Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadás Bács-Kiskun legjobb szövetkezetében PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLiii. évf. 37. szám Ára: 2,20 Ft 1988. február 13., szombat Fennállása óta a legjobb — legnagyobb — eredményt érte el az elmúlt esztendőben a Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet. A tegnap megtartott zárszámadó közgyűlésen dr. Csanádi László tsz-elnök ennek részleteit ismertette a tagsággal. Meglepőnek hangzott, hogy termelé­sükben csupán húszszázalékos arányt képvisel az alaptevékenység. A terme­lési értékük nagyobb része az élelmi­szer-, a vegy-, a vas- és építőipari, vala­mint kereskedelmi tevékenységükből származik. A 636 millió forint termelési érték, valamint a 112,7 millió forint nyereség mellett megemlítendő az is, hogy az átlagos állományi létszámuk alig haladja meg a félezret, az egy főre számított éves kereset pedig 97 ezer forint. A tsz-elnök föltárta azokat a mód­szereket is, amelyekkel ezt a kiemelke­dő teljesítményt elérték: valamennyi mezőgazdasági terméket feldolgozva értékesítették, tizenöt elszámoló egy­ségben személyre szólóan is érdekeltté tették tagjaikat a nagyobb teljesít­ményre és a jobb minőségre. A nagy-, Hármas jubileumra emlékeztek Hármas jubileumra, a magyar—szovjet barátsági, . együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., valamint a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékez­tek tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Orszá­gos Elnökségének ülésén. A Parlament Vadász-termé­ben megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök mél­tatta a jelentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű győzelmének, további fejlődésének egy- egy mérföldkövét. Új szakaszt nyitott hazánk életében a barátsági szer­ződés megkötése: jelentős szerepe van a kétoldalú dip­lomáciai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolataink fejlődésében — hangsúlyozta, majd megállapította: a két ország közötti kontaktusokat a nyíltság, az egyetértés, az azonos célok jellemzik; egyezményeink a kölcsönösségen és az egyenjogúsá­gon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés legdi­namikusabb területe a gazdaság, s eredményesen fej­lődnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kul­túrájának megismertetésében az MSZBT 30 éve ala­kult testvérszervezete, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. A két szervezet sokoldalú együttműködése fel­öleli népeink politikai, gazdasági és kulturális életé­nek valamennyi területét. A tanácskozáson részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Szóvivői értekezlet a Külügyminisztériumban Terrorcselekmények — Afganisztáni csapatkivonás — Magyar—román viszony Frank Róbert, az MTI tudósítója je­lenti: A szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonásával és a dél-koreai utasszállító gép szerencsétlenségével foglalkozott a Külügyminisztérium két szóvivője első ízben megtartott értekez­letén tegnap a minisztérium Duna- parti épületében. A szóvivőket, Komoróczi Istvánt és Tóth Tibort Gulyás András, a Külügy­minisztérium sajtófőosztályának veze­tője mutatta be a hazai és a külföldi tudósítóknak. Gulyás András a többi között elmondta: a szóvivői intézmény bevezetésével — összhangban a kor­mányzati munka megújításával — gyorsabban és hatékonyabban kíván­ják kielégíteni az érdeklődést, amely a Külügyminisztérium tevékenysége, a magyar külpolitika iránt megnyilvá­nul. A szóvivői értekezleteket az aktua­litásoknak megfelelően, szükség szerint fogják összehívni. Komoróczki István elsősorban a bilaterális kapcsolatok té­makörével, a külügyminiszter tevé­kenységével, Tóth Tibor pedig a lesze­reléssel összefüggő kérdésekkel foglal­kozik majd. Ezután Komoróczki István bevezető nyilatkozatot tett. Mint mondta: a Bagdad—Szöul útvonalon közlekedő, a múlt év november végén lezuhant dél-koreai utasszállító gép szerencsét­lenségével kapcsolatosan a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az állítólagos merénylet gyanúsí­tottjai előzőleg Magyarországon jár­tak. Az illetékes magyar szervek az ügy­ben beható vizsgálatot folytattak. En­nek során megállapították, hogy a ter­rorcselekménnyel gyanúsított szemé­lyek az esetet megelőzően, európai út­juk során valóban érintették Magyar- országot, is. Tekintve, hogy a szóban forgó személyek be- és kiutazása érvé­nyes útiokmányokkal, szabályos kö­rülmények között történt, a Magyaror­szágon töltött idő alatt nem sertették meg a külföldiek itt-tartózkodására vonatkozó jogszabályokat, s szemé­lyükre vonatkozóan semminemű előze­tes figyelmeztetés nem érkezett, illeté­kes szerveink velük kapcsolatban is a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó szokásos szabályok szerint jártak el. A magyar hatóságok az ügyet ezzel lezártnak tekintik — mondta —, majd a szóban forgó esettől függetlenül kije­lentette: indíttatásra való tekintet nél­kül elítélünk mindeféle terrorcselek­ményt, és készek vagyunk az együttmű­ködésre a nemzetközi terrorizmus visz- szaszorítása érdekében. Komoróczki István a továbbiakban Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának feb­ruár 8-ai bejelentésével, a szovjet csa­patok Afganisztánból történő kivoná­sának hazai fogadtatásával foglalko­zott. Kiemelte: a Külügyminisztérium üdvözli ezt a kiemelkedő fontosságú bejelentést, amelynek révén létrejöttek az afganisztáni probléma politikai ren­dezésének közvetlen feltételei. A Magyar Népköztársaság békesze­rető külpolitikájával összhangban, tá­mogatja valamennyi regionális válság békés eszközökkel történő rendezését. A Külügyminisztérium nevében annak a szilárd meggyőződésének adott han­got, hogy az afganisztáni probléma rendezésének kérdésében tanúsított szovjet magatartás példaként szolgál­hat más helyi válságok megoldására is. A továbbiakban a szóvivők a hazai és a nemzetközi sajtó jelenlévő képvise­lőinek kérdéseire válaszoltak. Több külföldi tudósító a magyar—román vi­szonyról érdeklődött. Ezzel kapcsolat­ban Komoróczki István emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban e témával összefüggésben, felelős magyar politi­kai személyiségektől mértékadó nyilat­kozatok jelentek meg. NYÁRLŐRINC, TISZAKÉCSKE, JAKABSZÁLLÁS, KISKÖRÖS, KUNSZENTMIKLÓS A TÉLI VÁSÁR MÉRLEGE A Centrumban egy héttel tovább! Az időjárás szeszélye az idén úgy hozta: véget ért a téli vásár, anélkül, hogy igazán tél lett volna. A szezonvégi áruértékesítés településenként, de még üzletenként is feltűnő eltérést mutatott. A kínálat többnyire elmaradt a tavalyi­tól. Néhol három nap alatt vevőre ta­láltak az olcsóbb ruhafélék. Csak egy • Képünkön a bajai Bácska Áruház kötöttáru-osztálya. Ekkor még javában tartott a téli vásár. (Méhesi Éva felvétele) olyan áruházról tudunk, ahol — kivé­telesen — egy héttel meghosszabítják a februári vásárt. Remélik, hogy addig megérkezik a tél? Nyárlőrinc iparcikküzletének 26 ezer 600 forint árkedvezményre volt lehető­sége. Főleg flanel ruhaanyagot, felnőtt és gyermek méretű pulóvereket vettek a helybeliek. Az alacsonyabb áron kí­nált 50 férfiingből a hét végéig negyve­net értékesítettek. Ez és az eladatlan — árban csaknem feleannyi — kevés szőrmebéléses csizma, posztó- és fiúci­pő igazolja Túri-Kiss Lajos boltvezető szavait: — Az idei vásár úgy alakult, hogy minden olcsóbb áruból maradt egy kevés! Tiszakécskén a forgalom az egy évvel ezelőttihez képest háromnegyedével csökkent a szövetkezeti áruház konfek­cióosztályán. Negyven bakfis-, női és fiúkabát kelt el. Nincs hideg, most már sokan a tavaszra készülnek — ebben látja a csekélyebb érdeklődés hátterét Kiss Pálné üzletvezető. Társa, Csernus Gyuláné a kötött-, divatáru- és cipőosz­tályon — itt a vásári kínálat 350 ezer (Folytatás a 2. oldalon.) a közvetítő kereskedelem kihagyásával a kiskereskedelmi üzletekbe szállítot­ták termékeiket, ületve saját elárusító helyeiken értékesítették. Ezek közé tar­tozik a tejföl, túró, a huzalszövet, a Hőstop elnevezésű hő- és hangszigetelő anyag, valamint a nyúlhús és a Fito- horm folyékony lombtrágya. Vágóhíd- jukra tizenötezer kistermelőtől szállít­ják nyolc megyéből a nyulakat. A jól megszervezett integrációban évente kétmillió darabot vágnak le, s a teljes mennyiséget dél- és nyugat-európai — elsősorban olasz — vásárlóknak adják el. A hazai folyékony lombtrágya ne­gyedét gyártják a vaskútiak — a múlt évben harminc százalékkal növelték az értékesítést 1986-hoz képest. Csupán két önelszámoló egységük — a szőlő-gyümölcs, valamint az erdé­szeti — maradt el a tervtől, a többi összesen 30 millió forinttal túlteljesítet­te azt, amiért a közgyűlés után a fizikai dolgozóknak összesen 2,8 millió forint prémiumot fizettek ki (teljesítmény­arányosan). Az eredmény nagyobb is lehetett volna, ugyanis a fagy- és aszálykár miatti hozamkiesés 1987-ben meghaladta a 10 millió forintot, vagyis „csupán” 20 millió forinttal sikerült nyereségtervüket túlszárnyalni. • Dr. Szabó Miklós köszöntötte a kiemelkedő eredményt elért vaskútiakat. (Méhe­si Éva felvételei) A szövetkezet tagjai közül többen mondtak véleményt a múlt évi munká­ról. A közgyűlésen felszólalt dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára is. —- Tavalyi eredményük alapján a megye szövetkezetei közül a legna­gyobb nyereséget elért gazdaság a vas­kúti, amihez a megyei és városi párt­szervek nevében szívből gratulálok — mondotta. — Különösen figyelmet ér­demlő, hogy termékeiket feldolgozot- tan értékesítik, közvetlen kereskedel­met folytatnak, így érzékelik a piac vál­tozásait, amihez alkalmazkodni is tud­tak. Nagyra értékeljük, hogy 7,8 millió dollár bevételt értek el a nyúlhús és bőr értékesítésével. A megyei pártbizottság első titkára megemlítette azt is, hogy a környező tsz-ek eredményeit többszörösen meg­haladta a vaskúti szövetkezet. Munká­jukkal bizonyították, hogy a mennyi­ség növelése mellett legfontosabb az ésszerű, okos gazdálkodás, a piac által orientált termelés. Elismerését fejezte (Folytatás a 2. oldalon) Almaexport Lakitelekről Almát válogatnak a Laki teleki Szikra Termelőszövet­kezet hűtőházában. A kitárolást egy hónapja kezdték el, s március végére fejezik be. Az 1300 tonna betárolt gyümölcsből ez idáig 500 tonnát szedtek ki. Finnor­szágba 20, Csehszlovákiába 170 tonna jonatánt ex­portáltak. Az utóbbi országba továbbra is naponta egy-egy vagonnal szállítanak. Belföldön Budapestre, Tatára, Dombóvárra küldenek folyamatosan almát. • Belföldi szállításra készíti elő a goldent Török Zoltánná, Jánosi Lászlóné és Szőke Józsefné telepvezető. (Tóth Sándor felvételei) • Csehszlovák exportra válogatják a kedvelt jonatán almát. Sok pályakezdőhöz és ifjú házas­hoz hasonlóan néha e sorok írójának is az az érzése, hogy a lakásra várók vagy építem akarók jelentős része szinte reménytelen helyzetben van. Például egy esztendő alatt annyit is nehéz megtakarítani, amennyivel az anyag- és lakásárak nőnek. S a jelen­legi hitelek, anyagi támogatások fi­gyelembevételével is igen nagy az az összeg, amellyel eleve rendelkezniük kell, illetve kellene. Ha a szülök sin­csenek olyan helyzetben, hogy nem kevés pénzzel járuljanak hozzá fiuk, lányuk önálló életkezdéséhez, akkor bizony olykor úgy tűnik: csaknem ki­látástalan a lakáshoz jutás: Vagyis azon az átvitt értelemben vett mérkőzésen, amely a fiatalok la­káshoz jutási lehetőségeinek javítá­sáért, de legalább ennek úgynevezett szintentartásáért folyik, mintha már-már „kiütéssel" győznének az árak. Márpedig ilyen körülmények között gyakori annak a bizonyos tö­rülközőnek a bedobása — a küzde­lem feladásának jelképeként. Szerencsére még nem tartunk itt,s a legkülönbözőbb erőfeszítések — mind országosan, mind a megye vá­rosaiban — arra utalnak, hogy vesz­tettnek látszó helyzetből is lehet nyerni. De ehhez — szintén sport­nyelven szólva — előbb fel kell állni a padlóról, még mielőtt a képzeletbeli bíró tízig számolhatna. Ezt a célt szolgálja a KISZ-nek a lakásgazdálkodás és intézményrend­szere átfogó korszerűsítésére vonat­kozó javaslattervezete, s például a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának legutóbbi ülésén is határozot­tan leszögezték: kiemelt feladat az önálló lakással nem rendelkező fia­tal házasok lakáshelyzetének javítá­sa. Azonban a javaslatok, elhatáro­zások megvalósítása egyáltalán nem ígérkezik könnyű feladatnak jelenle­gi gazdasági helyzetünkben. Külö­nösen rövid távon nem. S ha a fiata­lok egy része eleve reménytelennek, perspektivátlannak ítéli meg lakás­hoz jutása lehetőségeit — és erre hivatkozva az előtakarékosságot se vállalja —, akkor magatartásának valóban beláthatatlan következmé­nyei lesznek. Ellenkező esetben viszont kedvező változásoknak lehetünk tanúi, több esetben akár rövid távon is. Kalo­csán például a tanácsi és az OTP- lakások jelentős részét pályakez­dőknek, fiatal házasoknak kell jut­tatni egy tanácsrendelet értelmében, ezenkívül a fiatalok lakáshoz jutását a korábbi maximum 200 ezer helyett 300 ezer forinttal segíti majd a ta­nács, amely a helyi KlSZ-bizottság- gal együttműködve kedvezményes tetőtérbeépítésre is lehetőséget nyújt. Szintén nem lebecsülendő az a tény, hogy a kalocsai, Petőfiről elne­vezett KISZ-lakásépítö és fenntartó szövetkezet olyan egy plusz félszo­bás lakásokból álló társasház építé­sét szervezte meg, amiben az idei évre egyébként általában várható négyzetméterenkénti 20—24 ezer forintos ár lényegesen kevesebb, mintegy 12 ezer 500 forint lesz. Hasonló módon nem tétlenkedik a fiatalok ügyében a kiskunhalasi ta­nács és az ottani KISZ-bizottság sem. E városban már nagy hagyo­mányai vannak a KlSZ-lakásépítés- nek, hiszen itt az első ilyen akció 1949-ben volt, s ezt egy második is követte. Most lakásépítő kisszövet­kezetet szerveznek a KISZ-esek, a tanács pedig a lépcsőzetes lakáshoz jutást szolgáló, mintegy 60 leendő otthont magában foglaló garzonház felépítéséről tárgyal az OTP illeté­keseivel. Nem célunk összegezni, részlete­sen ismertetni mindazokat az orszá­gos, megyei s városi intézkedéseket, kezdeményezéseket, amelyek a fia­talok lakáshoz jutását hivatottak elősegíteni a nehéz körülmények kö­zött is. Am a most leírtak is igazol­ják: azt a bizonyos törülközöl nem szabad bedobni egyetlen ifjú ember­nek vagy családalapító párnak sem! Vitaszck Zoltán MHNHMBHl

Next

/
Oldalképek
Tartalom