Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988. március 17. • PETŐFI NÉPE • 5 N emrégen a tízezer lakosú keletszlovákiai Gálszécs peremén furcsa építmény jelent meg — hatalmas, harminchárom méter magas acéloszlop légcsavarral. Ez a figyelemre méltó szélerőmű a találékony emberek újabb kísérleteinek egyike, olyan embereké, akik meg vannak győződve a nem hagyományos energiaforrások alkalmazásának gazdaságosságáról. Az ötlet kezdeményezője Michal Budkovsky, a gálszécsi energetikai vállalat igazgatója. Családi háza mellett egy több mint húszméteres fémpóznát állított fel, amelyre légcsavart szerelt. Ez forgatta meg a szél hatására az aszinkron generátort és a szél gyakorlatilag ingyen világított az egész faluban. A kelet-szlovákiai síkság, elsősorban Gálszécs környéke az ilyen szélerőművek építéséhez megfelelő meteorológiai feltételekkel rendelkezik: a szél átlagos sebessége egy évben több mint 5 méter másodpercenként, mintegy harminc méter magasságban szinte állandó az erős légáramlatok cirkulációja, amelyek képesek a légcsavarokat mozgásba hozni. „Ha ebbe a légi folyosóba helyezzük a szélerőművek légcsavarjait, olcsón több száz kilowatt villamos energiát nyerünk” állítja M. Budkovsky. Már az általa tervezett és elkészített szélerőmü is reális előfeltételeket biztosít továbbiak építéséhez mindenütt, ahol megfelelő légköri viszonyok uralkodnak. A kísérleti erőmű ma még csak száz kilowattos, de a jobb és lényegesen erősebb légcsavar felszerelése után négyszáz kilowatt teljesítménnyel lesz hálózatba kapcsolható. Az erőmű teljesen automatizált, a szél erejétől függően indul, és természetesen fordul mindig a szél irányába. M. Budkovsky szokatlan erőműve iránt energetikai vállalatok és egyének is érdeklődnek. A kezdeményezőt segíti néhány villamos berendezéseket gyártó vállalat is. Elvállalták, hogy különleges légcsavart és a szélerőmű gépi berendezésének néhány fontos elemét elkészítik. Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda 6000 Kecskemét, Horváth Döme utca 2. ÁLLÁSAJÁNLATAI Épületgépész tervező: Dutép Épületgépész szerkesztő: Dutép Rendszerszervező: Dutép Programtervező: Dutép Programozó: IKTV Gépész üzemmérnök (ált. és automatika szak): Borgazdasági Kombinát Felvonórészleg-vezető: IKTV Gyártmányszerkesztő: Alumíniumipari Szövetkezet Fémmunkás Pénzügyi, számviteli üzemgazdász: Borgazdasági Kombinát Főkönyvelő: IKTV Kontírozó könyvelő: Borgazdasági Kombinát Adóügyi előadó (mérlegképes): Borgazdasági Kombinát Anyagkönyvelő: Baromfifeldolgozó Vállalat Értékkönyvelő: Borgazdasági Kombinát Gazdasági vezető: Dutép Pénzügyi előadó: Zöldért Alföld Kereskedelmi Váll. Fémmunkás Ép. ipari árszakértő: IKTV Munkaügyi előadó: Kunság Volán ÉBKM Vízmű Vállalat Gépkocsi-előadó: Alföld Kereskedelmi Váll. Raktárvezető-helyettes Borgazdasági Kombinát Gépíró: BRG (6 órás) Dutép (gyors) Zöldért (gyors) MÁV Pályafenntartási Főn. Operátor: Baromfifeldolgozó Váll. Adatrögzítő: .Dutép Oktatási előadó: Fémmunkás Számlalikvidátor: Fémmunkás Műszaki rajzoló: Alumíniumipari Szöv. Iktató.* Zöldért Konzervipari szakmunkás: Baromfifeldolgozó Váll. Kőműves: Dutép Reszelőgyár Ács: Dutép Asztalos: IKTV Vízvezeték-szerelő: IKTV Reszelőgyár Fémmunkás Villanyszerélő: Parkettagyártó Váll. Fűtésszerelő: IKTV Gépkocsivezető: Kunság Volán MÁV Pályafenntartási Főn. Autóbuszvezető: Kunság Volán Esztergályos: BRG Újpesti Gépelemgyár Hegesztő: Újpesti Gépelemgyár Forgácsoló: Reszelőgyár Lakatos: MÁV Áll. Főnökség Parkettagyártó Váll. (gép) Marós; Parkettagyártó Váll. Toronydarus: Fémmunkás Férfi betanított munka: Parkettagyártó Váll. Női és férfi segédmunka: ÉBKM Vízmű Vállalat Baromfifeldolgozó Váll. Dutép (ablakgyár) Parkettagyártó Váll. (férfi) MÁV Körzeti Üzemfőnökség (vonatfékező, kocsirendező) Kunság Volán (szállítómunkás) Takarítónő: Alföld Kereskedelmi Vállalat Baromfifeldolgozó Váll. (du-i) Alumíniumipari Szövetkezet Gépápoló: ÉBKM Vízmű Vállalat 258874 • A Kecskeméti Konzervgyár béhiétclü/cmc világszínvonalon gyártja a gyermekek közkedvelt táplálékát. (Tóth Sándor felvétele) voltak. Néhány termelői ágazatban — szőlő, gyümölcs, zöldség, nagyüzemi tej, állattartás — nagyobb volt a termelők bizonytalansága, mint 1986- ban. A vállalatok beruházásai, a technológia és a teimékek korszerűsítésére, a minőségjavítására, a szállítóképesség megtartására irányult. Felfelé ívelő szakaszban tartanak a feldolgozott baromfitermékek, a kutatók és gyártók közös fejlesztésű pezsgői, üdítőitalai, tájjellegű kenyérfélék. A termelők a vevők igényeihez gyártmánymódosítás- sal, a csomagolás javításával igazodtak. Az iparban egyszerre voltak jelen a megnyugtató és az aggodalomra okot adó hatások. Megnyugtató, hogy a megyeszékhely egyetlen termelőegysége sem került válságos helyzetbe. A legkritikusabb gazdasági környezetben lévő vállalat a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár is stabilizálódott pénzügyileg. Az ipari termékek vevőköre stabil. Ezt az is magyarázza, hogy számos korszerűtlen termék vásárlója nem igényli a minőséget, lassítva ezzel a termékszerkezet átalakítását. Hosszabb távon aggodalomra ad okot a városi ipar termelési és piaci szerkezete, a technikai és technológiai feltételek korlátozottsága, a fejlesztés hiánya. Mivel á rubelelszámolású piacon értékesített termékek műszaki tartalma, kivitele, csomagolása nem megfelelő, idővel értékesítési zavarok keletkezhetnek. Ezért nagy jelentőségű lenne a dollárelszámolású piachoz való igazodáshoz szükséges feltételek megteremtése. Az építőiparban továbbra is rendezetlen a Dutép helyzete, míg a Bácsépszer Vállalat, kiváló eredményeit megismételve, sikerrel zárta az elmúlt esztendőt. A városi pártbizottság az idei tennivalók meghatározása során aláhúzta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek törekedjenek a VII.^ éves terv gazdaság- politikai határozatainak, valamint a kibontakozási programban meghatározottak végrehajtására. Ennek értelmében a termelési szerkezet bővítésére, a környezeti feltételekhez és a biológiai adottságokhoz való alkalmazkodásra kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A korábbiaknál nagyobb szükség lesz a piaci igények felmérésére, a prognózisok készítésére. A piac változásaihoz rugalmasan igazodni tudó termelési szerkezet és a szakembergárda kialakítása elengedhetetlen követelmény. Több magasabb feldolgozottságú élelmiszer-ipari terméket kell előállítani, megvalósítva az ösztönzési formákat, s javítva a háztáji gazdálkodást, a családok jövedelmi helyzetét. Az élelmiszer-feldolgozó üzemek a várható piaci mozgások, a fogyasztói igények változásának ismeretében határozzák meg fejlesztési elképzeléseiket. A külföldi értékesítés a jövedelmezőbb export növeléséhez szükséges külkereskedelmi együttműködéseket, szervezeti formákat alakítsanak ki. A táplálkozási szokásokat nemcsak követő, hanem megújító termékkorszerűsítésre van szükség. A vezetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a technikai, technológiai megújításhoz szükséges erőforrások és eszközök rendelkezésre álljanak. Az iparban dolgozó pártszervezeteknek sokkal tevékenyebbnek kell lenni- ök a közép- és hosszú távú tervek teljesítésének megvalósításában, a nyereségtermelésben, s elemezzék a vállalati és makroszintű összefüggéseket. Ahhoz, hogy Kecskemét ipara előnyösebb helyzetbe kerüljön, fel kell gyorsítani a termelési és piaci szerkezet átalakítását, nagyobb arányban kell élni a lízing lehetőségével, vegyes és közös vállalkozások létesítésével, a működő tőke bevonásával. Az érdekeltségi alapok fel- használásakor meghatározónak kell lennie a technikai, a technológiai fejlesztésnek, az alkotó szellemű szakemberek elismerésének. A városi pártbizottság felkérte a város kommunistáit, a társadalmi-gazdasági fejlődésünkért felelősséget érző dolgozókat, hogy tudásuk, képességük szerint segítsék a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Ugyanerre kérte a tömegszervezetek aktivistáit is. A városi pártbizottság a vita után a beszámolót és a tennivalókat határozattá emelte. Gcmcs Gábor DR. LOVAS BÉLA Az ügyeskedni, „alkotni” vágyó fiataloknak készül a Móra Ferenc Könyvkiadó Hobbi sorozata. Az eddig megjelent kötetek a lányokat varrni, kötni, főzni tanította, a fiúkat a vasút- és hajómodellezés rejtelmeibe vezette el. Fiúk, lányok egyaránt érdeklődve vették kézbe a Kisállatok a lakásban és a Filcből, fából című összeállításokat. A sorozat legújabb könyve dr. Lovas Béla Kísérletezz mikroszkóppal címmel jelent meg, 103 szövegoldalon 118 színes és fekete-fehér illusztrációval. A diákok — de a felnőttek számára is sok-sok érdekességgel szolgál az üveglencse felfedezésének történetével kezdődő kiadvány. A középkorban Galilei a végtelen világegyetemet, Leeuwenhoek pedig olyan soha nem sejtett parányi élőlényeket fedezett fel a lencse, a nagyító segítségével, amelyekről addig logalmuk sem volt, s melyeknek s/o szerint eleiünket köszönhetjük. Az üveglencse valósággal forradalmat indított él az emberiség és a környezet kapcsolatában. Milyen felfedezésre hív most Lovas Béla könyve? Megismertet a lencsékkel, az egyszerű mikroszkóppal, a nagyítás titkaival, segít, hogy a boltban kapható optikai építődoboz alkatrészeiből Jansen-féle összetett mikroszkópot szereljünk össze. S ha már van mikroszkópunk, kezdődhetnek a kirándulások a parányok világába! Megismerkedhetünk mindennapjaink legegyszerűbb vírusaival, baktériumaival, gombáival, a moszatokkal, sejtekkel, sejttársulásokkal. Csodálatos, rejtelmes, színes világban kalauzunk a könyv, sok-sok megfigyeléssel gazdagodhatunk, ha követjük tanácsait a preparátumkészítésben, -festésben, de megtanulhatjuk a mikroszkópos fényképezés alapjait is. A gyermekek az optika alapfogalmait, a természeti törvények sorát sajátíthatják el a mikroszkóp használatával, de a diákok és a szülők barkácskészségét is fejleszti, alakítja a kötet. K. M. A PÁRTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA Több és korszerűbb technikát, technológiát a megyeszékhely iparában A közelmúltban vitatta meg a kecskeméti városi pártbizottság az elmúlt esztendő gazdaságpolitikai céljainak teljesítését, s meghatározta a feladatokat. A városfejlesztési feladatok mellett az ipar és a mezőgazdaság idei tennivalóiról is döntöttek. A városi pártbizottság ülésének témaköréből csupán az ipar és a mezőgazdaság teljesítményével foglalkozunk. Kecskemét mezőgazdasági termelésének értéke az elmúlt esztendőben nem növekedett. A mezőgazdasági nagyüzemek a költségek tervezett csökkentése ellenére mintegy 6 százalékkal lépték túl az önköltséget, a nettó árbevételt pedig csak 3 százalékkal tudták növelni. Az azonban figyelemre méltó, hogy az általános költségek az előző évihez képest csökkentek. A beruházásokra fordított összeg 289 millió forint volt, 20 millióval kevesebb a tervezettnél. A mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége 161 millió forint, 18 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Egyetlen üzemben számolnak, veszteséggel, amelyet saját alapjukból rendeznek. Az elmaradás egyik oka a rendkívül gyenge kalászostermés. Az őszi betakarítá- sú növények közül viszonylag jó hozamot adott a tervezettnél nagyobb területen elvetett takarmánykukorica és napraforgó, valamint a téli alma. Tömegtakarmányokból a szükséges készleteket sikerült megtermelni. Több lett a vágósertés, a vágójuh és a vágóbaromfi, de a várakozásoktól elmaradt a vágómarha- és a tejtermelés. Szerkezetében dinamikusan változva megőrizte nagyságát a háztáji integrációból származó termékek értékesítése. A mező- gazdasági nagyüzemek ipari és kereskedelmi tevékenységének az elmúlt évekre jellemző lendülete megtört. Az alaptevékenységen kívüli termelés ösz- szege 805 helyett 783 millió forint lett. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az idei esztendőt megalapozó mezőgazdasági munkájukat idejében elvégezték. Az élelmiszer-ipari és ipari termelés az elmúlt évben mintegy 7 százalékkal bővült. Az értékesített termékek mintegy 22 milliárd forint árbevételhez juttatták az üzemeket. Mindkét ágazatban majdnem azonos mértékben gyarapodott a nyereség. A 12-13 százalékos növekmény jóval elmaradt a korszerűsítés igényeitől. A műszaki fejlesztésre és beruházásra fordított pénzeszközök az élelmiszeriparban 10, az iparban 7 százalékkal voltak nagyobbak az 1986. évinél. Ez azonban nem nyújthat fedezetet egy nagyobb léptékű szerkezetváltoztatáshoz. Az elmúlt évben csupán 4 százalék volt az új és korszerűsített gyártmány. A termelési ütemet meghaladóan javultak az exportlehetőségek. Az élelmiszeriparban 11, az iparban pedig 26 százalékkal több volt a külföldön eladott termékek mennyisége. Amíg az élelmiszeriparban nagyobbrészt a szocialista országokba exportáltak, ott bővültek a piaci kapcsolatok, az iparban szinte megduplázódott a tőkés kivitel, értéke elérte az élelmiszeripar tőkés exportjának 50 százalékát. Az élelmiszer-ipari feldolgozó vállalatok, üzemek az év eleji elképzeléseiknek megfelelően az 1986. évi termelést 8 százalékkal meghaladva zárták az évet. Az alapanyag-ellátásban a termelői szándékok és a piaci változások következtében, a változó értékesítési és felvásárlási helyzetben feszültségek Nem levél — fotóexpressz! A SZÉL EREJÉVEL Napraforgótermesztési világkongresszus A napraforgó-termesztés kérdéseiről tartanak világkongresszust júliusban Jugoszláviában. A tanácskozás színhelye Újvidék, házigazdája pedig az Újvidéki Növénytermesztési Intézet lesz. Jugoszlávia a legnagyobb kukoricaátlaghozamot elérő országok közé került az utóbbi években, s a jelekből ítélve napraforgó-termesztése 220 ezer hektáron állapodik meg. A szóján és az olajrepcén kívül ekkora terület lehetővé teszi, hogy az oszág teljesen kiküszöbölje az étolajimportot. Ennél azonban többre törekednek, mégpedig arra, hogy Jugoszlávia idővel minőségi napraforgóolajból exportálni tudjon. Franciaország, Olaszország, Bulgária és Magyarország is jugoszláv hibrid vetőmagot használ. A jugoszláv hibrideknek számos kiváló tulajdonsága mellett a legnagyobb előnye az, hogy szívósan ellenáll a legveszélyesebb növénybetegségeknek. , • á kés/ munka minőségi ellenőrzése, csomagolása után készül a számla — Németh Lenkénél. • Teljes fotólabor néhány négyzetméteren — tiszta, világos munkahely. • A fotópapír megvilágítását, majd előhívását, darabolását egy szekrény nagyságú gépen végzi Lédeci Andorné. Néhány évvel ezelőtt még csak a nyugatot járt turistáink regéltek csodákat az ottani villámgyors színesfilm-előhívási, -nagyítási lehetőségekről, mígnem Budapesten megjelent a Fotex. A népszerű és fővárosközpontú szolgáltatás addig provokálta a lehetséges versenyzőkét, míg egyre több ilyen berendezés került az országba — s most már vidékre is. Kecskeméten az Ofotért Vállalat múlt év augusztusában telepített egy Hope-Liberty gyorslabort, mely — a kezelőszemélyzet betanulása után — óránként 30 filmet képes előhívni, melyek megyénkből és Békéscsaba körzetéből érkeznek. Az év végi „fotócsúcsban” három műszakban üzemeltették a gépeket, s ezt tervezik májustól szeptemberig is. Legújabb ajánlatuk: ha valaki legkésőbb délután négykor beadja a filmjét a kecskeméti Petőfi Sándor utcai boltba, akkor a kész képeket már az este 6 órai üzletzárás előtt átveheti. Aznap! (Kép és szöveg: Straszer András) 9 Az automata filmhívógépbe tölti Bende Győzőné a Fuji, a Kodak, az Agfa, a Tokyo, vagy más márkanevet viselő filmeket, melyek a világszabvány C 41-es technológia szerint 30 perc múlva szárazon kerülnek ki belőle. KÖNYVESPOLC
