Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
\ A konstruktőröknek viszonylag rövid időn belül kell a gépjármüvet olyan igénybevételnek kitenniük, amelyekkel , egyébként — normális használatban — csak hosszabb idő, esetleg évek során kerülnének szembe. Az autók viszonylag rövid időn belüli túlterhelésének megtervezését és kivitelezési programját nyugodtan teil ; l kinthetjük alkal** 1 mázott tudo\ TT r~W /"N A mánynak. A legV IAíoCjA különbözőbb; r r- r probapadok es A PRÓBAPÁLYÁN iX igénybevételű, pontosan megtervezett menetkísérletek mindig is lényeges részei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munkának. A menetkísérletek színhelye a próbapálya. A próbapályákon minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, különösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör — egyszóval minden, amivel a gépjármű pályafutása során találkozhat. Az autó tulajdonosa amennyire csak lehetséges —, természetesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gödröt, felfagyást. A próbapályán viszont a „berepülő pilóta” szándékosan keresi ezeket (előírás szerint!), hiszen a kísérleteknek éppen arra kell választ adniuk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Lever-e az autó alja, tönkremegy-e valamelyik szerkezeti elem, kiiyukad- e az olajteknő? A kísérletek tervezőinek olyasmikre is gondolniuk kell, olyan különleges helyzeteket is figyelembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg még elképzelni sem' tud. A próbapályák leglátványosabb része a gyorsasági kör, amelyen a nagysebességű tartampróbákat végzik. Fontos része minden próbapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták” különböző sebességekkel sok ezer kilométert tesznek meg, miközben a vizsgálószemélyzet, a meghatározott teljesítmény elérése után, gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös tekintettel a futóműre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken versenyvezetői tudással kell rendelkezniük a vizsgáló autóvezetőknek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emelkedőkön és lejtőkön az előírt nagy sebességgel vigyék végig az autókat. • Képünk „vizsgázó” teherautókat mutat a próbapálya 60 százalékos emelkedő és 70 százalékos lejtőszakaszán (KS). • A szalagokon 4—5 ezer páronként változik a fazon. HHWHHKKKHHJ-OAő-O-O'CHJ'O'O-O-O > O > 0 O $ A ■0 o A A A $ A A A A A A A KISKŐRÖSI MUNKAHELYRE ELBA betontelep-kezelői jogosítvánnyal GÉPKEZELŐT FELVESZÜNK Jelentkezés: BÁCSÉPSZER Vállalat Kiskőrös, Izsáki út. 258841 AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Kisvágó Árpád 1988. március 11. • PETŐFI NÉPE • 5 FÉLEGYHÁZI FÉMIPARI KISSZÖVETKEZET: Gyorsabb pénzforgatás a cél Sok változás történt az elmúlt időszakban a Kiskunfélegyházi Fémipari Kisszövetkezetben. A legfontosabb talán a szervezeti keretek megváltoztatása; 1987. június 30. óta kisszövetkezetként tevékenykednek. Idén januárban pedig — nyugdíjazás miatt — elnökválasztásra is sor került, a tagság Szabó Mihálynak szavazott bizalmat, aki már 17 éve dolgozik a kollektívában. Megválasztásával szinte egy időben lépett érvénybe az új közgazdasági szabályozó rendszer. A felkészülés a termelési feladatok ellátása mellett jelentős energiákat kötött le, azonban a holnapi mérlegzáró közgyűlésen mégis szép eredményekről számolhat be a vezetőség. A kisszövetkezet a tavalyi árbevételi tervtől néhány százezer forinttal elmaradt, viszont nyeresége éppen fordítva alakult: a tervezett 9 millió helyett 11,4 millió forint lett. Az előbbi létszám- csökkenés következménye, míg a többleteredmény az új gazdálkodási forma bevezetésének és a munkahatékonyság növekedésének köszönhető. A mérlegadatok szerint a dolgozók átlagjövedelme a tervezett 70 ezer 600 forint helyett 82 ezer 300 forintra emelkedett. A jól végzett munka alapján a kisszövetkezetnek az idei bérbruttósításokra megvolt a fedezete. — A munkafeltételeken — mondotta Szabó Mihály — jobb belső szervezéssel és hatékonyabb , előkészítéssel még sokat tudunk javítani. — így nemcsak az elavult berendezések állagmegóvására és karbantartására, hanem a legszükségesebb beruházásokra is elő lehet teremteni a pénzt. A kiskunfélegyházi kisszövetkezet az új szervezeti keretek között is «megtartotta hagyományos profilját. Az ország legkülönbözőbb helyeire szállítanak konzervgyárak nak, gyógyszergyáraknak és növényolajipari vállalatoknak tartály jellegű egyedi berendezéseket. Emellett bérmunkában mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártanak az NDK- nak, évi 9 millió forint értékben. Jövőre könnyebben és gyorsabban megmunkálható termékekkel szeretnék a pénzeszközök forgási sebességét növelni. Ugyanis az idei év első két hónapja is előkészítő munkálatokkal teltei, és csak a negyedév végén számíthatnak komolyabb bevételre. A kisszövetkezetben az eddiginél is ésszerűbb létszámgazdálkodást valósítanak meg, ami alapját képezi a magasan képzett szakmunkástörzsgárda kialakításának. A különböző elvonások miatt az idei nyereségtervüket lényegesen alacsonyabb szinten, 5,5 millió forintban határozták meg, de az elnök szerint még ebből is jut majd bérkiegészítésre és kisebb beruházásokra. • Lajos István lakatos a Biogál Gyógyszer- árugyárnak készülő hőcserélő-paláston dolgozik. • Szabó Sándor csőfalfúrás közben. MAGYAR HŰTŐIPAR Ha verseny — legyen verseny! A Magyar Hűtőipari Vállalat elmúlt évi árbevétele 4,2 milliárd forint, tiszta nyeresége 500 millió forint volt, tőkés exportjának értéke pedig elérte az 1,2 milliárd forintot. Az viszont biztos, hogy ezekhez hasonló, az eredményt kifejező imponálóan magas számokról a jövőben le kell mondani, ugyanis a Hűtőipari Vállalat tavaly december 31-én megszűnt. Pontosabban hét önálló vállalatra — köztük a bajaira — bontották szét a korábban tíz gyáregységből álló országos nagyvállalatot. Az illetékesek természetesen bíznak abban, hogy az önállóságot kapott gyáregységek megállnak majd a saját lábukon, és az önállóan eltöltött első év után összességében legalább akkora nyereséget produkálnak majd, mint korábban a központosított nagyvállalat. Hogy ez valóban így lesz-e? Túl sok e területen is a kiszámíthatatlan tényező. Trösztök helyett kisvállalatok A Hűtőipari Vállalat szétdarabo- lása szervesen illeszkedik abba a koncepcióba, amely 1982-ben indult, s ezidáig már kilenc élelmiszer-ipari ágazatban, valamint a mezőgazdasági termelőeszközkereskedelemben megszüntette a tröszti szervezeti keretet, azaz a centralizált óriás cégekből több apró, önálló vállalatot hozott létre. A decentralizációs folyamat indoka leegyszerűsítve az, hogy a kisebb egységek rugalmasabban tudnak működni, gazdálkodásuk, nyereségük alakulását jobban figyelemmel lehet kísérni. Könnyebb megállapítani, hogy a versenyben ki mennyit teljesített, mely üzemek valóban az erősek, s melyek a gyengék. Az átszervezések — a trösztök földarabolása — az agrárágazatban eddig eredményesnek mutatkoztak, a mezőgazdasági kormányzat ezért is tart ki a decentralizáció mellett, és döntött az elmúlt évben a hűtőipar kétfelé választásáról is. Az önállóan működni képes vállalatokat szárnyra kell bocsátani, s engedni kell őket repülni. Ameny- nyiben a decentralizáció ezt a gazdasági törvényt szolgálja, úgy prog- resszívnek tekinthető. De vajon mindig szükséges a szétaprózás? Döntsön a piac Anélkül, hogy a hűtőipart szétbontó döntés helyességét most megkérdőjeleznénk, érdemes néhány olyan gondolatot összegyűjteni, amelyek e vállalat megszűnésekor másokban is felvetődhettek. Tény, hogy az MHV — ahogy a hivatalos értékelések megfogalmazták — tulajdonképpen megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek; önálló külkereskedelmi jogának birtokában jó eredményeket ért el az exportban is. Vagyis, ezúttal nem arról volt szó — mint korábban a legtöbb esetben —, hogy egy alapvetően rosszul, tartósan gazdaságtalanul tevékenykedő óriásvállalatot kellett, a gazdálkodását javítandó, átszervezni. Többen kifogásolták az időzítést is, mondván, hogy a szervezeti átalakításhoz nem a legmegfelelőbb pillanat az adóreform bevezetésének időpontja. Igaz ugyan az is, hogy az üzemegység-vezetők többsége a szervezeti korszerűsítés decentralizációs változatára szavazott, de az is igaz, hogy voltak olyanok is, akik nem nézték jó szemmel a „fölülről kezdeményezett és irányított” átalakítást. S ez utóbbinál álljunk meg egy pillanatra. A kormány gazdaságpolitikája egyértelműen a verseny kiszélesítését szorgalmazza; egy-egy vállalat, gazdálkodó egység sorsáról döntsön a-piac. Az erős piacgazdasággal rendelkező tőkés országokban is van természetesen decentralizáció. De centralizáció is. Úgy alakul nagyból kicsi, apró üzemben óriás vállalat, ahogy ezt a hatékony gazdálkodás, a nagyobb nyereség elérésének reménye megköveteli. A tagok akarják Hasonló gyakorlatra kell felkészülni idehaza is; ha egy tröszt vállalatai le akarnak válni az „anyáról”, hát tegyék szabadon, de a fordítottjának is járható útnak kell lennie. A lényeg: az érintettek kezdeményezzék a változást. De térjünk vissza a hűtőiparhoz, ahol azonban nem minden területet decentralizáltak. Az export-import tevékenység, valamint a kutatás, fejlesztés nagyon is igényli a közös fellépést, a koordinációt, az erők összegyűjtését. Az MHV-ból tehát nemcsak hét üzem jött létre, hanem megalakult a Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalat, és a Hűtőipari Fejlesztési és Minőségvizsgáló Intézet. Az új Mirelité — amint a nevéből is látszik — közös vállalat, amelyben az alapító tagok között a hét önálló hűtőipari cégen kívül van tsz, konzervgyár, bank is. Szó van arról, hogy ez a cég hamarosan kereskedőházzá vagy részvénytársasággá alakul majd. Remélhetően: kizárólag a tagok akaratából. H. L. J. Cipőfelsőrész Hartáról A Hartai Erdei Ferenc Tsz varrodájában tavaly 168 dolgozó közel félmillió pár cipő- felsőrészt készített. Az idén hasonló megrendelésekre számítanak. Újdonság, hogy tőkés vevőkkel is tárgyalnak, reméljük sikerrel. Több speciális cipőipari gép beszerzését tervezik a jobb, szakszerűbb munka érdekében. 198-8-ban megkezdik a szakmunkásképzést. Elsősorban a dolgo.zók gyermekei közül szeretnének mintegy húsz főt iskolába küldeni. (P. Z.) • Brenner Jánosné 7 éve dolgozik a szövetkezet üzemében. Jó munkájáért az idei zárszámadáskor megkapta a Kiváló Dolgozó jelvényt. ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Telepeinken még korlátozott mennyiségben befizethető márciusi, áprilisi művi kiszolgálással a hőtakarékos- MÁTRA . gázbeton falazóblokk és válaszfal Válaszfal mérete: 600 x 100 x 250 mm ÁFÁVAL NÖVELT MŰVI ÁR: I. o.: 75,50 Ft I. o.: 26,40 Ft Lehetőséget biztosítunk osztályos termékek befizetésére is. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Falazóblokk mérete: 600 x 300 x 250 mm 680 A VSZM Kiskunfélegyházi Gyára FELVESZ középfokú végzettséggel rendelkező gyorsgépírót titkárnői munkakör betöltésére. Fizetés a gyakorlati időtől függően megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen, telefonon vagy levélben az alábbi címen: VSZM Kiskunfélegyházi Gyára, Felszabadulás útja 66. 6100 595 i
