Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
¥ TN /A 1 \ íj \ C* Előrejelzés az ország (erülctére ma estig: A fel- ImJ J /VJV/VkJ hőátvonulásokból egy-egy átfutó zápor, hózápor valószínű. Az északnyugati, északi szél többfelé erős, időnként viharos lesz. Lehűlés várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! perón pépe AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI1I. évf. 66. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 18., péntek Kádár János munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel ■:y w V «.a .&... s& ,#**.<* »3 V, - * # V V <MI t « «Ms* «V Sm * • Kádár János, Bcrecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatóját hallgatja. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtök délután az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezésében iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházában. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kádár Jánost Berecz Frigyes ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke fogadta, majd megkezdődött a kötetlen eszmecsere. Elsőként Berecz Frigyes vázolta a minisztérium irányításához tartozó ágazatoknak az év első két hónapjában elért eredményeit, s megfogalmazta azokat a tennivalókat, amelyek az év kezdetén nyújtott biztató teljesítmények tartóssá tételéhez szükségesek. Szólt az erőteljesen javuló tőkés exportról, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az évkezdő sikerek még nem adhatnak okot a megnyugvásra. Beszámolt arról is. hogy az átlagosnál jobban gazdálkodók lehetőségeit még nem sikerült kellőképpen javítani: a pénzügyi szabályozás terén történtek előrelépések, de ezek hatása még nem éri el a megkívánt szintet. Foglalkozott az ipari szolgáltatások kérdéseivel, rámutatva, hogy e terület fejlesztése elengedhetetlen az ipar hatékony működéséhez. Kiemelte a termelőmunka szubjektív feltételeinek fontosságát. Beck Tamás a magyar könnyűiparban eddig elért exportnövekedésre hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani az import helyettesítésére, a gazdaságdiplomáciai munkára. Szükségesnek ítélte a teljesítménnyel arányos differenciált bérezési lehetőségek fokozottabb kiterjesztését és hangoztatta: a Magyar Gazdasági Kamara a reform szellemében mindent megtesz azért, hogy a vállalatok mozgástere bővüljön. Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója a többi között arról szólt, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen kép alakult ki az ágazatról. Mint mondta, a tömegtájékoz- . tatás nem a valóságos folyamatokat, lehetőségeket vizsgálva értékelte a szénbányászat helyzetét, pedig a bányászok igen sok áldozatot hoztak. Hatvani György, a Magyar Villamos Művek. Tröszt vezérigazgatója szükségesnek ítélte, hogy mielőbb döntés szülessen a villamosenergia-termeiés növeléséről, mert ha a jelenlegi helyzet nem változik, az ellátási problémákhoz vezethet. Gábor András, a Tungsram Rt., a tanácskozásnak helyet adó vállalat vezérigazgatója kiemelte a társadalom- politikai problémák megoldásának fontosságát. A jól szervezett munka az emberek hangulatát is befolyásolja. Hangsúlyozta a határozatok következetes megvalósításának érdekében a nagyobb határozottságot. Ezt követően Kádár János megköszönte a tájékoztatást, és kifejtette véleményét az elhangzott kérdésekről, észrevételekről. A párt főtitkára nyilatkozatot adott a Magyar Televízió munkatársának A találkozó befejezése után a párt főtitkára nyilatkozatot adott a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Rámutatott, hogy mindennapi tennivalóink középpontjában három kérdés áll: az 1988-as év népgazdasági feladatainak eredményes megoldása, amely most különösen nagy figyelmet kíván, mert az amúgy is megújuló gazdálkodási rendünket két új adórendszer is befolyásolja. A második feladat a párt vezető szerepével foglalkozó vitákhoz, a politikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. S a harmadik feladat: felkészülés az országos pártértekezletre. Mi, akik a párt Központi Bizottságában dolgozunk, rendelkezünk a munkánkhoz szükséges megfelelő információkkal, ismerjük a jót és a rosszat egyaránt. Ez többnyire jelentésekben kerül elénk, de én mindezt szeretem közvetlenül is hallani, például az ilyen kötetlen beszélgetéseken, találkozókon, hogy lássam az emberek arcát, halljam, mi foglalkoztatja őket. Ezeknek a beszélgetéseknek van egy sajátosságuk. Itt nincs napirend, nincs határozat, hanem informáljuk egymást arról, kit mi foglalkoztat, kinek mi a gondja, véleménye. Nem titokzatos dolgokról van szó, hanem arról, ami napjainkban minden embert foglalkoztat. (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a z tavaszi üléssza rr szaggyuies Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. (Mint azt tegnapi lapunkban írtuk, Csipkó Sándor, (20. vk.) Bács-Kiskun megyei képviselő, a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke szerdán este szólt hozzá a vitához. Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) Csütörtökön elsőként Balogh György (Fejér m.), a Szabadbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke megállapította: az előterjesztett javaslat alkalmazkodik az élet követelményeihez, például a tevékenységi körökre vonatkozóan rugalmasabbá teszi a korábbi szabályozást. Iványi Lajos (Békés m.), a Gyoma- endrődi Lenin Mgtsz elnöke kiemelte: a mesterségesen emelt korlátok lebontása, a szövetkezeti sajátosságok elismerése esetén a szövetkezet a mezőgazdaságban nem túlélt, kifulladt formáció, hanem egy újabb fellendülés kezdete lehet. Ezután kapott szót Kiss István, Bács- ‘ Kiskun megyei képviselő (18. vk.), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke. Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük. Tornai Endre, (Veszprém m.), nyugalmazott tsz-elnök arra kérte a kormányt, hogy a gyengébb szövetkezetek fennmaradásához biztosítsa a szükséges feltételeket. A vita lezárása előtt — soron kívül — még szót kér Tallóssy Frigyes (Budapest), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, reagálva Szabó Kálmánnak (Budapest), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának előző napi felszólalására. (Emlékeztetőül: Szabó Kálmán úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha a tsz — amennyiben nem tudja hatékonyan foglalkoztatni — megválik tagjától.) —- A dolog jogi megoldása tulajdonképpen nagyon egyszerű. Alapvető különbséget kell tenni a termelőszövetkezeti tagoknak a tagsági viszonya, illetőleg munkamegallapodása között. A tagsági viszony - a vagyoni hozzájárulás alapján — tulajdonosi viszony, ezzel szemben a munkamegállapodás az, amelynek alapján a tsz-tag munkát vállalhat, amiért számára munkadíjat kell fizetni. A törvénytervezet szerint ez a munkamegállapodás mondható fel. A miniszter válasza Az elhangzottakra válaszolva Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz-ek mai helyzete, gazdálkodási eredményeik szoros összhangot mutatnak a gazdasági-társadalmi környezettel, a vagyoni viszonylatok is egyfájta állandósultsá- got jeleznek, és természetesen kialakultak az érdek- és jövedelemviszonyok — mindezeken rövid úton nehéz változtatni. A szövetkezeti mozgalmat — jelentette ki — ma nem a kilépési szándék jellemzi. Még a legnehezebb körülmények között gazdálkodó üzemekből sem akarnak kilépni a tagok. A foglalkoztatási kötelezettség kérdéseiről szólva — ezzel szintén több képviselő foglalkozott — azt hangsú- - lyozta: a korábbi jogi szabályozáshoz képest alapvető változás nem következett be, hiszen az 1000—1500 órás felső határértékek eddig is megvoltak, ám korábban a tagsági viszonyhoz kötődően. Felmerült a vitában a háztáji föld kérdése. A miniszter szerint az új rendelkezések alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megművelésére képes, arra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerűségének egyik bizonyítéka. Az érdekvédelem hiányosságaival foglalkozó észrevételekre elmondotta, hogy a MÉM, illetve a TOT között sokszor vannak kemény viták, és a születő kompromisszumok kemény egyeztetések után jönnek létre. A miniszter ezután — a vitában felvetettekre is válaszolva — kijelentette: a tsz-ek szakszövetkezetté válásához nem lesz szükség a főhatóságok valamiféle engedélyére. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is kitért Szabó Kálmán képviselő felszólalására, amely — a miniszter szerint — félreértéseket tartalmazott. Rámutatott arra: amikor a tag belép á tsz-be, a szövetkezet dönti el, hogy milyen anyagi föltételek között foglalkoztatja. A kialakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormányzati. törekvések között, s a paragrafusokban nem található olyan kitétel, miszerint a tagnak be kellene vinnie vagyonát a szövetkezetbe, mint ahogyan a képviselői fölvetés állította. „Mindez tehát félrevezető, s ezért sajnálatos. Az ilyen kijelentések a felelős- • ség kérdését is fölvetik” — mondotta. A miniszter végül az idős tagokról való gondoskodás számos jelét említette, mintegy bizonyságául annak, hogy a szövetkezeti mozgalomnak egyik értékes vonása a törődés az alapítókkal és a munkában megfáradtakkal; s ennek immár társadalmi garanciái is vannak. Ezután Szabó Kálmán (Budapest), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a viszontválasz jogán ismét szót kért. Felolvasta a törvénymódosításban — és a régi törvényben is — szereplő, vitatott szövegrészt. „A termelő- szövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai, házastársa és kiskorú gyermekeik tulajdonában vagy haszonélvezetében levő termőföldet a termelőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség arra a termőföldre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul vagy haszonélvezetként megszerez. Nem terjed ki a beviteli kötelezettség arra a termőföldre, amelyet a volt tartós földhasználó tulajdonába adtak”. A felszólalásra válaszolva ismét Váncsa Jenő kért szót, aki elmondotta: az alaptörvényből a módosítás során kihagyták mindazt a kötelezettséget, ami más vagyontárgyra vonatkozik, de valóban megmaradt a föld bevitelének kötelezettsége. Ez azonban az országban csak nagyon kevés állampolgárt érint. Ha mégis akad olyan gazda, akinek van tíz vagy húsz hektár földje, és be akar lépni a tsz-be, akkor ő vigye is be a földjét. ■Határozathozatal Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint mezőgazdasági bizottságának együttes jelentéséről szavaztak. A vitában elhangzott — és írásban rögzített— három módosító indítvány közül kettővel a miniszter is, és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. Á képviselők e két indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután külön szavaztak a harmadik sorsáról. Ez a módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a kötelezően bevitt vagyont vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek ki kell adnia, ha a tagot A most napirendre kerülő élelmiszertörvény módosítását mindenekelőtt az élelmiszeripar fontossága, jelentősége határozza meg és a fogyasztók érdeke. Az ágazat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágak között nagy súlyt képvisel. A foglalkoztatottak számát, a termelés értékét tekintve ott van közvetlenül a legnagyobb iparágak mögött. Élelmiszeriparunk teljesítménye 1960 és 1970 között megkétszereződött, 1970-től napjainkig ugyancsak majdnem kétszeresére nőtt. Hazánkban ez az ágazat az-elmúlt években a hazai ipari teljesítmény 17nem tudja foglalkoztatni, és a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Ezt az indítványt korábban sem az együttes bizottsági ülés, sem pedig a miniszter nem fogadta el. A szavazás eredményeként 28 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a képviselő testület is elvetette a javaslatot. Végezetül a képviselők általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — három ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett — elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módositásáról szóló törvényjavaslatot. 18 százalékát adta. A mezőgazdasági termények, termékek 65 százalékát dolgozza fel, teszi értékesebbé, szállításra alkalmasabbá. A népgazdaság fizetési mérlege oldaláról oly fontos élelmiszer-gazdasági exportnak megközelítően 60 százalékát adják az élelmiszer-ipari üzemek. Az 1976. évi élelmiszertörvény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszeriparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt az előttünk álló feladatok, a kormány munkaprogramja is. (Folytatás a 2. oldalon) VÁNCSA JENŐ ELŐTERJESZTÉSE Javaslat az élelmiszertörvény módosítására ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ A VÁROSHÁZÁN Kecskeméti Tavaszi-JM. JL * r)( A tavaszi napfény több órán át mosolygott a városra tegnap, és zászlókat, transzparenseket lobogtatott a tavaszias szél. Vagyis sok minden jelezte: Tavaszi Napok következnek. Nos, ez ma már nemcsak az időjárást, az évszakváltást juttatja eszünkbe, hanem egy immár hagyományos rendezvénysorozatot is. Ahogy az utóbbi két tavaszon, ez alkalommal is zsúfolásig telt érdeklődőkkel a Városháza díszterme, a Kecskeméti Tavaszi Napok ünnepélyes megnyitóján. Színvonalas, kedves műsorral — Révész László orgonajátékával, a Bányai Júlia Gimnázium kórusának produkcióival. Nagy Attila kétszeres Jászai-dijas, érdemes művész szavalatával és a Kodály iskola klarinétegyüttesének bemutatójával — kezdődött a tegnapi ünnepség, majd dr. Adorján Mihály, Kecskemét Város Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Szabó Miklóst, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Kiss Imrét, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatóját. Ezt követően dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nyolc évvel ezelőtti elhatározás óta, a Budapesti Tavaszi Fesztivál Európa rangos kulturális és idegenforgalmi eseményévé vált. Időközben -— Sopron és Szentendre után Kecskemét is csatlakozott e rendezvénysorozathoz, s élénk zenei, művészeti életével, sajátos kulturális örökségeivel, at új kezdeményezések iránti nyitottságával a fesztivál egyik szép színfoltja ma már ez a város. Az idegenforgalom vitathatatlan gazdasági előnyei mellett, a népek közeledését, egymás jobb megismerését, az értékes művészetek terjesztését, kínálatuk bővítését szolgálja a tavaszi seregszemle. A városházi ünnepség után nyitották meg a kecskeméti Centrum Áruházban azt a nagyszabású bemutatót, amelyet Kalocsa 11 vállalatának termékeiből rendeztek. Kecskés Jánosné áruházigazgató köszöntő szavai után, Szalóki István, Kalocsa tanácselnöke tájékoztatta az érdeklődőket a város gazdasági életéről, népművészetéről. Tegnap délután nyílt meg a kecskeméti Helyőrségi Klubban — ünnepélyes keretek között — a Giczi János soproni festőművész alkotásaiból és a katonai plakátokból rendezett kiállítás. A Kecskemét főterén felállított színpadon a Hegedűs együttes és a Bohém Ragtime Band adott műsort. A komolyzenei rendezvények sorát Maczák János hangversenye nyitotta tegnap este a Kodály iskola dísztermében. Ma 18 órakor, a Piarista Gimnázium dísztermében a Kodály kórus centenáriumi hangversenyével (bővebben lapunk 4. oldalán írunk a jubiláló énekkarról), 19 órakor, a Táncsics Mihály Művelődési Központban pedig a Régi Zene együttes koncertjével folytatódik a Tavaszi Napok hangversenysorozata. K. E.
