Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

1988. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Új könyvesbolt XT" • 1 ff •• •• Kiskoroson • Egyre kevesebb pénzük van az embereknek könyvre, s az államnak a kultúra támogatására. Optimiz­musra vall, s a mai időkben különö­sen tiszteletreméltó, hogy Kiskőrö­sön a hónap elején új könyvesboltot nyitott az áfész. Idővel minden bi­zonnyal lecsapódik majd a beruhá­zás anyagi haszna is valahol, hisz a kiművelt emberfőktől várhatunk csak magasabb színvonalú munka- kultúrát. (Straszer András felvétele.) HARC AZ AIDS ELLEN Ideológiák — egymás mellett Megyénkben is vannak fertőzöttek Megelőzni a betegséget Igencsak megdöbbennének hazunk­ban az emberek, ha egy napon a 16 és 21 év közötti fiatalok olyan levelet kap­nának egy egészségügyi szervezettől, amely az AIDS-szel kapcsolatos tudni­valókat tartalmazná, s mellékelten a borítékban még egy gumi óvszer is ott lenne. Finnországban ezt tették, hogy megóvják a legveszélyeztetettebb réte­get a gyilkos kórtól. Az AIDS-veszélyre való figyelmezte­tés nem ok nélküli. Ez a rohamosan terjedő betegség a világon egyre na­gyobb méretekben szedi áldozatait. Ma már az AIDS-ben meghaltak száma meghaladja az 50 ezret. Legalább tíz­millió ember hordozza vérében a HIV- vírusokat, s az Egészségügyi Világszer­vezet előrejelzése szerint 1991-re ez a szám megtízszereződik. S akikben a be­tegség már kifejlődött: jelenleg a vilá­gon 75 ezer AIDS-betegről tudnak, de becslések szerint eléri a számuk a 150 ezret is. Magyarország a közepesen fer­tőzött országok közé tartozik (lásd. a térképet): 148 ember fertőzött, heten betegedtek meg, s eddig három ember halálát okozták a HIV-vírusok. A nagy számokhoz képest jelentékte­lennek tűnik a megyénkre vonatkozó adat. Bács-Kiskun megyében — dr. Rajfai Sárának, a Megyei Bőr- és Ne- mibeteggondozó Intézet szakorvosá­nak tájékoztatása szerint — három fer­tőzött van. A szűrések ma is kizárólag önkéntes alapon történnek minden bőr- és nemibeteggondozóban, vala­mint a megyei Köjálnál, Kecskeméten. A lakosság nem nagyon veszi igénybe ezeket a lehetőségeket, különösen a ri- zikócsopotba tartozók (homoszexuáli­sok, intravénás kábítószer-élvezők) ódzkodnak a vizsgálattól. A tudomány jelenlegi állása szerint a kór leküzdésé­nek egyetlen eszköze a betegség meg­előzése felvilágosítással, meggyőzéssel. Ez év január 26—28. között tartot­ták az első világkonferenciát az AIDS- ről, ahol 149 ország egészségügyi mi­niszterei és szakértői vettek részt, s azt javasolták, hogy 1988-at nyilvánítsák az AIDS-.re vonatkozó tájékoztatás évének. Magyarországon február ele­jén olyan egyesület alakult, amely cél­jául tűzte ki a betegséggel kapcsolatos felvilágosító munkát. Az AIDS-ről való pontos tájékozta­tás, informálás megyénkben különbö­ző módon folyik. Dr. Gubacsi László­tól, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetőjétől megtudtuk: a me­gyében dolgozó orvosok mind készek arra, hogy előadások megtartásával se­gítsék a lakosság informálását. Az or­vosokon kívül számítanak a pedagógu­sokra is. Ugyanis a legveszélyezteteb- bek a szerelmi életük kezdetén álló fia­talok. Az ő felvilágosításukért legtöb­bet tanáraik tehetnek. Az iskolában a fiatalok és a szülők is életmentő ismere­teket szerezhetnek, amelyek most szin­te fontosabbak, mint a matematikában vagy a történelemben való jártasság. ' Persze nehéz megszokni, hogy napja­inkban olyan problémákról is nyíltan beszélünk, amelyekről eddig hallgat­tunk. Az álszemérem tiltotta, hogy ne­vükön nevezzük a dolgokat. Most egy­szeriben a veszély követeli, hogy meg­szabaduljunk a prüdériától. Benke Márta Társasutat szervezek A napokban a kezembe került egyik utazási irodánk prospektusa. Vágya­kozva böngésztem a meghirdetett uta­kat, amelyek közül jó néhány többe ke­rül, mint amennyi az egész évifizetésem. — Mikor lesz annyi pénzem, hogy ilyen helyekre eljussak? — sóhajtottam. Az­után elfogott a dac, és elhatároztam: azért is szervezek egy társas körutazást a családom részére ... a lakásunkba. Már összeállítottam a programot: Reggel találkozás az előszobában, ahol az okmányok és a jegyek ellenőrzésére kerül sor. Amelyik gyerekemnél rossz jegyet találok az ellenőrzőkönyvében, az itthon marad, nem jöhet velünk! A szállásra történt megérkezés után mindenki elfoglalja a szobáját. (Biztos, hogy az ágy senkinek sem lesz szokatlan és ismeretlen!) Másnap délelőtt város­nézés ... az ablakból. Délután hajóki­rándulás a nagyszobában. Egy órán ke­resztül mereven bámuljuk a hullámos és görcsös falakat, ami után a tengeribe­tegség garantált. Este vacsora egy hangulatos kisven­déglőben (a konyhában), ahol tájjelegü ételeket és italokat szolgálnak fel. (Zsí­roskenyér zsír nélkül, kisfröccs nagy po­hárban.) Ez a hely annyira népszerű és látogatott, hogy soha nem üres, aztalhoz jutni — legalábbis nekem — szinte lehe­tetlen. A következő napon egy gejzírt tekin­tünk meg. (Csőtörés a fürdőszobában.) Délután barlanglátogatás a fiaim szobá­jában. (Ezt a fakultatív programot csak a jó idegzetű, edzett utasoknak aján­lom!) Este diszkó ... a szomszéd lakásban, ahonnan a házibuli minden zaja áthal- latszik. A belépőért nem kellfizetni, leg­feljebb majd a szomszédnak, ha csend- háborításért feljelentem. Másnap ismerkedés a környék állat­világával. (Légy, szúnyog, csótány). Ebéd után könnyű séta az erkély­kilátóhoz, ahonnan pompás kilátás nyí­lik a szomszéd ház tűzfalára. Sportot kedvelő utasainknak a közeli dombokra. (Barangolás a felpúposodolt parket­tán ...) Az utolsó napon szabadprogram. Mindenki azt csinál, amit akar. A fele­ségem mos, én takarítok, a gyerekek verik egymást. A résztvevők elkölthetik a megmaradt pénzüket. Nekem ez nem jelent gondot, mivel családtagjaim már korábban elkunyerálták az utolsó fillé­remet is. Megmondom őszintén: annyira tet­szik ez a körutazás, hogy több turnusra is befizetek .. .-amik­Kevesebb, de értékesebb textiláru A Budaprint Pamutnyomóipari Vál­lalat évi 122 millió négyzetméteres ter­melését két év alatt 100 millió négyzet- méterre csökkenti, miközben nem lesz kisebb a vállalat árbevétele. Ezt úgy érik el, hogy korszerűsítik termékszer­kezetüket, bővítik értékesebb terméke­ik körét, és így konvertibilis elszámolá­sú exportjukat is növelhetik. A vállalat eportbővítő pályázaton vett részt, s ezzel párhuzamosan saját forrásait is felhasználva, máris megin­dította a. szövődéi fejlesztést. Tarkán- szövő kapacitásuk növelésére negyven SZBT szövőgépet vásároltak, 35 millió forintért Ezek a napokban meg is ér­keznek. így már az idén 8 millió négy­zetméterre bővíthetik a tarkánszőtt, ki­váló minőségű ing-, blúz-, ruhaalap­anyagot készítő kapacitásukat, felvált­va a nem eléggé jövedelmező, olcsóbb textíliák gyártását. Ahhoz, hogy a szövés kiváló minősé­gű lehessen, elengedhetetlen az előké­szítés folyamatának korszerűsítése is. Ezért az NSZK-beli Schlafhort cégtől négy különleges berendezést: csomó nélküli végtelenítést és fonaltisztítást végző, úgynevezett keresztcsévélö gé­pet béreltek. Ezeket a Szegedi Textil­művekben állították üzmbe. A Szegedi Textilművekben mintegy 120-140 kor­szerű szövőgépet is munkába állítanak, ebből 21 már meg is érkezett. |01tárflje<|j|iel2 Rózsás hangulatban Kérdés: lehet-e egyetlen egy siker­számra építeni egy koncertet? Szerdán este a televízióban Csongrádi Kata be­bizonyította: nem. Nem elég az, hogy mosoly ül az arcán, könnyezik a szeme, megköszöni a hálás közönség vastap­sát és összegyűjti a celofánba csoma­golt rózsacsokrokat. Millió rózsaszá­lat. Ez a sláger tette népszerűvé, aranyle­mezessé a színésznőt, akinek azelőtt — valljuk be — a nevét se nagyon tud­tuk. Bizonyára ezen a sikeren felbuz­dulva adott lehetőséget neki színháza, hogy egy kellemes nyári estén andalítsa el a közönséget a Fővárosi Operettszín­házban. Na de oda ilyet? Hiába szere­pelt a repertoárban néhány közismert operettslager, hiába hívott partnereket, hiába ücsörgött a gyermekkórus a lép­csőkön ... A színvonal hiányzott. A tánc, a válogatott ruhaköltemények mégúgysem tudták feledtetni az ön­kritika nélkül összeállított programot. Mindent értettem, azt is, hogy a kon­cert végére kellett tartogatni a színész­nő egyetlen sikerdalát, a szóban forgó „rózsás” nótát. Ehhez illő hatásos szín­relépés: a magasból hintán engedték le Csongrádi Katát, természetesen virá­gok közepette. Közben pedig áhítattal figyeltek a nézők, hallgatták a „megha­tó” Millió-jó, milli-jo, milli-jó rózsa- szál-at. A biztos sikerdalt. Maradt persze egy megválaszol- (hat)atlan kérdés: azt már tudjuk, mi­lyen volt Cs. K. produkciója, am arról fogalmunk sincs, milyen lett volna a 3 + 2 együttes klipműsora — (tudniillik az eredeti programban még az szere­pelt, nem pedig a millió rózsa). így aztán legföljebb totózgathatunk, me­lyik is volt (lett volna) a nagyobb me­rénylet a jó ízlés ellen ... (borzák) Az elmúlt évtizedek során jelentős változások történtek társadalmi viszo­nyainkban, s ez szükségképpen válto­zásokat hozott ideológiai életünkben is. Ám nem csupán a társadalmi életfo­lyamatokban „termelődő” eszmék vol­tak és vannak mozgásban, nem egysze­rűen különböző ideológiáknak — ki­tüntetetten pedig a marxizmus—leni- nizmus eszmerendszerének — a súlya, szerepe, hatása alakult át természetes módon. Időszakonként más és más lett az ideológiai élet jellemzőinek megíté­lése is, a „hivatalos” és a köznapi véle­mény egyaránt. Ez mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy a marxizmus—leninizmus gondolati rendszerének társadalmi „je­lenlétéről”, széles körű hatásáról kiala­kított vélekedés, miszerint ez az ideoló­gia a hazai eszmék világában lényegé­ben monopolhelyzetben van, fokozato­san módosult. A realitások figyelembe­vételével — a mindennapi tapasztala­tokra is építve — megfogalmazódott az a megállapítás, hogy a tényleges ideo­lógiai helyzetet a marxizmus—leniniz­mus sajátos hegemóniája jellemzi. Nagyon lényeges ennek a helyzetér­tékelésnek nem csupán a tartalma, ha­nem néhány alapvető következménye is, ugyanis annak az elismerését tartal­mazta, hogy a marxizmus—leninizmus mellett, azzal egyidejűleg más, attól tartalmilag többé-kevésbé eltérő ideo­lógiák is jelen vannak, hatnak, érvé­nyesülnek társadalmi életünkben. Okkal merül fel a kérdés, hogy ez a tény napjainkban miként értékelhető. Hiba lenne, ha úgy ítélnénk meg az elmúlt évtizedek ilyen természetű vál­tozásait, mintha egy egészséges, szocia­lista eszmeiségű társadalmi közeg fo­kozatos erózióját jeleznék. Ez azt felté­telezné, mintha a marxizmus—leniniz­mus monopolhelyzetének korábbi ki­mondása a valós viszonyokat tükrözte volna vissza. Ez azonban — igazolha­tóan — nem így volt. Társadalmunkban az elmúlt évtize­dek során mindenkor számos — a hi­vatalostól eltérő — ideológia volt jelen. Ez több szempontból is természetesnek mondható. Képtelenség, a szociális re­álfolyamatok megerőszakolása lenne az a feltételezés, hogy egy lezajlott tár­sadalmi-politikai forradalom egyik napról a másikra megszüntette, meg­szüntethette azt az ideológiai „sokarcú- ságot”, amely a felszabadulás előtt Ma­gyarországot jellemezte. Nyilvánvaló, hogy ezeket az ideológiákat nem szá­molhatta fel gyökeresen az a tény, hogy a marxizmus—leninizmus a társadalmi osztályok, rétegek helyzetének átala­kulása, és a politika tudatos erőfeszíté­sei következtében indokoltan alapvető­en új helyzetbe került. A korábban is létezett, s továbbélő ideológiák mellett az is fontos tény, hogy a szocialista társadalom építésé­nek évtizedei nem teremtettek, hiszen nem is teremthettek a létviszonyokban homogén, egységes társadalmat. Jelen­tős társadalompolitikai hibák forrásá­ul szolgált az a voluntarista szemlélet, amelynek alapján megfogalmazódott az „alaptétel”: társadalmunk osztályai, rétegei lényegileg azonos élethelyzet­ben vannak, ezért azonosak az érdeke­ik. A hatvanas évek politikai szemlélet- módja már a társadalom reális érdekta­gozódását ismerte el, nem hagyva fi­gyelmen kívül azt, hogy ez a korábbi évek során is így volt. A felszabadulást követően is jelentős élethelyzetbeli különbségek, ehhez kapcsolódóan más-más érdekek, s ide­ológiák jellemezték á magyar társadal­mat. Ez nemcsak „továbbéltetett” ko­rábbi, a marxizmus—leninizmustól kü­lönböző ideológiákat, hanem természe­tes módon újak születtek, akkor is, ha erről hivatalosan nem sok szó esett. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a mi szűkebb vilá­gunk nem egy sziget Európa és a többi kontinens országai között. Szerteága­zó, egyre összetettebb, bonyolultabb gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok egész rendszere köt össze bennünket nem csupán a szocialista vi­lágrendszer, hanem a Föld legkülönbö­zőbb más országaival is. Természetes, hogy ezek a szálak sok-sok ideológiai mozzanat közvetítői is. S azok az ideo­lógiák, amelyek korábban is nagy súly- lyal voltak jelen a fejlett tőkés, vagy a fejlődő országokban, vagy másutt, azok az ideológiák, amelyek lényeges új elemeket is tartalmazva e régiókban a közeli évtizedekben megszülettek, nem maradhattak hatás nélkül itthoni ideológiai életünk változásaira sem. Már pusztán az eddigiekben felsorolt tényezők is igazolják, hogy társadal­munk ideológiai szférája az elmúlt évti­zedek során mindenkor pluralista jelle­gű volt, s ennek napjainkban való ki­hangsúlyozása egyáltalában nem a szo­cialista vívmányok rombolását, hanem a realitások megfelelő figyelembevéte­lét jelenti. Ä valósággal pontosan számoló szemlélet alapfeltétel ideológiai életünk feladatainak eredményes megoldásá­ban. Hiszen a szembekötősdi már az eddigiekben is komoly, károkat oko­zott. Annak a szükségszerűségében, hogy a marxizmus—leninizmus ideoló­giája jelentős korszerűsítést igényel, szerepük van azoknak a mulasztása­inknak is, amelyek a monopolhelyzet kényelmesítő hatására alakultak ki. Ha valóban azt kívánjuk elérni — márpedig ez elkerülhetetlen hogy a marxizmus—leninizmus korszerűsödő ideológiája adminisztratív eszközök felhasználása nélkül domináló hatást tudjon kifejteni, összetett, sürgető fel­adatokat kell elvégeznünk. Reálisan számba kell venni a társadalmi fejlődés során kialakult élethelyzetbeli különb­ségeket, az eltérő helyzetű csoportok mozgását, a társadalmunkban jelenle­vő, ható különböző ideológiákat, s mindezek figyelembevételével szilárd társadalomtudományos bázist kell te­remteni, s folyamatosan biztosítani ideológiánk korszerűsítéséhez. Társa­dalmi feladataink azt követelik, hogy széles tömegeket mozgósítsunk ezek megoldására. Ehhez azonban ki kell alakítani, el kell mélyíteni az emberek érdekeltségét, érdekeltségi tudatát e tennivalókkal kapcsolatosan. Ez ideo­lógiai életünk plurális jellegének elis­merése, a jelenleginél korszerűbb mar­xista—leninista ideológia tudatos, fel­készült közvetítése nélkül elképzelhe­tetlen. Valcsicsák Imre ERŐGYŰJTÉS ÉS ÚTKERESÉS Átalakulás a Helvéciái homokon A Kecskemét melletti Helvécia jövő­re ünnepli fennállásának centenáriu­mát. Az eddigi — már történelmi lépté­kű — időszakban a szőlő- és gyümölcs- termesztés volt a lakosság megélhetésé­nek fő forrása, jelenleg azonban kérdé­sesnek látszik, hogy lehet-e erre alapoz­ni a következő száz esztendőt. A nagy kiterjedésű, számos pusztát és majort is magába foglaló település népessége csökken, a lakosság elöregszik, külö­nösen a tanyás részeken. Az állami gaz­daság gondokkal küzd, termékeinek piaca beszűkült, csökkentik a foglal­koztatottak számát. A község belterülete mindezek elle­nére szépen fejlődik, sokan Kecskemét­ről költöznek ide lakni. S a jövő útja alighanem az, hogy a futóhomokot megkötő telepesek tanyavilága a me­gyeszékhely kertvárosává alakul át. Érthető tehát, hogy a közelmúltban tartott falugyűlésen a lakosok elisme­réssel nyugtázták a gázprogram befeje­ződését, s a település „komfortjának” további fejlesztését igényelték. A szervezők összekötötték az esedé­kes rendezvényeket, s a falugyűléssel összevonva tartották meg az Univer v Áfész, valamint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet részközgyűlését is. Az áfész jelenlévő szakemberei így vá­laszolhattak a kereskedelmi ellátást érintő kérdésekre. Zsúfolásig megtelt a helyi művelődési ház nagyterme, s elő­ször Cseh Miklós tanácselnök ismertet­te a község elmúlt évi fejlődésének főbb mutatóit, s az idei terveket. Az 1987-es esztendő legfontosabb eseménye a gázprogram befejeződése volt. A községi belterület lakóházaiban és intézményeiben földgázzal fűtenek. Megelégedéssel vette tudomásul a la­• Helvécia múltja, s részben még jelene is: a szőlő. S nyilván szerepe lesz a jövőben is, de a további megélhetéshez és fejlődéshez az új utakat is keresni kell. KECSKEMÉTI KOSSUTH MGTSZ (Kecskemét, Belsőnyír 150.) műanyag- és faipari tevékenységet folytató üzemegységébe AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz faipari, műanyagipari szakmunkásokat és betanított munkásokat Érdeklődni lehet Molnár Zoltánnál vagy Juhász Jánosnál. Továbbá keres fenntartási üzeméhez építőipari technikust és villanyszerelőt Érdeklődni lehet Kovács Pál energetikusnál Telefon: 47-777/12 mellék. 386 kosság, hogy az Univer felújította a 12-es számú, úgynevezett Vágó-boltot, a községhez tartozó Matkón pedig presszó és gázcseretelep kezdte meg működését. (A matkópusztaiak egyéb­ként kezdeményezték, hogy a jövőben ne Helvéciához, hanem Kecskeméthez tartozzanak. A javaslat mérlegelését il­letékes felsőbb fórumokon is napirend­re tűzik majd.) A község 3700 fős lakossága össze­sen körülbelül 25 millió forint értékű társadalmi munkával és anyagi hozzá­járulással segítette a település fejleszté­sét. A születések száma nem érte el a halálozásokét, de örvendetes, hogy 1987-ben 53 lakásra adhattak ki hasz­nálatbavételi engedélyt, ami mutatja, hogy a lakosok hosszú távon is bíznak Helvécia jövőjében. Ebben az esztendőben az Ady és a Tavasz utcák szilárd burkolatának ki­építése, a sportpálya befejezése, vala­mint a telefonhálózat bővítése várható, a szolgaitatóház felépítését viszont va­lószínűleg el kell halasztani. Az Univer helyi intézőbizottsága el­nökének beszámolója csatlakozott a falugyűlések szokásos témáihoz, mert szólt a kenyér minőségének javítására tett próbálkozásokról, s megígérte a vendéglő felújítását. A lakosság hozzászólásai érintették az országos problémákat is (pl. adózás, kisvállalkozások jövője), a községre vonatkozóan pedig három fő kérdés köré csoportosultak. Elsőként az az évről évre visszatérő igény kapott hangsúlyt, hogy legyen végre Helvéciá­nak saját gyógyszertára. Többek kö­zött Dobosi Károly és Vágó József kifo­gásolták a gyógyszerbeszerzés nehéz­kességét. •A kereskedelmi ellátást illetően fő­ként a Rigó vendéglő melletti áfész- bolt kapott kritikákat (Kecskés István, Kovács Mihály. Horváth János), amely bár nem Helvécia közigazgatási terüle­tén áll, mégis elsősorban az itt élők vásárolnak benne. Nem kielégítő az áruválasztéka, s nyitvatartási idejének rossz a beosztása. A tanyákon élők is hangot adtak saját érdekeiknek. Üdvözölték ugyan a belterület fejlődését (Kecskés István), de kifogásolták az utak állapotát (Sö­rös Zsigmond), és a közvilágítás hiá­nyát (Kerekes Antal). Dr. Sztrapák Ferenc, a község or­szággyűlési képviselője felszólalásában nyugtázta a jelenlévők elhangzott kí­vánságait, s kihasználta az alkalmat, hogy a választópolgárokat a parlament munkájáról tájékoztassa. Az utak álla­potával kapcsolatban a készülő közle­kedési törvényről szólt, s jelezte, hogy a testület továbbra is napirenden tartja a nyugdíjasok helyzetének-javításával kapcsolatos elképzeléseket. Összefoglalójában a tanácselnök gyógyszertár építésére nem, de az ellá­tás javítására (körzeti orvosok foko­zottabb bevonása) ígéretet tudott ten- * ni. Az élelmiszerbolttal kapcsolatos ki­fogásokat az áfész vizsgálja meg, az utak állapota pedig helyi összefogással javítható. Bálái F. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom