Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-22 / 69. szám
1988. március 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A termesztéstől az őrlésig — kevesebb energiával • Az új szárító teljesen automata, 5(1-60 fokon, kíméletesen szárítja a paprikát • Jelentős a szerepe a technológiában a centrifugának. Egyrészt kimossa a fölösleges sárga festéket, ugyanakkor energiát takarít meg, hiszen már szárítás előtt eltávolítja a víztartalom mintegy negyedét. Évek óta csökkent a kutatóintézetek állami támogatása. Éppen ezért a kutatók mindent megtesznek, hogy eredményeiket közvetlenül is forintra válthassák, ezzel pótolva az elmaradt állami pénzeket. Ezt az utat járják a Kalocsai Paprikakutató Intézetben is. Nemrégen kidolgoztak egy komplex módszert a jobb, takarékosabb paprika gyártására, a termesztéstől az őrlésig. Ezt az eljárást már szabadalmaztatták belföldön és külföldön is több országban. Úgy tervezik, hogy az idén megduplázzák az őrölt paprika gyártását és szeretnék elérni a 100 tonnás teljesítményt. Ennek érdekében felépítették 14 millió forintért az új szárítót és üzembe állították az új centrifugákat. Most már valóban nagyüzemi keretek között akarják bizonyítani, hogy tanulmányuk jól használható. Vallják, hogy az új módszer nemcsak jobb minőséget garantál, hanem jelentős energiamegtakarítással is jár. P. Z. NEM CSUPÁN VÁLLALATI ÜGY Betongyártás korszerűbben Kevesebb építőanyagot ért már több vád, mint a cement, víz és kavics megfelelő arányú keverékéből készülő betont. Sokak a panellal emlegetik egy napon, mint a mai építészet két gonosztevőjét. Elfeledkeznek arról, hogy a beton nélkül ma már aligha folyhatna akármilyen építkezés. A nagy építőipari fellendülés éveiben, a hetvenes években telepített betonüzemek mostanában értek el a rekonstrukció időszakához. Mivel az állami lakásépítés aránya csökkent, sok vállalatnak döntenie kell, megszünteti vagy fenntartja és korszerüsíti-e betonüzemét. A döntés nem csupán vállalati ügy, ágazativá lép elő, mert az adott terület betonellátása a magánépítkezés kiszolgálása révén kihat a lakásellátásra is, ami társadalmi kérdés. Szigorú receptek A technológiában az adott szilárdságú beton gyártása megköveteli, hogy a receptekben előírt arányokat szigorúan betartsák. Ezért a meglévő üzemek re- konstukciójakor a vezérlés automatizálására és a mérő-adagoló rendszer korszerűsítésére is szükség van. Ha a vezérlés automatikus, akkor célszerű pontosan osztályozott kaviccsal és homokkal dolgozni, mert hiába pontos a mérés, ha az adalékanyag nem egynemű, akkor szóródni fog a beton minősége is. A szakmában leginkább hódmezővásárhelyi mérlegeket alkalmaznak. A Metripond és az Építéstudományi Intézet (ÉTI) úgynevezett erőmérő cellás mérlegcsaládot fejlesztett ki. Kidolgozták ezekhez a mérlegekhez az adalékanyag mérésére és adagolására is kiterjedő mikroprocesszoros rendszert, amely már működik is a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Beton- és Vasbeton Művek lábatlani gyárában. Az állandó betonösszetételnek egyik fontos feltétele, hogy az adalékanyagok nedvességtartalma ismert legyen. Mivel az anyagokat legtöbbször a szabadban tárolják, nedvességtartalmuk a mindenkori időjárás függvénye. Folyamatos mérések A homok nedvességtartalmának mérési eredményei annál inkább hasznosíthatók, minél közelebb van a mérés helye és ideje a betonkeverés helyéhez és idejéhez. Ezért legcélszerűbb a folyamatba építeni a homok nedvességét, és a beton konzisztenciáját mérő és szabályozó műszereket. A mért adatok így a már folyó keverésben is szerepet játszhatnak, nemcsak a következő adag esetében. Célszerű a betonkeverék állagát is állandóan ellenőrizni. Az ezt mérő műszerek többségének működési elve azon alapszik, hogy a vízfelvétellel változik az elektromos keverőgép teljesítményfelvétele. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez más tényezőktől is függ. Ha csak a teljesitményfelvétel vezérli a vízadagolást, előfordulhat, hogyha egy kavics beszorul a keverőlapát és a berendezés oldalfala közé, az automata vízzel önti el a keverőben lévő anyagot. Ezért célszerű a vízadagolás maximális mértékét meghatározni a vezérlési programban. A betongyártás fontos művelete a keverés. A keverőgép típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a tisztítási lehetőségeket, a karbantartás és a gyors alkatrészcsere feltételeit is. A mixerkocsikban szállított betonok készítéséhez energiatakarékos megoldás a nagy keverődobú, úgynevezett szabadon ejtő keverőgép, aminek az üzemeltetése gazdaságos, javítási igénye kisebb, mint a kényszerkeverőgépeké. A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat az Uvamix keverőgépből fejlesztette ki Hajdumix keverőgépét. Az új gép zárt, oldala lenyitható a gyors lapátcseréhez, _ ennergiafogyasztása kedvező. Az ÉTI szovjet megrendelés kielégítésére 1,5 köbméter hasznos térfogatú, két vízszintes tengelyű, lapátos keverőgépet tervezett kooperációs gyártásra. A gépek lemezeit és keverőit célszerű vulkanizált gumiból készült betéttel ellátni. A Dutép szervezési megoldása Fontos korszerűsítési lehetőségek vannak az üzemeltetés módszereiben is. Nem mindegy, hogyan végzik a szokásos évi nagy karbantartást. A Dutép szervezési megoldása például, hogy a nagyjavítások után egy ideig mindkét keverőjét működteti, hogy az esetleges hibák kijöjjenek, s csak ezután állítják le a másikat is nagyjavításra. A leálláskor a cementsilókat is teljesen ki kell üríteni, hogy megelőzzék az esetleges megkötött cementtömbök leeséséből származó, üzem közben előforduló el- tömődéseket. Igen fontos a betongyártó szakmai képzése és továbbképzése is. Az automatikus vezérlés esetén is fontos ez, mivel előfordulhatnak szélsőséges körülmények vagy ritkán rendelt különleges betonreceptek, amelyekre nincs programozva az automatika, így kézi vezérlésre is szükség van. A megfelelő minőség szempontjából fontos a gyártásközi ellenőrzés, és annak visszacsatolása a gyártáshoz. A mixerkocsis szállításnál előfordulhat, hogy a beton ürítése nem történhet meg az eltarthatósági időn belül. Ezért a kocsikat el kell látni a szállított beton mennyiségének megfelelő kötéskésleltető adalékkal. Nagyon fontos, hogy a beton késztermék minősítése pontos legyen, mert ha a pontatlan mérés miatt megfelelő biztonságra akarnak törekedni, indokolatlanul túladagolják a cementet. S az a gyárakban is fontos, hogy megmaradó és korszerűsített betonüzemük minél alacsonyabb költségekkel működjön. G. J. MIRŐL BESZÉLNEK MA A KOMMUNISTÁK? Nem többet — jobbat kell termelni Polereczki György, a Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet pártalapszerveze- tének titkára, akiikor feltettem neki a címben szereplő kérdést, nagyon egyszerűen válaszolt: — A szakszövetkezet kommunistái keresik a gazdasági megújulás lehetőségeit. Erre csak egyetlen lehetőség van: a közösséggel együtt. Nálunk a szőlő, a bor a legfőbb megélhetési forrás. Éppen ezért át kell értékelni a közös és az egyén helyzetét is. Mire gondolok? Mi a piacra ternie- lünk, de az egyre növekvő követelményeket eddig nem vettük komolyan. A piacnak törvényei vannak, nem akarják elismerni árainkat, nemsokára a hazai fogyasztók is magasnak tartják. Nem vitás, hogy a piaci, a kereskedelmi munkát kell javítani, amely elősegíti a bor értékesítését. Nemcsak a marketingmunka szorul javításra, fejtette ki az alapszervezet titkára, más általánosabb tennivalók is akadnak. A bor minőségén kell javítani még fajtán belül is, kadarkából az igazit, nem a tömeget gyártani. Ezért arról beszélgettek s cserélnek jelenleg is véleményt a tagokkal, hogy a jövőben csupán ideális mennyiséget termesszenek, megfelelő — magas — cukorfokkal, amelyből a piac igényének megfelelő bort lehet készíteni. Ezeknek a boroknak már adniok kell a fajtajelleget, azt a kiváló minőséget, amely Kiskőrös nevét fémjelzi. Sajnos korábban a felvásárlásnál a közös ezt nem tudta érvényesíteni, de most előre léptek: a muskotályt, az Irsai Olivért 23, a zweigel- tet, a kékfrankost 17, a tömegszőlőt 15 forintért vásárolták meg kilónként. Ez már jelezte, hogy nem mindegy ki mennyit, mit termel, értékesít. — Ä közösben 500, a tagok tulajdonában 3500 hektár szőlő van, ezért fel kell készülnünk arra, hogy jobb termés esetén akár 70—80 ezer mázsa szőlőt dolgozzunk fel. A felmérések szerint az idén 300 ezer mázsa szőlő várható a tagok gazdaságaiból. A közös gazdaság a szőlő egy részéből bort, a többiből ivólevet, illetve sűrítményt készít. Már előre tudjuk, hogy értékesítési gondok lesznek, főként az egyéni gazdaságokban. Az okát is ismerjük. Korábban a tagoktól vásárolt a pincegazdaság, az állami gazdaság, sőt más közös gazdaságok is. Több volt az értékesítési lehetőség, volt konkurencia. Most ezek a csatornák — ismerve exportgondjainkat — bedugultak, nincs piac, nincs kereslet a bor iránt. Most változtatnunk kell, s elkezdtük kialakítani ezzel kapcsolatosan az érdekeltségi rendszerünket. Nem kevesebb mint 70 ezer hektoliter bort palackozunk, amelyet belföldön értékesítünk, emellett Budapesten 20 borkimérőnk van. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a bor a fogyasztóhoz jusson. A piaci törvények nagyon is kemények, s ha beszélünk róla, ha nem, érvényesülnek, s ezt a szakszövetkezeti tagok is érékelik. A közös gazdaság ebben az évben 80 ezer hektoliter bort vásárolt meg — s csupán 30 ezer hektolitert tudott eladni. Újabb, piacot, újabb eladási lehetőséget szeretnének teremteni. — Az emberek, a tagok, a kommunisták tudják, hogy közös ügyről van szó, s azt is, hogy a bor értékesítésének gondja túlnő a szakszövetkezet keretein. A romló gazdasági helyzet ellenére a termelési kedv megmaradt, sőt még telepítenek is. A közösben nem lehet gyorsan termékszerkezetet váltani, az egyéni gazdaságokban pedig .abban bíznak, hogy kell majd a szőlő esetleg ivólének is, s egy-két éves pangás után fellendül majd a bor, a minőségi termékek iránti kereslet. Az is elképzelhető — s erre már jócskán akad példa Kiskőrös környékén —, hogy nemcsak szőlőt termesztenek, hanem más kertészeti növényeket, primőröket, sőt sertéstenyésztéssel is foglalkoznak. Ez a szerkezetváltás azonban nem megy egyik napról a másikra, ennek meg kell teremteni a gazdaság alapjait, az érdekeltséget. Gémes Gábor FRANCIA HÚSSZARVASMARHÁK SZIKSZÓN A Szikszói Állami Gazdaság az ország legnagyobb Cha- rais-szarvasmarha-tartója. Ez a fajta nem igényli a költséges istállót, tömegtakarmányon tartható, jól értékesíti azt, gyorsan hízik, és kiváló minőségű a húsa. A gazdaság eredményeit az is bizonyítja, hogy az ez évi Charais Világ- kongresszust — június elsején — Szakszón és Miskolcon rendezik meg. Ket-Miti Krmrií TAPLALKOZASTERMEKEK! Március 24-én, 1 6.30 órától az ALFÖLD ÁRUHÁZBAN KÓSTOLÓVAL EGYBEKÖTÖTT BEMUTATÓ a Kalocsai Sütőipari Vállalat és a Siófoki Állami Gazdaság termékeiből 253921 Korszerűsödő külkereskedelem A lengyel gazdasági reform második szakaszában különösen radikálisnak mondhatók az export serkentésére, s' azon belül a külkereskedelemben részt vevők körének a kibővítésére vonatkozó rendelkezések. Jelentős mértékben enyhítették azokat a feltételeket, amelyek alapján önálló külkereskedelmi tevékenység engedélyezése kérhető, s ugyancsak leegyszerűsítették az engedélyek kiadásának egész folyamatát. Ez ideig az említett engedélyt csak azok az állami vagy szövetkezeti vállalatok, magántermelők, kisipari üzemek kaphatták meg, amelyek termelésük vagy szolgáltatásaik értékéből legalább 25 százalékot exportra szántak. Mindazok a termelők, akik nem feleltek meg az említett követelményeknek, külkereskedelmi ügyleteiket kizárólag csak valamelyik szakosodott állami külkereskedelmi vállalat közvetítésével bonyolíthatták le. Ezt az említett 25 százalékos exporttermelési határt eddig mintegy 500 vállalat és magáncég (főleg kisipari üzem) lépte túl a létező 5500 ipari vállalat, az 1800 építő-szerelő üzem. valamint a 350 ezer kisipari üzem közül. Ez utóbbiak jefentős része különféle termékeket állít elő, kezdve az ecsetektől és a keféktől, az elektronikus diagnosztikai készülékekig és a műholdas tv-anten- náig. Jelenleg az önálló külkereskedelmi tevékenység engedélyezéséhez elegendő, ha a termelés vagy a szolgáltatás értékének 5 százajéka irányul exportra. Ugyancsak megszüntették azt a szigorú követelményt, miszerint az engedélyezéshez szükség volt a vállalat alapító szervének —• ami a vállalatok többségének esetében a minisztériumot vagy más központi főhatóságot jelentette — a beleegyezésére és véleményére. További könnyítéseket is terveznek - most készítik elő azoknak az árucikkeknek és szolgáltatásoknak a jegyzékét, amelyeknek az exportjához és importjához egyáltalán nem lesz szükség engedélyre. Nemsokára tehát az exportőrök sorába kerül számos olyan cég, amelyek külkereskedelmi tevékenységéhez elegendő lesz egyedül a termelési vagy pénzügyi lehetőségeken alapuló saját idevonatkozó döntés. Az említett jegyzékben — amint arról a Külgazdasági Együttműködési Minisztérium tájékoztat — sok árutétel fog szerepelni, elsősorban hazai nyersanyagból és anyagból készülő olyan termékek, amelyek korábban nem szerepeltek a lengyelországi exportcikkek között. A külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírások könnyítésével kapcsolatban a legközelebbi években várhatóan megkétszereződik vagy megháromszorozódik a külkereskedelemben részt vevő cégek száma, valamint kibővül a Lengyelország által exportált árucikkek és szolgáltatások összetétele.