Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 2. . AKI NEM REST SZÜNTELENÜL KÉPEZNI MAGÁT” A Szovjetunió legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Nem csoda, hogy érdek­lődve figyeljük az onnan érkező híreket. Gyorsan megtanultuk a glasznoszty és a peresztrojka kifejezéseket. Átalakulóban vannak gazdasági kapcsolataink is. A ma­gyar—szovjet műszaki-tudományos és gazdasági együttműködésnek több évtizedes múltja van megyénkben. Számos vállalat, üzem ápolja kapcsolatait szovjet partneré­vel, de kutatóintézeteink között is gyümölcsöző együttműködés folyik. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Ku­tató) Intézet Fejlesztő Vállalat nemzetkö­zi kapcsolatai szerteágazóak. Legszoro­sabb az együttműködés a szocialista or­szágok kutatóműhelyeivel, így a Moldá­viai Öntözéses és Földművelési Zöldség- termesztési Intézettel. Tiraszpolból 1977 óta fogadnak szakembereket. A műszaki-tudományos együttmű­ködés közös kutatást jelent. Az intézet és moldáviai partnerének együttműkö­dése a hagyma-, a zöldborsó-, a papri­kafajták és -hibridek kutatását, neme­sítését öleli fel. Legjelentősebb eredmé­nyeiket a zöldpaprikával és a hagymá­val érték el. Az intézet budatétényi osztálya éven­te több száz, a partner által rendelkezés­re bocsátott típusok felhasználásával készült hibridet állítelő. Budatétényben létrehozták a Rubinojiv moldáviai pa­radicsompaprika dohánymozaik-vírus- rarezisztens formáját, Tiraszpolban pe­dig az igen veszélyes verticilliumos meg­betegedéssel szemben ellenálló paprika­törzseket. Közös fajták kialakítását azért nem tartják célszerűnek, mert elté­rőek a két ország fogyasztási szokásai és termelési feltételei. A Luganszka hagymát sikeresen használták fel az intézet szakemberei a hazai hibridek előállítására irányuló kísérletekben. A Luganszky hibrid 40 százalékos terméstöbbletet adott a szü­lőkkel összehasonlítva, a kisparcellás kísérletben. A makói Bronz vöröshagy­mafajtát pedig a szovjet fél alkalmazza eredményesen. A hosszú évek óta tartó, sikeres együttműködést egyik fél sem akarja fel­adni. Téma is akad bőven, például a be­tegségeknek ellenálló zöldborsó- és bab­fajták előállítására. Hogy esetleg a régi együttműködési formákat meg kellene újítani, azon mostanában Kecskeméten és Tiraszpolban is gondolkodnak. * * * A Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság 1979 óta áll kapcsolatban a Krím területi Mir Szovhozzal. A két mező- gazdasági üzem profilja hasonló. A szikraiak is foglalkoznak kertészeti szaporítóanyag előállításával, a Mir pedig kifejezetten erre szakosodott gaz­daság. — Szakmailag sok tekintetben előt­tünk járnak, különösen a vírusmentesí­tés területén - mondja Faragó István, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazda­ság párttitkára, aki sokszor megfordult már a krími szovhozban —. Vannak olyan fajtáik, például a csonthéjasok között, amik bennünket, de nyugodtan mondhatom, hogy általában a magyar gyümölcstermesztőket rendkívül ér­deklik. A kilenc évvel ezelőtt kötött együtt­működést egyszer már automatikusan megújították. Hamarosan lejár a máso­dik ötéves terminus is. Nem lehetetlen, hogy a szerződés új témával bővül: ta­pasztalatcsere a közgazdasági, gazda­ságszervezési kérdésekben. A szovjet vendégek az utóbbi időben egyre in­kább ezek iránt érdeklődnek: a márci­usban Szikrában járt szakemberek köztük a termelési igazgatóhelyettes főképp a szervezés, irányítás, az ér­dekeltségi rendszer továbbfejlesztésé­nek magyarországi tapasztalatairól, eredményeiről kérdezték partnereiket. A két gazdaság szocialista brigádjai is kapcsolatot tartanak egymással. A rendszeres levélváltáson túl a szemé­lyes találkozásra eddig kevés lehetőség adódott. Ezen a nyáron két ízben is utaznak majd szikrai szakemberek a krími gazdaságokba. Az együttműködés baráti alapo­kon nyugszik magyarázza a párttit­kár —, de ma már vannak konkrét üzleti elképzeléseink is. Elképzelhető, hogy gyümölcslé-alapanyagért vagy egyes, nálunk is termelt gyümölcsök termesztési technológiájáért légyártási technológiát adunk cserébe. Magyar Ágnes A gyáralapító üzemvezető • A gyógyszergyárakon kívül főleg a konzervgyárak vásárolják a kiváló minőségű papírhordókat. Virág Jánosné a 60 litereseket szereli össze. Pusztai Istvánt, a BRG Kecskeméti Magnetofongyára 2-es szerelőüzemének vezetőjét csak nagy ritkán lehet megta­lálni irodájában. Többnyire ingajáratban van a földszinti előszerelő részleg és az első emeleti szerelőszalag között. —- Válóban nagyon kevés időt töltök íróasztal mellett — mondja —, elvégzem a legszükségesebb adminisztrációs feladatokat, aztán irány vissza a szereidébe. Ott érzem iga­zán jól magam, hiszen valamikor én is a munkapadnál kezd­tem. , Ez jó harmincöt esztendővel ezelőtt, Budapesten, a Vörös Szikra Gyárban, a BRG elődjénél történt. Frissen szerzett műszerész szakmunkásvizsgája után ott állt először munká­ba. Adó-vevő berendezéseket készitett. A fiatal szakember nem elégedett meg az addig tanultakkal: továbbképezte ma­gát. Munka mellett, esti iskolában elvégezte a híradásipari technikumot. A nagy vidéki ipartelepítések korában, 1961-ben hozta létre kecskeméti telephelyét a BRG. Bizony jól jött akkori-^ bán a fővárosi gyárnak, hogy néhány olyan fiatal, jól képzett dolgozója is vállalta a vidékre költözést, mint Pusztai István. Mozgalmas, fárasztó'időszak kezdődött ekkor a fiatalember életében. Először szállodában, majd albérletben lakott. So­kat utazott hol Pestre, hol pedig a szüleihez Csongrádra. Közben pedig keményen dolgozott. — Ráadásul nem is nagyon válogathattam a munkában t—- idézi fel a történteket —, az üzemben akkor még nem volt segédmunkás. így aztán, ha megérkezett az anyag, nekiáll­tunk pakolni rangtól, beosztástól függetlenül mi, férfiak. Bizony akkoriban még alig voltunk néhányan a sok asszony között. Tőlük mégsem várhattuk, hogy cipekedjenek. Egyébként eleinte szerszámműhelyünk sem volt. így nekünk kellett a szerszámokat is elkészíteni. Aztán lassacskán csak javult a helyzet. Megkezdték az erősítők táprészeinek gyártását. Kialakult az első termelő­szalag is. Ennek lett Pusztai István a művezetője 1962-ben, A következő évben újabb nagy változás történt a fiatalember életében: megnősült. Felesége szintén a BRG-ben dolgozott (s dolgozik még ma is). — A házassággal megváltozott az életem — mondja él­gondolkodva —, megszületett a fiam, majd a lányom. Egyre inkább kecskemétinek éreztem magam, bár munkám mellett nem sok minden kötött ide. Azt hittem, nem lennék képes itt „gyökeret ereszteni”. Nem így történt. És ebben biztos szerepe volt annak is, hogy az agilis szakembernek mindig újabb, egyre izgalma­sabb feladatok megoldásában kellett részt vállalnia. A kecs­keméti gyár műszaki gárdájára hatalmas terhet rótt az ek­kortájt beindított komplett „Mambó” magnetofonok gyár­tása. Ezzel magasabb ipari kultúrát honosítottak meg az üzemben. Ezutáp ismét hatalmas előrelépést jelentett, ami­Dobozhajtogatástól a fényszedésig • Elkészült a 850 négyzetméteres, 6 millió forintos tranzitraktár. Itt jó körülmények között, száraz helyen tárolhatják a készárut. Horváth Mária a szállításra váró hordókat ellenőrzi. • Friebert Tibor az új fényszedő gépen dolgozik. Á Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára a megalapításakor csak á legegy­szerűbb csomagolóeszközöket állította elő. Ma már a legkorszerűbb, kombi­nált alapanyagú dobozok, papírhor­dók, gyógyszeres dobozok meílett egyre igényesebb nyomtatványokat, plakáto­kat és meghívókat is készítenek. A kol­lektíva idei árbevételi terve 600 millió forint, ebből 55 milliót tesz ki az impor­tot helyettesítő új termékük, a különbö­ző méretben gyártott papírhordó érté­ke. E munkadarabnál fontos szerepe van a salgótarjáni kohászati üzemtől vásárolt, de igen gyakran akadozva szállított szalagacélnak. A termelés fo­lyamatossága érdekében most megpró­bálják helyettesíteni a Kőbányai Köny- nyűfémmű felülkezelt .alumíniumleme­zével, egyelőre kísérleti jelleggel. Az egyszerű papírdobozok hajtoga­tásától a gyár dolgozói eljutottak a leg­korszerűbb teehnikáig szakmájukban. Többszínnyomású gépek, a legmoder­nebb fényszedők teszik lehetővé, hogy ne csak jók, hanem szépek is legyenek a halasi üzemből kikerülő csomagoló­eszközök. Nyomdakapacitásuk kihasz­nálására a saját felhasználásra készülő címkéken kívül megrendelésre jelentős mennyiségű nyomtatványt is gyárta­nak. Azt tervezik, hogy a nyár folya­mán már a város népszerű újságját, a Halasi Tükröt is ők állítják elő. Pásztor Zoltán • Az országban egyedül itt készül a rendkívül sok célra használható, alumí- niumfőliával kombinált papírdoboz. Ilyenekbe csomagolják a hintőport ép­pen úgy, mint a motorolajat vagy a kü­lönböző hűsítő italokat. kor 67-ben — a KGST-országok közül először náluk - megkezdték a kazettás magnók gyártását. Aztán 1970-ben megvásárolták az NSZK-ból a kazettás magnók fejgyártásá­nak licencét. A fejlődés állomásainak felsorolásakor nem ejtettünk szót arról, hogy a művezetőt 1972-től üzemvezetőnek nevezték ki. Neki ez az időszak különösen sok munkát adott. Leg­utóbb a múlt esztendő végén következett be újabb nagy változás a kecskeméti BRG-gyár életében. A magnófejek már jól begyakorlott gyártása átkerült a vállalat szécsényi üzemébe. Helyette most állt át a szalag az autómagnetofo­nok mechanikáinak készítésére. — Valamennyi átállásnál el kell sajátítanom minden mun­kaműveletet — magyarázza Pusztai István —, csak így tu­dom betanítani az embereket. Állandóan tanulnom, képez­nem kell magam. Tudom, szükségem van a legújabb ismere­tekre. Ezért végeztem el levelezőn a GAMF-on a gyártás­technológiai szakot. A technika gyorsan fejlődik. Meggyő­ződésem, hogy csak az képes lépést tartani ezzel a fejlődéssel, aki nem rest szüntelenül képezni magát. Gaál Béla A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA — MA PÁRTTITKÁR Kettős szerepkörben Még csak napokban számolhatja új társadalmi megbízatásának idő­tartamát Molnár József, a Kecske­méti Zománc- és Kádgyár műsze­rész csoportvezetője, ugyanis már­cius 12-én döntött úgy a párttagság, hogy őt választja meg a gyár pártbi­zottsága titkárának. Életrajzába ő is beírhatná, hogy hátrányos helyzetből indult, ugyan­is szülei Ballószögben éltek, édesap­ja földműves, édesanyja takarítónő volt. Ennek ellenére nem érezte ma­gát kevesebbnek másnál, különösen azért, mert az általános iskolát már a megyeszékhelyen végezhette el. Sőt beiratkozott a gimnáziumba is, de kimaradt, s 1965-ben villanysze­relő-tanulónak jelentkezett a gyárba. Már a középiskolában belépett a KISZ-be, de később a 607. számú ipari szakmunkásképzőben mutatta meg, képes a tanulás mellett kiváló mozgalmi munkát is végezni. Rövidesen az iskola KISZ-bizottságának titkárává választották, sőt küldött volt a KISZ-kongresszuson is. Molnár József műszerész csoportvezető, egyben a pártbizottság titkára — jobbról- egy munkát beszél meg beosztottjával. — Az 1968-as esztendő volt számomra a legmozgalmasabb —» emlékezett vissza. Ebben az évben szereztem meg a szakma kiváló tanülója címet, a segédlevelet, két év múlva ugyanitt kezdtem dolgozni: s nemsokára megnősültem. Kalocsára költöztünk, s ott a járműszövetkezetnél helyezkedtem el. Kalocsán kezdtem el az erősáramú villamosipari szakközép- iskolát, s ott vettek fel a pártba is 1974- ben. A kalocsai munkahely csupán kitérő volt, Molnár Józsefet hazahúzta a szí­ve, s 1975-ben ismét a ZIM dolgozója lett. Újabb érettségi következett, sőt jelentkezett technikusminősítőre, ame­lyet egy év múlva eredményesen befeje­zett. A pártban kifejtett tevékenységé­nek — pártbizalmi volt — elismerését jelentette, hogy 1977-ben öthónapos pártiskolára küldték, s 1980-ban a vál­lalat szakszervezeti bizottságának el­nökévé választották. Két évvel később a pártvezetőség és a városi pártbizott­ság tagja lett. Nem halmozta a funkció­kat, lemondott a vszb-elnöki tisztéről. — Egyéves pártiskola, majd három­éves szakosító következett, s mellette a munka, mert a szakmámat ma sem tu­dom abbahagyni. A gyár 75 éves évfor­dulóján az a megtiszteltetés ért, hogy átvehettem a Kiváló Munkáért kitün­tetést. Három évvel ezelőtt választot­tak meg a II. pártalapszervezet titkárá­vá, s nemrégiben a pártbizottság titká­rává. Megmaradtam fizikai állomány­ban, s megpróbáltam a 20-30 százalé­kos munkaidő-kedvezménnyel megol­dani az alapszervezetek, a munkabi-' zoítságők és a nyolcvan párttag tevé­kenységének irányítását. A feladat nem könnyű, ezzel Molnár József is tisztában van, a pártbizottsági forma is új a vállalatnál. Emellett a pártból kilépők száma is magas volt, a cégnél elérte a 19 százalékot. A kilépők zöme indokként a gyár felgyülemlett gazdasági nehézségeit hozta fel: következmények nélkül vál­hattak meg a párttól. Amit nagyon saj­nálok: jó részük fiatal vagy középkorú szakmunkás volt. Talán azért is jó, hogy a pártbizottság megkapta a tag- felvételi jogot. A megmaradt tagság szilárd egységet képez, akikkel el lehet, s el kell érni a magunk elé tűzött célo­kat . .. A pártbizottság mellett gazdaságpo­litikai, pártépítési, agitációs és propa­ganda-, valamint fegyelmi munkabi­zottság dolgozik, amelyek tevékenysé­gének irányítása, összefogása a pártbi­zottság titkárának a feladata. Van-e már elképzelésük, ötletük ezeknek a munkabizottságoknak? — Valamennyiünk előtt világos, hogy eredményesen kell dolgoznunk, s erre minden reményünk megvan. Az idei kapacitásunkat lekötötték a meg­rendelők, sőt többet tudnánk eladni, mint amennyit gyártunk. Az NDK és Csehszlovákia mellett új partnerként je­lentkezett Egyiptom, s még néhány tő­kés ország. Á gazdaságpolitikai mun­kabizottság a korábban jóváhagyott in­tézkedési tervet, a gyár kibontakozási; programját jónak, megvalósíthatónak tartja, s ezen kell munkálkodnunk. Eb­ben a programban a fő feladat a minő­ségjavítása. Szerencsére a selejt is beállt az elbírható szintre, új gyártmányokkal kísérletezünk, sőt kis szériában más ké­szítményeket is gyártunk. Az Utóbbi időben a gyár vezetői so­kat utaztak mindenfelé, ami hasznot hozott: kialakult és erősödött a piaci kapcsolatok rendszere, új lehetősége­ket tártak fel. A múlt évben jelentős környezetvédelmi beruházást is megva­lósítottak a Gisag kúpolókemence épí­tésével. Ezzel nemcsak á levegő szeny- nyeződését csökkentették, hanem javí­tották a vas minőségét, növelték a telje­sítményt.-— Van bőven tennivalónk a párt­munkában, de a tervek teljesítésében is. Annak a csoportnak, amelynek én va­gyok a vezetője, szintén sok a dolga. Nekünk kell gördülékennyé tenni az üzemfenntartást, javítani, karbantarta­ni, feljavítani az elektromos berendezé­seket, műszereket. Mondanom sem kell, mindkét feladat egész embert kí­vánna, de én megpróbálom a pártbi­zottság többi tagjának közreműködé­sével megoldani. .. Gémes Gábor MAGYAR—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉS Kutatás és üzlet AZ EMBER ÉS A MUNKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom