Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 19. Izraeli kommandósok gyilkolták meg Abu Dzsihadot Izrael vezetése adta ki az utasítást Abu Dzsihadnak (Halil el-Vazirnak), a PFSZ egyik legnevesebb vezetőjé­nek meggyilkolására. A kommandóakcióban közösen vett részt a Moszad (az izraeli titkosszolgálat), az egyik tengeri harci egység és a hadsereg különleges akciócso­portja — közölték hétfő délután Jeruzsálemben jól érte­sült források, miután a katonai cenzúra engedélyezte e hír ismertetését. Hétfőig Izrael legismertebb vezetői teljes hallgatásba burkolóztak az ügyben: Simon Peresz nem volt. hajlandó válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre, Jichak Samir pedig mosolyogva annyit mondott, hogy a hírt ő is a rádióból hallotta. A jobboldal egyik vezéralakja, Ariel Sáron, az ipari és kereskedelmi tárca vezetője kijelentette: ő már évek óta követelte, hogy likvidálják a palesztin vezetőket. Az izraeli sajtó már vasárnap tényként kezelte, hogy Izrael áll Abu Dzsihad meggyilkolása mögött. A közvéle­mény és a lapok többsége támogatóan fogadta e közlést, egyelőre tart a „katonai-technikai bravúr” feletti lelkese­dés. De a józanabb hangok már a hosszabb távú követ­kezményekre figyelmeztetnek. így a The Jerusalem Post elemzésében azt hangoztatja, hogy a neves palesztin veze­tő halála csak megerősíti a palesztinok nemzeti és funda­mentalista szárnyainak kapcsolatát, mely az eddiginél is súlyosabb összecsapásokkal fenyeget a „területeken”. A Ha’arec szerint „Abu Dzsihad likvidálása nem jelenti a politikai probléma rendezését”. S felteszi a kérdést: va­jon a gyilkosság nem kényszeriti-e ki a PFSZ további radi- kalizálódását, a palesztin felkelés újabb nagy hullámát? Közel-keleti megfigyelők többsége szerint az érzelmek e súlyos ügyben egyértelműen fölébe kerültek a politikai gondolkodásnak, s állami szinten ez a lehető legsúlyo­sabb hiba. A már említett lehetséges következményeken túl középtávon még legalább kettővel kell számolni. Egy­részt Abu Dzsihad meggyilkolása ez idő szerint gátolhat­ja a térségbeli békeerőfeszítések sikerét, másrészt felgyor­sul a tiltakozás—elnyomás körforgása, s ez már eddig is 160 feletti palesztin életet követelt. Ez egybevághat az izraeli jobboldal törekvéseivel, mely a jelenlegi helyzetet kívánja mindenáron — még a washingtoni próbálkozá­sokat is megakadályozva— fenntartani. De megáll-e az így feltámadt erőszakhullám az 1967-es határt jelző, ma csak elvben létező „zöld vonalnál”? A portugál elnök az NSZK-ban — Portugáliának az Európai Közösségben (EK) betöltendő aktívabb szerepe, az 1992-ig megvalósítandó nyugat-európai belső piac. valamint a nyugati szövetség biztonságpolitikájának összehangolása, a leszerelés és fegyverkorlátozás problémaköre azoknak a tárgyalásoknak veze­tő témája, amelyeket Mário So­ares portugál elnök folytat nyu­gatnémet vendéglátóival. Soares vasárnap este érkezett ineg, hétfőn délelőtt fogadták katonai díszpompával Bonnban az államfői rezidencia előtti té­ren, majd megkezdte hivatalos megbeszéléseit Richard ron Wei- /szekérrel, az NSZK szövetségi elnökével. ' Soares ötnapos látogatása so­rán tárgyal Helmut Kohl kancel­lárral és más vezető politikusok­kal is, felkeresi Nyugat-Berlint, Stuttgartot és Hamburgot. Mozgósítás Iránban Az Egyesült Államok „közvetlen és nyilvánvaló módon háborút indított Irán ellen” — hangzik egy hétfőn közzétett hivatalos iráni közlemény, felszólítva az irániakat: szánjanak szembe az amerikai támadással. Az iráni Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács közleményét a teheráni rádióban olvasták be. „Az Egyesült Államok Bagdaddal történt előzetes egyeztetés és összehangolás” után „vasárnap este — párhuzamosan az iraki támadással — megtámadta az iráni erők állásait a Fáó félszigeten” hangzik a közlemény, emlékeztetve arra, hogy az amerikai haditengerészet hétfőn két iráni fúrótorony ellen is támadást intézett. A közlemény végezetül felszólítja az önkénteseket és a már leszerelt frontharco­sokat, hogy jelentkezzenek az összeíróhelyeken. Irán súlyos harcokról adott jelentést hétfőn a Fáó félsziget térségéből. A teherá­ni rádió hétfőn adását megszakítva közölte, hogy Irak újabb támadást intézett az iráni állások ellen. (Bagdadi jelentések szerint a súlyos harcok már vasárnapra virradó éjjel elkezdődtek.) Az írna iráni hírügynökség pedig arról adott hírt, hogy előző éjszaka amerikai helikopterek több ízben is támadták a félszigeten lévő iráni állásokat, az iráni tüzérségi tűz azonban elűzte őket. Irán Kuvaitot is vádolja, hogy segítséget nyújt az ellene indított támadásokhoz, mivel — mint állítja — Kuvait a hozzá tartozó és a Fáó félsziget közelében fekvő Búbján szigetet Irak rendelkezésére bocsátotta hídfőállásként. Kuvait ezzel „megsértette a jószomszéd­ságból származó kötelezettségeit” — állítja a teheráni tájékoztató iroda közlemé­nye. A kuvaiti hadügyminisztérium azonnal cáfolta az iráni vádat. Irak ugyanakkor változatlanul kitart amellett, hogy csapatai visszafoglalták Fáó félszigetét, közölve azt is, hogy iráni katonák ezrei váltak harcképtelenné a, harcokban. Térségbeli hajózási források megerősítették, hogy négy órával a két iráni fúró­torony elleni amerikai támadás után a Perzsa (Arab)-öböl déli szakaszán iráni gyorsnaszádok megtámadtak egy olyan mesterséges olajszigetet, mely az Egyesült Arab Emírségek birtokában, ám amerikai használatban van. A berendezésen tűz ütött ki, jelentések szerint súlyos anyagi károk keletkeztek.- Az iráni gyorsnaszádok az Egyesült Arab Emírségek partjai közelében fekvő Mubarak olajkikötőrtél a nap folyamán megtámadták a York Marine nevű brit olajszállító hajót is. A Lloyd’s biztosítótársaság szerint a hajón tűz keletkezett, a legénység kénytelen volt elhagyni a fedélzetet. LEVELEK A IZVESZTYIJÁBAN Peresztrojka kontra Sztálin Jelentős szerepe van az átalakí­tásról a Szovjetunióban folyó vitá­ban Sztálin, a sztálinizmus megíté­lésének. A lapok levélíróinak figye­lemre méltó része védelmezi a sztá­lini időket, míg a velük vitázók rá­mutatnak, hogy az ilyen érvek mí­toszokra és tárgyi tévedésekre épül­nek. A hétvégi Izvesztyija a levelek özönéből egy olyant ismertetett, amely szerint Sztálin idejében sok­kal jobb volt a közellátás, hiszen sokhelyütt az országban a húst és a vajat ma jegyre adják. Akkor ol­csóbb volt a vodka, mégsem vitték, míg ma a drága vodkáért is ölik egymást az emberek, aztán * nagy felárral továbbadják. Akkor nem volt narkománia és spekuláció. A levélíró végül hozzátette: vállalja azt is, ha „véleményéért bebörtön- zik . ..”. Elgondolkodtató, hogy a vita ki- szélesedése nemcsak mennyiségileg növelte meg a Sztálint védelmezők jelentkezését, de hangjuk is dur­vább és antidemokratikusabb, sok­szor fizikai fenyegetést is tartalma­zó lett. A Sztálint bíráló tudósokat izraeli vagy amerikai kémnek minő­sítik, börtönbe vetnék, de legalább­is kizárnák a pártból. Egyesek azt bizonygatják, hogy igazi szocializ­mus csak Sztálin idején volt, s ma újból felütötték fejüket „a nép el­lenségei”. A levélre a szerkesztőség felkéré­sére Otto Lacis közgazdász vála­szol. Gondolatmenete sokban ösz- szecseng Igor Besztuzsev-Ladáéval, aki a Nyegyelja legutóbbi számá­ban reagált a korábbi, hasonló té­máról irt cikkére érkezett olvasói levelek tömegére. Mindketten rá­mutatnak, hogy a sztálini idők megítéléséről folyó vita ürügyén va­lójában a Szovjetunióban zajló át­alakítási folyamatról van szó. A megalapozatlan mítoszok hirde­tésének az a célja, állapítják meg, hogy a régi gyakorlat és módszerek hívei a valóságot eltorzítva védel­mezzék pozícióikat. ___________________________ A múltnak egyre több, eddig is­meretlen tényt feltáró kutatása azt jelenti, hogy a felmerülő kérdésekre ezen új tények alapján kell megta­lálni a válaszokat, írja Besztuzsev- Lada. A tények azt bizonyítják, hogy a sztálini idők jobb közellátá­sáról szóló állítások nem állják meg a helyüket, mint ahogy az árak sta­bilitását és az infláció hiányát sem támasztják alá: 1947-re például az árak a háború előttihez képest há­romszorosukra nőttek. A tények azt bizonyítják, hogy a háborút nem Sztálin nyerte meg, hanem az ország népe, a párt veze­tésével, mint ahogy a szocializmus építésének eredményei is a párt ve­zetésével dolgozó nép munkájának gyümölcsei — írja a Nyegyelja szer­zője. Lacis professzor a sztálini idők tudományos szemléletéről írva em­lékeztet, hogy például a kiberneti­kát és a genetikát nemcsak reakciós áltudományként bélyegezték meg, de fizikai megsemmisítés fenyegette e tudományágak művelőit. A Szovjetunióban ma éles harc folyik, ami szükségképpen követke­zik a forradalmi átalakítás folya­matából. Óhatatlanul felmerül a kérdés: kinek érdeke a sztálini idők, módszerek védelmezése? Az átala­kítás alattomban harcoló ellenfelei­nek egyik fegyvere éppen a személyi kultusz védelme. Ezeknek az embe­reknek a személyes és politikai jólé­tét veszélyezteti az átalakítás és a demokratizálás. A pangás éveinek vezéralakjai ezért hirdetik, hogy a bajok az ötvenes évek közepén kez­dődtek, akkor, amikor a megelőző korszakot kezdték újraértékelni. Ma a peresztrojka veszélyes idő­ket él át — hangsúlyozta Lacis pro­fesszor. Sok igaz szó elhangzott, de a mindennapos életben kevés a kéz­zelfogható eredmény. Nem elég megérteni, mire van szükség a gaz­daságban, a harcot ideológiai esz­közökkel, a propagandában is to­vább kell vívni. Elektronikus menü Japánban Japánban az elektronika és az iroda- gépesítés feltartóztathatatlanul tör be az élet legkülönbözőbb területeire. A város és a falu közötti különbség már rég meg­szűnt ezen a téren, de kilátás van arra is, hogy a munkahely és a szórakozóhely közötti falak is leomlanak. Megjelentek például a csúcstechnikával felszerelt eszpresszók, amelyek lényegesen ké­nyelmesebb „munkafeltételeket" bizto­sítanak, mint az irodák. A tokiói iroda­házakban, a világcégeknél ugyanis álta­lában száz-kétszáz ember dolgozik egy nagy terembe összezsúfolva, ahol még fogas sincs. Ezzel szemben a high-tech kávéhá­zakban a vendég kellemes, halk zeneszó kíséretében, kényelmesen végezheti el a munkáját, előzékeny kiszolgálást élvez­ve, egy kávé vagy tea mellett. Rendelke­zésére áll szövegfeldolgozó számítógép, amelynek a segítségével akár áthelyez­heti a túlórázást az íróasztalától a presszóba. A számítógép gyorsnyomta­tóval összekapcsolva alkalmas üzleti le­velezés elvégzésére is. Az elektronikus kínálatban szerepel videolejátszó és mo­nitor is, amelyen fülhallgatóval minden­ki külön-külön nézheti meg akár ked­venc filmjét is, ha magával hozza a ka­zettát. Az elektronikus menühöz úgy tarto­zik hozzá a minden asztalon levő telefon, mint a pohár víz, amelyet —- a forró kéztörlővel együtt — azonnal letesz a vendég elé a felszolgáló. A napközben elmaradt sürgős megbeszéléseket bárki lebonyolíthatja telefonon, kedvenc whis- kyje kortyolgatása közben. Ha igazán jólfelszerelt a kedves vendég, akkor már van olyan telefon-regiszterre beprogra­mozott karórája, amely helyettesíti az amúgy is csak a vállalati elnököknek járó titkárnőt és csak hozzá kell érintse a karóra ttámlapját a telefonkagylóhoz, hogy automatikusan feltárc'sázza a hí­vott számot. — Lehet, hogy éppen a feleségét, akinek azt mondhatja: „Drá­gám, ma kicsit később megyek haza, mert túlóráznom kell". MEGREKEDT A FIATALÍTÁS? A kínai glasznoszty „Visszatértek az állam élére a hosszú menetelés veteránjai, megre­kedt a pártkongresszuson kezdett fi­atalítás." ..Kínában a Kreml veszi át a kormányzást." „Teret nyertek a konzervatívok." „Előretörtek a re­formisták." „I j hatalmi harc tört ki Csao Cc-jang pártfötitkár és Li Peng miniszterelnök között.” „Teng nem adta áldását a személycserék­re." — Ilyen és hasonló, egymásnak is ellentmondó vélemények hallhatók mostanában Pekingben a kínai Or­szágos Népi Gyűlés ülésszakának eredményeiről. E sorok írójának ama ritka sze­rencsében lehetett része a Kína- tigyelök között, hogy jó néhány par­lamenti ülésszakról tudósíthatott már Pekingből. S tapasztalati ala­pon állapíthatta meg: a kínai Orszá­gos Népi Gyűlés legutóbbi, húsz na­pig tartó ülésszakának legfőbb jelen­tőségét az adja. hogy minden koráb­binál nagyobb volt a nyíltság és a ny it'ottság. Élénk és élő a demokrati­kus légkör, heves a vita. Vagyis az elmúlt három hét alatt tanúi lehettünk a sajátosan „kínai glasznoszty” első igazi és mindjárt látványos parlamenti erőpróbájá­nak. Ebben az erőpróbában jelesre vizsgázott nemcsak a parlament kö­zel háromezer képviselője, hanem a párt- és az állami vezetés, a sajtó és az ország egész közvéleménye is. Ahogyan Li Peng, az újonnan megválasztott miniszterelnök mond­ta, Kínában a demokrácia fejlesztése fokozatos, lassú folyamat, amely a sok évszázadosTeudalista beidegző­déssel és a közelmúlt időszakának — közelebbről a kulturális forrada­lom évtizedének — szélsőségesen baloldali, máig is élő és ható öröksé­gével megküzdve teliét csak újabb lépéseket. Nos, a kínai parlament képviselői büszkén állíthatják, hogy az ülésszakon ny íltan szóltak az or­szág és a lakosság valós gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális problémáiról, és ezzel jelentős lépést tettek a ny itottság, a demokratizmus Kínában sem könnyű és sírna útján. A képviselők vitáinak biztosított, példa nélküli sajtó, rádió és televízió- nyilvánosság pedig lehetővé tette, hogy a felvetett problémákról a szó legnemesebb értelmében együtt vi­tatkozzék. nyilvánítson vélemény t az ország egész közvéleménye. Ez még nem feltétlenül az a fajta nyitottság és demokrácia, amelyet Kínában -— és másutt is — sokan igény elnek vagy szeretnének. De lényegesen több annál, mint amit akárcsak né­hány évvel ezelőtt elképzelni lehetett volna. Ezt fogalmazta meg publicisz­tikai írásában az egyik pekingi lap, amikor azt írta: „még csak a demok­rácia bimbózásának vagyunk tanúi Kínában, de ez a parlamenti ülésszak már előrevetíti az ígéretes kivirág­zást." Elégedetten tapasztalhatta példá­ul mindenki, hogy az ország új veze­tőit valóban titkos szavazással vá­lasztották meg. Ugyanígy fogadták el az ország jövője szempontjából fontos határozatokat is. Első ízben alkalmazták parlamenti választáson a többes jelölést. A korábban fejbó- lintő jánosoknuk tekintett képvise­lők valóban éltek új jogaikkal: meg­győzően tanúsította ezt. hogy min­den szav ázáskor számos ellenszava­zatot és tartózkodást is meg kellett számolni. A történtek jelentősége majd azok tevékenységén is lemérhető, akiket az állam, a parlament és a központi kormány vezetőivé választottak. Tény, hogy igen sok veterán politi­kus került most is tisztségbe, köztük l eng Hsziao-ping, .lang Sang-kun és Vang Csen, akik részt vettek még a „hosszú menetelésben”, azaz a for­radalom úttörői közé tartoznak Kí­nában. Ez azonban cseppet sem rendkívüli olyan országban, ahol több évezredes hagy omány a kor és a tapasztalat mély tisztelete. Ezzel szemben sok a viszonylag fiatal — ötven és hatvan év közötti — a parla­ment új vezető testületében, s még több a Li Peng vezette új kormány­ban. Most először olyan kormánya van Kínának, amelynek tagjai való­ban szakemberek, egyetemet, főis­kolát végzett szakértők, vagy gaz­dag műszaki és tudományos kutatói tapasztalatok birtokosai. A kínai parlamenti ülés méltó foly tatása volt a nyitottságot és a demokratizmust illetően a KKP 13. kongresszusának. Megteremtette a szervezeti és személyi feltételeket ahhoz, hogy az ország minden eddi­ginél határozottabb és bátrabb lépé­seket tegyen a gazdasági és piditikai reformok, a külvilág felé nyitás és a modernizáció útján. Így ítélik meg ezt maguk a kínaiak, s előbb utóbb minden bizonnyal hasonló következ­tetésre jutnak azok a külföldiek is. akik ma még kételkednek a kínai parlamentben meghonosított „glasz- nosztyban". Korszerűbb együttműködést (Folytatás az 1. oldalról.) ka eddigi eredményeinek összegzésére, az ország helyzetének értékelésére, a soronlévő feladatok meghatározására — mondta Nyikolaj Rizskov. Grósz Károly tájékoztatta a vendé­get hazánk stabilizációs és kibontako­zási törekvéseinek időarányos teljesíté­séről. A magyar gazdaság teljesítmé­nyeinek alakulását ismertetve hangsú­lyozta a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok alapvető jelentőségét. Ha­zánk ennek megfelelően a kontaktusok bővítésére, elmélyítésére törekszik első számú kereskedelmi partnerével. Ennek érdekében olyan új formákat kell meghonosítani kapcsolatainkban, amelyek megfelelnek a két ország egyre növekvő, korszerűsödő igényeinek. Szovjet partnerünkkel összhangban szorgalmazzuk a műszaki-tudományos kooperáció távlati koncepciójának ki­dolgozását, a vállalatok közvetlen együttműködését, illetve közös vállala­tok alapítását. Ugyancsak egybehang­zóan megfogalmazott törekvés a KGST szervezetének korszerűsítése, a szocialista országok sokoldalú együtt­működésének, integrációjának tovább­fejlesztése, összhangban a nemzetközi szervezet 43. ülésszakán meghatározott fejlesztési irányokkal. E távlati célok valóra váltásáig elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kínálnak lehetőséget a korszerű együttműködés követelmé­nyeinek érvényesítésére. Nyikolaj Rizskov délután ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszte­letadással koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművén a Hősök te­rén. Megkoszorúzta a Lenin-szobrot a Dózsa György úton, s a kegyelet virá­gait helyezte el a Szovjet Hősök Emlék­művén a Szabadság téren. A délelőtt megkezdődött kormány­fői tárgyalások késő délután szűk kör­ben folytatódtak Grósz Károly és Nyi­kolaj Rizskov között a vendég szállás­helyén. Este Grósz Károly díszvacsorát adott Nyikolaj Rizskov és felesége tisz­teletére a Parlament Vadász-termében. A vacsorán a magyar és a szovjet mi­niszterelnök pohárköszöntőt mondott. Vélemények az MSZMP pártértekezletének állásfoglalás-tervezetéről (Folytatás az 1. oldalról) gyeimet arra is, hogy az adózás eseten­ként mérsékli a települések népesség- megtartó képességét, ezen szintén vál­toztatni kell. Keresni kell a lehetőséget arra is, miképpen lehetne a gazdasági érvénye­sülés alapját adó állami és szövetkezeti tulajdon hatékonyságának növelése mellett javítani a kiscsoportos érdekelt­séget, és a magántőkét is bekapcsolni a gazdasági folyamatok élénkítésébe. Ä termelőszövetkezeti gazdálkodás to­vábbi eredményessége azon is múlik — hangsúlyozta a TOT Elnöksége —, miként sikerül kibontakoztatni a re­formfolyamatokat. Az ebben rejlő le­hetőségeket még nem sikerült eléggé kihasználnunk. Tudomásul kell venni: a reformoknak vannak olyan követ­kezményei, amelyek a társadalom egyes rétegei, csoportjai vagy személyei számára nem jelentenek közvetlen előnyt, de mégis következetesen kell cselekedni. Fontos, hogy az ideológiai munka legyen átfogóbb, és nyújtson határozottabb útbaigazítást az útkere­sésnél, a társadalmi, gazdasági előreha­ladásnál. * A SZÖVOSZ Elnöksége — Szlame- nicky István bevezetője után — meg­erősítette: a szövetkezeti közvélemény azért is nagy várakozással tekint a pártértekezlet elé, mert a fogyasztási szövetkezetek 3,3 milliós tagsága és 180 ezer dolgozója napi munkája során érzi a társadalmi feszültségeket. Fontos, hogy legyen vége a várakozó magatar­tásnak, s kezdődjék meg a dinamikus cselekvés a gazdasági és társadalmi fo­lyamatok gyorsítására, a feszültségek oldására. Mai helyzetünk okainak elemzésére van szükség: a következte­tések levonása nélkül nehezen képzel­hető el a társadalom és a gazdaság megújulása. Az elnökség úgy vélte: a párt moz­galmi jellegének, eszmei és politikai szerepének erősítése mellett fejleszteni kell demokratikus működését és kor­szerűsíteni munkastílusát is. A szövetkezeti tagság körében némi elbizonytalanodás tapasztalható; ezért is időszerű, hogy a politika a jelenlegi­nél hangsúlyosabban ismerje el a szö­vetkezeti tulajdon alapvető szerepét, eddigi eredményeit. A tartalékok fel­színre hozása érdekében meg kell te­remteni a szövetkezeti autonómia tel­jessé tételének a feltételeit. Célszerűnek tartotta a testület, hogy a pártértekez­let végleges dokumentuma mondja ki: a piacgazdaságnak-meghatározó szere­pe van, ami azt is jelenti, hogy a gazdál­kodók teljes önállósággal rendelkez­nek, de emellett kockázatuk és felelős­ségük is van. Az elnökség kifejezte meggyőződé­sét: szükség van a gazdasági reformok következetes végrehajtására, a több­szektorú árutermelő gazdaság kiépíté­sére, s az egyéni termelés fokozásában való érdekeltség teljes körű megterem­tésére. Az OKISZ Elnökségének — Köves­kúti Lajos vezetésével megtartott ülésén a testület általában egyetértett a dokumentumban meghatározott alap; vető célokkal, hangsúlyozva, hogy azok alapot adhatnak a további mun­kához. Á hozzászólásokban ugyanak­kor erőteljesen kifejeződött az is, hogy a tervezet a fejlődés szempontjából több fontos kérdést nem elég világosan és egyértelműen fogalmaz meg. így a dokumentumban — bár az megállapít­ja, hogy sok tekintetben fordulatra van szükség — a kibontakozást szolgáló kulcsfontosságú intézkedések nem elég konkrétak, a megotdandó feladatok időtávja, ütemezése nem világos, és nem elég tisztázottak a gazdaságpoliti­kai célok megvalósításánák eszközei sem. Az állásfoglalás-tervezet rögzíti, hogy az állami és a szövetkezeti tulaj­don szerepe a jövőben is meghatározó, de a tulajdon új mozgásformáira vo­natkozó utalások, a többszektorúság értelmezése és annak társadalmi követ­kezményei nem eléggé tisztázottak. A szövetkezeti tulajdon értelmezésével, szerepével kapcsolatban az elnökség azokkal a törekvésekkel ért egyet, ame­lyek úgy segítik az ipari szövetkezeti mozgalom fejlődését, hogy a megújulás során is sikerüljön megőrizni a szövet­kezeti vonásokat. Az elnökség azt is szükségesnek tartja, hogy a dokumen­tum az érdekek képviseletével és az ér­dekegyeztetéssel kapcsolatban a gazda­sági érdekképviseleti szervek szerepét és annak jövőbeni alakulását is mutas­sa be. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Pénznem: Érvényben: 1988- április 19—étöl 25-éig Vételi Eladási árfolyam száz egységre forintban Angol font Ausztrál dollár 'Belga frank Dán korona Finn márka . Francia frank Gördg drachma a/b Holland forint Sr font Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (I0öö)/b Kanadai dollár Kovaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közős Piac) 8717,08 3446.94 132,44 720,41 1156,36 816,96 34,29 2472,57 7404.95 370,91 29,23 3734,07 16849,19 747,48 2772,28 37,32 394,56 33,84 41,73 3355,56 785,77 4594,77 5756,42 9256,28 3660,16 140,64 764,97 1227,88 867,50 36,41 2625,51 7862.99 393,85 31,03 3965,05 17891,41 793,72 2943,76 39,62. 418,96 35,94 4431 3563,12 834,37 4878.99 6112,48 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: lÖÖÖ-es. b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam Görög drachma 35,31 35,39 Jugo. dinár (1000) 30,10 30,16 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom