Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I PETŐFI NItÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 27. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 2., kedd Szovjet— amerikai társadalmi találkozó A szovjet és az amerikai társadalom széles rétegei képviselőinek bevonásá­val kezdődött hétfőn újabb jelentős ta­lálkozó Washingtonban. Az úgyneve­zett chautauquai találkozóhoz hason­ló, de attól független megbeszélés célja, hogy a két ország nemhivatalos képvi­selői áttekintsék a kétoldalú — hivata­los és nemhivatalos jellegű — kapcso­latokat, megvitassák egymással a világ helyzetét, a közös feladatokat a fennál­ló vitatott kérdések megoldásában. A Szovjetunióból száztagú társadalmi küldöttség érkezett a találkozóra, Gen- rih Boroviknak, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökének vezetésével. Mindkét küldöttségben neves tudó­sok, írók, művészek, közéleti és egyházi személyiségek vesznek részt. A szovjet egyházak képviselői vasárnap az ame­rikai főváros különböző templomait is felkeresték és részt vettek istentisztele­teken. 0 Még beállítás előtt a szerelőaknában az emelő . .. 0 ... de a műhely másik regében már javítják a buszokat. Űj autószerviz Félegyházán A műhely tágas, világos, kellemesen meleg. Jobbra, az egyik szerelőaknában épp egy emelőszerkezetet állít be két munkás. A másik oldalon tűzoltóautókat javítanak. Érdekes kettősség: még készül a szerviz, de már folyik benne a próba­üzem. A színhely a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz szolgáltató fő­ágazatának autójavító műhelye. Laczkó Mihály főágazatve- zetőtől megtudjuk, hogy a 900 négyzetméter alapterületű, 6 méter magas csarnok a tsz saját kivitelezésében készült a régi. elavult műhelyek szomszédságában. A kivitelezési mun­kákból a gazdaság építőbrigádja mellett alaposan kivették részüket az autójavító dolgozói is. Sok szabadidejüket áldoz­ták fel azért, hogy ilyen modern, kulturált munkahelyet teremtsenek maguknak. ' A műhely berendezése, amelyet most szerelnek be, megfe­lel a mai követelményeknek. Márciustól, ha végül minden a helyére kerül, az új autószervizben a gyorsszerviz és a teljes átvizsgálás mellett megvalósíthatják az autóbuszok, teherau­tók zárt technológiás vizsgáztatását is. G. B. Afgán ellenkormány? Az afganisztáni kormány ellen harcoló felkelők vasárnap bejelentették, hogy ellenkormányt alakítanak Afganisztán­ban még a szovjet csapatok kivonása előtt. A hét pártból álló koalíció a pakisztáni Pesavarban jelentette be ezt a szándé­kát. A lázadók közleménye elutasította a kommunisták részvé­telét az ellenzéki kormányban, és pártütésre szólították fel az Afganisztánban élő muzulmánokat, beleértve a kubai kormány mohamedán tagjait is. Arra hívta fel őket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a mud/sahedinek (a fegyveres felke­lők) legközelebbi parancsnokával. Ezek egyfajta személyi igazolványt adnának, mentességet garantálva a szovjet csa­patok kivonulása utáni időkre azoknak, akik most az ellen­állók mellé állnak. Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja vasárnap Kabulban Abdul Vakil külügyminiszterrel tárgyalt az afganisztáni helyzet alakulásáról és a közelgő genfi afgán —pakisztáni megbeszélések előkészítéséről. Cordovez a múlt héten Iszlámábádban hasonló jellegű tárgyalásokat folyta­tott a pakisztáni vezetőkkel. BÁCS-KISKUN MEGYEI SZAKEMBEREK A SZERZŐK KÖZÖTT A mezőgazdasági könyyjionap megnyitója Kiskunmajsán • A megnyitó színhelyén 20 új kiadású mezőgazdasági szak- könyv között válogathattak az érdeklődők. Az év eleje a mezőgazdasági üzemek számára a zárszám­adások, a felkészülés, az erőgyűjtés időszaka. Hagyomány már, hogy ilyenkor rendezik meg a mezőgazdasági könyvhó­napot. Idén tegnap délután Kiskunmajsán, a művelődési házban tartották a mezőgazdasági könyvhónap megyei meg­nyitóját. Elöljáróban Somogyi László, az MSZMP kiskunmajsai bi­zottsága első titkára köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, majd dr. Gál Gyula, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott megnyitó beszédet. Mint mondotta: immár 31 éve ren­dezik meg hazánkban a mezőgazdasági könyvhónapot, amely az idők során a mezőgazdasági szakirodalom seregszemléjévé vált. Fémjelzi ezt a tényt, hogy az eltelt három évtized alatt 11 ezer szakkönyv jelent meg, összesen 49 millió példányban. Idén Kiskunmajsa városi jogú nagyközség adott otthont a könyvhónap Bacs-Kiskun megyei megnyitójának. E táj lakói évszázadokon át dacoltak a természettel: szőlővel tele­pítették be a szélfútta homokot, amely az itt élő 13 ezer lakos többségének ma is biztos megélhetést nyújt. A két helybeli termelőszövetkezet, a Jonathán és a Petőfi Tsz a kedvezőtlen adottságok ellenére eredményesen dolgo­zik. Ezután dr. Gál Gyula hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasá­gi termelés fejlődésének egyik alapfeltétele a közgazdasági környezet, a tudomány, a műszaki fejlődés és a szakértelem egysége. Ezt szolgálják a most megjelenő szakkönyvek is. Ebben az évben — az előzőknél kevesebbet — ötven művet jelentettek meg a különböző kiadók. Az osztályvezető ezek sorából egyebek között felhívta a figyelmet a „Zöldség­különlegességek” című könyvre, dr. Balázs Sándor, dr. Filius István és dr. Hodossi Sándor munkájára. Mint mondotta, a szerzők ebben részletesen ismertetik a zöldségkülonlegessé- gek hazai hasznosításával kapcsolatos legújabb vizsgálataik eredményeit. A megnyitó beszéd után dr. Székács Anna, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője tartott előadást könyve, „Mező- gazdasági kistermelők adózása” témájával kapcsolatban: Az eseményt a művelődési ház előcsarnokában könyvkiállítás és könyvvásár, valamint a helybéli Jonathán Tsz és a Kiskun- halasi Állami Gazdaság termékeiből rendezett kiállítás tette színesebbé. „ „ KUNSZENTMIKLÓSI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET: Gyors igazodás • Tavaly még az utolsó két hónapra is vállaltak soron kívü­li munkát. (Nagy Miklós felvétele.) Szokták mondani: könnyű a kicsi termelőszervezeteknek, hiszen a na­gyoknál rugalmasabban tudnak alkal­mazkodni a piaci igényekhez. A Kun- szentmiklósi Háziipari Szövetkezet számára is előnyös, hogy kisebb tételű megrendelést vállalhatnak — ilyenre nagy a kereslet —, de az is, hogy a bürokrácia hosszú útját nem kell végig­járniuk. Volt rá eset, hogy a kereske­delmi partner telefonon beszélte meg Horváth Lászlónéval, a szövetkezet el­nökével, hogy soron kívül készítsenek el bizonyos mennyiségű terméket. Ez megtörtént, mire a „hivatalos” megren­delés is megérkezett. Más kérdés, hogy az a sokszor di­csért alkalmazkodás mekkora terheket ró a szövetkezetiekre. Tavaly például a korábbiaknál -is kevesebb kötött nad­rágra kaptak megrendelést, pedig ezt a hosszú ideig kelendő terméküket gyor­san, gyakorlottan, tehát viszonylag könnyen el tudták készíteni az asszo­nyok. Helyette a konfekcióipari terme­lésüket növelték, ami viszont sokkal komplikáltabb volt, mivel a divatnak megfelelő fazont nekik kellett megter­vezniük, a kelmét az átlagosnál jobb minőségben elkészíteniök. Verseny van a piacon, azé a pálya, aki a legjobb árut kínálja. A termékváltás nemcsak na­gyobb figyelmet, több ügyességet, ha­nem szorosabb munkatempót is köve­telt az asszonyoktól. Ezt fokozta a megrendelések szokat­lan mértékű növekedése a múlt eszten­dőben. A második félévre már eredeti­leg is több gyermekruházati cikket kér­tek tőlük a kereskedelmi cégek, mint amennyire számítottak. Októberre, no­vemberre mégis újabb tételre alkudtak a szövetkezetiekkel. Ennek oka az volt, hogy az áremelés bejelentése után min­den eddiginél nagyobb volt a gyermek- ruházati cikkek iránti kereslet. Novem­ber közepére a kunszentmiklósiak tel­jesítették az éves tervet, ám változatlan tempóban folytatták a munkát, az újabb igények kielégítésére. Nemcsak a plusz bevételért, hanem azért is, hogy megtartsák előnyös piaci pozíciójukat. Bebizonyították megrendelőiknek, hogy rájuk számíthatnak. Mégis, emellett újabb soron kívüli munkát vállaltak. Maguk keresték erre a lehetőséget, mivel úgy kalkuláltak: a gyermekruhák iránti kereslet visszaesik januártól. A kiesett árbevételt pótolni, a munka folyamatosságát erre az esz­tendőre is biztosítani kell a szövetke­zetben. Ezért a Budapesti Sapka, Ka­lap Ipari Szövetkezetnek honvédelmi sapkak készítésébe kezdtek a múlt év utolsó hónapjában. Ezt már csak úgy győzték, hogy a gyermekruhák, -nad­rágok varrását teljes egészében a bedol­gozókra bízták, a közös műhelyben pe­dig nekigyűrkőztek a számukra merő­ben új munkának. A sapkavarrást előbb meg kellett tanulniok. Ezzel együtt is teljesítették vállalásukat. Konfekcióipari tevékenységük hoz­za árbevételük döntő hányadát, a leg­nyereségesebb termékeik viszont a figu­rális illatosító — amit a Skála-Coop- nak készítenek —, a műszaki berende­zésekhez gyártott levegőszűrő és a váll- tömés. Biztos piacuk van ezeknek az apróságoknak, de biztonsággal számít­hatnak a Kecskeméti Ezermester Kisszövetkezet megrendelésére is, ami­nek értelmében vegyifülkéhez alkatré­szeket gyártanak. Ä kunszentmiklósi szövetkezet vasipari részlegében mind­össze négyen dolgoznak, de négymillió forinttal gyarapították tavaly az összes árbevételt. Horváth Lászlóné, a szövetkezet el­nöke elmondta: az eddigieknél is nehe­zebb körülmények között kezdték az 1988. évet. Ilyenkor, év elején az alap­anyagot forgalmazók raktárai egyéb­ként is majdnem üresek, most viszont az átárazás miatt a szokásosnál is nehe­zebb tűhöz, cérnához stb. jutni. A szö­vetkezet két hónapig tud dolgozni a tartalékaiból. Sokkal nagyobb gondot jelent számukra a bruttósítás. A varro- dások ugyanis darabbérben dolgoz­nak, a bérek felszorzása megváltoztatja a jövedelemviszonyokat, így új norma- rendszert kell kidolgozniok. Ugyanak­kor a termelői ár 10 százalékos csökke­nése miatt, azonos árbevételért többet kell dolgozniok, mint tavaly. A vásárlóerő gyengülése, valamint a gyermekruhák iránti csökkenő kereslet miatt kevesebb megrendelésre számíta­nak. Tavydy a tervezett 36 millió helyett 38.5 millió forint volt az árbevételük, 7.5 millió a nyereségük. Erre az eszten­dőre nem terveznek ennél többet. A. M. BÁJÁN PERCEK ALATT MEGVETTÉK A ZOKNIKAT, KECSKEMÉTEN ZSÚFOLTSÁG, KALOCSÁN GYÉREBB FORGALOM A téli vásár első napján A féli vásár első napja az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időben, ám annál nagyobb forgalommal telt el a legtöbb helyen. A már-már melengetőén napfényes február 1-jén élénk keresletnek lehettünk tanúi. tebruar 1-jen élénk keresletnek lehettünk A bajai Duna Divatáruházban jócs­kán volt mit csomagolni tegnap. Míg a tavalyi vásár nyitó napján zárásig 210 ezer, hétfőn délig már 140 ezer forint értékű ruhaneműt szolgáltak ki az el­adók. Felkészülten a többi közt 500 férfiinggel, 400 pizsamával, NDK-beli velúr hálóingekkel, szabadidőruhák­kal, férfipólókkal, sapkákkal és még számos, olcsóbban kapható termékkel — várták a vásárlókat. Délre megérke­zett az áruházba 300 import zokni is. Szinte percek alatt vevőre találtak, pá­ronként 25 forintos árért. Mint Hor­váth Józsefné igazgató elmondta: az idei vásárban, az engedménnyel értéke- - sített öltözékek mellett, az egyébként is olcsóbb ruhaneműket szintén megta­lálhatják a látogatók. Kiskunmajsán az áfész áruházának délelőtti forgalma alacsony volt. Itt 600 ezer forint értékű a harminc százalék kedvezménnyel árusított különböző felsőruha, méter- és kötöttáru, felnőtt és gyermekruházati termék. Fél órával a nyitás után százan válo­gattak a kecskeméti Pajtás Kisáruház árengedményes gyermekholmijaiból. Egymillió-háromszáznegyvenezer fo­rintnak megfelelő öltönyt, kabátot s ennek az értéknek körülbelül egyhar- madát kitevő kötött- és divatárut hoz­tak olcsóbban forgalomba. Szép számmal megfordultak az el­költözött rövidárubolt helyére települt (Folytatás a 2. oldaton) Gazdálkodik a tanács A tanácsoknak folyósított költ­ségvetési támogatás az idén tovább csökken, ami aggodalmat és keserű­séget vált ki a helyi közigazgatás képviselőiből. Ennek hangot adtak az Országgyűlést előkészítő bizott­sági üléseken, s magában a tisztelt Házban is. Am ami nincs, abból nem lehet adni. Medgyessy Péter immár miniszterelnök-helyettesként is csak azt mondhatta: a kormányzat bizto­sítani kívánja, hogy a tanácsok előre számolhassanak működésük pénz­ügyi feltételeivel. Figyeljünk a szóra: feltételeivel. Ami nem magát a pénzösszeget je­lenti, hanem a bevételek forrásainak meghatározását, a bevételek gyara­pításának módját. Ma már tudjuk, hogy a tanácsi pénzeszközök egyik növekvő fontos­ságú hányadát a személyi jövedelem- adók alkotják. Ezek a kormány szándéka szerint már 1989-től köz­vetlenül a területi tanács kasszájába folynak be. Ez — mondotta Med­gyessy Péter — növeli a tanácsok érdekeltségét az adó következetes behajtásában. De érdekeltté teszi őket abban is, hogy a maguk eszkö­zeivel növeljék a helyi lakosság adó­fizető képességét. Ehhez persze új­fajta gondolkodásmódnak kell ki­alakulnia. Nemcsak azt kell nézni, hogyan jvítja egy-egy fejlesztés a he­lyi lakosság közérzetét, esetleg hogy mennyire növeli a község vagy város presztízsét, hanem azt is, sőt elsősor­ban azt, hogy ez hosszabb távon mi­lyen eredményeket hozhat a jövede­lemtermelő képességben. Megfontolásra érdemes például, vajon egy-egy tanácsi tulajdonban álló telekingatlanon gépkocsiparko­lót célszerű-e létesíteni, vagy inkább üzletházat. Azt is fontolóra lehet majd venni, vajon a használatba adott műhely, telekingatlan egyszeri dija hoz-e többet a konyhára (miközben az esetleg túlméretezett összeg rontja az új vállalkozás induló esélyeit), vagy az a jövedelemadó, amit a sike­res új vállalkozó hosszú távon fizet majd. Vállalkozóvá válhat maga a ta­nács is (van már rá példa!) például üzemtulajdonosként. A helybeliek ellátásáról gondoskodó üzem is lehet nyereséges, azaz nem támogatásra szoruló, hanem adót fizető, a bevéte­leket gyarapító. Ahol sikerül saját erőből gazdasá­gi pezsgést beindítani, oda a jövőben föltehetöleg magas pártfogók nélkül is több pénz kerül. Nem feltétlenül a költségvetésből — bár az sem elíté­lendő rossz egy teljesítményorientált gazdaságban! —, hanem például a pénz in tézetekből. Akik viszont továbbra is csak a felső szervek támogatására várnak, könnyen hoppon maradhatnak. És a közvélemény átalakulásával még csak sajnálkozni se nagyon fognak rajtuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom