Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

1988. március 2. • PETŐFI NÉPE • 5 i'í. TÍZ ÉVVEL AZ ÁLLAMI DÍJ ELNYERÉSE UTÁN I. Együtt dolgozik, kiváló eredményekkel a Dózsa György brigád Mi lehet az a kohéziós erő, amely az embereket hosszú évtizedeken át össze­tartja, egymáshoz láncolja, egyre na­gyobb teljesítményekre sarkallja, lelke­síti? Egyetlen mondatban össze sem le­het foglalni, az biztos, sok minden kell hozzá, mint például a barátság, a mun­ka, a szakma, a munkahely szeretete, egymás tisztelete, megbecsülése, a ver­senyszellem, a jó politikai légkör, s le­hetne még hosszan sorolni. Az összetar­tozás ereje tette lehetővé, hogy egyszerű emberek igen magas kitüntetést, Állami Díjat kapjanak és utána is együtt ma­radva dolgozzanak, alkossanak, újabb és újabb sikereket érjenek el. A múlt is szép volt Majdnem tíz évvel ezelőtt, 1978. áp- , rilis 1-jén vette át az Állami Díjat a MÁV Szentesi Építési Főnökség város­földi építésvezetőségének Dózsa György sínhegesztő brigádja. Az akkor már kiváló teljesítményeiről, újító ked­véről híres kollektíva 19 éve dolgozott együtt. Vörös István, a brigád vezetője a megalakulásra így emlékezett vissza: — Jómagam 1954 szeptemberében léptem be a vasúthoz, s egy év múlva kerültem a hegesztőkhöz. Telephe­lyünk akkor Cegléden volt, s oda ván­doroltunk, ahol éppen munka volt. Vá­rosföldön 1957-ben állapodtunk meg, itt alakult ki a hegesztőtelep, ahol ad­dig 5-6 ember dolgozott. A brigádot 1959-ben alakítottuk meg tizenegyen, s azóta vagyok a vezetője. Az alapítók közül még ebben a kol­lektívában dolgozik Kovács László pá­lyamester, Kovács Ottó, Szabó András, Nemcsók József, Seres István hegesz­tők. A többiek? Nyugállományba vo­nultak, de helyükre fiatalabbak léptek, olyanok, akik munkában, tanulásban, magánéletben nem különböznek előde­iktől. A kimagasló elismerés után sem fékezett le a brigád, Szabó András fő­bizalmi így vall erről: — Minden évben szereztünk valami­lyen elismerést — sorolta —, négy arany, egy-egy ezüst és bronz plakettet, a főnökség élenjáró, majd kiváló bri­gádja címet, s legutóbb, 1987-ben a MÁV Kiváló Brigádja kitüntetést. Az elismerésért most is dolgozni kell A kitüntetések, az elismerések nem hullanak az égből, ezekért nagyon ke­ményen meg kellett, s ma is meg kell dolgozni. Néhány adat a brigádnapló­ból: „Az 1986-os évben 2632 sínhegesz­tést végeztünk, befejeztük a vonalhe­gesztést Szentes, Kisszállás, Mindszent vasútállomásokon, a csongrádi Tisza­iadon, a Mindszent -Mártély vona­lon. Budapest-Ferencváros pályaudva­ron 19 vágány és 12 kitérő hegesztésé­ben vettünk részt, dolgoztunk sínmező bontásában, kötésében. Hibás mun­kánk nem volt, jelentős fűtési gázt ta­karítottunk meg. . .” A múlt évi teljesítményekről Kovács László pályamester számolt be. — A brigád 3302 hibátlan hegesztést végzett, megtakarítottunk 6 vágányzári napot, 20 ezer 280 kilowatt elektromos energiát. A pártoktatáson öten vettek részt, de valamennyien ott voltunk a nálunk szervezett országos sínhegesztő napon. Tovább tartjuk a kapcsolatot —immár 25 éve — a Miskolci Műszaki Egyetemmel, ahonnan egy adjunktus tartott nekünk előadást az NDK-beli sínhegesztés módszeréről. A munka i mmn***uv*» > «*«44* 41* 'twiuNt »m« smu» mm&mt JsMía MAGYAR NÉÉKÖZTÁRSASÁf» Áll AMI !>0A Kit«« **», treit- tM. • Vörös Ist­ván brigádve­zető Állami Díjról szóló oklevele. • így hegesz- tik össze, de inkább ol­vasztják a sí­neket. mellett kirándultunk, természetesen családostól, a bolgár tengerpartra, az NDK-ba, Zircre, Pécsre. Szerveztük a vasutas- és nőnapot, sőt pótszilvesztert is. A múlt évi munka értékelésére még nem került sor, de feltehető, hogy a Dózsa György brigád tagjainak most sem kell szégyenkezniük. Minden évben újítanak Többször szerepeltek már a sajtóban a Dózsa György brigád kiváló újítói, akik minden évben kitalálnak valamit, amivel megkönnyíthetik munkájukat. Két évvel ezelőtt öt újítási javaslatot küldtek elbírálásra. Nemcsók József, Kovács László, Barta Mihály a pere­mes sínek csiszolása, Vörös István a geocsavarkulcs átalakítása, illetve L vasbetétek kiadása témájában. Ko­vács Ottó és Szabó András is „kia­gyalt” egy-egy újítást. A múlt évben újabb öt újítás született a brigádban, ebből négyet elfogadtak, bevezettek. A két Kovácsnak az egyik legjelentő­sebb újítása a különböző átmérőjű sí­nek összehegesztésében született. Ad­dig a két különböző sínt kifűrészelték, és szabályosan összekovácsolták, amely igen jelentős emberi munkát vett igénybe. Mint minden újítás, ez is pofonegyszerű volt. Meglévő berende­zésekből alakították ki a „prést”, amelyhez általuk készített sablont al­kalmaznak, s a két különböző sínt egy­szerűen összeolvasztják. Kiváló ered­ményei vannak ennek a „maguk szül­te” szerszámnak, és jelentős fizikai munkát is megtakarítanak vele. Az újí­tást ők már használják, bevezetését máshol is tervezik. (Folytatjuk) Gémes Gábor Időben lépnek Kunszentmiklóson A Temaforgnál felkészültek az újabb váltásra Két éve lapunk hasábjain beszámoltunk arról, hogy a Tema- forg kunszentmiklósi gyára termékszerkezet-váltásba fogott. Ez a döntés kétszáz dolgozójuk munkahelyébe került. Nem csoda hát, hogy magasra csaptak az indulatok. Akkoriban Kóta György igazgató nem tartozott a legnépszerűbb emberek közé Kunszentmiklóson. — Bizony így igaz — ismeri el az igazgató —, ám engem elsősorban nem ez bántott, hanem az, hogy olyan emberektől kellett megválnunk, akiknek évekig biztos megélhetést nyúj­tott a gyár. De hozzáteszem: a távozók döntő többsége szak­képzetlen volt, akikkel képtelenek lettünk volna megvalósítani céljainkat. Fájdalmas lépésre kényszerültünk, amit meg kellett tennünk jövőnk érdekében. Válasz a kétkedőknek Mi történt valójában? Rövid idő alatt leszerelték a rongyválogatáshoz használt berendezéseket és helyükre az úgynevezett „nemszőtt” termékek gyártásához szükséges gépeket állítot­ták be. Az új technológiával a korábbi­nál lényegesen magasabb műszaki szín­vonalat honosíthattak meg az üzem­ben. A nagy vállalkozáshoz biztos ala­pot teremtett az az öt évre szóló szerző­dés, amit 1984-ben kötöttek a Szovjet­unióval. Ennek értelmében a Temaforg öt esztendő alatt 40 millió négyzet- méter „Terül” szállítását vállal­ta a jamburgi olajipari beruhá­zásokhoz 66 mil­lió rubel érték­ben. (Ezt a speci­ális anyagot utak, vasutak, gázveze­tékek építésénél használják fel). Kezdetben vol­tak, akik kétel­kedtek a vállal­kozás sikerében. Mára azonban már senki sem vi­tatja az akkori döntés helyessé­gét". A kunszent­miklósi Tema­forg jó három év- alatt megdupláz­ta termelési érté­két, amely ma eléri a 800 millió forin­tot. Míg a váltás időszakában alig szá­míthattak nyereségre, addig most 160-170 millió forintos eredményt köny­velhetnek el. Tanult az egész gyár A gyárban mindent elkövet­tek, hogy az új technológia em­beri-szakmai hát­terét is megte­remtsék: több mint tíz techni­kust képeztek ki. Feszített tempó­ban folyt a fejnőtt szakmunkáskép­zés is, sőt több mint hetvenen érettségi vizsgát is tettek. — Kis túlzás­• A két Kovács az átmeneti sínhegesztö berendezéssel. AZ ALSÓDUNAVÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (6500 Baja, Széchenyi u. 2/C) pályázatot hirdet a bajai szakaszmérnökségén (mely önálló elszámolású gazdasági egység) megüresedett IRODAVEZETŐI munkakör betöltésére FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: — vízgazdálkodási célú fenntartási, beruházási felada­tok, — építőipari kivitelezői munkák. Az irodavezető munkaköre: közgazdasági, számviteli, költség­gazdálkodási stb. feladatok ellátása. Bérezés: 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelet alapján. Egyéb juttatások: prémium, eredményességi jutalom. Pályázati feltételek: — közgazdasági egyetemi, ill. pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség és min. 5 éves szakmai gyakorlat vagy mérlegképes könyvelői végzettség és min. 10 éves szakmai gyakorlat, — vezetői gyakorlat vagy erre irányuló készség, — büntetlen előélet. Pályázathoz csatolandó: — szakmai tevékenységet is tartalmazó részletes önéletrajz, — szakmai végzettséget igazoló okirat másolata. A pályázatokat az igazgatóság személyzeti és oktatási osztályának kell küldeni a felhívás megjelenésétől számí­tott 3 héten belül. A munkakör betöltése határozott időre szóló kinevezéssel törté­nik, amely meghosszabbítható. További felvilágosítást dr. CSÁNYI ISTVÁN gazdasági igazgató- helyettes (T.: 79/11-033) ad. 258789 • A napokban kezdték meg a kísérleti gyártását a ruhaipari célokra használt íriszeknek. Az új eljárással a korábbinál kevesebb alapanyag felhasználásával állíthatják elő e terméket. sál azt is mond­hatom: tanult az egész gyár —1 em­lékszik az igazga­tó. — Különösen a vizsgaidősza­kok adták fel va­lamennyiünknek a leckét: miként szervezzük meg a munkát. A dol­gozóknak pedig, akik éppen nem vizsgáztak, he­lyettesíteniük kel­lett a hiányzókat. Gondolhatná bárki: most már minden rendben van. Az új tech­nológiát jól be­gyakorolták és megy minden szinte magától, mint a karikacsapás. Nem így van! • Szőke Károly né porszűrőket állít össze. • Évente 15 millió négyzetméternyi. fenek.- Lassan letelik az öt év, tehát a jövőben csökkenni fog a szovjet Terfil- export — magyarázza Kóta György. Úgy tűnik, a nyeresége is szerényebb lesz a termékeknek, miközben az alap­anyag ára jóval drágább lett. Mit tehe­tünk? Ha azt akarjuk, hogy gyárunk továbbra is eredményesen működjön, ismét váltanunk kell. Piacokat keresnek Már 1985-ben megkezdték a külön­böző por-, levegő- és klímaberendezé­seknél használt szűrők gyártását. Eb­ből az importkiváltó termékből jelen­leg 30 millió forint értékűt készítenek, de ezt a mennyiséget meg akarják több­szörözni, s ezért folyik az igények fel­mérése. Ha megvalósul hazánkban a személygépkocsi-összeszerelő üzem, re­mélik ez számukra is új lehetőségeket teremt. Ezen a területen egyébként már szereztek tapasztalatokat: a szovjet au­tóipar számára rendszeresen küldenek padlószőnyegeket. Egyébként a baráti ország autógyártásában is növelni sze­retnék részarányukat. Nyugatra külön­böző kempingcikkeket gyártanak majd. Ezzel kapcsolatosan már biztató tárgyalásokat folytattak egy NSZK- beli céggel. — A váltás döntően a meglévő be­i-i-mtevpcpinki-e épül, de új gépet is kell rövidesen vásá­rolnunk. A ma­gasabb feldolgo­zási fok miatt — mondja Kóta György — né­hány dolgozónk­nak új szakmát kell tanulnia. El kell sajátítaniuk a varrás, a préselés fogásait. Most nem csökkentjük a létszámot, mert minden munkás­kézre szükségünk van. Bízom ab­ban, hogy kelen­dők lesznek ter­mékeink és a nye­reségünk is meg­felelően alakul, ./ott" kelmét kés/í- Nyugodtan, megfontoltan mondja mindezt. Teheti, hiszen idejé­ben kezdtek hozzá a feladtok végrehaj­tásához. Nem várták be, hogy az élet kényszerítse ki a változást. Tisztában vannak azzal, hogy egy gyárnak ma 3-4 évenként meg kell újulnia ahhoz, hogy hatékonyan, nyereségesen dolgozhas­son. Gaál Béla KÖLTSÉGES VAGY HASZNOS? Hulladékból biogáz Néhány ázsiai és afrikai országban igen sok helyen a biogáz pótolja az infrastruk­túrát, és megteremti egyidejűleg az elfogadható közegészségügyi feltételeket. Meg­közelítőleg 7,5 millió biogáztelep üzemel például Kínában, s így 500 millió ember fő­zési energiaigényét elégíti ki. A fejlődő világban 20 000-nél több biogázerőműműkö- dik (1—3 MW villamos teljesítmény között.) Az iparilag fejlett országokban kisebb figyelmet fordítanak a fejlesztésükre. Nyu­gat-Európában megközelítőleg 2000 működik, amelyeket elsősorban a szigorú kör­nyezetvédelmi előírások, a hulladékok újrahasznosításának szükségessége hozott létre. E telepek fele helyi felhasználásra villamos energiát termel. Hazánkban a biogáz ügye a lelkes hívők és az élesen elutasítók tábora között há­nyódik, gyakorlati tapasztalatok híján. A biogáz területe tudományos megközelítést kíván, hasznának, gazdasági eredményének kiértékelése pedig rendszerszemléletű számítást igényel. A termelésnek erősen szűkített gazdasági haszna az, hogy a fertőző, kényelmetle­nül kezelhető szerves eredetű hulladékokat értékes anyagokká: metángázzá és bio- komposzttá nemesítik. Biogáztermelésre bármely természetes anyag (kivéve a vegyipari szerves hulladé­kot) alkalmas. A gyakorlat bebizonyította, hogy 300—900 liter metángáz nyerhető egy kilogramm szerves anyagból. Ä termelés hatékonysága természetesen erősen függ az alkalmazott eljárástól és a berendezéstől. A biogáz készítését, gyártását a mikroorganizmusok több közössége végzi, megle­hetősen bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül. Napjainkban a biogáztelepeken végeredményben azt a folyamatot utánozzák le, amellyel a Földön felhalmozott szerves anyagokból a földgáz és a kőolaj keletkezett. Elméletileg a biogáz gyártása igényes és költséges berendezéseket, gondos üzemel­tetést feltételez. A gyakorlatban azonban rendkívül egyszerű módon (például földve- remben) is lehet sikeresen működtetni egy telepet — ezt bizonyítják a kínai telepek termelési adatai is. Vagyis az emberi lelemény és az alapos biológiai ismeret pótolni képes a technikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom