Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 17. KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK 1988 „E fesztivál, mint a magyar idegenforgalom egyik legnagyobb jelentőségű rendezvénye, a zene, a színház és a tánc ürügyén enged alapos betekintést Magyarország életébe és kultúrájába.” „A kultúra sok mindenre használható. Színházzal például — ezt nemcsak a hamburgi és bécsi kultúrbürokraták tudják a maguk bűnösen drága ,Macskáikkal’ — nemcsak színházi zsöllyéket, hanem szállodai ágyakat is meg lehet tölteni. A magyarok ebből egész műsort csinálnak: a Budapesti Tavaszi Fesztivált... Rengeteg rendezvény esik a fesztivál idejére. Például, ami számunkra, vendégek számára különösen fontos, a hotelportások nemzetközi találkozója. A magyaroktól barátságosság és udvariasság tekintetében nekik is van tanulnivalójuk.” A világ nagy kulturális seregszemléi között egyre közismertebbé vált az elmúlt években a Budapesti Tavaszi Fesztivál. így nem véletlen, hogy szinte valamennyi ország sajtója elismeréssel szól e külföldi turistákat is szép számmal idecsalogató rendezvénysoro­zatról. A fenti két idézetet találomra ragadtuk ki megannyi tavalyi külföldi méltatás közül. Az elsőt a Le Párisién, a másodikat a mücheni Tageszeitung hasábjairól idéztük, mintegy érzékeltetve, hogyan látják, hogyan vélekednek határainkon túl a tavaszi fesztiválról, melynek programjaihoz — Sopron és Szentendre után — Kecskemét is csatlakozott, három esztendővel ezelőtt. A tavalyi gyorsmérleg: a fesztivál különböző rendezvényeinek mintegy 900 ezer résztvevője volt — egy-egy produkciót, a műholdas közvetítések jóvoltából, csaknem 250 millióan láthattak más országokban is. — Csoportosan 21 ezer külföldi érkezett a fesztiválra hazánkba, közülük több mint 12 ezer volt a nyugati turista. Ezen kívül nagymértékben növekedett az egyéni beutazók száma is, akik elsősorban a környező államokból látogattak Magyarországra. A szállodák szobáinak nyolcvan százaléka megtelt, holott a kora tavaszi időszak egyébként holtidénynek számít az idegenforgalomban. Ezek persze fővárosi adatok. A Kecskeméti Tavaszi Napok, sokszínű, gazdag programjaik ellenére, nem váltották be a hozzájuk fűzött idegenforgalmi reményeket az elmúlt két évben. Ám ez nem jelenti azt, hogy érdektelenség kísérte volna a rendezvényeket, amelyek több ezer érdeklődőt vonzottak a megyeszékhelyre nemcsak Bács-Kiskun más településeiről, hanem az ország különböző részeiről is. A kereskedelmi és vendéglátó üzletek forgalma jelentősen fellendült, a kulturális intézmények megteltek. S ami fogyasztással, jegyárakkal — azaz: pénzzel — nem mérhető, az az élmény, amit egy-egy művészi produkció jelenthet a közönség­nek. Neves kül- és belföldi művészekkel találkozhattak — találkozhatnak ez alkalommal is — a Kecskeméti Tavaszi Napok programjai iránt érdeklődők, ugyanakkor az itt élő, alkotó zenészeknek, képzőművészeknek, színészeknek, táncosoknak is lehetőséget kínál ez a rendezvénysorozat a bemutatkozásra. v A Kecskeméti Tavaszi Napok idei ünnepélyes megnyitója — a hagyományokhoz híven — a városháza dísztermében lesz, mégpedig ma délelőtt 11 órakor. • Külföldi tallérok a pálmonostori leletből. RÉGÉSZÉT! KIÁLLÍTÁS rr Ősemberek, fejedelmek, jobbágyok Reprezentatív kiállítást tekint­hetnek meg a régészet iránt érdek­lődök a kecskeméti Katona József Múzeumban, amelyen a Duna—Ti­sza köze régészeti emlékeit az ős­kortól kezdve követhetik végig. A mostani anyag korábban nem, vagy csak elvétve volt látható, így bizonyára sokan kuriózumokkal fognak találkozni. Az Ősemberek, fejedelmek, jobbágyok című új idő­szaki kiállítás egyben folytatása is a korábban bemutatott kerámia- művesség kincseinek, teljesebb ké­pet adva a múltról. A Katona József M úzeum mosta­ni tárlatán számos régészeti lelet lát­ható, azt mondhatnánk, szinte csak a tárgyak játsszák a főszerepet a be­mutatásban. Ez így van rendjén, hi­szen ábrák, rajzok, térképek másutt is megtalálhatók, a megyében előke­rült jelentős számú leletanyag vi­szont nem biztos, hogy közszemlére tárható máskor. így, együtt látva az anyagot, örülhetünk, hogy ilyen gazdag a megyei múzeum. Hogy még teljesebb képet tudjon feltárni a három kiállításrendező, H. Tóth El­vira, Horváth Attila és V. Székely György, néhány társintézménytől kölcsönkértek régészeti tárgyakat, leleteket, mégpedig a kiskunhalasi Thorma János, a bajai Türr István, a kalocsai Viski Károly, a félegyházi Kiskun Múzeumtól, valamint a Ma­gyar Nemzeti Múzeumtól. Nem tit­kolt cél, hogy az Ősemberek, fejedel­mek, jobbágyok című kiállítás törté­nelmi szemléletű ismeretterjesztést FU-CSONG A legnagyobb élő kínai muzsikus • Kunbábonyi kagáni öv veretei: csodálatos, érté­kes aranylelet. • A kunpeszéri avar kori temető­ben talált arany-és ezüstveretes kard. szolgál az őskor­tól az Árpád­korig. Láthatók az évek során elő­került aranylele­tek is, például a kunbábonyi avar fejedelmi sírból. Különösen büsz­kék lehetünk ar­ra, hogy ezek a kincsek me­gyénkben kerül­tek felszínre és a mi régészeink ta­láltak rájuk. Jegyek kaphatók még? A címként választott kérdéssel kerestük fel a Kecskeméti Tavaszi Napok szervezésében orosz­lánrészt vállaló Bács-Kiskun Megyei Rendező irodát. Nos, megtudtuk, hogy a Londoni Panto­mim Színház és a Rambajf Theater (NSZK-beli) kecskeméti vendégjátékára már valamennyi jegy elfogyott. Ugyanígy a Katona József Színház március 19-ei Othello-előadására is. A zenei rendezvények között, az eredeti kiírás­tól eltérően, a Concentus Hungaricus hangverse­nye március 20-án 19 órakor nem az Erdei Fe­renc Művelődési Központban, hanem a Kodály iskola dísztermében lesz. Az R-GO helyett egy másik nagy sikerű magyar együttesnek, a Neo- , /ónnak tapsolhatnak a könnyűzene rajongói, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Közülük is azok, akik már megváltották a belépőt az elmúlt hetekben, ugyanis ma már jegyet nem lehet kapni a Neoton koncertjére. A kitűnő magyar zongoraművész, Kocsis Zol­tán estjére is elkelt szinte valamennyi belépő. A többi komolyzenei rendezvényre — közöttük a világhírű kínai zongoraművész, Fu-Csong, il­letve a Norvég Rádió Fiú- és Vegyeskarának, továbbá a kecskeméti Maczák János klarinétmű­vész és a Régi Zene együttes hangversenyére — még megvehetik a részvétel jogát az érdeklődők, de valószínűleg csak azok, akik nem az utolsó percre halasztják a döntésüket. ZENEI RENDEZVÉNYEK Március 17-én csütörtökön 19 órakor a Kodály iskola dísztermében Maczák János klarinétestje. Közreműködik: Rohmann Imre— zongora, Tokody Ilona — ének. Március 18-án, pénteken 19 órakor a Táncsics Mihály Művelődési Központban: A Régi Zene együttes kon­certje. Március 18-án, pénteken 19 órakor Piarista Gimnázi­um dísztermében a Kodály Kórus centenáriumi hangver­senye. Közreműködik: Pécze- li Sarolta. Március 20-án, vasárnap 19 órakor a Kodály iskola dísztermében a Concentus Hungaricus Bach—Mozart- estje. Közreműködik: Drahos Béla — fuvola, Szabadi Vil­mos — hegedű, Jandó Jenő — csembaló. Március 21-én, hétfőn 19 órakor a Kodály iskola dísz­termében a Kecskeméti Szim­fonikus Zenekar hangverse­nye. Március 23-án, szerdán 19 órakor a Kodály iskola dísz­termében Fu-Csong zongora­estje. Március 24-én, csütörtö­kön 19 órakor a Kodály isko­la dísztermében a Soros­alapítvány hangversenye. Közreműködik: a Kodály is­kola énekkara, a Muzsikás együttes, Pribojszky Mátyás és együttese, a Leskowsky- hangszergyűjtemény együtte­se, Hortobágyi László, Ama- dinda ütőegyüttes. Március 25-én, pénteken 19 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban a Camerata Instrumentale Bre­men (NSZK) hangversenye. Március 26-án; szombaton 19 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban Seolvguttene, a Norvég Rádió Fiú- és Vegyeskarának hang­versenye. Március 27-én, vasárnap 19 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban Ko­csis Zoltán zongoraművész estje. SZÍNHÁZ Március 18-án, pénteken 19 órakor a Katona József Színházban: Shakespeare: Othello. Március 20-án, vasárnap 18 órakor Kamaraszínház: A Katona József Színház Ci­MŰSOR­NAPTÁR 1988. március 17—27. róka Bábszínházának ifjúsági és felnőtt előadása: Sütő András: Kalandozások Ihaj- csuhajdiában. Március 21-én, .hétfőn 17 órakor a kamaraszínházban: A „Rambaff Theater” (NSZK) vendégjátéka 3—6 éveseknek. Gisela Dudek: Róbert, Borka és Csikihegy. Közreműködik: Levente Pé­ter. Március 24-én, csütörtö­kön 19 órakor a Kelemen László Kamaraszínházban a Londoni Pantomim Színház előadása. Shakespeare: The Works. KIÁLLÍTÁSOK Erdei Ferenc Művelődési Központ: Kő Pál szobrászművész ki­állítása. Japán kortárs kerámiakiál­lítás. B. Mikii Ferenc bajai festő­művész kiállítása. Táncsics Mihály Művelő­dési Központ: A Régi Zene Fórum kiállí­tása. Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Ház: országos karikatúra-pályá­zat kiállítása. Katona József Múzeum: Régészeti kiállítás (Arany­leletek a vaskortól a XV. szá­zadig.) Kecskeméti Helyőrségi Klub: Giczi János festőművész kiállítása. Kecskeméti Képtár: XIX-—XX. századi magyar festészet. Tóth Menyhért fest­ményei. Magyar Naiv Művészek Múzeuma: Szluka Jánosné és Újfalvi Antal alkotásai. FIATALOKNAK ÉS GYERMEKEKNEK Március 21-én, hétfőn 17 és 20 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban: Neoton-koncert. Március 17-étől 27-éig, 16 órakor az Otthon moziban gyermek- és ifjúsági filmek ve­títése. Irodalmi és zenei össze­állítások. A Katona József Színház Ciróka Bábszínházának elő­adásai délutánonként az álta­lános .iskolákban —= jó idő esetén a Szabadság téren. Március 27-én, vasárnap, a Kecskeméti Tavaszi Napok I. gyermek- és ifjúsági sakkver­senye — díjkiosztás. FOLKLÓR­PROGRAMOK Március 17-én és 27-én a Kecskeméti Tavaszi Napok III. kirakodóvására a piac­csarnoknál. Március 17. és 27. között több alkalommal a főtéren, művészeti csoportok, néptán­cosok, karatézók bemutató­ja. Március 26-án és 27-én Ka­locsa és környéke bemutatko­zik a Szabadság téren felállí­tott színpadon. SZAKMAI RENDEZVÉNYEK Március 27-én, vasárnap 9 —17 óráig, Erdei Ferenc Mű­velődési Központban „Alföld Kupa” II. fodrász- és kozme­tikusverseny (négy megye részvételével). Március 22-én, kedden 9 órától a városi tanács díszter­mében „Ablak a világra” cím­mel nemzetközi reklámkonfe­rencia. Március 26—27-én a Szal­vay Mihály Úttörő- és Ifjúsá­gi Házban a Kecskeméti Ta­vaszi Napok II. mikroszámí- tógépes találkozója. KÍSÉRŐ PROGRAMOK Március 17-én, csütörtö­kön 9.30 órakor a Szabadság kávéházban III. kirakatren­dező-verseny (nemzetközi zsűrizés.) Toronyzene, térzene a fesz­tivál ideje alatt több alkalom­mal. Március 27-én, vasárnap a piaccsamokban virágkiállí­tás, kirakodóvásár. GASZTRONÓMIAI BEMUTATÓK Március 26-án, szombaton a Mackó étteremben halfőző­verseny (kalocsaiak részvéte­lével), március 27-én pedig báránysütés. FOLKLÓR A népi, parasz­ti kultúrában mindig nagyon fontos szerepe volt a táncnak. Ennek hagyományait hivatottak ápolni a városok, falvak népi együttesei. Március 19-én és 20-án összesen tizennyolc táncegyüttes lép közönség elé az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Ugyanis e hét végén, a Kecskeméti Tavaszi Napok keretében rendezik meg a szö­vetkezeti néptáncosok immár tizenkettedik országos találko­zójának területi bemutatóját, melyen Békés, Csongrád, Fejér és Bács- Kiskun megye hagyományőrző és nemzetiségi együttesei ropják a táncot. A szövetkezeti néptáncegyüttesek mindkét napon műsort adnak a szabadtéri színpadon is, a város főterén. Új látnivalók a galériában Az 54 esztendős világhírű zongoraművész, Fu-Csong, Sanghajban született. Értelmiségi családban nőtt fel: szü­lei különös gonddal felügyelték zenei tanulmányait. Ké­sőbb a Varsói Konzervatóriumban tanult, s négyéves lengyelországi tartózkodása során több mint száz kon­certet adott Európa keleti városaiban. 1958-ban telepedett le Londonban, s azóta a szigetor­szág egyik legnépszerűbb muzsikusává vált. De az elmúlt évtizedekben megcsodálhatták virtuóz játékát a világ megannyi táján is. Kínában — több mint húsz esztendő után — újra 1980-ban adott koncertet, s azóta rendszere­sen látogat szülőhazájába, ahol a Pekingi Konzervatóri­um tiszteletbeli professzorává választották. Különösen Mozart, Chopin, Händel, Beethoven mű­veinek előadásával szerzett megbecsülést, tiszteletet a zeneszeretők táborában az elmúlt évtizedekben, szerte a világban. Lemezeinek sokasága jelent meg közben, s megannyi rangos díjjal ismerték el kivételes tehetségét. „íme egy tökéletes művész! — hangoztatja a párizsi Guide de Concerts szakírója, Fu-Csong zongorajátékát méltatva. — Gyönyörű, hajlékony erővel játszott Händel Chaconne-jában, csipkeszerű finomsággal Scarlatti szo­nátájában és erőteljesen Schubert a-moll szonátájában.” Még egy, a rengeteg méltatás közül, amely a londoni The Guardian oldalain jelent meg: „Fu-Csong egész te­hetségével kirí a mai áramvonalas előadói iskolából. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy ő a zenét mindig annak kifejezés­tartalmáért vizsgálja, nem pedig azért, hogy találjon egy pillanatot, amellyel felhívhatja figyelmünket, hogy virtu­ozitása milyen csábító és izgalmas . . . Manapság ritka az ilyen tehetség, nincs semmi rikító vagy látványosságra törekvő benne.” BÁCS-KISKUN MEGYEIEK: Budapesten és Sopronban Immár hagyománnyá vált az is, hogy a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál programjait kínáló váro­sok „művészeket cserélnek” egy-egy koncert, elő­adás vagy kiállítás erejéig, a rendezvénysorozat idején. Bács-Kiskun egyik legeredetibb, legmegraga- dóbb festői világot mutató képzőművészének, a Kalocsán élő Vinczellér Imrének alkotásai látha­tók a fesztivál ideje alatt a fővárosban, a Tanács körúti Mednyánszky Teremben. „Szeretem az úgynevezett alárendelt színeket, a füstszerű árnya­latokat, melyek kétségtelenül szürreális hatást keltenek, de hát az életnek is vannak enyhén misz­tikus, nehezen megfogható, megmagyarázható mozzanatai, jelenségei, s ezeket nem lehet figyel­men kívül hagyni csak azért, mert az inspiráció maga a természet, a természetesség vagy a törté­nelmi példák aktualizálása” — nyilatkozta egy alkalommal a Liszt- és Krúdy-sorozataival meg­különböztetett figyelemre érdemes, tehetséges fia­tal művész. Több mint egy évtizede ad otthont a Nemzetkö­zi Zománcművészeti Alkotótelepnek Kecskemét, ahol nyaranta másfél hónapon át dolgozhatnak, alkothatnak együtt az ország és a világ különböző tájairól érkező művészek. E tábor eredményei hív­ták életre alig két esztendeje a Kecskeméti Nem­zetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyt, amely azóta is eredmények sokaságát felmutató közös­ség. Az alkotóműhely reprezentatív kiállítást ren­dez a tavaszi fesztivál alkalmából Sopronban, a helyi Pedagógus Könyvtár kiállítótermében. Tavaly, ez idő tájt Kecskeméten, a Három Gú­nár fogadóban tekinthették meg az érdeklődők A tavaszi napok programkínálatát a Kecskeméti Galéria részben új, részben újjászervezett látnivalókkal gazdagítja. Az épület földszintjén mutatkozik be a 18. és 20. század eleji festészetet, a Kecskeméti Művésztelep két kor­szakát reprezentáló összeállítás. Ugyanitt látható Mednyánszky Lász­ló (1852—1919) és Farkas István (1887—1944) munkáinak válogatása. Az első emeleten a kortárs képzőmű­vészet értékes darabjai és az időszaki kiállítások mellett továbbra is talál­kozhatunk a Nemzetközi Zománc­művészeti Alkotóműhelyben készült művekkel. A második emeleten a lá­togatók Tóth Menyhért (1904— 1980) és Nagy István (1873—1937) alkotásait és a két világháború közöt­ti festészet reprezentatív darabjait te­kinthetik meg. Március 18. és május 1. között mu­tatkozik be a Kecskeméti műgyűjtők című kiállításegyüttes. Pólyák Sán­dor gyűjteménye változatos, egysze­rűbb és bonyolultabb szerkezetű órákból áll. Az alig harmincéves fia­talember gyűjtés közben tanulta meg a szerkezetek javítását is, mert rájött, hogy csak ezek alapos ismeretével tud továbblépni választott, speciális szakterületén. A most bemutatásra kerülő szerkezetek zöme a 19. század elejétől a II. világháborúig terjedő időszakból való. Molnár János — aki legszíveseb­ben néprajzi gyűjtőnek tartja magát — néprajzi és könyvészeti ritkaságo­kat állít ki. A kecskeméti származású Molnár fiatal korában kezdte el a falujárást Erdélyben, itt ismerkedett meg a Székelyföld lakóival, művésze­tükkel. Magyarországra visszakerül­ve is visszajáró lett Székbe, Gyimes- be, a csángókhoz. Most látható anya­gának legnagyobb része néprajzi, a nemzetiséglakta — határon inneni és túli — területekről való. Festményekből mutat be válogatást dr. Fülöp Zoltán. Igényes és gazdag gyűjteményében a 19. század második felében született alkotások mellett megtalálhatók a kortárs magyar grafi­ka és festészet értékes darabjai is. A közönség elé kerülő művek a ma­gyar festészet legjavából valók. Med­nyánszky, Nagy István, Fényes Adolf, Tornyai, Czóbel, Guíácsi, Perlrott, Pólya Tibor és Sváby Lajos alkotásai. • Vinczellér Imre: A titok (olaj) két Bács-Kiskun megyei vendéglátós, Ács Imre és Szakái László valóban kuriózumnak számító, több mint száz régi szakácskönyvéből, receptjei­ből, étlapjaiból rendezett kiállítást. A bemutatott régiségek között olyan ritkaság is szerepelt, mint Goethe nagymamájának kézzel írott könyve, vagy az 1742-ben Nagyszombaton kiadott Sza- káts mesterségek könyvetskéje című tenyérnyi kö­tet. Nos, a két gyűjtő tulajdonában lévő régi do­kumentumokból ez alkalommal nyílik kiállítás a Pannónia Szállóban. Szobrok, festmények, kerámiák . . . „Egyetemes, fiktív folklórjának legjellemzőbb tulajdonsága minden új iránti teljes nyitottsága. Amilyen erőteljes hangulatokat és eredeti gondolatokat képes előállítani, olyan érzékenyen szívja magába mindazt, amit mások képte­lenek beépíteni művészetükbe” — írja a mai szobrászat egyik legeredetibb tehetségeként emlegetett művészről, Kő Páhó\ egy alkalommal kritikusa. Kiál­lítása az Erdei Ferenc Művelődési Központban tekinthető meg, a Kecskeméti Tavaszi Napokon. (Ugyanitt a kortárs japán kerámia legjelesebb harmincegy képviselőjének több mint félszáz alkotását tárják közszemlére. Erről a tárlatról részletesebben szombati lapszámunkban olvashatnak az érdeklődők.) Annak idején Rudnay Gyula tanítványa, majd tanársegéde volt a Képzőmű­vészeti Főiskolán. Azután a Rudnayról elnevezett, sokak által ismert bajai képzőművészeti kör alapító tagja, s mindmáig művészeti vezetője. A festészetet megszerettető pedagógus, s ugyanakkor nagyszerű művész. B. Mikii Ferenc­nek hívják, aki máig büszke bajai kötődésére, ahol ma is él, alkot. Képeiből ugyancsak az Erdei Ferenc Művelődési Központban látható kiállítás a Kecs­keméti Tavaszi Napokon. „Érzem és tudom, egy olyan festőnek, mint én vagyok, nagyon kevés lehető­sége van, mivel nem tanultam. Céljaim viszont vannak! Amíg a kezemmel fel tudom emelni az ecsetet, addig festeni fogok ...” — vallja Szluka Jánosné, akinek Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában láthatók a munkái a tavaszi fesztivál idején, ahogy Újfalvi Antal fafaragóé is. Összeállította: Koloh Elek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom