Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

1988. március 24. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK SZANÁLÁSÁHOZ 100 MILLIÓ FORINT Egységes szemlélettel Másfél évvel ezelőtt 1986. szeptember elsején alakult meg a Szanáló Szervezet, amelynek felügyelő szerve a Pénzügyminisztérium. Fel­adata: a szanálás elrendelé­sére vonatkozó döntés előké­szítése, az eljárás lefolytatá­sa, az ezt követő megállapo­dás előkészítése, jóváhagya­tása, aláírása, a megállapo­dásban foglaltak figyelemmel kísérése, valamint a szanálási alap kezelése. A szervezet vi­szonylag kis létszámú, jelen­leg 26 fő, de ezt negyvenre növelhetik. A Szanálási Szer­vezet vezetője dr. Rédei László, akivel munkájukról beszélgettünk. — Mi indokolta a szervezet létre­hozását? — Életbe lépett 1986-ban az új szanálási és felszámolási jogsza­bály, amelynek végrehajtásához egységes szemléletre és eljárásra van szükség a népgazdaság vala­mennyi ágában. Erre hivatott ez a szervezet. — Korábban is voltak szanálá­sok, létrehoztak bizottságokat, amelyek ezt a munkát elvégezték. — Ezeknek az alkalomszerűen létrehozott bizottságoknak tagjai főállásuk mellett végezték ezt a munkát. Hatékonyságuk nem volt megfelelő, eléggé mélyreható és eredményességük sem érte el a kí­vánt szintet. — Mi a garancia arra, hogy a megalakult szervezet hatékonyab­ban működik? — Először is nekünk csak a sza­nálásokkal kell foglalkoznunk, úgyis mondhatnám létünk, fenn­állásunk attól függ, hogy képesek vagyunk-e munkánkat magas szín­vonalon elvégezni. Természetesen a kis szervezet a sokrétű feladatát nem tudja önállóan ellátni, ezért igen sok külső szakértő segítségét vesszük igénybe. — Tapasztalataik szerint milyen tipikus hibák, hiányosságok okoz­zák a vállalatok pénzügyi egyensú­lyának felbillenését? — A külső okok között megem­líthetem az egyes termékek piaci keresletének csökkenését. Ezzel összefügg az a hibás vállalati szem­lélet, amelynek lényege, hogy egyes esetekben a termelés növelést köz- gazdasági és piaci háttér nélkül erőltetik. Vagyis, amibe belekezde­nek, akkor is gyártják, ha már tSfe r.#­Szanálás A „szanál” szó jelentése anyagi segítséggel a csődtől megment, gyó­gyít, orvosol, anyagi ügyeit rendezi. A szanálás ennek megfelelően azt jelenti, hogy a fizetőképtelen gaz­dálkodó szervezet fizetőképességét az állam saját pénzeszközeivel hely­reállítja, ezáltal elhárítja a csődöt. Az állami szanálás elrendelése előtt az illetékes érdekképviseleti és fel­ügyeleti szervekkel egyeztetés törté­nik. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezet és a hitelezők között is tárgyalásokra kerül sor, amely helyreállíthatja a gazdálkodó egy­ség fizetőképességét. Ilyenkor a sza­nálási eljárásra nem kerül sor. El­lenkező esetben a szanálást a pénz­ügyminiszter elrendeli, amit a fel­ügyelete alatt álló, jogi személyként működő Szanáló Szervezet végez el, a szanálási eljárás elrendelésétől számítva három hónapon belül. Ha a szanálás meghiúsul — egyezség, illetőleg megállapodás nem jön lét­re — akkor felszámolási eljárás kezdődik. nincs rá kereslet és mindenképpen el akarják adni még nagyfokú árengedmények esetén is, amikor már a termék előállítása nem jöve­delmező. Sok a vezetői hiba, a „diktátori” irányítás néhol előtér­be került, valamint a belső érde­keltségi rendszert sem alakították ki. Ugyancsak tipikus jelenség a szanálásra ítélt vállalati körben, a műszaki és technológiai színvonal elmaradottsága, a műszaki értel­miség megbecsülésének hiánya. — Az idén a mezőgazdasági üze­mek szanálását miért csatolták a szervezet hatáskörébe? — A szervezet létrehozásakor született ez a döntés, tehát nem utólagos csatolásról van szó. Vi­szont szükség volt'egy felkészülési időre, bizonyos fokozatosságra a feladatkörünk teljes átvételéhez. — Ennek kapcsán létrehozták országos hálózatukat is. A vidéken dolgozó munkatársaiknak mi a fel­adatuk? — A mezőgazdasági üzemek szanálási eljárásához nagyobb szükségünk van a közvetlen terüle­ti ismeretekre, a különböző helyi szervekkel való együttműködésre. Munkatársaink szanálási biztos­ként dolgoznak. Kimutatják, hogy milyen ok miatt jutott egy-egy üzem fizetésképtelen helyzetbe, másrészt megállapítják, hogy ezért kit, kiket és milyen mértékben ter­hel felelősség. Igen fontos, hogy pontosan meghatározzák — a gaz­daság vezetőivel közösen — azo­kat a tennivalókat, amelyek végre­hajtásával helyreállítható a pénzü­gyi egyensúly. Tehát a termelési szerkezet és a gazdálkodási folya­mat teljeskörű vizsgálatát végzik. Január 1-jétől kecskeméti szék­hellyel Bács-Kiskunban is dolgo­zik egy munkatársunk. — Több vagy kevesebb az or­szágban az egyensúlyt vesztett me­zőgazdasági üzemek száma és a rendezésükhöz van-e elég pénz? — A mezőgazdaságban csök­kent, jelenleg húsz üzemben vég­zünk szanálást. A megnyugtató rendezéshez, a gazdasági folyama­tok átszervezéséhez, a jövőbeni eredményes működéshez a mosta­ninál több pénzre volna szükség. A rendelkezésünkre álló pénz csak arra elegendő, hogy a feszültség rövid távon feloldható legyen, vagyis a gazdaság fizetőképessége helyreálljon, szükséges szerkezet- átalakításhoz már nem minden esetben jut pénz. — Bács-Kiskunban hány gazda­ság szanálására került sor és rende­zésükhöz mennyi pénzre van szük­ség? — Az elmúlt évben elrendelt szanálásokkal együtt öt mezőgaz­dasági üzemben folyik az eljárás. A vizsgálatok még nem fejeződtek be, ezért a rendezésükhöz szüksé­ges pontos összegről még nem szólhatok. Az viszont már kitűnik, hogy mintegy százmillió forint kell, amelynek nagyobb részét a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igényli. Cs. I. MÁR A FELVÉTELI VIZSGÁKRA KÉSZÜLNEK Levelező tagozat Kecskeméten Bács-Kiskun megyében nemigen le­hetne a felsőfokú végzettségű pénzügyi szakemberekkel „Dunát rekeszteni”. Holott a vállalatok, pénzintézetek, de a költségvetési szervek házatáján is egyre fontosabb kérdés, hogy ezt a faj­ta munkát képzett, a szakma csínját- bínját jól értő emberek végezzék. Az a szerződés, amelyet 1987. júliusában ír­tak alá megyénk és a Budapesti Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola vezetői, a szakemberhiányon próbál enyhíteni. A szerződésben ugyanis egyebek mel­lett megállapodtak arról, hogy kellő számú hallgató esetén a főiskola kihe­lyezett levelező tagozatot indít Kecske­méten. A szervezés már tavaly megkezdő­dött, a Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola felvételi előkészítőt hirde­tett, oktatókat és helyiséget adva a tan­folyamnak. Tóth Imrénétől, az iskola igazgatójától érdeklődünk: hányán és hogyan készülnek a május második fe­lében kezdődő felvételi vizsgákra? — Az előkészítőre tavaly szeptember végéig lehetett’jelentkezni — mondja az igazgatónő. — Október elején már megtartottuk az első foglalkozást. Ön­költséges alapon indítottuk a tanfolya­mot, viszonylag kedvező, 2000 forintos díjért. Számunkra nem az anyagi oldal volt fontos, inkább az, hogy minél töb­ben vállalkozzanak a tanulásra. Na­gyon örültünk, hogy sok volt tanítvá­nyunk jelentkezett. — Mennyien járnak előkészítőre? — Élénk volt az érdeklődés, több, mint nyolcvanan jelentkeztek. Három­negyed részük változatlanul bírja az iramot. Matematikából, történelemből és politikai gazdaságtanból tartunk előkészítőt, összesen öt csoportban. A foglalkozásokat tanáraink vezetik. Kissé szűkös körülmények között szo­rítunk helyet az előkészítőnek, aho­gyan azt is vállaltuk, hogy szeptember­től otthont adunk a kihelyezett tago­zatnak. A főiskola oktatói, vezetői iga­zán segítőkészek, a tanfolyamot vezető tanáraink többször jártak Budapesten, konzultáltak velük. Főképpen azt sze­rettük volna megtudni, milyen maga­sak a felvételi követelmények. — Kecskeméten lesznek a felvételi vizsgák, vagy Budapestre kell utazniuk a jelentkezőknek? — Remélhetőleg helyben lesz a ma­tematikai írásbeli, de talán sikerül meg­oldani, hogy a szóbeli vizsgákat is itt tartsák. A főiskola nem zárkózott el ez elől. Az iskolán keresztül 45 jelentkezé­si lapot adtunk be, de vannak, akik „magánakcióban” juttatták el a jelent­kezésüket Budapestre. Azt sem tartom kizártnak, hogy olyan emberek is je­lentkeztek a megyéből a levelező tago­zatra, akik nem járnak a mi előkészí­tőnkre. Sikeres felvételük esetén őket is számításba veszi a főiskola a tagozat indításakor. — ’A megállapodásban az áll, hogy „kellő számú hallgató esetén". Ez pon­tosan mit jelent? — Abban az esetben indul a kihelye­zett tagozat, ha húsz-huszonöten meg­felelnek a vizsgákon. Nyilván számíta­nunk kell arra, hogy az első év után néhányan lemorzsolódnak. A felvételi nem könnyű, de úgy látom, az előkészí­tő csoportokból jó páran eséllyel indul­hatnak. Bízom abban, hogy meglesz a kellő létszám, tanfolyamunkból is hát­ravan még néhány „csodatevő” hónap. A főiskolán fontolgatják azt a javasla­tunkat, hogy a felvételin megfelelt, nem Bács-Kiskun megyei, de Kecskeméthez közelebb lakó levelező hallgatókat esetleg átirányítsák hozzánk. — Tehát ha meglesz a létszám, indul­hat a tagozat első csoportja. Jövőre pe­dig a következő? — A tagozatot kétévente célszerű indítani. Iskolánk szívesen vállalja az előkészítőket, helyet adunk a levelező hallgatóknak is, mindaddig, amíg ka­pacitásunk engedi. Tanáraink esetleg bekapcsolódhatnának az oktatásba matematikából és olyan szaktárgyak­ból, mint a pénzügyi vagy a költségve­tési könyvvitel. Számunkra, amellett, hogy volt diákjainkat segíthetjük a to­vábbtanulásban, azért jelent sokat a levelező tagozat indítása, mert szinte napi munkakapcsolatba kerülhetünk a főiskolával. Akár egyfajta továbbkép­zésnek is nevezhetném. Az első cso­port, amely itt végez majd, a pénzügyi ágazat költségvetési szakán kap képesí­tést. OTP-nél, költségvetési szervek, ta­nácsok pénzügyi osztályán dolgozhat­nak, és biztos vagyok benne, hogy lesz munkájuk. A következő években, na­gyobb érdeklődés esetén pedig más — vállalati és pénzintézeti — szakokra is lehet majd jelentkezni. M. Á. Magyar halogénlámpák Volvóba ÚJ UTAKON? Sztárok és menedzserek Nem születik sztárnak senki sem, legfeljebb azzá teszik. Vol­taképpen sztárt bárkiből lehet faragni, feltéve, ha tehetséges. Igen, de a sztárcsinálás elsődle­gesen üzlet, sőt egyben szakma is, amelynek fogásai vannak. Tudom, a sztárcsináláshoz pénz is kell, méghozzá nagyon sok pénz. Ám ezenkívül szük­ség van még leleményre, találé­konyságra, ötletre, kitartásra, taktikára és stratégiára is. hazánkban kevés sztár van, azok is elsősorban a könnyű vagy szórakoztató műfajban találhatók. A sportban csak el­vétve akad állócsillag, noha ki­váló adottságú versenyzőkben sohasem szűkölködtünk. De kell-e egyáltalán sztár? Szükség van-e rájuk? Szerintem a társa­dalom is igényli a „csillagokat”. E jelenség korában js fellelhető volt, igaz, más, formában. A sztár vonzza a enibereket, mert fel lehet nézni rá, példa­képpé, mintává válhat. Vajon mi lehet az oka annak, hogy nálunk még azokból sem lettek sztárok, akiket tehetsé­gük predesztinált volna erre? Úgy gondolom, elsősorban a menedzselés hiánya. Egyszerű­en a sportban fehér holló a me­nedzser. Példának okáért meg­említhetném Pintér Andrást, aki néhány tehetséges fiatal te­niszező útját egyengeti a világ­ban, váltakozó sikerrel. De mondjuk a sport nálunk leg­népszerűbb ágában, a labdarú­gásban a Csáki-féle menedzser­irodán kívül, amelyről megálla­píthattuk, az igazi menedzselés­hez csak messziről hasonlítha­tó, nem találunk ilyen tevé­kenységet. Ez az iroda elsősorban a kül­földre igyekvő focisták ügyeivel foglalkozott. Az' OTSH égisze alatti működése azonban nem volt más, mint a hivatali gépe­zet, amelyet költségvetésből tartottak fenn, államilag fizetett tisztviselőkkel. Magyarán: álta­lában mindenkit menedzseltek — tőkebefektetés és kockázat vállalása nélkül — persze így senkit sem igazán. Az a tény, hogy mindezt jóval kisebb ösz- szegért végezték, mint egy me­nedzser, de az is igaz, a szolgál­tatás is szerény volt. Úgy tudom, jelenleg két kül­földi menedzser, Pintér László és Béres András figyeli legin­kább játékosainkat, jóllehet legtöbb focistánk mégis árulni kénytelen önmagát. Minden­képpen a? előbbi az üdvösebb, mivel a sztárcsináláshoz, avagy deklarált formában az eladás­hoz ők jobban értenek. A me­nedzser felkutatja és megterem­ti a piacot, megcsinálja a felhaj­tást, létrehozza a reklámot, azaz tervez, befektet és a végén kasszíroz. A menedzselő vállal­kozáshoz tehát pénz kell, hiszen a sztárcsinálás kezdetben elég költséges, ám a befektetés ha­marosan megtérül. Úgy néz ki, az ÁISH is felis­merte, hogy a helyzet tarthatat­lan. Noha továbbra is a hivatal engedélyétől függ, hogy sporto­lói, edzői pályafutását ki hol folytatja külföldön, de a szerző­déskötést ez évtől kezdve már a Hungária Sport néven működő menedzseriroda végzi. Ez az ÁISH felügyeletével, de önálló­an, saját vezetéssel ténykedik. A Hungária Sport teljes mér­tékben átveszi a külföldre szer­ződni szándékozók ügyeinek intézését. Ajánlatot készít a külföldi partnereknek, sport­múltja, eredményei alapján rek­lámozza majd a világban a leen­dő vendégmunkásokat, és olyan üzleti tevékenységgé kí­vánja fejleszteni a menedzse­lést, amelyben a piac szabályai érvényesülnek. Deák Gábor államtitkárnak, az ÁISH elnökének a Petőfi rá­dió Lelátó című műsorában az új menedzseriroda alakulásával kapcsolatban feltették a kér­dést: amit korábban az ÁISH-n belül egy ember intézett, azt most egy egész vállalat oldja meg? A válaszból megtudhat­tuk, hogy a Sportpropaganda Vállalat örökébe lépő Hungária Sport sokoldalú tevékenységé­nek csak egyik részét a mene­dzseriroda, amely nem kerül monopolhelyzetbe. Az ÁISH- nak az a szándéka, hogy ver­senyzésre késztesse a vállalato­kat. Aki a jobb ajánlatokat hozza, az kötheti az üzletet. Erdős Pál Attila NDK Hogyan növelik a termelékenységet? Az NDK ipari termelése 1987 első felében 4 százalékkal emelkedett, ugyanak­kor a munkaidő összesen 270 millió órával csökkent a népgazdaságban. Az ipari robotok és manipulátorok, az irodai számítógépek és az elektronikus vezérlésű automatizált rendszerek bevonultak az üzemcsarnokba, a tervezőirodákba és az adminisztrációs munkahelyekre. A kevésbé termelékeny munkahelyeket fokozatosan megszüntetik, de a dolgo­zók nem maradnak munka nélkül. Legtöbbjüket a fogyasztási cikkeket előállító iparágakban helyezik el vagy a szolgáltatóiparban foglalkoztatják, többnyire kedvezőbb munkakörülmények között és jobb munkafeltétel mellett. Számosán döntenek úgy, hogy korszerű, nagy termelékenységű gépeken vállalják a.két vagy három műszakot, ami lényegesen magasabb munkabérrel és bérkiegészítéssel, illetve hosszabb szabadsággal jár. A racionalizálás legfontosabb szempontja, hogy a dolgozót semmiképp ne érje hátrány a munkahelyi változtatásnál. Mercedesbe Az idén mintegy 15 millió kor­szerű halogénlámpát gyárt a Tungsram RT, a világ autóipara számára. Az újpesti gyárban né­hány hónappal ezelőtt szerelték fel az automatizált, s ugyancsak a Tungsramban japán kooperáció­val készített gyártósort, amely je­lenleg a világ halogénlámpa- termelésének mintegy egynegyedét állítja elő. Az újpesti gyárban ké­szülő halogénlámpákat — ame­lyek körülbelül 800 órán át világí­tanak — szinte kizárólag exportra szállítják, az NSZK-beli Volkswa­gen, az Opel, a Mercedes, a BMW autógyár, továbbá a svéd Volvo, az olasz Fiat, angol és francia gép­kocsigyár részére. • KÓD A KULCSBAN Szuperbiztos ajtózár A biztonsági zárak csúcsát nap­jainkban a nyugat-berlini Zeiss Ikon cég Ikotron zára képviseli. Ez egyesíti a mikroelektronika és a finommechanikai zártechnika ed­dig ismert előnyeit. Az új rendszert úgy alakították ki, hogy az kombi­nálható a gyár meglévő és új zárai­val. A megoldás lényege a másol- hatatlan, felismerhetetlen, gyáron kívül nem azonosítható kódo­lású kulcsban van. A kulcs fejébe egy mikroprocesszoros fixtáras modul van beépítve. Ezt a zárkó­dot hasonlitja össze a zárban lévő elektronika az ott tárolt azonosító jelekkel. Csak akkor szabadítja fel az elektronika a mechanikai zár útját, ha a kulcs képe megegyezik a zárban tárolt kóddal. Ha nincs kód, vagy az nem azonos, akkor blokkolja a zárat: A kód leolvasása érintés nélkül történik a zárban. Ennek eredmé­nyeként kopás, oxidáció vagy az érintkezők beszennyeződése miatt működési zavar nem léphet fel. Minden egyes kulcs kódját a gyár­tó egyszer és mindenkorra megha­tározza. Ez azután se nem törölhe­tő, se meg nem változtatható. Má­solatot csak a gyár ad, és ehhez a biztosítási kötvény bemutatását is kéri. A kulcs egyébként nem igé­nyel energiaforrást, nem kell benne telepet cserélni. A zárszerkezet cilinderében van­nak — a mechanikai biztonsági zárakban szokásos cilinderek szer­kezeti elemei, — valamint a leolva­só fej, és a zár elektronikájához vezető kábel csatlakozó aljzata. Maga a zár tartalmazza a vezérlési és kiértékelő elektronikát, amelyek egy programkulcsra és 17 haszná­lói kulcsra készülnek. Előnye, hogy a nyelv elektromágneses kire- teszelése még a cilinder eltávolítása után sem lehetséges. A hálózati egységhez 5 méter hosszú kábellel csatlakozik, táplálása 12 V egyen­áramú. A hálózati tápegységet olyan kivitelben is szállítják, amelynek feszültségmentes riasz­tókontaktusa van és a riasztást’ elektromechanikus kulccsal lehet élesíteni, illetve hatástalanítani. Képünkön a „szuperbiztos” ajtó­zár különleges kulcsát láthatjuk. ✓

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom