Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

; PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 94. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 21., csütörtök Kádár János és Nyikolaj Rizskov megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap a Közpon­ti Bizottság székházában fogadta Nyi­kolaj Rizskorot, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács meghívására tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbe­szélésen tájékoztatták egymást az MSZMP országos értekezletének és az SZKP pártkonferenciájának előkészí­téséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP között teljes az egyetértés a szocializ­mus építése fő kérdéseinek megítélésé­ben, és a két párt politikájában egyre teljesebb az összhang. Az MSZMP és az SZKP a szocialista építés eddigi (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet kormányfő elutazott hazánkból újékoztató a mezőgazdaság walyi esztendejéről ►t tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága tör az 1987. évi terv és költségvetés végrehajtásáról , s a legközelebbi tanácsülés napirendjére kerülő be­it vitatta meg tegnap Kecskeméten megtartott ülé- íegyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően tt cl az a tájékoztató, amelyben Bács-Kiskun mező- ígi szövetkezetei elmúlt esztendei gazdálkodásának alatait foglalta össze a mezőgazdasági és élelmczés- :tály. az írásos anyagban megállapították, 1987-et szél­időjárás jellemezte. Az ültetvényeket fagyok káro- , az átlagosnak mondható csapadék egyenlőtlen bán hullott. intóföldi növénytermesztésben a gabonafélék ve- ete összességében megfelelő volt, a hozamok a ka­rnál csökkentek, a kukoricánál nőttek. Naprafor- bb területen vetettek, cukorrépát a korábbinál na- n, de a termésnövekedés elmaradt a várttól. ;étszereződött a szója vetésterülete, s nőtt a burgo- amiből 59 százalékkal többet takarítottak be ta­nt a megelőző esztendőben. Kevesebb volt a szán- zöldség, a téli fagykár miatt pedig szőlőből még az alacsony termésnek is csak a kétharmadát tudták élni. Jelentősen csökkent a betakarított gyümöl- nnyisége is. >ebb volt a szarvasmarha és a juh a megyében, szin- idt a sertésállomány. A gazdaságok ez utóbbi célt i erre az esztendőre is. Egyre meghatározóbb vi- baromfitenyésztés — a vágóállomány annyi volt n, mint a levágott szarvasmarha, sertés és juh ösz­Tovább nőtt a háztáji és kisegítő gazdaságok súlya, és bővült a nagyüzemek integrációs Szerepe is. A szövetkezetek pénzügyi gazdálkodása összességében kedvezően alakult, a 23,3 milliárd forint üzemi termelési értékre 2 milliárd forint a mérleg szerinti nyereség. Ám 12 szövetkezeti közös gazdaság veszteséggel zárta 1987-et. Négy esetben—a Tompái Kossuth, a Csikériai Új Kalász, a Tiszaalpári Búzakalász és az Öregcsertői Petőn Tsz-nél — állami szanálási eljárás indult a pénzügyi egyensúly helyreállításához. Á szóbeli kiegészítésben elhangzott, hogy Csikérián és Tiszaalpáron a fagykár miatti kiesés központi pótlásával és saját erőből sikerült rendezni a helyzetet,'— Tompán rpvidesen megszülethet a végső döntés — változatlan vi­szont a gond Oregcsertőn. A vitában felszólalók kitértek az idei hitelvisszafogás­ból és az új adórendszer bevezetéséből származó, hatásuk­ban elhúzódó problémákra, amelyek a szükséges fel­újítások elmaradását, vagy a termelés csökkentését idéz­hetik elő. Erre már most is utalnak jelek: veszélyes tenden­ciák érzékelhetők az állattenyésztésben, sokan kiválnak, halogatják a szerződések megkötését, s közismertek a sző­lő és a bor értékesítési nehézségei. Mindezek miatt aztán, nincs könnyű dolguk a gazdaságok vezetőinek sem. A végrehajtó bizottság, miután megismerte az 1988-as várható terméskilátásokat is, úgy határozott, hogy az ülé­sen felvetődött problémákra újólag ráirányítja az illetékes minisztérium figyelmét. A testület a továbbiakban egyéb ügyekben döntött. V.T. Új gyógyszertár Kiskőrösön Kiskőrösön nagyon rossz körülmények között dolgoztak eddig a gyógyszerészek a város egyetlen patikájában. Több évtizedes vágyuk teljesült, amikor szerdán átvették az új, több mint 400 négyzetméteres gyógyszertárukat a Luther téri OTP-s lakások alatt, a nemrégen elkészült könyvesbolt mellett. A városi tanács a telket ingyen adta és a beruházás költségeinek felét is biztosítot­ta, míg a másik felét és a berendezést a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszertári Központ fedezte. A bútorokat a központ asztalosai készítették. A 12 milliós patikában hét gyógyszerész és tizenhét asszisztens jutott méltó munkakörülmények közé. Ebben az évtizedben megyénkben ez a tizennyolcadik új gyógyszertár és még az idén elkészül Sükösdön és Dávödön is. Jövőre Kerekegyháza, 1990-ben pedig Bácsalmás lesz átadás színhelye. (Kép és szöveg: Méhesi Éva)-KISKUNBÓL SVÁJCBA ÉS AMERIKÁBA SZÁLLÍTANAK TÖBBET Növekvő cipőexport A cipőipari vállalatok az idén 15—20 százalékkal növelik konvertibilis elszámolá­sú exportjukat, s mintegy 70—75 millió dollár értékben szállítanak női-férfi lábbeli­ket, elsősorban a nyugat-európai piacokra és az Amerikai Egyesült Államokba. Ipáron, a Kiskun Cipőgyár 2. számú telepén negyven asszony készíti a felsőrészeket az amerikai exporthoz, a felvétele) Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 13 cipőipari vállalat főként meglévő part­nereinek .szállít magasabb értékben áruiból. így növeli szállítmányait a kecskeméti Alföldi Cipőgyár, amely Svájcba küld több túracipőt, a félegy­házi Kiskun Cipőgyár, amely több fér­ficipőt szállít az USA-ba, míg a Sziget­vári Cipőgyár nőicipő-szállítmányait- bővíti jelentősen az idén. A tőkésex­port ilyen arányú növelését több ténye­ző együttes hatása tette lehetővé. A ci­pőipari vállalatok egy ideje a belföldi kereslet visszaesését tapasztalják. A becslések, szerint az idén mintegy 15 százalékkal rendel kevesebbet a belke­reskedelem, mint az előző évben. Emel­lett várhatóan a szocialista országokba irányuló szállítmányok mennyisége is csökken, ráadásul az első félévre eddig a kontingenseknek csak 75—90 száza­lékára kötöttek szállítási szerződést a szovjet és magyar partnerek. Ahhoz, hogy a vállalatok korszerű, kiváló minőségű termékeket készíthes­senek, elengedhetetlen a termékfejlesz­tés és a gépi beruházás. A lehetősegek­kel élve az utóbbi időben nyolc cipői­pari vállalat nyújtott be exportbővítő pályázatot. Ennek révén több millió forintot költöttek termelésük korszerű­sítésére, a kapacitások növelésére. Erre annál is inkább szükség volt, mert az egész könnyűiparhoz hasonlóan a ci­pőiparban is folytatódik a létszám- csökkenés. Tavaly 1,5 százalékkal ke­vesebben dolgoztak a cipőipari vállala­toknál, mint egy évvel korábban, s vár­hatóan ez így lesz az idén is. Á nagy teljesítményű gépeket viszont csak ak­kor tudják gazdaságosan kihasználni, ha azok teljes kapacitással termelnek. Ezért törekednek a cipőipari vállalatok cikkeik minél nagyobb arányú külföldi értékesítésére. A magyar cipőipari termékek iránt a külpiacokon az utóbbi két évben meg­nőtt a kereslet. Az ehhez szükséges nyersbőrt a tőkésimport növelése he­lyett szocialista országokból igyekez­nek beszerezni. Magyar bőripari és ci­pőipari cégek szovjet — litván, észt, ukrán és moldáv köztársaságbeli — vállalatokkal tárgyalnak nyersbőr fel­dolgozására létrehozandó vegyes válla­latok alapításáról. Németh Miklós Izsákra látogatott A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Németh Miklós tegnap a késő délutáni órákban Izsákon, a nagyközségi pártbizottság székházában elő­adást tartott, amelyen ott volt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. A szervezők nevében dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselő köszöntötte a Központi Bizottság titkárát, valamint a megjelent agrárszakem­bereket. Németh Miklós előadásában elemez­te a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, be­szélt a feladatokról és tervekről, valamint a megye több mezőgazdasági üzemét érintő élel­miszerexport (elsősorban a bor és a pezsgő) kilátásairól. A Németh Miklós előadásában elhangzottakra holnapi lapszámunkban visz- szatérünk.) A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁ G MEGVITATTA: Hogyan tevékenykednek a rétegtanácsok? Az iparban, a szolgáltatásban és az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsának te­vékenységéről, valamint az ipar- vállalatoknál szervezett közössé­gi célú munkavállalások tapasz­talatairól tárgyalt tegnapi ülésén Kecskeméten a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottsága. Szőrös Sarolta, a megyei KISZ-bizottság titkára az ipar­ban és a szolgáltatásban dolgo­zó fiatalok rétegtanácsának munkájáról elmondta, hogy megalakulása óta, két éve, még mindig az útkeresés jellemző rá, nem sikerült eljutniuk az alap- szervezetek széles köréhez. Sze­retnék, ha a területi KISZ- bizottságok jobban odafigyel­nének a rétegtanács munkájára. Feladatuknak tekintik, hogy se­gítsék a pályakezdő fiatalok be­illeszkedését, a vállalkozási for­mák népszerűsítését, bevezeté­sét. Az elmúlt évben húszra nőtt a vállalkozó KISZ-szervezetek száma, amelyek nagyobb bázist teremtenek a közösségi elképze­lések megvalósításához. Ilyen új típusú kezdeményezés volt pél­dául az Agrikon KlSZ-bizottsá- ga által rendezett fiatal alkotók találkozója; az ország minden részéből érkeztek erre az ese­ményre ifjú újítók. ' Galicz Zoltán, az élelmiszer- gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsának elnöke arról beszélt, hogy pontosan két évvel ezelőtt alakult meg a testület, illetve lett jogutódja a mezőgazdaságban dolgozó munkásfiatalok már rjégy évvel korábban létrejött rétegtanácsának. A fő hang­súlyt az elmúlt két évben a gaz­dasági munkát segítő tevékeny­ségre helyezték az alapszerveze­tek. A fiatalok szinte minden vállalatnál, üzemnél, gazdaság­nál, szövetkezetnél kezdemé­nyezői és aktív részesei a gazda­sági változásoknak, illetve segí­tik az új vállalatvezetési formák hatékony működését. Az újítá­sok terén is élenjárnak a mun­kásfiatalok. Ezenkívül a megjfc több üzemében szakmai vetél­kedők, tapasztalatcserék szer­vezésével segítik a szakmai is­meretek bővítését. Aratáskor kombájnosversenyt, az őszi munkák idején pedig szántóver­senyt szerveznek. Jelenleg csak a KISZ Bácsalmás Városi Bi­zottsága mellett működik az . élelmiszer-gazdaság területén rétegtanács, Kiskunhalason most tervezik a megalakulását. Az iparvállalatoknál szerve­zett közösségi célú munkaválla­lások tapasztalatairól Szőrös Sarolta elmondta, hogy az erre vonatkozó szabályok 1986. júli­us 1-jén léptek életbe, és a KISZ-szervezetek többsége po­zitívan fogadta az új vállalkozá­si formát. Azt tapasztalják, hogy az azóta eltelt időben egyes helyeken csökkent a tár­sadalmi munka aránya. Kezdet­ben öt, 1987-ben már húsz KISZ-szervezet foglalkozott (Folytatás a 2. oldalon) ÍET ÉRT A 16 NAPOS TÚSZDRÁMA légikalózok elrepültek? ti légitársaság utasszállítójának eltérítői tegnap d a 31 túszukat szabadon bocsátották, és maguk k a.repülőgépet — jelentették a hírügynökségek < első nyilatkozataiból kiderül, hogy a légikaló- teljes tudatlanságban tartották őket. még azt ,. hogy két utastársukat Larnacában megölték, iblóik követeléseivel sem voltak tisztában. Az aapot jószerével végigülték, fogia tartóik időn- iiket is megkötözték. A géprablók előttük min- t rejtő kék csukly ában mutatkoztak, jelenlétük-. >a beszéltek. iti források szerint a légikalózok még szerdán ■éppel ismeretlen irányba elrepültek Vlgírból. (Ezt este több hírügynökség cáfolta.) A bír a géprablókkal tárgy aló kuvaiti küldöttséghez közelálló forrásokból szár­mazott. * Az első hírek szerint a légikalózok az algériai hatóságok jóváhagyásával hagyták el az országot. Algírban dolgozó külföldi diplomaták feltételezik, hogy a terroristák Nyu- gat-Bejrút. a llczhollah (isten pártja) elnevezésű síita szer­vezet székhelye felé tartanak. Hédi Hcdiri algériai belügyminiszter hangsúlyozta nyi­latkozatában, hogy a közvetítést Algéria szuverén állam­ként végezte, minden lépést folyamatosan egyeztetve a kuvaiti vezetéssel. Sem a közvetítés módjába, sem a túsz­ügy végső lezárásába akadályozó tényezőként semmilyen harmadik fél nem avatkozott bele. Sokoldalú szolgáltatás, gyorsabb ügyintézés Mezőbank-fiók Kecskeméten A mezőgazdasági szövetkeze­tek pénzintézete, a Mezőbank Rt. márciusban újabb fiókot nyi­tott Bács-Kiskun megyében. Ba­ja mellett most már Kecskemé­ten is közvetlenül, helyben for­dulhatnak a bank munkatársai­hoz a partnerek. A helyi infor­mációkra alapozott döntések, a lehető legkevesebb bürokrácia, gyorsabb és rugalmasabb ügyin­tézés -—.lényegében ez az, amit a hiteleken kívül a bankfiókban ígérnek. A szakosított pénzintézet elsődleges feladata, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek fejlesztéseit finanszírozza. Ta­valy 1,2 milliárdot fordítottak erre a célra. A fejlesztési kölcsönök 70 száza­léka az állattenyésztési ágazatok beru­házásaihoz kapcsolódott. A Mezőbank tavalyi, tulajdonképpen első üzleti éve sikeresen zárult. Adózott eredményük 43 millió forint, amelyből az alaptőké­re vetítve 8 százalékos osztalékot fizet­hetnek részvényeseiknek. A kisbank februári közgyűlésén döntöttek arról, hogy az 1,16 milliár­dos alaptőkét felemelik 1,5 milliárd fo­rinttal. Tovább bővítik a fiókhálóza­tot, 1989 végéig legalább 18 fiókot kí­vánnak nyitni szerte az országban. Az igazgatóság legfőbb célkitűzése, hogy a bank idén feljebb léphessen a „ranglét­rán”, azaz szakosított pénzintézetből kereskedelmi bankká alakuljon. I A fenti fejlesztési elképzelések sorá­ba szervesen kapcsolódik a kecskeméti nyitás. Pirisi István fiókvezető szerint nem valami kivételezés eredménye, hogy Bács-Kiskunban két helyi szerve­zete is van a Mezőbanknak. A megyé­ben sok a részvényes termelőszövetke­zet, amelyek két területi szövetséghez tartoznak bajai, illetve kecskeméti köz­ponttal. A Mezőbank tevékenységében pedig igen fontos szerepet tölt be a Teszövökkel kialakított együttműkö­dés. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom