Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

Ti: éve hall meg Jánossy La­jos (1912—1978) Kossuth-díjas fizi­kus, egyetemi professzor, aka­démikus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságá­nak tagja, Lukács György nevelt jta. Felsőfokú tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte, s 1934-től Berlinben, majd Londonban dolgozott. Később a dublini Institute fór Advenced Studies- ra hívták meg, melynek 1947-től tanára, s a kozmikus sugárzással foglalkozó ku­tatócsoportjának vezetője volt. 1950- ben a magyar kormány meghívására ha­zatért. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanárává, s a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) osztályvezetőjé­vé, 1956-ban igazgatójává nevezték ki, 1957-től 1970-ig ö vezette az ELTE atomfizikai tanszékét is. 1950-től csak­nem két évtizeden át az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke volt, s főszer­kesztője a Magyar Fizikai Folyóirat­nak, szerkesztőbizottsági tagja a Ma­gyar Tudománynak, s több más akadé­miaifolyóiratnak. Egyebek közt tagjává választotta a dubnai atomkutató intézet tudományos tanácsa, több külföldi tudo­mányos akadémia. Elsőként foglalta össze monográfiá­ban a kozmikus sugárzás problémakö­rét; művét öt nyelvre fordították le. Szá­zadunk magyar fizikájának egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb tu­dósa volt, amit nagy számú könyve, pub­likációja is jelez. Magyar—osztrák vegyesvállalat Vegyesvállalatot alapított veszprémi székhellyel a Pan­nonkor Kereskedelmi Vállalat, a Konzumex és az osztrák Oze­an cég. Az induló tőke 45 szá­zalékát a Pannonker adta, a többit a másik két partner, egyenlő arányban. A közös vállalat zöldség-gyógynövény termeltetéssel és feldolgozással foglalkozik majd. A termelőket a Pannonker keresi meg, a fel­dolgozás technológiájáról és a gépsorokról az osztrák cég gondoskodik, a vegyesvállalat nagyrészt külföldi piacokra szállítandó termékei —. szárí­tott, porlasztott zöldségek és gyógynövények — Veszprém­ben készülnek. A vegyesvállalat több éves együttműködésből fejlődött ki, a Pannonker és az Ozean cég között ugyanis már több mint 10 éve árucsere-kapcsolat van. A7alamikor egy egész ország sziv- V ügye volt a Ki mit tud? Tízez­rek izgultak egy-egy felfedezettért, tehetséges fiatal sikeréért. Nem tudni mi okból, sokan legyintenek a különféle pályázati felhívások ol­vastán, éppen a Ki mit tud? tobor- zója kapcsán is. Hiába jelent meg az újságokban a részletes felhívás, tudnivaló, mégsem tolongtak a je­lentkezők az illetékes szervezők­nél. Bács-Kiskun megyében mind­össze 140-en küldték el nevezésü­ket a kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központ népművelőjé­nek, Sz. Mikus Editnek. — A legtöbben kecskemétiek — mondta. — Megdöbbentő, hogy szűkebb pátriánk más terüle­téről alig-alig érkezett pályázat, Bajáról és környékéről szinte senki sem kíván részt venni a Ki mit tud?-on. Van néhány kategória, amely nem aratott sikert, vagyis egyetlenegy jelentkezést sem írhat­tunk fel a dia, diaporáma, videó­zás, amatőrfilm, a bábozás szakte­rületre. Kevés a színjátszó, az ar­tista, a bűvész. Milyen kép alakult ki a megyei versenyzőkről? A jelentkezés ha­tárideje már régen lejárt, elkészült a résztvevők névsora. Négy kate­Ki mit tud? góriában mérik össze majd tudásu­kat, tehetségüket a versenyzők. A vokális zenén belül színpadra lépnek a népdalénekesek, az opera tolmácsolói, a kamarakórusok. A hangszeres zene képviselői klasszikus műveket, illetve népze­nét szólaltatnak majd meg. A har­madik kategória a színjátszóké, a vers- és prózamondóké, valamint a parodistáké, a negyedik pedig a táncosoké. Hogy bonyolultabb le­gyen a dolog, további módozatok születtek. Ez a Ki mit tud? sokféle seregszemlével párosul, miután bi­zonyos műfajoknak évente van erőpróbája. A pop- és rockzene képviselői például március 15-én pendítik meg a húrokat, hogy a legjobbak indulhassanak az orszá­gos találkozóra, illetve ezzel pár­huzamosan a Ki mit tud?-ra. Ugyancsak a megyei művelődési központban mutatkoznak be a szokásos csurgói diákszínjátszó- találkozó résztvevői, mégpedig március 13-án. Egy héttel később a szövetkezeti néptáncosok adnak Gondolatai egy évszázadot rejtegetnek —- Legalábbis más ruhát vettem volna fel, ha tudom, hogy jönnek. Mindjárt átöltözöm — így fogadott bennünket Kecskeméten, a Szimfe- rópol tér 22. számú lakásában Ró­na Jánosné, az ország egyik legöre­gebb matrónája, aki korát megha­zudtoló frissességgel — kedvenc ru­hájában — mesélt tovább: — Most volt a takarítás. Leg­alább történt valami, mert nagyon unalmasak a napok. Néhány napja van új szemüvegem, így ha csak az egyik szememmel is, de látok rende­sen. Szigorúan üldögélek, ha meg­unom, ki-kinézek az ablakon. Ez a szórakozásom. Látom a gyereke­ket, az embereket, két hónapja csak üvegen keresztül. Azóta nem vol­tam kint. Hosszú volta tél. Látoga­tóm mindig akad, kicsik, nagyok, fiatalok, öregek egyaránt. Most itt van a fiam, Győző, a feleségével. Nagyon várom Franciaországból a másikat, Szilárdot. Biztosan ideér a köszöntőre. A lelkiatya virágcsokra is megérkezett. Testvéreim már nin­csenek. Nyolcunk közül én, a legfi­atalabb zárom a sort. A férjemet huszonhét éve temettem el. Azóta magányosan élek. Igaz, az én jó­szomszéd Etám, Piros Józsefné na­ponta többször is eljön. De azért nem hagyom el magam! Egyedül tusolok, öltözködöm, ezt-azt odébb rakok magam körül, és öntözgetem a virágaimat, nagyon szeretem őket. Persze mindent módjával csi- nálgatok. Ez a kor nem gyerekjá­ték. Meg kell elégedni azzal, aho­gyan van. Három éve „nagyságos asszony” vagyok. Ki kell szolgál­tatnom magam, mert már nem fő­zök, hozzák az ételt. Legjobb tár­sam, szórakozásom a rádió. De • .. üldögélek, ha megunom, ki­kinézek az ablakon.” (Méhesi Éva felvétele) most hallgat, régi már, elromlott, majd megcsináltatom. Hiányoznak a hírek, azokat nagyon szeretem hallgatni. Jó lenne, ha jobb idő vol­na, elüldögélhetnék a lócámon, a Margit néni padján. Nekem tették ide, a ház elé ... Az emlékek hosszas idézése, a szülővárosra, Kassára és a szerette­ire való emlékezés elárasztotta Margit nénit. A fotelban ülve, elné­zést kérő mosollyal némaságba fe­ledkezett. Ki nem mondott gondo­latai egy évszázadot „rejtegetnek”. Ugyanis Róna Jánosné, Margit né­ni a tavaszi hónap első napján, teg­nap ünnepelte születésének 102. év­fordulóját. Pulai Sára Megnyílt a lajosmizsei Otthon áruház A Lajosmizse és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet két évvel eze­lőtt megkezdte a hatvanas évek elején kialakított iparcikk­üzlethálózatának rekonstruk­cióját. Ennek második része­ként tegnap — a nagyközség főutcáján — megnyitották az Otthon vas-műszaki és lakás­felszerelési áruházat. Egyidejű­leg megszüntettek három egy­séget. A meglévő épület átalakítá­sát, felújítását házilagos kivite­lezésben oldották meg. Korsze­rűsítették a fűtést, a vásárlás önkiszolgáló rendszerű lett. Az áruházban is kaphatók egyebek között járművek, al­katrészek, fűtőtestek, varrógé­pek, rádiók, televíziók, csillá­rok, vízvezeték-szerelvények, kisebb-nagyobb vas-, műanyag és villamossági holmik, háztar­tási edények, mezőgazdasági eszközök. A nyitó árukészlet értéke hatmillió forint volt. Az idetelepített üzletek eddi­gi mintegy 33 millió forint évi forgalmával szemben most negyvenmilliót várnak. A kor­szerűsítéssel kevesebb munka­erőre van szükség: tizenhár­mán állnak a vásárlók szolgá­latában. • Nagy volt az érdeklődés a nyitás nap­ján. (Straszer András felvétele) Kecskeméten randevút egymás­nak, no és a szigorú zsűrinek, melynek tagjai nemcsak minősítés­ről döntenek, hanem arról, kiket juttatnak a Ki mit tud? megyei döntőjébe. A vers- és prózamon­dók (41-en) április 23-án az SZMT-székházban adják elő pro­dukcióikat, a vokális zene hívei és a kamarakórusok (sajnálatosan csak kettő!) április 17-én mutat­koznak be. A megyei gálát április 30-án rendezik meg az Erdei Fe­renc Művelődési Központben, amikor minden kategória legjobb­ja színpadra lép. A Ki mit tud? megyei döntői ' április végéig mindenhol lezajla­nak. Ezt követően május 5-étől a Magyar Televízió külön szempon­tok szerint rendez válogatót. Július 27-étől hat szerda estén át főmű­soridőben lesznek láthatók a Ki mit tud? elődöntői, majd három pénteken át a középdöntők. Az or­szágos tehetségkutató döntőjét szeptember 16-án sugározza a tele­vízió. b. T. Az idén mintegy 20 ezer lakás épülhet gázbetonból A Magyar Építőművészek Szö­vetségének székházában kedden Iffy László', a Könnyűbeton és Szi­getelőipari Vállalat vezérigazgató­ja és Wolfgang Rottau, az NSZK- beli Hebel cég alkalmazástechnikai igazgatója sajtótájékoztatót tar­tott. Elmondták, hogy a közel­múltban átfogó vizsgálattal össze­gezték az éppen két évvel ezelőtt üzembe helyezett Mátra gázbeton- gyárban készített falazóelemek fel- használásának tapasztalatait. A Hebel cég technológiája alapján dolgozó új üzemmel kétszeresére bővült a vállalat gázbetontermelé­se. Az idén már megközelítőleg egymillió köbméternyi falazóele­met készítenek, ebből 20-22 ezer lakás, elsősorban családi ház és sorház épülhet. A felmérések szerint a lakásépí­tők szívesen építkeznek gázbeton­ból, amely kiváló hőszigetelő és olcsóbb a szokásos falazóanya­goknál. A falazóelemek méretpon­tossága lehetővé teszi, hogy habar- csos falazás helyett ragasztással ál­lítsák össze a falat, s így a gázbeton házak felét ragasztásos technológi­ával falazták. Ez a technológia gondos és szakszerű munkát igé­nyel, ám a felmérések kimutatták, hogy az építkezők 37 százaléka nem vett igénybe szakembert, ma­ga végezte a falazást. Ilyen körül­mények között sem magas a hiba­százalék, mert mindössze az épüle­tek 2 százalékánál keletkeztek — a ház állagát nem veszélyeztető — vékony repedések a falon. Ezeket is elkerülhették volna egyenlete­sebb felületű alapozással, a gázbe­tonhoz ajánlott homlokzatvakolat használatával, és más fontos tech­nológiai tudnivalók alkalmazásá­val. A vizsgálat szerint az építke­zők 86 százaléka igazolta vissza, hogy hozzájutott a szükséges szak­információkhoz. A tanácsadást és szaktájékoztatást most tovább bő­vítik. Egyebek között négyrészes oktatófilmet készítettek. A vállalat a termékválaszték bő­vítésével a hagyományos építési szokásoknak megfelelő falazó- és kisegítő anyagokat is készít az épí­tőknek. így várhatóan az első félév végéig megkezdik annak a hőszige­telő habarcsnak a gyártását, amellyel ragasztás helyett, a szoká­sos falazással építhetik a gázbeton házat. Ehhez készítenek újfajta fa­lazóelemeket, amelyek tovább egy­szerűsítik a munkát. NAPTÁR 1988. március 2., szerda Névnap: Lujza Napkelte: 6 óra 23 perc Napnyugta: 17 óra 30 perc Holdkelte: 16 óra 20 perc Holdnyugta: 6 óra 08 perc AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszer­vatórium és a Bajai Meteorológiai Főállomás jelenti: Február 29-én Kecskeméten a középhőmér­séklet 1,5 (az 50 éves átlag 2,3), a legmaga­sabb hőmérséklet 4,3 Celsius-fok volt. Napsü­tés nem volt, csapadék nem hullott. Tegnap reggel 7 órakor mínusz 1,4, 13 órakor 4,9 fokot mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1,4 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 994,7 millibar — változatlan — volt. Február 29-én Baján a középhőmérséklet 0,6 (az 50 éves átlag 2,6), a legmagasabb hőmérséklet 2,7 Celsius-fok volt. Tegnap reg­gel 7 órakor mínusz 0,8, 13 órakor 4,3 Celsi- us-fokot mértek. A legalacsonyabb hőmérsék­let mínusz 0,8 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 994,9 millibar — süllyedő volt. 1,4 milliméter csapadék hullott. — HORGÁSZKÖZGYÜLÉS. A Fülöpszállási Vörös Csillag Horgászegyesület március 5-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartja évi rendes közgyűlését a he­lyi művelődési házban. HALÁSZCSÁRDA Elhunyt Pécsy Mihály Kilencvenhárom éves korában elhunyt Pécsy Mihály, a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend tulajdono­sa, volt MÁV-alkalmazott, aki 1918 óta volt tagja a pártnak. Te­metéséről később intézkedünk. MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottsága — Távol a naptól — Skócia, Dá­nia, Finnország, Szibéria címmel ma 18 órai kezdettel a hartai könyvtárban Molnár Miklós ope­ratőr és Hegedűs Piroska tart audiovizuális előadást. BÚVÁRKLUB KECSKEMÉTEN címmel Karáth Imre, a Kecskemé­ti Városi Televízió stúdió- vezetője tart előadást a nyugdíjasok szabadegyete­mén, a Tudomány és Tech­nika Házában holnap 15 órai kezdettel. Beszámoló­ját az Adriai-tenger víz alatti világát bemutató vi­deofilmmel egészíti ki. • Tegnap hangulatos halász- csárdát nyitott a megyeszékhelyen — a Fűzfa utca 12..szám alatt — a Kecskeméti Alföld Szakszövetke­zet. A csárda étlapján a hazai édes­vizekben élő halfajtákból készített ételek szerepelnek. KÖZKÍVÁNATRA A kecske­méti Katona József Színház műso­rában a kiadottól eltérően még két alkalommal tartanak előadást a nagysikerű operettből, a Bál a Sa- voyban-ból. A közönség kérésére március 31-én és április 1-jén este 7 órakor gördül fel a függöny. Je­gyek még kaphatók. — Szerkesztőségi ügyelet: vasár­nap 10-től 18 óráig, hétfőtől pénte­kig naponta 9 és 18 óra között. Ez idő alatt hírek, rövid tudósítások, információk közölhetők a 27-611- es telefonszámon, valamint a 26- 216-os telexszámon. — Költözik a BÁV. Ez év január 15-ével — korszerűsítési, felújítási munkák miatt — bezárt a BÁV kecskeméti, Nagykőrösi utcai, 91- es számú boltja. A múlt hét végéig ideiglenes helyen, a Báthori utcá­ban fogadták az eladni és vásárol­ni szándékozókat. Most azonban — miután az Épszisz befejezte az épület rendbehozatalát — vissza­költöznek eredeti helyükre, ahol a hurcolkodás után leltároznak, és előreláthatólag március 15-ével is­mét a lakosság rendelkezésére áll­nak. BARÁTNŐ A feleség későn érkezik haza. — Kár, hogy nem voltál itthon — mondja a férj —, keresett egy barátnőd. — Hogy nézett ki? — Semmi különös. Szőke, olyan huszonöt éves lehet, a bal lapockája alatt van egy anyajegy . . . Holnapi lapszámunkból Az eredményes évet záró és kü­lönféle bemutatókon egyre nai gyobb sikerrel szereplő kecske­méti rajzfilmes műterem mun­kájáról, megújulásáról, tervei­ről szóló riportunk a negyedik oldalon kap helyet, a heti kultu­rális ajánlat mellett. Az ötödik oldalon riportunk a szomszédos Cegléden készült, ahol egy vál­lalatnál Bács-Kiskun megyei megrendeléseket is teljesítenek. Megyénk az országos sajtóban Népszabadság, 1988. március 1-jei szám: Benedek István Gábor: Esztergom újjászületik. A főorvos közélete. (Dr. Kárpáthy László szülész főorvos bajai származású, pályáját is a Duna-parti városban kezdte.) Népszava, 1988. március 1-jei szám: —-zsékovács—: Or- bán-apródok második világtalálkozója Hajóson. Szabad Föld, 1988. 10. szám: Dancs József: Úton, útfélen nyitott szemmel. (Pillanatkép a lajosmizsei piac kosárárusá­ról.) — (g): A kötélre nem volt ideje. (A kisszállási Szél István bűnügye.) Mozgó Világ 1988. 2. szám: Ön hogyan képzeli el a politi­kai intézményrendszer reformját? ( 1987 nyarán a Magyar Rádió Bagoly című műsorában a Győrffy Miklós által fel­tett kérdésre Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács elnöke is válaszol.) — Karsay Sándor: Malom. — Nyúl vörösborban. (Az elbeszélések szerzője Kiskunhalason szü­letett .) Ötlet, 1988.9. szám: Játékpályázat. (A Hír-lap című rovat a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum felhívását is is­merteti.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Bács-Kiskun Megyei Bizottságának napilapja 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A 6001 Telefon 27-611 Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Telexszám: 26-216 bmlv h. Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Terjeszti a Magyar Posta Felelős kiadó. Preiszinger András igazgató Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Készült a Petőfi Nyomdában, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Előfizetési díj: egy hónapra: 43,— Ft, Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató Telefon: 28-777 egy évre: 516, Ft. 1988. III. 2-án, megrendelés sorszáma: 830001 HU ISSN 0133-235x BÁCS-KISKUNBÓL 140-EN — MEGYEI GÁLA: ÁPRILIS 30-ÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom