Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
1988. március 2. • PETŐFI NÉPE • 5 i'í. TÍZ ÉVVEL AZ ÁLLAMI DÍJ ELNYERÉSE UTÁN I. Együtt dolgozik, kiváló eredményekkel a Dózsa György brigád Mi lehet az a kohéziós erő, amely az embereket hosszú évtizedeken át összetartja, egymáshoz láncolja, egyre nagyobb teljesítményekre sarkallja, lelkesíti? Egyetlen mondatban össze sem lehet foglalni, az biztos, sok minden kell hozzá, mint például a barátság, a munka, a szakma, a munkahely szeretete, egymás tisztelete, megbecsülése, a versenyszellem, a jó politikai légkör, s lehetne még hosszan sorolni. Az összetartozás ereje tette lehetővé, hogy egyszerű emberek igen magas kitüntetést, Állami Díjat kapjanak és utána is együtt maradva dolgozzanak, alkossanak, újabb és újabb sikereket érjenek el. A múlt is szép volt Majdnem tíz évvel ezelőtt, 1978. áp- , rilis 1-jén vette át az Állami Díjat a MÁV Szentesi Építési Főnökség városföldi építésvezetőségének Dózsa György sínhegesztő brigádja. Az akkor már kiváló teljesítményeiről, újító kedvéről híres kollektíva 19 éve dolgozott együtt. Vörös István, a brigád vezetője a megalakulásra így emlékezett vissza: — Jómagam 1954 szeptemberében léptem be a vasúthoz, s egy év múlva kerültem a hegesztőkhöz. Telephelyünk akkor Cegléden volt, s oda vándoroltunk, ahol éppen munka volt. Városföldön 1957-ben állapodtunk meg, itt alakult ki a hegesztőtelep, ahol addig 5-6 ember dolgozott. A brigádot 1959-ben alakítottuk meg tizenegyen, s azóta vagyok a vezetője. Az alapítók közül még ebben a kollektívában dolgozik Kovács László pályamester, Kovács Ottó, Szabó András, Nemcsók József, Seres István hegesztők. A többiek? Nyugállományba vonultak, de helyükre fiatalabbak léptek, olyanok, akik munkában, tanulásban, magánéletben nem különböznek elődeiktől. A kimagasló elismerés után sem fékezett le a brigád, Szabó András főbizalmi így vall erről: — Minden évben szereztünk valamilyen elismerést — sorolta —, négy arany, egy-egy ezüst és bronz plakettet, a főnökség élenjáró, majd kiváló brigádja címet, s legutóbb, 1987-ben a MÁV Kiváló Brigádja kitüntetést. Az elismerésért most is dolgozni kell A kitüntetések, az elismerések nem hullanak az égből, ezekért nagyon keményen meg kellett, s ma is meg kell dolgozni. Néhány adat a brigádnaplóból: „Az 1986-os évben 2632 sínhegesztést végeztünk, befejeztük a vonalhegesztést Szentes, Kisszállás, Mindszent vasútállomásokon, a csongrádi Tiszaiadon, a Mindszent -Mártély vonalon. Budapest-Ferencváros pályaudvaron 19 vágány és 12 kitérő hegesztésében vettünk részt, dolgoztunk sínmező bontásában, kötésében. Hibás munkánk nem volt, jelentős fűtési gázt takarítottunk meg. . .” A múlt évi teljesítményekről Kovács László pályamester számolt be. — A brigád 3302 hibátlan hegesztést végzett, megtakarítottunk 6 vágányzári napot, 20 ezer 280 kilowatt elektromos energiát. A pártoktatáson öten vettek részt, de valamennyien ott voltunk a nálunk szervezett országos sínhegesztő napon. Tovább tartjuk a kapcsolatot —immár 25 éve — a Miskolci Műszaki Egyetemmel, ahonnan egy adjunktus tartott nekünk előadást az NDK-beli sínhegesztés módszeréről. A munka i mmn***uv*» > «*«44* 41* 'twiuNt »m« smu» mm&mt JsMía MAGYAR NÉÉKÖZTÁRSASÁf» Áll AMI !>0A Kit«« **», treit- tM. • Vörös István brigádvezető Állami Díjról szóló oklevele. • így hegesz- tik össze, de inkább olvasztják a síneket. mellett kirándultunk, természetesen családostól, a bolgár tengerpartra, az NDK-ba, Zircre, Pécsre. Szerveztük a vasutas- és nőnapot, sőt pótszilvesztert is. A múlt évi munka értékelésére még nem került sor, de feltehető, hogy a Dózsa György brigád tagjainak most sem kell szégyenkezniük. Minden évben újítanak Többször szerepeltek már a sajtóban a Dózsa György brigád kiváló újítói, akik minden évben kitalálnak valamit, amivel megkönnyíthetik munkájukat. Két évvel ezelőtt öt újítási javaslatot küldtek elbírálásra. Nemcsók József, Kovács László, Barta Mihály a peremes sínek csiszolása, Vörös István a geocsavarkulcs átalakítása, illetve L vasbetétek kiadása témájában. Kovács Ottó és Szabó András is „kiagyalt” egy-egy újítást. A múlt évben újabb öt újítás született a brigádban, ebből négyet elfogadtak, bevezettek. A két Kovácsnak az egyik legjelentősebb újítása a különböző átmérőjű sínek összehegesztésében született. Addig a két különböző sínt kifűrészelték, és szabályosan összekovácsolták, amely igen jelentős emberi munkát vett igénybe. Mint minden újítás, ez is pofonegyszerű volt. Meglévő berendezésekből alakították ki a „prést”, amelyhez általuk készített sablont alkalmaznak, s a két különböző sínt egyszerűen összeolvasztják. Kiváló eredményei vannak ennek a „maguk szülte” szerszámnak, és jelentős fizikai munkát is megtakarítanak vele. Az újítást ők már használják, bevezetését máshol is tervezik. (Folytatjuk) Gémes Gábor Időben lépnek Kunszentmiklóson A Temaforgnál felkészültek az újabb váltásra Két éve lapunk hasábjain beszámoltunk arról, hogy a Tema- forg kunszentmiklósi gyára termékszerkezet-váltásba fogott. Ez a döntés kétszáz dolgozójuk munkahelyébe került. Nem csoda hát, hogy magasra csaptak az indulatok. Akkoriban Kóta György igazgató nem tartozott a legnépszerűbb emberek közé Kunszentmiklóson. — Bizony így igaz — ismeri el az igazgató —, ám engem elsősorban nem ez bántott, hanem az, hogy olyan emberektől kellett megválnunk, akiknek évekig biztos megélhetést nyújtott a gyár. De hozzáteszem: a távozók döntő többsége szakképzetlen volt, akikkel képtelenek lettünk volna megvalósítani céljainkat. Fájdalmas lépésre kényszerültünk, amit meg kellett tennünk jövőnk érdekében. Válasz a kétkedőknek Mi történt valójában? Rövid idő alatt leszerelték a rongyválogatáshoz használt berendezéseket és helyükre az úgynevezett „nemszőtt” termékek gyártásához szükséges gépeket állították be. Az új technológiával a korábbinál lényegesen magasabb műszaki színvonalat honosíthattak meg az üzemben. A nagy vállalkozáshoz biztos alapot teremtett az az öt évre szóló szerződés, amit 1984-ben kötöttek a Szovjetunióval. Ennek értelmében a Temaforg öt esztendő alatt 40 millió négyzet- méter „Terül” szállítását vállalta a jamburgi olajipari beruházásokhoz 66 millió rubel értékben. (Ezt a speciális anyagot utak, vasutak, gázvezetékek építésénél használják fel). Kezdetben voltak, akik kételkedtek a vállalkozás sikerében. Mára azonban már senki sem vitatja az akkori döntés helyességét". A kunszentmiklósi Temaforg jó három év- alatt megduplázta termelési értékét, amely ma eléri a 800 millió forintot. Míg a váltás időszakában alig számíthattak nyereségre, addig most 160-170 millió forintos eredményt könyvelhetnek el. Tanult az egész gyár A gyárban mindent elkövettek, hogy az új technológia emberi-szakmai hátterét is megteremtsék: több mint tíz technikust képeztek ki. Feszített tempóban folyt a fejnőtt szakmunkásképzés is, sőt több mint hetvenen érettségi vizsgát is tettek. — Kis túlzás• A két Kovács az átmeneti sínhegesztö berendezéssel. AZ ALSÓDUNAVÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (6500 Baja, Széchenyi u. 2/C) pályázatot hirdet a bajai szakaszmérnökségén (mely önálló elszámolású gazdasági egység) megüresedett IRODAVEZETŐI munkakör betöltésére FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: — vízgazdálkodási célú fenntartási, beruházási feladatok, — építőipari kivitelezői munkák. Az irodavezető munkaköre: közgazdasági, számviteli, költséggazdálkodási stb. feladatok ellátása. Bérezés: 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelet alapján. Egyéb juttatások: prémium, eredményességi jutalom. Pályázati feltételek: — közgazdasági egyetemi, ill. pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség és min. 5 éves szakmai gyakorlat vagy mérlegképes könyvelői végzettség és min. 10 éves szakmai gyakorlat, — vezetői gyakorlat vagy erre irányuló készség, — büntetlen előélet. Pályázathoz csatolandó: — szakmai tevékenységet is tartalmazó részletes önéletrajz, — szakmai végzettséget igazoló okirat másolata. A pályázatokat az igazgatóság személyzeti és oktatási osztályának kell küldeni a felhívás megjelenésétől számított 3 héten belül. A munkakör betöltése határozott időre szóló kinevezéssel történik, amely meghosszabbítható. További felvilágosítást dr. CSÁNYI ISTVÁN gazdasági igazgató- helyettes (T.: 79/11-033) ad. 258789 • A napokban kezdték meg a kísérleti gyártását a ruhaipari célokra használt íriszeknek. Az új eljárással a korábbinál kevesebb alapanyag felhasználásával állíthatják elő e terméket. sál azt is mondhatom: tanult az egész gyár —1 emlékszik az igazgató. — Különösen a vizsgaidőszakok adták fel valamennyiünknek a leckét: miként szervezzük meg a munkát. A dolgozóknak pedig, akik éppen nem vizsgáztak, helyettesíteniük kellett a hiányzókat. Gondolhatná bárki: most már minden rendben van. Az új technológiát jól begyakorolták és megy minden szinte magától, mint a karikacsapás. Nem így van! • Szőke Károly né porszűrőket állít össze. • Évente 15 millió négyzetméternyi. fenek.- Lassan letelik az öt év, tehát a jövőben csökkenni fog a szovjet Terfil- export — magyarázza Kóta György. Úgy tűnik, a nyeresége is szerényebb lesz a termékeknek, miközben az alapanyag ára jóval drágább lett. Mit tehetünk? Ha azt akarjuk, hogy gyárunk továbbra is eredményesen működjön, ismét váltanunk kell. Piacokat keresnek Már 1985-ben megkezdték a különböző por-, levegő- és klímaberendezéseknél használt szűrők gyártását. Ebből az importkiváltó termékből jelenleg 30 millió forint értékűt készítenek, de ezt a mennyiséget meg akarják többszörözni, s ezért folyik az igények felmérése. Ha megvalósul hazánkban a személygépkocsi-összeszerelő üzem, remélik ez számukra is új lehetőségeket teremt. Ezen a területen egyébként már szereztek tapasztalatokat: a szovjet autóipar számára rendszeresen küldenek padlószőnyegeket. Egyébként a baráti ország autógyártásában is növelni szeretnék részarányukat. Nyugatra különböző kempingcikkeket gyártanak majd. Ezzel kapcsolatosan már biztató tárgyalásokat folytattak egy NSZK- beli céggel. — A váltás döntően a meglévő bei-i-mtevpcpinki-e épül, de új gépet is kell rövidesen vásárolnunk. A magasabb feldolgozási fok miatt — mondja Kóta György — néhány dolgozónknak új szakmát kell tanulnia. El kell sajátítaniuk a varrás, a préselés fogásait. Most nem csökkentjük a létszámot, mert minden munkáskézre szükségünk van. Bízom abban, hogy kelendők lesznek termékeink és a nyereségünk is megfelelően alakul, ./ott" kelmét kés/í- Nyugodtan, megfontoltan mondja mindezt. Teheti, hiszen idejében kezdtek hozzá a feladtok végrehajtásához. Nem várták be, hogy az élet kényszerítse ki a változást. Tisztában vannak azzal, hogy egy gyárnak ma 3-4 évenként meg kell újulnia ahhoz, hogy hatékonyan, nyereségesen dolgozhasson. Gaál Béla KÖLTSÉGES VAGY HASZNOS? Hulladékból biogáz Néhány ázsiai és afrikai országban igen sok helyen a biogáz pótolja az infrastruktúrát, és megteremti egyidejűleg az elfogadható közegészségügyi feltételeket. Megközelítőleg 7,5 millió biogáztelep üzemel például Kínában, s így 500 millió ember főzési energiaigényét elégíti ki. A fejlődő világban 20 000-nél több biogázerőműműkö- dik (1—3 MW villamos teljesítmény között.) Az iparilag fejlett országokban kisebb figyelmet fordítanak a fejlesztésükre. Nyugat-Európában megközelítőleg 2000 működik, amelyeket elsősorban a szigorú környezetvédelmi előírások, a hulladékok újrahasznosításának szükségessége hozott létre. E telepek fele helyi felhasználásra villamos energiát termel. Hazánkban a biogáz ügye a lelkes hívők és az élesen elutasítók tábora között hányódik, gyakorlati tapasztalatok híján. A biogáz területe tudományos megközelítést kíván, hasznának, gazdasági eredményének kiértékelése pedig rendszerszemléletű számítást igényel. A termelésnek erősen szűkített gazdasági haszna az, hogy a fertőző, kényelmetlenül kezelhető szerves eredetű hulladékokat értékes anyagokká: metángázzá és bio- komposzttá nemesítik. Biogáztermelésre bármely természetes anyag (kivéve a vegyipari szerves hulladékot) alkalmas. A gyakorlat bebizonyította, hogy 300—900 liter metángáz nyerhető egy kilogramm szerves anyagból. Ä termelés hatékonysága természetesen erősen függ az alkalmazott eljárástól és a berendezéstől. A biogáz készítését, gyártását a mikroorganizmusok több közössége végzi, meglehetősen bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül. Napjainkban a biogáztelepeken végeredményben azt a folyamatot utánozzák le, amellyel a Földön felhalmozott szerves anyagokból a földgáz és a kőolaj keletkezett. Elméletileg a biogáz gyártása igényes és költséges berendezéseket, gondos üzemeltetést feltételez. A gyakorlatban azonban rendkívül egyszerű módon (például földve- remben) is lehet sikeresen működtetni egy telepet — ezt bizonyítják a kínai telepek termelési adatai is. Vagyis az emberi lelemény és az alapos biológiai ismeret pótolni képes a technikát.
