Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

1988. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A KISZ KB LAKÁSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Kezdődik a vita Néhány nap múlva az ifjúsági szö­vetség különböző szintű szervezeteiben megkezdődik a KISZ KB lakáspoliti­kai koncepciójának vitája — a testület egy héttel ezelőtt fogadta el a lakásgaz­dálkodás és intézményrendszere átfogó korszerűsítésére vonatkozó és most a KISZ-tagság körében megvitatásra bo­csátott javaslattervezetét. A gyorsaság nem-véletlen: a KISZ Központi Bizott­sága a tagság legszélesebb körének vé­leményére, elképzeléseire alapozva dol­gozza ki végleges koncepcióját, hiszen ennek alapján képviselheti érdemben áz ifjúság érdekeit a lakásgazdálkodás átfogó reformjának kidolgozásakor. Az alapoknál kezdve Az ifjúsági szövetség koncepció­tervezetét kidolgozó munkacsoport ab­ból indult ki, hogy ma már nem elegen­dő a jelenlegi lakásgazdálkodási rend­szer, illetve egyes elemeinek a tovább­fejlesztése, a lakásépítés, -elosztás és -támogatás eddigi elveit és gyakorlatát alapjaiban kell megváltoztatni. Mun­kája során szem előtt tartotta, hogy a lakásgazdálkodás átfogó korszerűsíté­se hosszú távú cél, nem valósítható meg máról holnapra. így szükség lesz az átmeneti időszakban végrehajtható fel-" adatok kimunkálására is. A munka- csoport tisztában volt azzal is, hogy nincs külön ifjúsági lakáspolitika, csak olyan lakásgazdálkodás van, amely sa­ját rendszerén belül kezeli a fiatalok lakásgondjainak megoldását. Éppen ezért úgy dolgozták ki a tervezetet, hogy az nem ígér az ifjúságnak külön­leges, kivételezett helyzetet. Csak any- nyit, hogy az eddigieknél könnyebben, az időt és az árat tekintve kiszámítha- tóbban juthatnak lakáshoz; lakástulaj­donosként azonban már nekik is vállal­niuk kell a magasabb törlesztési terhe­ket. Mindezeknek megfelelően a KISZ KB új és komplex lakáspolitikai kon­cepciója tartalmazza a támogatáspoli­tika egységes elveire és eszközeire, a bérlakásrendszer megújítására, a la­kásépítés pénzügyi rendszerére és a la- káskínálat bővítésének lehetőségeire vonatkozó javaslatokat. A KISZ el­gondolásainak megvalósítása nem igé­nyel az államkasszától többet, mint ed­dig, hanem a ma meglévő források ész­szerű felhasználásával, átcsoportosítá­sával — hosszú távon — önfinanszíro­zóvá kívánja tenni a lakásgazdálko­dást. Lényege: elismeri a lakást mint speciális árut; a támogatási rendszert úgy változtatja meg, hogy az állam az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben a lakások bérlőit, építtetőit támogassa; a lakáspiacon azonos szereplőként is­meri el a vállalatot, a vállalkozót és a magánszemélyt. Egységes elvek A tervezet mind a lakásbérlők, mind a személyi tulajdonú otthonokban la­kók számára egységes elvek szerint, azonos mértékben biztosít támogatást. A kedvezmény a tulajdonoshoz, illetve a bérlőhöz kapcsolódik, a család min­denkori jövedelmi helyzetéhez igazod­va, a lakóhelytől és a lakásformától függetlenül, az együttlakók számát is figyelembe véve. A jogosultságot — a javaslat szerint — ezek alapján kellene megítélni. Emellett fennmaradna az egyösszegű, a gyermekek számától füg­gő szociálpolitikai kedvezmény. Az új bérlakásrendszerben a koncep­ció szerint az állami bérlakás szociális jellege megszűnik, tehát mindenki bé­relhet lakást, akár államit is, de támo­gatást csak az arra rászorulók kapnak. Itt léphet életbe a javasolt lakásbérlői támogatás a lakbérkiegészítés helyett. Ebben az albérletben és magánbérlet­ben lakók is részesülhetnének. Az álla­mi bérlakások teljes számban a taná­csok tulajdonába kerülnének, viszont a vállalatok, az intézmények, a szövetke­zetek és magánszemélyek is építhetnek bérlakásokat, s ehhez vállalkozóként hitelt is felvehetnek. Mindehhez szük­ségesnek tartja a tervezet a bérlakáspi­ac állami szabályozását, amely ennek alapján még kidolgozásra vár. • • > Ösztönözve a takarékosságot A lakásépítés új pénzügyi rendszere — a javaslat szerint — különös figyel­met fordít az előtakarékosságra, a megtakarítások ösztönzésére, a hitel­kamatok egységesítésére és ezzel pár­huzamosan a hitelképesség biztosításá­ra. Ebben a finanszírozási rendszerben a kedvezményes állami kölcsön és a bankhitel a két legfontosabb hitelfor­ma. A kedvezményes állami kölcsönt csak egyszer lehet igénybe venni és megszűnik az átvállalás lehetősége. A bankhitelnél nincs kedvezmény, vi­szont meghatározott részéhez igénybe vehető lenne a törlesztési támogatás. Az előtakarékossági követelmény telje­sítésével lehetőséget adnának a bérek, illetve a lakásárak növekedése közötti eltérés ellentételezésére. Már az eddigi javaslatok megvalósí­tása is bővítené a lakáskínálatot. Emel­lett a KISZ elgondolásai szorgalmaz­zák a lakásépítési monopóliumok de­centralizálását, az ilyen jellegű kisvál­lalkozások gyarapítását — így a piaci versenyhelyzet kialakítását—, továbbá a termelés műszaki, technológiai, szer­vezeti, szabályozási és irányítási feltéte­leinek korszerűsítését. NYUGDÍJASOK figyelmébe Az idős emberek adózásáról Az adóreformmal kapcsolatban sok a bizonytalanság a nyugdíjasok köré­ben. Ezek csökkentése érdekében soro­zatunkban összefoglaljuk a legfonto­sabb tudnivalókat. Részletesebb felvi­lágosítást az érdekeltek a Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőségen kaphatnak. Ennek osztályvezetőjével, dr. Fonyódi Lajosnéval beszélgettünk: — Mi a nyugdíjakra vonatkozó álta­lános adószabály lényege? — Nem kell adót fizetni a nyugdíj teljes összege után, valamint a nyugdíj és az emellett szerzett egyéb jövedelem után sem, ha ezek együttesen nem ha­ladják meg a 96 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozókat is megil­leti — az aktív dolgozókkal azonos feltételekkel — a havi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény. Eszerint tel­jes évi foglalkoztatás esetében gyakor­latilag 108 ezer forintig adómentes a bruttó keresetük. — Tehát azok a nyugdíjasok, akik­nek más jövedelmük nincs, nem is kerül­nek kapcsolatba az adóhatósággal? — így van, hiszen az adóbevallásuk is szükségtelen. — Más esetekben mi az adó kiszámí­tásának a módja? — A nyugdíjat és az emellett szer­zett, egyébként adóköteles jövedelme­ket össze kell adni. Az így kiszámított összegre vonatkozó adót pedig csök­kenteni kell a 96 ezer forint kedvez­ményre jutó adóval, s csak a különbsé­get szükséges bevallani és fizetni. — Milyen jövedelmeket kell össze­vonni a nyugdíjjal? — A munkaviszonyból, az egyes szellemi tevékenységekből, a mezőgaz­dasági kistermelésből származó jöve­delmet — ez utóbbit csak akkor, ha a belőle eredő éves árbevétel az 500 ezer forintot meghaladja —, továbbá a vál­lalkozásból, az ingóságok és ingatla­nok értékesítéséből, a bérbeadásból, valamint más jogviszonyból keletkező kétezer forint feletti jövedelmet. — Vannak azonban olyan bevételek, amelyek összevonás nélkül, önmaguk­ban, önállóan adókötelesek. — Igen, ilyenkor a végleges adót — általában 20 százalékot — attól a A nyugdíj összege 5800,— Ft/hóx 12 Munkaviszonyból kereset (3600,— Ft/ hó x 12) —12 000,— Ft alkalmazotti kedvezmény Garázs bérbeadásából (800,— Ft/ hó x 12/ x 70%) ez esetben ennyi tekin­tendő jövedelemnek Összesen: Adókedvezmény nyugdíjastól is levonják, aki egyébként jövedelme szerint adómentes lenne. Ezek például az egyes kis összegű, két­ezer forint alatti kifizetésekből, a taka­rékbetétből és értékpapírokból, vala­mint a külföldről származó jövedel­mek. Kérésünkre dr. Fonyódi Lajosné két táblázatot bocsátott rendelkezésünkre. Belőlük kitűnik, hogy miként kell az adót kiszámítani, ha a nyugdíjas egyéb jövedelemmel is rendelkezik: Jövedelem Adó 69 600 Ft 31 200,— Ft 6720,— Ft 107 520,— Ft —96 000,— Ft 14 656,— Ft 11 200,— Ft A fizetendő éves adó összege: II. A befizetendő éves jövedelemadó: 3456,— Ft A nyugdíj éves összege 9200,— Ft/hó x 12 110 400,— Ft Kisipari tevékenységből származó jö­vedelem _______45 000,— Ft_________________ Ö sszesen: 155 400,— Ft 31 006,— Ft Adókedvezmény (a nyugdíj összege)________110 400,— Ft_______15 520,— Ft 1 5 486,— Ft A nyugdíjasok adózásával foglalkozó következő cikkünkben az adóelőleg-fizetési kötelezettségről és arról írunk, hogy az ismertetett különféle szabályok az idős emberek egyes csoportjaira miként vonatkoznak. Vitaszek Zoltán SZOMBATI LEVÉL: Az aranyborjú szíve Bizonyára a hivatásomból eredő tulajdonság, hogy gyakran elgon­dolkodom, milyen gazdagon válto­zatos, ugyanakkor jelentéseiben nemegyszer ellentmondásos a ma­gyar nyelv. Természetesen tisztá­ban vagyok azzal, hogy e tulajdon­ságára előttem mások is ráéreztek, tehát nem mondok eredeti megálla­pítást. Nem is azért említem, mint­ha valamiféle elsőségre áhítoznék, hanem, hogy „elővezessem” a té­mát. Ha valakire például azt mond­juk, hogy aranyszíve van, akkor az egyértelműen jó ember, nemes lel­kületű, másokon mindig segíteni kész, megértő. Az aranykezű egyen­lő az ügyessel, a ház körül mindent megjavítani képes, tehát aranyat érő emberrel. De számos példát le­het még említeni az aranyszájú pa­poktól az aranylábú labdarúgóig. Viszont, ha úgy jellemeznek vala­kit, mint aki aranyért a lelkét is eladná az ördögnek, az már egyér­telműen elítélő meghatározást je­lent. Vagyis az arany mindennél többet ér, de a legnagyobb kincs mégis a lélek (becsület, tisztesség, szeretet), amit még aranyért eladni is becstelen vásár. Könyvtárakat töltene meg az a sok kötet, amelyet az aranyról, a megszerzéséért, majd visszaszerzéséért folytatott öldöklő csatákról, örvényes cselszövések­ről, komikus és tragikus esetekről írtak a történelem során, kezdve a Bibliától egészen napjainkig. Már Mózes dühbe gurult, ami­kor lejött a Sión hegyéről s azt látta, hogy népe — megunván a várako­zást — egy aranyborjút körülvéve, azt imádja. Most ne gondolkoz­zunk azon, honnan volt a pusztá­ban bujdosó, hazát kereső népnek aranya, s a borjú valóban borjú volt-e vagy bika — lényeg, hogy az aranyborjú az idők folyamán szim­bólummá vált. Imádóit ma a pénz imádóinak, az atomkor Harpagon- jainak nevezzük. Olyan emberek, akik nemhogy a lelkűket, de ezzel együtt — hogy bibliai szóhasználattal éljek 1— üdvösségüket is eladják az aranyért, a pénzért. Minden a pénz, a sok pénz, a még több pénz és megint csak a pénz. Mert a pénzért bármit megkaphat — úgy gondolja. Sajnos napjainkban mintha túl so­kan táncolnának a szimbolikus arany­borjú, a pénz körül. Túlzott már ez az imádat, amely abba az irányba „fejlő­dik”, hogy a becsületet is átszámítjuk pénzre s visszakanyarodik a történelem oda, amikor a gazdag ember csakis ab­szolút becsületes lehetett, a szegény pe­dig kizárólag tolvaj, hazug, csaló — vagyis becstelen. Mert az igazságot is meg lehetett vásárolni. Azé lett, aki többet adott érte. Pedig vannak, kell, hogy legyenek megfizethetetlen emberi értékek, tulaj­donságok. Ezen még megtalálhatók, kitapinthatok, apró jelekben találkozni lehet velük, de félek, hogy nem csal az érzésem, ha úgy vélem, egyre ritkulnak ezek a találkozások. Mintha szégyellni való volna a barátság, hazaszeretet, az őszinteség, a becsület, a gerincesség, sőt a szerelem is. Az új és új nemzedék neveléséről fokozatosan kiszorult a lé­lekre, az emberi értékre való odafigye­lés. Én még egyházi iskolában kezdtem a tanulást valamikor. Ma is emlékszem a tábla fölötti mondatra: Az ember: be­csület és munka. Aztán, már az államo­sított, de még mindig általános iskolá­ban ezt írták a kép alá: Tanulni, tanulni, tanulni. Később, középiskolában a cí­mer alatt félkörben ezt olvashattuk: Hass, alkoss, gyarapíts. Az egyetem elő­adótermében, magasan a professzor fe­je fölött már ez a semmire nem mozgósí­tó, gondolkodásra, cselekvésre nem ser­kentőjelmondat állt: Alkotmánya van a népnek. Azt, hogy máshol, más termek­ben, kultúrházakban milyen jelmonda­tok voltak, sokan ismerik. Mindezt csak azért vázoltam, hogy érzékeltes­sem: fokozatosan kiszorult az iskolák­ból az erkölcsi, az etikai nevelés. Tu­dom, sok pedagógus most rosszallóan csóválja a fejét és megjegyzi, hogy már megint őket piszkálják. Nem erről van szó. A tanító, a tanár, a professzor tantervi köteles­séget teljesít elsősorban. Előírások­nak kell, hogy megfeleljen, s ha azok nem adnak időt, alkalmat az ember nevelésére, akkor marad a „gyerekanyag” az egyik oldalon, a „tanerő” a másik oldalon. Lenne még a család, ha tényleg lenne. De sajnos egyre inkább úgy néz ki, hogy a családok legtöbbje inkább néz ki gazdasági vállalkozásnak, mintsem érzelmi kötődéssel létre­jött és szeretetben együttmaradt közösségnek. Második és harmadik műszakokkal, nulladik órákkal, részletekkel terhelten tülekednek az emberek abba az irányba, amerre az aranyborjút imádók szektája ta­lálható. Az aranyborjúnak pedig nincs szíve, vagy ha van is, aranyszív. De korántsem abban az értelemben, ahogyan ezt a magyar nyelv értel­mezi, hanem úgy, hogy fémből van, tehát rideg, érzéketlen, sőt könyör­telen. Csak azt engedi magáhpz kö­zel, aki hozzá hasonló, vagy képes hasonlóvá válni. Nagyon kevesen vannak, akik derűs lélekkel veszik tudomásul, hogy nem születtek mil­liomosnak s nem keseregnek közép­szerű állapotuk miatt. A nagy francia író, Balzac egy éjszaka arra ébredt, hogy a lakásá­ban betörő van, aki halványan vilá­gító zseblámpával a szobában nyil­ván pénzt, aranyat, ékszert kere­sett. Amikor Balzac felismerte a helyzetet, elkezdett hangosan ne­vetni. A betörő érthetően megzava­rodott, majd dühösen ráförmedt a ház urára, hogy mit nevet. — Azon derülök, hogy milyen szerencsétlen maga. Éjszaka akar itt pénzt találni, ahol én fényes nap­pal sem bírok felkutatni egyetlen fillért sem mondta az író és ismét jóízűt nevetelt. TERVEK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN Jobb takarmány9 jobb fajták A sertéstenyésztésben, -tartásban az ' idén a minőség javítása a legfontosabb feladat; az állomány a tervek szerint hozzávetőleg a tavalyihoz hasonló nagyságú lesz ebben az esztendőben. A MÉM szakemberei szerint a mező- gazdasági nagyüzemek és a kisterme­lők elegendő árut biztosítanak majd a belföldi ellátáshoz, és várhatóan sike­rül kielégíteni az exportigényeket is. A termelői jövedelmezőséget javítja, hogy a vágósertés felvásárlási ára 1988- ban kilogrammonként átlagosan 1 fo­rinttal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben javul a jövedelmezőség azo­kon a telepeken, illetve az olyan kister­melői portákon, ahol jó minőségű álla­tokat tartanak, ezek ugyanis előnyö­sebben értékesíthetők. Az idén egyéb­ként a felvásárlásnál garantált árat al­kalmaznak. Már ismertek az állatszámlálás el­múlt év végi adatai. Ezek arról tanús­kodnak, hogy tavaly mintegy 5-6 szá­zalékkal csökkent a sertések száma. Mindenekelőtt a kistermelők fordítot­tak hátat — vélhetően csak átmenetileg — ennek az ágazatnak. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a levá­gott állatokat a maguk számára hasz­nálják fel — különösen sok téli disznó­tort tartottak az elmúlt hetekben, hó' napokban —, s ez végül is azt jelenti: egyes vidéki körzetekben az állami és szövetkezeti kereskedelemben mérsék­lődnek a lakossági vásárlások. Vissza­esés következett be a kocaállomány­ban, ám nem olyan nagy mértékű az anyaállománytól való szabadulás, mint az elmúlt években volt, az év végén. A mezőgazdasági nagyüzemek vár­hatóan némileg fokozzák majd a tele­pek árukibocsátását ebben az esztendő­ben. A kistermelők számára a húsipari vállalatok és az erre kijelölt intézmé­nyek kitűnő minőségű anyaállatok át­vételét teszik lehetővé. A vemheskoca- süldő-kihelyezési akció keretében 1988- ban 80-100 ezer sertést adnak át a kis­termelőknek. Az állatok kivétel nélküj jó képességű, magas genetikai értékű ál­lományból származnak, így maguk is örökítik tulajdonságaikat. A miniszté­rium szakemberei szerint a nagyüze­mekben tartott valamennyi fajtahibrid, illetve keresztezett tenyészsertés alkal­mas kistermelői tartásra. A fajtaellen­őrző tesztvizsgálatok igazolták, hogy az esetek döntő többségében a „ter­mék” megfelel az első osztályú minősé­gi követelményeknek, ám csak abban az esetben, ha megfelelő a tartástechno­lógia és kielégítő a takarmányozás. Az idén ezen a téren előrelépést terveznek azzal, hogy a takarmányok úgynevezett beltartalmi értékét fokozottabban ellenőrzik, és amennyiben a gyártók vé­tenek az előírások ellen, úgy következe­tesen eljárnak velük szemben. A kiskunhalasi videotéka klubtagokat toboroz A TÁNYÉRFESTŐ * (Tudósítónktól) A január 12-ei lap­számunkban arról számoltunk be, hogy Kecskemét, Baja és Tiszakécske után Kalocsán megnyílt a megye ne­gyedik videotékája. Az alábbi tudósí­tásból kiderül, hogy nem volt teljes a videotékás helynévlista. Kiskunhalason, a Fáklya filmszín­házban a napokban csendesen „ünne­pelték” a halasi videotéka megalakulá­sának egyéves évfordulóját. Rácz László üzemvezető elmondta, hogy a megyei moziüzemi vállalat se­gítségével múlt év februárjában szer­vezték meg a városban a videokazetták kölcsönzését, valamint a szűkebb kör­ben történő vetítéseket. A mozi e célra kialakított helyiségé­ben hétköznapokon 15 és 18 óra között fogadják a videósokat. A Mokép kata­lógusában szereplő mintegy ötven film­mel állnak az érdeklődők rendelkezésé­re. A filmeket havonta „frissítik”, cse­rélik. A választékból gyermekek és fel­nőttek egyaránt megtalálják a kedvük­re valót. Bevezették — évi kétszáz fo­rint befizetéssel — a klubtagságot is. Az igazolvánnyal rendelkezők kedvez­ménnyel kölcsönözhetik a kazettákat. Rövid idő alatt harminc klubtagot je­gyeztek. Több-kevesebb rendszeresség­gel mintegy százötven videokedvelő lá­togatja a kölcsönzőt. Összefogva a mű­velődési intézményekkel, bérletes vetí­téseket is rendeztek. Mivel a megyei vállalatnak már van nagy kivetítő vász­na, keresik a lehetőséget, hogy azt ho­gyan tudnák Kiskunhalason is haszno­sítani. Ezért beneveztek az ezzel kap­csolatos megyei pályázatra. Újabb „vevőkre” számítanak az idén is,-annak ellenére, hogy a forgalmi adó miatt növekedtek a kölcsönzési díjak. Horváth Róbert * * * * A változatos műfajú * * t videofilmek t * * * legfrissebb választékával * * várjuk az érdeklődőket: * * . . * * a kecskeméti, bajai, * * kalocsai, kiskunhalasi és J * tiszakécskei * * VIDEOTÉKÁNKBA * * 333 2 * ? ********************** VÁROSFÖLDÖN Mezőgazdasági kisgépkiállítás A városföldi klubkönyvtárban február 22-étől 28-áig mezőgazdasági kisgépki­állítás lesz, melyre bárki benevezhet, aki nem üzemi előállítású, kereskedelemben nem forgalmazott, egyéni ötletből házilag kivitelezett, a mezőgazdaság bármely ágában használható segédeszközzel, berendezéssel rendelkezik, illetve ilyet készí­tett. Nevezni lehet kereskedelmi forgalomból származó, de házilag átalakított, módosított eszközzel is, valamint újszerű termelési technológia leírásával és doku­mentálásával. Tehát pályázni lehet a berendezések, munkaeszközök legszélesebb skálájával: az egyszerű kéziszerszámtól a legbonyolultabbig, talajmegmunkáló, vető, kapáló, termenybegyűjtő, szeletelő, daraboló, feldolgozó, szállító, etető, itató, szaporító, őrző stb. alkalmatossággal. A Parádsasvári Üveggyár üveg­festő szakmun­kásnője, Cserháti Józsefné — Ju­hász Julianna — hobbija a tányér­festés. Parádóhu- tai otthonában már csaknem há­rom évtizede festi a különböző tá­nyérokra a palóc motívumokat, a Mátra jellegzetes­ségeit, a vadakat, madarakat, virá­gokat. Több száz szebbnél szebb tá­nyér került ki már a keze alól, ame­lyekkel rokonait, barátait, ismerő­seit ajándékozza meg a jeles napo­kon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom