Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az országban ma estig: időn­ként csökken a felhőzet, ismétlődő záporeső vár­ható. A déli, délkeleti szél északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 10 és 15 fok között lesz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOVJET JAVASLAT GENFBEN Űrfelügyelet A Szovjetunió olyan nemzetközi el­lenőrzési rendszer létrehozását javasol­ja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthessenek a világ­űrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi lesze- rőlési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési verseny­nek a világűrre való esetleges kiterjedé­se miatt. Éppen ezért a szovjet küldött­ség már 1987-ben javasolta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nin- csenek-Q fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 78. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 1., péntek Vörös Vándorzászló a legjobbaknak f 97^ rendszer alapját az úgynevezett Nem­zetközi Űrfelügyelet alkotná. E testü­letnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálhasson minden világűrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok ellenőrzésére a fellövés előtt helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leg­_______ hatékonyabb módszert.­íí MFiTVTt A dokumentum meghatározza, hogy ' Vfj a szovjet fél szerint mely eszközök mi- V® Q AZ» ^ nősülnek fegyvernek, majd részletesen 5 ‘ ujrZ - jű kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. r * így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az űrfelügyeletet min­den felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlé­tét az összes indítóhelyen, s az ellen­őrzés a megállapodásba bevont vállala­tokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiterjedne. A tag­államok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzet­ről felvilágosítást kérhetnének az űrfel­ügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indí­tások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumen­tum leszögezi: az elíenőrzés pontos módját, az űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a későbbi tárgya­lásokon határoznák meg. A memorandum szerint a Nemzet­közi Űrfelügyelet irányító szerve a ta­nács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A ta­nács minden évben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkí­vüli ülésekre is sor kerülhet. A Nem­zetközi Űrfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fe­deznék. Komáromnál tetőzött a Duna • A Dutépnél rendezett ünnepségen Szőrös Sarolta, a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság titkára adta át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Kiss Andrásnak, a Dutép KISZ-titkárának. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legmagasabb kitüntetése a Vörös Ván­dorzászló, melyet szervezetek — pályá­zat alapján — kaphatnak meg. A tava­szi ünnepekre Bács-Kiskunban a kecs­keméti Dutép, a Laki teleki Szikra Ter­melőszövetkezet, a bajai Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szak- középiskola, a Kalocsai Kórház és Rendelőintézet KISZ-bizottsága, illet­ve a géderlaki községi alapszervezet ré­szesült az elismerésben. Igen szerteágazó, színes a kitüntetett szervezetek munkája. A rendkívül ne­héz gazdasági helyzetben lévő Dutép­nél például még a legkritikusabb idők­ben is megőrizték tagságukat, sőt, új alapszervezetet alakítottak. Egész Kecskeméten kedvező visszhangra lelt a KISZ-lakótelep építésében játszott szerepük, nem utolsósorban a méltá­nyosnál is alacsonyabb ár miatt. A Lakiteleki Szikra Termelőszövet­kezet ifjúkommunistái — ők Taracközi Katalintól, a megyei KISZ-bizottság titkárától tegnap délután vették át a kitüntetést — gazdaságsegítő tevé­kenységükkel szolgáltak rá az elisme­résre. Kömyezetszépítés, vasgyűjtés, összefogás a falumúzeumért, évente bé­kenap, heti sportakciók esztendőn­Ma kezdi meg munkáját a Kereskedelmi A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi minisz­ter miniszteri biztosi megbizatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi vezetők csütörtökön bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter jelenlétében — köszönték meg. ként csaknem százötven rendezvény fű­ződik nevükhöz. A KISZ Központi Bi­zottsága a „Vándorkerék” pályázaton húsz túrabiciklivel honorálta kirándu­lásaikat. A Kalocsaf Kórház és Rendelőinté­zet Kállai Éva nevét viselő KlSZ-szer- vezete a fiatalok 44 százalékát össze­fogja — ez a szervezettség példátlanul magasnak számít nem csak Bács- Kiskun megyében, országosan is. Mit csinálnak a kórházi fiatalok? Termé­szetesen azt, amihez legjobban értenek: egészségügyi előadásokat tartanak, ügyeletet vállalnak ifjúsági rendezvé­nyeken, s évi két alkalommal külön egészségügyi hónapot tartanak. A KISZ Központi Bizottsága „Épí­tőipari Munkáért” zászlaját is elnyerte tavaly-a Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola. A ba­jai alma mater — az értékelés szerint — a diákoknak valóban második ott­hona, s KISZ-esei élen járnak bármi­lyen feladat megoldásában. Irága nevű ifjúsági klub, irodalmi kör, hagyományőrző népi együttes, fá­sítás, parképítés, sportpálya-bekerítés, a Községi Híradó összeállítása — cím­szavakban ezért honorálta a legmaga­sabb KISZ-kitüntetés a géderlaki köz­ségi alapszervezetet. Az utóbbi 24 órában nem hullott szá­mottevő csapadék a Duna vízgyűjtő te­rületén, s mivel így csökkent a folyó víz­utánpótlása, folytatódott a mérsékelt apadás az osztrák szakaszon és Sziget­köz térségében.A Bécs fölötti szakaszon a múlt heti tetőzések óta csupán 0,8— 1,2 méterrel. Szigetköz mentén pedig az utóbbi két és fél nap alatt 20 centiméter­rel apadt a víz. így Rajkától Esztergo­mig változatlanul fenntartják a másod­fokú árvízvédelmi készültséget. A Duna árhulláma csütörtök reggel Komáromnál tetőzött. A magas víz Komárom megye több településének és nagyüzemének is gondokat okozott. Esztergomban az árvédelmi töltéssel nem védett Prímás-szigeten betört a víz a sportcsarnokba és az általános isko­lába. A víz elől a sziget több lakóházá­ból kiköltöztették a lakókat. Az Esz­tergom -Tát közötti országutat lezár­ták, Dömös és Visegrád között pedig forgalomkorlátozást rendeltek el. Budapestnél csütörtök reggelre az előző napinál 16 centiméterrel maga­sabbra, 728 centiméterre emelkedett a víz, s napközben tovább áradt a folyó. Az újabb számításokkal pontosított előrejelzések alapján a budapesti folyó­szakasz tetőzését a péntekre virradó éjszakára várják, a korábban jelzettnél valamivel magasabb, 740 centiméter körüli vízszinttel. A folyó középső szakaszán Bölcske és Paks, valamint a Sió torkolata és Báta között csütörtökön elrendelték a má­sodfokú árvízvédelmi készültséget, s a többi szakaszon a déli országhatárig változatlanul elsőfokú erők vigyázzák a gátakat. A Tisza Vásárosnaménytől kezdve végig árad, s most már az elsőfokú ké­szültséget kiterjesztették a Marosra és a Maros torkolatától a déli országhatárig terjedő Tisza-szakaszra is. A levonuló árhullám már Szegednél is elborította az árvédelmi vonalak közötti hullámteret, s ennek következtében víz alá került az alsó rakpart és az újs^egedi Partfürdő is. A mellékfolyók közül a Körösökön folytatódott az apadás. Az utóbbi 24 órában az országban 21 ezerről 19 550 hektárra mérséklődött a belvíz, ezen belül 3 ezerről 2500 hektárra csökkent a víz alá került vetés. Ezért az érintett vízügyi igazgatóságok továbbra is nagy erővel: 135 szivattyúteleppel és hordozható szivattyúval folytatják a víztelenítést, s így másodpercenként 200 köbméter vizet emelnek át a belvízcsa­tornákból a folyókba. (MTI) Felszabadulási emlékművet avattak Jakab­szálláson Tegnap délután ünnep­ség keretében felszabadu­lási emlékművet avattak Jakabszálláson, a telepü­lés fenyőfák övezte park­jában, ahol Túri Endre festőművész és Kovács Ferenc építész impozáns alkotása kapott helyet. Az emlékmű — rekesz­zománc berakásos vörös­réz plasztika — három méter magas. Képzőmű­vészeti értékét dr. Gajdó- . esi István, a megyei ta­nács elnöke méltatta az avatási ünnepségen. (Straszer András felvéte­li le) TA VASZI MUNKÁK A FÖLDEKEN Kedvez az időjárás a vetésnek • Az időszerű munkák egyike jelenleg a magágykészítés. (Méhesi Éva felvétele) Kedvező az időjárás a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Megyénkben mintegy 150 ezer hektár őszi kalászos fejtrá- gyázását kezdték el az üzemek: az idén már osztottan, azaz: nem egy adagban szórják ki a hatóanyagot. Ahol szükséges, a vegyszeres gyomirtást is elvégzik. Mintegy 200 ezer hektá­ron a tavaszi vetésű növények talaj-előkészítése is időszerűvé vált. Szintén a kedvező időjárásnak köszönhetően az őszi szántást jó minőségben, idejében be tudták fejezni. Az alap­trágyát kiszórták, a fejtrágyázás és a vetőágykészítés van soron. Megyénk mezőgazdasági üzemei a tervek szerint kukori­cát 76 ezer, cukorrépát 4900, napraforgót 31 ezer, silókuko­ricát mintegy 16 ezer, szóját 12 ezer hektáron termelnek ebben az esztendőben. A tavaszi vetésű növények közül az árpa csaknem teljes egészében, az étkezési és a takarmány szárazborsó a termőterület 70 százalékán került a földbe eddig. Megkezdődött a cukorrépa vetése és a burgonya ülte­tése is. Ez utóbbit — az előző évek gyakorlatának megfelelő­en — zömmel a kisüzemekben termelik: az idén a tervezett 3400 hektáros termőterületből csak mintegy 300 hektár a nagyüzemi. A tervek alapján némi változás tapasztalható a szántóföldi növénytermesztés szerkezetében az elmúlt évekhez képest. Kismértékben csökken a napraforgó vetésterülete, ezzel szemben számottevően nőtt az étkezési és szárazborsóé, a szója termőterülete pedig megduplázódik. Az utóbbi tíz esztendőben nem teleltek ilyen jól a gabo­nák, mint ezen a télen. Igaz, októberben még szárazság volt, mondhatni, porba szórták a magot, de a csapadékos télen a vetés nagyon szépen megerősödött. Jelenleg még több mint a fele jó minőségű. Messzemenő következtetést azonban nem szabad levonni még ebből, sem a várható termést illetően, hiszen a betakarításig sok minden történhet. A. M. DÖNTÖTTEK A KATONA-EMLÉKHÁZ FELÚJÍTÁSÁRÓL Kecskemét visszafogadja Matkót Tegnap ülést tartott Kecskemét Város Tanácsa. A testület jóváhagyta a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés között végzett munkájáról, a lejárt határide­jű tanácshatározatok végrehajtásáról, valamint az előző tanácsülésen elhangzott interpellációkra tett in­tézkedésekről szóló írásos jelentést, majd érdemi ügyek tárgyalásával folytatódott az ülés. A városi tanács rendeletet alkotott a Kecskemét- Hetényegyháza közötti külterület építési előírásairól. A rendelettervezetet előterjesztő Hegyes Ferenc mű­szaki osztályvezető hangsúlyozta: a tanácsrendelet alapul szolgál arra, hogy a társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetésével — a mezőgazdasági ter­melést elősegítő építkezési rendszert alakítsanak ki ezen a területen. Ezután az 1985. évi lakásügyi rende­letét módosította a tanács, figyelembe véve az elhang­zott javaslatokat is, majd vita nélkül jóváhagyta a gazdasági-társadalmi kibontakozás helyi programjá­nak végrehajtásáról szóló előterjesztést. A következő napirendi témának, a Katona József- emlékház felújításának dr. Adorján Mihály tanácsel­nök volt az előadója. A tanács a két lehetőség közül — három ellenszavazattal és egy tartózkodással — azt fogadta el, hogy a jelenlegi helyén kell felújítani az emlékházat és rendezni kell a környezetét. Mivel 1991-ben ünnepli a város a magyar dráma megterem­tője születésének 200. évfordulóját, a felújított épüle­tet 1990-ig át kell adni a megyei múzeumigazgatóság­nak. A házban csak a Katona-hagyaték és a város egyéb irodalomtörténeti anyaga kap helyet. Ezt követően határozatot hozott a tanacs a Kecske­méti Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. évi munkaprog­ramjáról, melyet Bercsényi Zsolt városi NEB-elnök terjesztett a testület elé, majd bejelentésekre került sor egyebek között Helvécia-Matkó Kecskeméthez való csatlakozásáról, az 1988. évi lakáselosztási tervről, valamint Dugár Sándor, a 45. választókerület tanács­tagjának lemondásáról. A matkóiak csatlakozási kérelmét a végrehajtó bi­zottság javasolta, ennek ellenére némi vita támadt az ügy körül. Volt, aki ellenezte a javaslatot, ám a ta­nácsülés megszavazta a kérelmet. Ehhez hozzájárult Fazekas Mihály tanácstag is, aki felszólalásában azzal érvelt egyebek között, hogy Matkó régen is Kecske­méthez tartozott, de 1950-ben erőszakkal szakították el a várostól. Mindössze ketten szavaztak ellene. Szót kért és kapott a meghívottként jelenlévő Pólyák Fe­renc fafaragó művész is, aki köszönetét mondott a tanácsnak a döntésért. Ez ügyben a megyei tanács határoz majd véglegesen. A megüresedett tanácstagi státus betöltésére időkö­zi választást írnak majd ki. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom