascső lehet. Ezt a fajta kerítést, ahol vadnyulak károsíthatnak, beton, ter­méskő vagy tégla lábazattal ajánlatos készíteni, vagy a talaj felszínénél horganyzott szögesdrótot kifeszíteni. Védettebb helyen összeállíthatjuk a kerítést falécekből is, lábazattal vagy anélkül. Nagyon mutatósak, tetszetősek, de rendszeres gondozást igényelnek. A vas- vagy favázra csava­rozott farészek tartósítására alkalmas a Xylamon és a tetszés szerinti színű Xyladecor. Drótfonatú kerítés készítésekor csak horganyzott vagy műanyag bevonatú drótfonatot szerezzünk be. Utóbbi külö­nösen hosszú ideig tart, ha szakszerűen, figyelmesen, sérülés- mentesen szerelték fel, mert nincs vele ápolási, festési gond. Egyre több helyen látható beton- vagy terméskő-lábazatos vaskerítés. Ilyen különféle lapos-, négyzet-, betonacélból és redőnyvasból állítható össze. Ekkor a kerítést mezőkre ta­golják és az acéldarabokat összehegesztve keretre szerelik. A tagolás sokkal hangulatosabbá teszi a kerítést. A rácsok állása lehet vízszintes, függőleges és ferde. Kombinálhatjuk is, és egyszerű idomok — négyzet, téglalap, kör stb. — formájában is beépíthetjük ezeket. Ügyeljünk azonban, hogy ne legyenek túl bonyolultak a minták, mert könnyen zűrza­varos hatást kelthetnek. Érdekesek és tetszetősek az olyan kerítések, ahol a négy­zet- vagy betonacélrudak csak bele vannak süllyesztve a betonlábazatba, s nincsenek felül lezárva. Ez a behatolást is jobban akadályozza. Legyünk takarékosak, körültekintőek. A szakszerűen el­készített kerítésnél a betonlábazat is kellően mutatós, nem érdemes tehát a jóval drágább terméskőből, téglából készíte­ni. Ha mégis ilyet szeretnénk, csak hozzáértő szakembert bízzunk meg vele. Szakszerűtlen munka esetén ugyanis a téli fagy rövid idő alatt szétrepesztheti a lábazatot. A betonlába­zat saját kivitelezéséhez is feltétlenül kérjük szakember taná­csát, útmutatását, ellenőrzését. Annál szebb lesz a kerítésünk, minél jobban beilleszkedik a környezetbe. Éppen ezért sohase fessük rikító, élénk színű­re. Lehetőleg a növényekkel harmonizáló és a pasztell színe­ket válasszuk (például zöldet, barnát, sárgát). Ha nem talál­nánk nekünk tetsző árnyalatot, érdemes magunknak kike­verni több színből a festéket. Mindig csak próbafestés után kenjük le az egész kerítést. Arra törekedjünk, hogy a növény­zet szép látványa legyen az uralkodó, és ne a kerítésé. Kerül­jük a kő- vagy téglalábazat, a tégla és kő utánzatú beton fugáinak fehérre, feketére, vörösre festését is, mert elütnek a környezettől. Jó szomszédok között elegendő az alacsonyabb drót- vagy fakerítés is. Különösen szép a rendszeresen nyírt élősövény, vagy a bokornak meghagyott díszcseije (tűztövis, japánbirs, nyári orgona, orgona, tuja stb.). Az áthatolást szükség ese­tén a bokrok közé állított vasrudakhoz, vékony oszlopokhoz rögzített három vagy négy sor huzal kifeszítésével gátolhat­juk meg. Sz. M. F. ÚJ LEHETŐSÉGEK SZAKMÁRON Termőföldek árendában A természet nem áldotta meg bőter­mő földekkel a szakmán határt. Az itteni Petőfi Tsz-ben az összefogás ere­je. a kollektív akarat sem tudta kivéde­ni a mostoha körülmények okozta hát­rányos helyzetet. A környékbeli átlag­tól jócskán elmaradt termőképességü földek miatt kedvezőtlen adottságúnak nyilvánított közös gazdaság mellék­üzemággal is próbálkozott, több-keve­sebb sikerrel. Később a rideg, sziki le­gelőkből, zsombékosokból mesterséges halastavakat alakítottak, amelyek sta­bil bevételi forrást jelentenek. A tavalyi esztendőt különösen jól zárta a halte­nyésztési ágazat. De ott vannak a távol eső, nehezen szelídíthető közös táblák, amelyek a legjobb esztendőben sem hoznak, csu­pán annyi termést, hogy a költségek megtérüljenek. Az utóbbi három év száraz időjárása végképp kizsigerelte a földeket. Noha a szeszélyes időjárás nem rántotta le lábáról a szövetkezetét, igencsak megtántorodott. — Az új földtörvényre alapozva elin­dítottunk egy bérleti akciót — hallom dr. Farkas Lajos elnöktől: — Mód van arra, hogy tagjaink a tagviszony szüne­telésével árut termeljenek saját, vagy bérelt eszközökkel a termelőszövetke­zet földjén, természetesen bérleti díj fe­jében. Az sincs kizárva, hogy bérmun­kát rendeljenek tőlünk. A műtrágya-, növényvédőszer-, vetőmagellátásban is segédkezünk és a felvásárlást szintén szövetkezetünk bonyolítja. Elsősorban a távol eső, nagyüzemi- lég nehezen művelhető, az eddig veszte­séget hozó táblákat szándékoznak bér­letbe adni. Meglehetősen népes a vál­lalkozók tábora, ezer és negyvenezer méter között igényelnek területet, a fel­ső határ ugyanis nincs korlátozva. A bérleti díj földminőségtől, fekvéstől függően harminc fillér és egy forint nyolcvan fillér között váltakozik. A vállalkozók véleményéből az derül ki, hogy az igényelt területek több mint felén intenzív zöldségtermesztésbe kez­denek, vagy munkaigényes szántóföldi növényt vetnek a táblákba. Egyes, ál­lattenyésztésre berendezkedő gazdák takarmányt termelnek majd. Mivel a bérleti viszony alanya nem­csak tag, hanem bárki lehet, érdeklőd­nek más településekről is. Szerletics Jó­zsef például a kalocsai paprikakutató intézetben dolgozik, mint növényter­mesztési üzemmérnök. Barátaival, is­merőseivel társult, hatan vannak a csa­patban, közel tíz hektárra kötöttek szerződést. Ő így értékeli a lehetősége­ket: — Ha arról beszélünk, hogy a kor­mányzat növelni szeretné a vállalkozó kedvet, akkor ez az akció féloldalasra sikerült. Mert igaz, hogy ötszázezer fo­rint bruttó árbevétel alatt nem kell adózni, de az általános forgalmi adó, amit ugyan a szövetkezet fizet, bele van építve a bérleti díjba. Mindenképpen öntözött zöldségnö­vénnyel próbálkozunk, függetleníteni akarjuk magunkat az időjárástól. Vet­tünk is egy kimustrált berendezést, amit majd megreparálunk. Persze ki­csit félünk is, kevés a tőkénk, vala­mennyien fiatalok vagyunk, tartozunk az OTP-nek, úgyhogy nagyobb hitelre nincs reményünk. A szerződéseket egyénileg kötöttük, jóllehet, egyfajta érdekszövetség összeköt bennünket. Szakmáron az eddig jelentkezett bér­lők száma meghaladja a harmincat, az igényelt terület száz hektár felé közelít. A bátortalanabbak minden bizonnyal, az „első fecskék” számadására várnak, utána kockáztatnak.' Megmozdult azonban valami a községben. Ha az effajta vállalkozások pozitív hatását mérlegeljük, megállapíthatjuk: a ter­melőszövetkezet tisztes haszonhoz jut a bevételekből, az államkincstárt az adó gyarapítja, valószínűleg a vállalko­zóknak sem marad üres a zsebük. Te­hát mindenki jól jár. Az pedig, hogy a körzetben többszörösére nőhet a zöld­ségtermesztés, megzabolázhatja a fék­telenül emelkedő árakat is. Zs. K. I. JOGI TUDNIVALÓK Utazni jó A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1987. évi 25. számú törvényerejű rendele­té így kezdődik: „A magyar ál­lampolgár alapvető joga, hogy külföldre utazzon.” Elmond­hatjuk tehát, hogy az utazáshoz szükséges alapokmányunk, az útlevél olyan természetes ira­tunkká válik, mint a személy­azonossági igazolvány. Ha útle­velünket meg akarjuk szerezni, útlevélkérő lapot kell kitölte­nünk. Kitöltése az eddigieknél egyszerűbb, a nyomtatvány a postahivatalokban kapható. Az a kérdés, hogy melyik orszá­gokba utazik valaki és hány napra, a kérdések közt nem sze­repel, hiszen a rendelkezések ér­telmében csak azt kell kérel­mezni, ha valaki az engedélye­zett 90 napon túl akar kint tar­tózkodni. A jövőben csak az egész világra érvényes, területi korlátozás nélküli útlevelet ad­nak ki. Azok a magyar állampolgá­rok, akik érvényes útlevéllel rendelkeznek, abban még le nem utazott., 1988. jan. 1. előtt kapott kiutazási engedélyük van, azt az útlevél érvényességi idején belül bármikor felhasz­nálhatják. A korlátozó rendelkezések közül érdemes megjegyezni a kővetkezőket. Nem adható út­levél annak, aki ellen olyan bűncselekmény miatt van fo­lyamatban büntetőeljárás, amelyre a törvény három évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést rendel; akit végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítél­tek. vagy szigorított őrizetét rendelték el, és azt még nem töltötte le; aki bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt áll, vagy ellene elfogató paran­csot bocsátottak ki; aki külföl­dön tartózkodása alkalmával a Magyar Népköztársaság jog­szabályait súlyosan megsértet­te. Nem kapnak útlevelet a rendőrhatósági kényszer- intézkedés alatt állók. Megtagadható még az útle­vél kiadása attól, aki jogerős bírósági határozattal megálla­pított tartási kötelezettségének nem tesz eleget; akivel szemben jelentős értékű vagyoni kötele­zettség nem teljesitése miatt végrehajtást rendeltek el, vagy aki ellen jelentős mértékű adó­zási kötelezettség elmulasztása miatt eljárás van folyamatban. Tehát akinek nem fizetik a gyermektartást, tegyen bejelen­tést a területileg illetékes rend­őrhatóságnak. Minden ható­ság, hivatalos személy és mun­káltató köteles értesíteni az út­levélhatóságot, ha a büntető­ügyben hozott határozat alap­ján az állammal szembeni tar­tozásról, jelentős értékű vagyo­ni kötelezettség nem teljesítése miatti végrehajtásról, vagy je­lentős mértékű adózási kötele­zettség elmulasztásáról tudo­mást szerez. A korábbi gyakorlat szerint a kiskorú gyerekek a szülő útle­velében szerepeltek. Ezután ön­álló útlevelük lesz, amelynek kérelméhez ugyanannyi illeté­ket kell leróni, mint a felnőttek kérőlapjához. A hadkötelesek külföldre utazásának feltételeit a honvédelmi miniszter külön határozza meg. A kérelem be­nyújtásához a kiegészítő pa­rancsnokság véleményére nincs szükség. Fontos! Ha valaki külföldön elveszti útlevelét, forduljon a magyar külképviseleti szervhez, ahol hazatérési igazolványt kaphat. Dr. Kertész Éva ____________szabad idő A z ínyencek között Régi magyar szólások Ha útbaigazítást kérek Kecske­méten, az Erdei Ferenc Művelődé­si Központban, hogy hol találom az ínyencek klubját, valószínűleg csak annyit mondanak: menjen a szag után. (Bár én utólag helyesbí­tek: az illat után.) Ugyanis az első emeleten minden hónap második hétfője koraestjén jól érezni: itt va­lami készül. A „népkonyha” ajta­ján belül jó néhány asszony jóke­déllyel, közöttük egyetlen férfi. így nem nehéz rátalálni a mesterre, akiről tudom, Csvila Pál, a Kiskő­rösi Szarvas Étterem konyhaveze­tője, üzletvezető-helyettes. De mi­előtt szóbaáll velem, odaszól az asszonyoknak: — Krumplit még kockázzunk össze, mert a levesbe is kell!, — majd a „hogyan került ide?” kér­désre válaszol: — Először felkértek, hogy vol­na-e kedvem egy-két főzőcskét tar­tani. Miért ne? — gondoltam. Ta­lán elégedettek lehettek velem, s itt maradtam majd* állandóra. így nem ismétlődhetnek a menük, hi­szen egy kézben van a „vezetés”. — Mire specializálják magukat? — Elsősorban olyan ételeket ké­szítünk, amit otth'on is meg lehet csinálni. Különösen odafigyelünk a pénztárcát kímélő fogásokra, s nem utolsósorban a korszerű táp­lálkozásra. — Az étlapot látva: ma nem is annyira diétás étel készül... — Igaz, most inkább a spórolás, az új ízek lesznek terítéken: palóc­leves, tárkonyos ragu és finom fa­latok. —- Ki az anyagbeszerző? — Mindig közösen vesszük meg a szükséges nyersanyagokat. A mester megmondja, hogy mihez miből, mennyi kell. Van, amikor húsz-huszonöten összejövünk. Az­után amit főzünk, kitálaljuk, meg­esszük — mondja egy középkorú asszony, akivel szóbaelegyedve ki­derül, hogy 22 éve háziasszony, s mégis három éve jár e klubba. Ez idő alatt sok újat tanult, s már tudja, hogyan lehet diétásán és mégis ízletesen-jóllakottan átvé­szelni az ünnepnapokat is. Odébb egy másik, nagymamakorú asz- szony hagymát vág. — Mi újat tanulhat itt? — A családom hattagú, — mondja dr. Mándoki Antalné. — 43 éve vezetek háztartást, de mégis sok érdekességet tanulok. Például itt a hagyma vágás. Ó!, mennyit da­raboltam életemben, s most derült ki, eddig nem jól csináltam. Aztán sokféle saláta, hidegkonyhai ké­szítmény varázsolását sajátítottam el. Közben nagysietve megérkezik egy fiatal hölgy, akire máris rátá­madnak: Kati? Hoztad a recepte­ket? Az asztalon egy fehér tálban va­lami sűrűn-sárgán világít. — Ez lesz a finom falatok panír- ja — mondja Tréfás Antalné. - Mindent lehet újítani, de azért én az otthoni hagyományokat is tisz­teletben tartom. Itt volt például a legutóbbi, a húsvétra tanult erőle­ves tojáskocsonyával. Azért nem volt bátorságom pont az ünnepek­re bevezetni e betétet, de ami késik, az nem múlik. Mielőtt nekilátnak a terülj asz­talkám elpusztításának, lefényké­pezik. A recepteket mindenki to­vábbadja. így aztán sok-sok tagja van már az ínyencklubnak. Az ösz- szekötő kapocs, a fő szervező a klubban Kerekes Magdika, aki bár most nincs itt, de mint mond­ják, lelke a csapatnak. Időnként tapasztalatcsere-látogatásra indul­nak. Voltak már Budapesten a Fó­rumban, az Intercontinentálban, a Gellértben, a mátrafüredi Avar Szállóban, most pedig a Fejér me­gyei gasztronómiai társasághoz készülnek. Mindenütt szívesen fo­gadják őket, természetesen a kony­hában is, ahonnan nem jönnek el új ízek nélkül. A társaság patroná- lója Terényi Szilveszter, a szövet­kezeti gasztronómiai társaság me­gyei titkára, a MÉSZÖV főelőadó­ja. Tőle is sok-sok apró konyhai fortélyt hallottak már az asszo­nyok. Pulai Sára VÍZSZINTES: 1. Arra az emberre mond­ják, akinek semmi nem sikerül (zárt betűk: L, T, N, Z, S). 14. Szudáni város. 15. A „Jó reggelt búbánat” írója (Francoise). 16. Spa­nyol főúr. 17. Ez a kakas a francák nemzeti jelképe. 18. Képes rá. 19. Színésznő (Éva). 21. Német női név. 22. Ady egyik álneve. 23. Nagyon szűkszavú emberre mondják (zárt betűk: Ö, E). 24. Zenei hangok. 26. Kínai földrajzi nevekben jelentése: dél, déli. 27. Faló egynemű betűi. 28. Növény része. 29. Radioaktív elém. 32. Néma tusa! 33. Angol költő (Alexander, 1688—1744). 34. Jó han­gulatú. 35. Arab állam. 37. Sziget Indonéziá­ban. 39. Város Észak-Spanyolországban. 40. Magad. 41. Gyötrelem. 42. Az emeletre bak­tat. 44. Napier névváltozata. 46. Kínai súly­mérték. 48. Fiatal sportoló. 50. Színültig. 51. Idea. 53. Anyagi testek munkavégző képes­sége. 55. Szarvasfajta. 56. Az ENSZ egyik szervezete, röv. 57. Szavazat. 59. Fénymáz. 60. Harmadvágás (vívásban). 61. Kóstol. 63. Magasra tart. 65. Hosszú szócska. 67. Szitál. 68. Üdülőhely Szlovéniában. 69. Kiejtett be­tű. 70. Nagyon okos. 72. Ételnek van. 74. Kecs. 75. Pirosodik az alma. 77. Becézett női név. 79. A túlnyomás rövidítése a műszaki gyakorlatban. 80. Kukoricatároló. 81. Nor­mann vezér. 83. Könyvelés jelzője. 85. Vasalt cölöp. FÜGGŐLEGES: 1. Bőven ömlő. 2. Arizonai sivatag. 3. Az Operaház építője (Miklós). 4. Pára!. 5. .. . inas; Munkácsy-festmény. 6. Kézben fog. 7. Félszeg! 8. Egészen friss. 9. Permisszió. 10. Az egyik szögfüggvény, röv. 11. Erika kiskorában. 12. Német író testvér­pár. 13. Lenget. 14. E szólás jelentése: puszta ígérettel nem sokra megy az ember (zárt be­tűk: D, B, H, 1, E). 18. Kapu. 20. Idegen női név. 23. Mértani test. 25. A szabadságharc angol tábornoka (Richard, 1812—56). 28. Új fok. 30. Jószívű népiesen. 31. Gép műkö­dése. 33. Előregyártott épületelem.' 34. Ké­mény, kürtő. 36. Végett, 38. Olasz névelő. 40. Az anyakőzet hasadékát kitöltő érctömeg. 43. Spanyol politikus (Jósé, 1879—1956). 45. Zsörtölődik. 47. Lelkileg megtör. 49. Tavasz, költőiesen. 52. Afrikai állam lakója. 53. Gó­lya, tájszóval. 54. Gépkocsi, röv. 58. A telet jelképező szalmabábu. 60. Angol férfinév. 62. Családtag! 64. New York operaházának rövid neve. 66. Az Amazonas mellékfolyója Brazíliában. 68. Lengyel város. 69. Raktá­roz. 71.. . ,-durr. 73. Francia megye, székhe­lye Nimes. 74. Gyümölcsből és szeszes ital­ból készített hűsítő. 76. Szovjet illuzionista. 78. A balsors istennője az ókori görög mito­lógiában. 80. Rozspálinka. 82. Ezer méter, röv. 84. Szigetlakó nép. 85. Politikai gazda­ságtan, röv. F. E. Az április 16-án megjelent rejtvény megfej­tése: Némely embernek olyan vastag a bőre, hogy nincs is szüksége hátgerincre. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény meg­fejtői közül könyvutalványt nyertek: Sven- dor István, Hetényegyháza; Megyeri Dezső- né, Kiskőrös; Nyéki Lászlóné, Szabadszállás; Bíró Ernő Kecskemét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom