Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

házunk tája *******■& iU&zízxz Devizaforrás lehetne Szakmáron pödrött bajszú bácsitól kérek útbaigazítást, aki előbb visszakérdez: — Aztán melyik Szabó Já­nost keresi? A halőrt, a kecske- tenyészőt vagy a fafaragót? — Mindhármat! — röpítem a választ, mert tudom, mindhá­rom szakmát mesterien míveli Szabó János. — Ott, az a hosszanti fehér ház — kanyarint ujjával a bácsi. Szerencsém van, Szabó Já­nost otthon találom, munka közben. Nézem, milyen élvezet­tel alakítja, formálja a fát. — A kecskék miatt jöttem — próbálom előadni jövetelem célját. — Apám uradalmi juhász volt, s hogy nézett volna ki a birkanyáj kecske nélkül — kez­di Szabó János. — Szóval, már pöndölyös koromban bojtár- kodtam, hamar megszerettem ezt a mások által nem becsült állatot. Tudja, úgy mondták ak­kor, a kecske a szegény ember tehene. S mennyire igaz volt! A kecsketej biztos táplálék, ka­lóriadús, egészséges. Ezt mond­ják a tudósok is. A hodályban szénával teli rá­csok, az állatok jóízűen ropog­tatják az illatos, selymes fényű takarmányt. Némelyik gida mintha felbátorodna jövete­lünkre, mohón döfködni kezdi anyját, tejért követelődzik. Az­tán, ahogy kinyílik az udvari ajtó szinte megmámorosodnak a váratlanul felkínált szabad­ságtól. — Tavaly még csak öt anya­állatot tartottam, de emeltem tizenkettőre a létszámot — hal­lom a gazdától. Van néhány nö­vendékem is, meg tizenhat gida. Abrakolás mejlett megadják a napi 6-7 liter tejet. Nagyon igénytelenek, megelégszenek a babszárral, árpaszalmával, mindenféle hulladékkal, az árokparti széna már csemegé­nek számít. Megtudom, hogy elkesere­dettek a kecsketenyésztők. Mert a tőkés országok szívesen vásá­rolnának gidát, tejet, kecskesaj­tot, de nincsenek kiépítve az ér­tékesítési csatornák. Ami mégis elismerésre méltó: megyénkben megalakították — az országban elsőként — a kecsketenyésztők egyesületét. A központ Kiskő­rösön található, elnöke szintén kecsketenyésztő, (még a nevé­ben is hű hobbijához. Kecskés Istvánnak hívják.) A közeljövő­ben tartják az első közgyűlésü­ket, ahol a majdnem harminc­fős tagság az értékesítés meg­szervezéséről is tárgyal majd. Sajnálatos, hogy Szabó János kapcsolatkiépítési kísérlete a nagyüzemekkel kudarcba ful­ladt. Mint mondja, levelet írt a szigetcsépi termelőszövetkezet­nek — ahol nagyüzemi keretek között tenyésztik ezt az állatot —, de válaszra sem méltatták. Állítása szerint a féltucatnyi gazdaság, amely segíthet, elzár­kózik a kistermelők elől. — Úgy mondják, 180 gida kellene egy szállítmányba — mondja Szabó János. — Most, hogy szövetkeztünk, talán nem lesz akadálya c létszám összc- szedésének. A tejátvétel sincs megoldva. Néhány éve próbál­koztam a csarnokban, elutasí­tottak, azóta nem érdeklődtem. Én még csak megoldom a dol­got, mert sajtot készítek, ami csemege a családnak, ismerő­söknek, rokonoknak. Pedig a kecsketej szinte gyógyszer, kár veszendőbe hagyni! Mindent egybevetve, Szabó János a jövőre nézve optimista. Húsz anyát szándékozik tarta­ni, mert reméli, hogy egyesüle­tük eredményesen működik majd. S ha rendes mederbe tere­lődnek a dolgok, meglehet, hogy e ritka háziállat szervezett tenyésztése virágzásnak indul, s eddig fel nem fedezett deviza- forrást jelent. ZS. K. I. Hasznosítsa ötletét! Az Erdei Ferenc Művelődési Központ szervezésében Bács- Kiskun megye kilenc településén majd egyidőben rendeznek mező- gazdasági kisgép-, munkaeszköz- és technológiai ötletpályázatot és kiállítást. A programsorozat feb­ruár 22-étől március 9-éig tart, a kiállításokat Dunapatajon, Tisza- kécskén, Dunavecsén, Jászszent- lászlón, Soltvadkerten, Hajóson, Városföldön, Kecelen és Herceg- szántón tekinthetik meg az érdek­lődők. A barkácsoló kedvű, ötletgaz­dag termelők nevezését legkésőbb február 15-éig várják az említett települések művelődési házaiban. A pályázatra és kiállításra azok jelentkezzenek, akik kereskede­lemben nem forgalmazott, egyéni ötletből házilag kivitelezett, a me­zőgazdaság bármely ágában hasz­nálható segédeszközzel, berende­zéssel rendelkeznek. Szívesen fo­gadják azonban újszerű termelési technológiák leírá-sát, illetve vásá­rolt, de már célszerűen átalakított eszközök bemutatását is. A február-márciusi kiállításo­kon szereplő legötletesebb, leg­praktikusabb gépek, eszközök, le­írások gazdái meghívást kapnak az ősszel sorra kerülő megyei bemu­tatóra. A tervek szerint kiadvány is készül, illetve videofilmen rögzí­tik az eszközök működését. Az őszi megyei bemutató során talál­kozót szerveznek az ötletgazdák és a mezőgazdasági kisgépeket gyár­tó és forgalmazó vállalatok között. Tennivalók a téli tavaszban Az idei tél szinte kigúnyolja a naptárt. Eddig enyhe és mérsékel­ten hideg időszakok váltották egymást. Februárban — a meteoroló­gusok szerint — folytatódik az évszakhoz képest enyhe idő. Az üvegházakban, fóliák alatt már kiültették a kígyóuborkát. Ahol a fűtést jól meg tudják oldani a növény számára, levélzete már megerősödött, sőt az első termések is megjelentek. Figyeljünk arra, hogy gyakran szellőztessünk, hiszen a szerves trágya a meleg üveg­házban ammóniát bocsát ki, ami nagyon gyorsan megperzselheti a leveleket. Hasonló tüneteket a talaj felületére kiszórt karbamid és mikramid is okozhat, ha ezeket nem munkáljuk a talajba, illetve késünk az öntözéssel. A szőlő metszésével a kiskertekben ne siessünk nagyon, várjuk meg, míg elmúlik az erősebb fagyok veszélye. Kezdjük meg azonban a támberendezések javítását, cseréljük ki a kordonok elszakadt huzalait, az eltört karókat. Az új szőlőkarók sokkal tovább tarta­nak, ha kátránnyal, karbolineummal, vagy Xylamonnal kezeljük a földdel érintkező részeket. Jó tartósítási mód az is, ha a nyers karót 5-8, a szárazát 10-14 napig 5-6 százalékos récgálicoldatban áztatjuk. Fagymentes napokon a díszkertben metsszük a lombhullató sö­vényeket, díszcserjéket. A fagyait, a gyertyánt, a juhart újítsuk, alakítsuk. A virágdíszükért ültetett cserjéket csak akkor metsszük meg, ha a fejlődésük, sűrűségük azt igényli. A korán virágzó arany­vesszőt, a valódi jázmint, a japánbirset, a galagonyát, a loncot, a gyöngyvesszőt csak virágzás után alakítsuk, formázzuk. Látogassunk el a mezőgazdasági szakboltokba. Minél előbb vá­sároljuk meg a gépeinkhez szükséges alkatrészeket, a növényvédő szereket. Az utóbbiakat száraz, hűvös helyen, lehetőleg zárható szekrényben tároljuk felhasználásig. Á MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP ÚJDONSÁGAIBÓL SURÁNYI DEZSŐ: Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták A Biofüzetek sorozat 21. köteté­ben a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Intézet FV munka­társa azokat a régi, de szerencsére még fellelhető gyümölcsfajtákat ve­szi sorra, amelyek hajdanán permete­zés, vegyszerezés nélkül is szépen ter­mettek. Jól ellenálltak az időjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyü­mölcsöket érleltek. Egyik-másiknak a neve is izgalmas; utal termesztési te­rületére, érésidejére, vagy éppen vala­melyik kiemelkedő tulajdonságára (gumibarack, vérbarack, tengeriba­rack stb.). Több, mint hatvan gyümölcsfajta közül választhatnak azok a kertész­kedő olvasók, akik új ízekkel, külön­leges gyümölcsökkel szeretnék meg­örvendeztetni családjukat, s minél kevesebb vegyszert kívánnak kert­jükben felhasználni. A szerző mostani kötetével is hangsúlyozni kívánja meggyőződé­sét, a kiskertek terményeikkel feltét­lenül megérdemelnék a tudományos szintű törődést, és integrálásukat a magyar népgazdaságba. Ezek a ház­körüli kertek teszik, tennék lehetővé az egyes növények tenyészidejének széthúzását, a fajtaválaszték na­gyobb arányú bővítését. A régi gyü­mölcsfajták újra köztermesztésbe ál­lítása nemcsak a vegyszerkímélő ter­mesztési mód miatt lehet jelentős, de azért is, mert a régi fajtákkal lehetővé válhatna, ne ugyanazt a fajtát, fajt termessze a nagyüzem, mint a kis­kerttulajdonos. A régi fajták újként való felfedezése esetleg feloldaná a kistermelők és az üzemi termesztők között kialakult feszültséget, egyben új ízekkel gazdagodna gyümölcskul­túránk. (Mezőgazdasági Ki^ójyj^ szabad idő A Gyöngysugár születése Az apró és praktikus dolgok létrehozásához szabad idő és bar- kácstehetség kell. S ha a feltaláló nem rejti véka alá a prototípust, ak­kor sem biztos, hogy belátható időn belül köz- használatba ke­rül. Véletlenül akadtam rá a Gyöngysugár el­nevezésű, a ház­tartásokban gazdaságosan és jól hasz­nosítható apró szerkezetre, aminek egyébként határainkon túlról hozott hasonmását már láttam valahol. Ami­kor pedig a vízcsapra szerelhető alkal­matosságból venni szerettem volna, Hetényegyházára, Szőke Györgyhöz irányítottak. — Mihez ért a Gyöngysugár? — A kis szerkezet az illesztőgyűrű segítségével szinte minden típusú mo­sogató, mosó és kádtöltő csaptelepre felszerelhető. A sokszögű palást köny- nyed le-fel mozgatásával lehet változ­tatni a vízsugár átmérőjét, s 360 fokban is elmozdítható, így a mosogató öblíté­sére is kiváló. Mindemellett — s ma már ez sem mellékes — használata 23' százalékos vízmegtakarítást eredmé­nyez. Hatféle színben — piros, barna, szürke, kék, zöld, narancssárga — ké­szítjük. — Hogyan született a szerkezet? — Néztük a televíziót, a Felkínálom műsorban felfigyeltünk a csapokra sze­relhető kis műszerre. Ki hitte volna, hogy valaha sikerül megcsinálnunk! Nem nyugodtunk ... Apám, Szőke Miklós vízvezeték-szerelő. Összedug­tuk a fejünket. Elkezdtük a szerszámo­kat kikísérletezni, elkészíteni. Végül már hobbink, mániánk lett ez az apró­ság. Az ötlettől a megvalósulásig jó másfél év telt el. — Hol tartanak a forgalmazással? — Eddig „meztelen” adtuk el őket. A Pannónia Filmstúdió egyik munka­társa megrajzolta a csomagolásterveze­tet, amin használati javaslat is van. Ne­künk tetszik, csak még a gyártása nincs megszervezve. Egyébként sok utánjá­rással jutottunk el odáig, hogy például a szükséges szűrőket egy mezőtúri gmk készíti. Sülysápon a Műszeripari Kis­szövetkezet vállalkozott a műanyag és a fémes darabok egy részének előállítá­sára, a gumitömítések pedig kecskemé­tiek. Amikor az önfinanszírozással el­készült magunk vizsgáztatta Gyöngy­JOGI TANÁCS Tanulmányi szerződés sugár — szerintünk tökéletes lett, a Találmányi Hivatalnak elküldtük sza­badalmaztatásra. Kaptunk is „már” értesítést: iktatták. Most néhány dara­bot Budapestre, a Prizma és a Fészek Áruháznak adtunk át — mintegy kísér­leti szállítmányként. Várjuk a visszajel­zést. Apám nyugdíjasként kiváltotta az iparengedélyt. — Hányán ismerhetik már e hiány­cikket pótló terméket, s mire tudnának vállalkozni? — Három-négyszáz gazdára talált, de valamennyi olyan kikötéssel, ha va­lami hibádzik, adják vissza. Eddig sen­ki nem jelentkezett. Hogy tömegáru lesz-e? Sok minden függvénye ez még, itt elsősorban a foglalkoztatásra, a tő­keigényre gondolok. — És az árkalkuláció? — Hisszük, hogy 240 forintot senki sem sajnál érte. Pulai Sára A munkáltató, hogy ne legyen hiá­nya szakemberekből, tanulmányi szer­ződéseket köthet. Ezzel a szerződéssel kétoldalú kötelezettség keletkezik. Egyrészt a munkaadó vállalja azt, hogy támogatást biztosít a dolgozójának, amíg az tanulmányait végzi, a dolgozó viszont köteles helytállni a tanulmá­nyok végzése terén. Természetesen a dolgozó kötelezettsége nem merül ki a sikeresen letett vizsgákkal. Nyilvánva­ló, hogy az érte némi „áldozatot hozó” munkahely szeretne profitálni a szaktu­dásából, ezért a képzettség megszerzése után az érintettnek meghatározott időn keresztül munkáltatójánál kell dolgoz­nia. Amiből következik az, hogy a munkáltató viszont arra is kötelezettsé­get vállal a tanulmányi szerződés alá­írásával, hogy a dolgozóját képesítésé­nek megfelelően foglalkoztatja. A tanulmányi szerződés akkor jön létre törvényesen, ha a munkáltató cs a dolgozó a szerződés lényeges elemeit írásba foglalja. Mindenekelőtt annak a képzésnek a megjelölését, amelyben a dolgozó részt vesz, és azt a támogatást, amelyet a munkáltató a szerződés alap­ján a dolgozónak nyújt. (Például be­iratkozási .díj, a tanfolyam részvételi díja, tanulmányút költségei, a munkai­dő alatti képzés idejére bér stb.) Amennyiben valamelyik fél a tanul­mányi szerződésben vállalt kötelezett­ségeit nem teljesíti, a szerződésszegés következményei a következőképp ala­kulnak: ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól. Gyakori eset, hogy a munkáltató nem helyezi a dolgozót az új képzettségének megfelelő beosztásba. Ha a szerződés­ben kötötték ki. hogy mennyi idő múl­va kell ennek megtörténnie, akkor a végzettség megszerzésének igazolását követően három hónap az az idő, amíg türelmesen várnia érdemes. Ezután a munkaviszonyát a kikötött idő előtt megszüntetheti úgy, hogy mentesül a támogatás megtérítésének kötelezettség gc alól. Ha a támogatásban részesülő dolgo­zó tanulmányait kielégítő eredménnyel nem folytatja, nem lép a szerződés'sze­rinti időben a munkáltatónál munká­ba, illetőleg a meghatározott időtarta­mot nem tölti le, vele szemben a mun­káltató követelheti az addig nyújtott anyagi támogatás megtérítését. A dolgozó szerződésszegése szem­pontjából közömbös, hogy munkavi­szonya milyen jogcímen szűnt meg. így nem mentesiti a szerződésszegés követ­kezményei alól az sem, hogy a munkál­tató hozzájárult ahhoz, hogy ő a köte­lezően kikötött idő eltelte előtt átmen­jen más vállalathoz. Nem számít viszont szerződésszegés­nek, ha a dolgozó azért mondja fel munkaviszonyát, mert azt tovább az egészsége károsodása nélkül már nem tudja ellátni, és bizonyítja, hogy koráb­ban kérte, helyezzék az egészségi álla­potának megfelelő munkakörbe. Lényeges tudni, hogy a dolgozó visz- szafizetési kötelezettségét más munkál­tató nem vállalhatja át. SZOBROK Rejtvényünk Medgyessy Ferenc Kos- suth-díjas szobrászművészünk hat mű­vének címét tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. A Párizsi Grand Prix-n 1937-ben díjat nyert főműve. 7. Díjazott szobra. 13. Régi űrmérték. 14. Ellopja. 16. A Titicaca-tó környékén élő bennszülött nép. 17. A szobába. 18. Megkeresi. 19. Fordított kötőszó. 20. Iskola, tréfásan. 22. Olasz állami olaj­cég. 23. Száz, szláv nyelven. 24. Kis- kecske. 26. Jókai Mór kettőről is írt. 27. Mozgásszerv. 28. Marx Károly fő­TÍZ PERC A SZÉPSÉGÉRT A nyolc gyakorlatból álló arcgimnasztikára érdemes reg­gelente, amikor pihenten ébre­dünk, egy kis időt szánni: az arcbőr sima lesz, egész napi közérzetünk kellemes, agyunk is felfrissül. 1. Kezünket erősen rászorítjuk a homlok felső részére és 6 má­sodpercig mozgatjuk a bőrünket. Szemünk ezalatt csukva. 2. Mutatóujjunkat szorítsuk a szemöldök fölé, és 6 mp-ig pró­báljuk bőrünkkel együtt a sze­möldökünket is felfelé huzigálni. 3. Négy ujjhegyünket helyez­zük fél centivel a szemöldökcsont alá, s 6 mp-en át erősen tologas­suk a bőrt a szemöldökkel együtt föl és le. 4. Négy ujjhegyünket szorítsuk erősen az alsó szemhéj alá a két járomcsontra. Hat mp-en át ösz- szehúzott szemekkel hunyorga- tunk, eleinte gyengén, majd mind erősebben. A szorítást lazítjuk, a szemünket fokozatosan tágra nyitjuk. 5. Tenyerünket helyezzük lazán a szemünkre, az ujjak végét eny­hén fejünkre szorítjuk: 30 mp-ig így maradunk, mialatt lassan, mé­lyeket lélegzünk. 6. Nyitott kezünk külső élét fü­lünk előtt 2 cm-rel az arcunkra szorítjuk, s miközben erőteljesen hátrafelé húzzuk a bőrt, szorosan összecsucsoríljuk a szánkat. Lazí- tási gyakorlat 6 mp-ig. 7. Hat mp-en át fújjunk kifelé nagyokat a levegőbe, majd egy tollat vagy kis darab selyempapírt fújjunk a magasba fel. Ezután tát- suk ki a szánkat, az ajkakat szo­rítsuk rá a fogakra, s hirtelen csukjuk be. 8. Üljünk egyenesen, majd ál- lunkat előrefeszítve, engedjük hátra a tarkónkat. Ujjúnkat erő­teljesen húzogassuk az áll alatti részen. Lazítunk, fejünket lassan lehajtjuk. 15 másodpercig gyako­roljuk. müve. 30. Részben síkos! 31. . . .tesz (megemlít) 32. „Bolond . . .” (Petőfi) 34. Hangosan zárul. 36. Hellyel kínál. 37. Továbbít. 40. Oldalirány. 42. Sze­mélyed részére. 44. Komárom megyei község. 46. Szimptóma. 48. A króm vegyjele. 49. Kutatócsoport. 51. Sem­mi, franciául. 53. Tantal vegyjele. 54. Álljunk meg egy szóra! 56. USA-állam. 58. Tudományos tétel. 59. Találó. 61. Zamat. 62. Bugi... 63. Olajbogyó. 65. Fehérnemű. 66. Keres. 67. Ismert Med- gyessy-szobor (Zárt betűk: G, O.). FÜGGŐLEGES: 1. Elnyomás. 2. Díszítő. 3. Japán táblajáték, 4. Hasító. 5. Van ilyen kert is, szoba is. 6. Csavarja. 7. Finom gyapjúkelme. 8. Ünnepli. 9. Nézeteltérés. 10. Bútorlakó. 11. Cseh sakkbajnoknő. 12. A díjazott szobrok egyike. 15. Dombormű (Zárt betű: Ü.) 21. Éra. 23. Hallgatag. 25. Képzőművé­szeti alkotás. 27. Biztonságban van! 29. Hárfa. 31. Stb. más formában. 33. Zsí­roz. 34. Főzeléknövény. 35. A művész egyik szobra (Zárt betű: T.) 39. Fordí­tott angol férfinév. 40. Vétek. 4L Nem ismer el. 43. Móricz Zsigmond regény­alakja. 44. Széljegyzet, névelővel. 45. Szovjet műanyagszál. 46. Egészséges ital. 47. Pedagógus. 50. . . .carte. 52. Fohász. 55. Olajzöld. 57. Európai fővá­ros. 58. Lakattípus. 60. A tulajdona. 62. Fekete István írása. 64. Az argon vegy­jele. 66. Történelmi alakunk névjele. Beküldendő: a vízszintes 1., 7., 67., va­lamint a függőleges 12., 15., 35. számú sorok megfejtése. A február 6-án közölt rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes L: A bolygó hollandi; 42.: Lohengrin. Függőleges: 1.: A. Rajna kincse; 13.: Istenek alkonya; 30.: Rienzi; 63.: Trisztán és Izolda. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Viszmeg István, Vaskút; Nagy Imre, Kecskemét; Laki Ernő, Dunave- cse; Barna Józsefié, Kiskunmajsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom