Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-04 / 29. szám
3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 29. szám Árai 1,80 Ft 1988. február 4., csütörtök A népi ellenőrzés három évtizede Ülést tartott a KNEB Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházában. A népi ellenőrzés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Ballai László, a KNEB elnöke megemlékezett a szervezet három évtizedes eredményeiről, időszerű feladatairól, s köszöntötte a népi ellenőröket, illetve az ülésen részt vevő egykori KNEB-vezetőket. A társadalom széles rétegeinek részvételével működő szervezet életre hívásának körülményeit felelevenítve Ballai László hangsúlyozta: az 1958. február 3-án megalakult első Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1956 után kibontakozó társadalmi és politikai megújulási folyamat részese volt. Az ország társadalmi-gazdasági-politikai konszolidációjából részt vállaló népi ellenőrzés kezdetben a gazdálkodói, a munkavállalói fegyelem megszilárdítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a termelés jobb megszervezésére, a bürokrácia megfékezésére, a különféle visszaélések leleplezésére összpontosította figyelmét. A gyors stabilizációt követően a vizsgálati tematika szélesedett, gazdagodott. Mindinkább a több ágazatot érintő gazdaságpolitikai vizsgálatok, illetve a lakosság anyagi, szocális, kulturális, egészségügyi ellátását felmérő ellenőrzések kerültek előtérbe. Emellett a népi ellenőrzés megalakulása óta folyamatosan kiemelt politikai feladatának tekinti a közérdekű bejelentések és panaszok intézését. A lakosság bizalmát jelzi, hogy évente mintegy 12-14 ezer esetben fordulnak a népi ellenőrzés központi és területi szerveihez beadványaikkal. A lakosság jelzéseit vizsgálataik során, tennivalóik meghatározásában is hasznosítják a népi ellenőrök. Az eredmények összegzése mellett Ballai László önkritikusan szólt arról is, hogy a népi ellenőrzésnek a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítania következtetéseinek, javaslatainak, kezdeményezéseinek érvényesítésére, a szükséges intézkedések számonkérésére. Hiszen gyakran előfordul, hogy az utóvizsgálatok, a tájékozódások során a korábban feltárt hiányosságok és a megoldatlan feladatok „visszaköszönnek”. A népi ellenőrzés új törekvései mutatott rá a KNEB elnöke — összhangban vannak azzal az előkészítő munkával, amely az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítését célozza. Ennek során abból a tapasztalatból indulnak ki, hogy az új ellenőrzési formák — így például a törvényességi és a piacfelügyelet — még kiforratlanok; a felügyeleti és a szakhatósági ellenőrzések pedig gyakran párhuzamosak, s nincsenek összehangolva. Ezek a körülmények a népi ellenőrzés tevékenységét is akadályozzák. A hiányosságok megszüntetése érdekében a kormányzati munka átalakításának második lépcsőjében az idén kerül sor az állami ellenőrzési rendszer és annak részeként a népi ellenőrzés feladatainak, szervezetének, módszerének felülvizsgálatára, korszerűsítésére. Az eddigi elemzések, tapasztalatok szerint gyökeres változásra ugyan nincs szükség, ám a szervezet, a módszer, a szemlélet új követelményekhez igazodó formálása elkerülhetetlen. A megemlékezés után a testület megvitatta és elfogadta a családsegítő központok tevékenységéről, továbbá a fogászati ellátás helyzetéről készített vizsgálati jelentést. A testület végezetül jóváhagyta a gyógyszerellátás helyzetéről tervezett vizsgálat programját. • A nyolcgépes gomblyukvarró ke/.elcséhez egy szakember is clcg. Csak exportminőséget gyártanak A Budaprint dunavecsei konfekciógyára 1987-ben 13,8 millió négyzetméter ágyneműt és különböző darabárut — abroszt, szalvétát — gyártott. Árbevétele elérte a 600 millió forintot. Termelésének több mint hatvan százalékát tőkés piacokon adja el Ausztriában, Svédországban, Japánban, az USA-ban, hogy csak néhányat említsünk a legnagyobbak közül. Áz idei tervük is hason» ló célokat tűz ki. A külföldi partnerek — ahogy a szerződéskötések bizonyítják — továbbra is keresik évről évre megújuló termékeiket. A belföldi piacokon is exportminőségű áruval jelentkeznek, minden ágyneműjük, abroszuk egyformán igényes és szép. Az idén úgynevezett „személyre szóló” ágyneműkkel lepik meg a hazai vásárlókat. Hamarosan üzembe helyeznek néhány hímzőgépet és a vevő kívánsága szerinti monogramot varrnak a huzatokra. 9 A csomagolás az egyik legfontosabb művelete az exportra kerülő áruk készítésének • A meglévő terítőgépek mellé az idén vásárolnak, s ezzel jelentősen nő a szabászat termelékenysége. Telekellátás Baj környékén Falvaink népességmegtartó képességének is fontos eleme a lakás. Ezt ismerte fel a megyei tanács, amikor fejlesztési tervében meghatározta, hogy a községi tanácsok az eddiginél hatékonyabban foglalkozzanak az építkezési lehetőségek széles körű biztosításával. Gondoskodjanak a falvakban a telkek választékának megteremtéséről! — így rendelkezik az említett terv. — Milyen a telekellátás a Baja környéki községekben? — Ez iránt érdeklődtünk a tanácselnököknél. Molnár József, Bácsbokod és Bács- borsód: Egységes községrendezési irányelvek alapján 380 építési telket alakítottunk ki az utóbbi időben. Részben elláttuk villannyal és vízzel, részben pedig akkor közművesítjük, ha igény lesz rá. Scheidl Károly, Szeremle: Annak is szívesen adunk telket, aki itt kíván letelepedni. A közművesített házhelyek a falu két végén vannak. Eddig nagyon olcsó volt — 1200 négyzetméter 35 ezer forint —, most talán kissé emelni fogjuk az árat. Tavaly hét család kért építési engedélyt, az idén ugyanennyivel számolunk. Sárossy László, Bátmonostor: A lakáshelyzet lényegesen jobb nálunk, mint a városokban, ha a mennyiséget nézzük, de a közműellátottság tekintetében még el vagyunk maradva. Igaz, hogy az elmúlt évtizedben sokat javult a helyzet. Az új lakások nagy többsége komfortos és jól felszerelt. A településfejlesztési hozzájárulás egyik céljaként jelöljük meg, hogy a József Attila utcában 28 közművesített telket alakítunk ki. Közülük 26 már gazdára talált 75 forintos négyzetméterenkénti áron. A község belterületén már csak a lebontásra váró házak és a foghíjak helyén van építkezési lehetőség. Svraka János, Vvskút: Az idén 15 telket biztosítunk a családi házat építők részére. Úgy tapasztalom, hogy tavaly valamelyest csökkent az építkezési kedv, mert csak 9 ház épült. Remélhető, hogy most, amikor a lakásépítés általános feltételeit tekintve a községek jobb helyzetbe kerültek, többen kérnek telket majd. A kormány ugyanis kiterjesztette a kedvezményeket a falvakban családi házat építtétőkre is. r 7 246 MILLIÁRD FORINT A BETÉTEKBEN Az OTP idei tervei Az Országos Takarékpénztár az elmúlt esztendőt — az előzetes adatok szerint — 246 milliárd forintos betétállománnyal zárta. A lakosság OTP-ben elhelyezett pénze 4,9 milliárd forinttal csökkent ugyan az év folyamán, a 12,2 milliárd forintnyi kamatjóváirás eredményeként azonban a növekmény ösz- szesen 7,3 milliárd forint volt. (A takarékszövetkezetekkel együtt a betétállomány december 31-én 286,6 milliárd forint volt, 11,7 milliárddal több, mint egy évvel korábban, a növekedés teljes egészében a 14,4 milliárd forint kamatjóváhagyásból adódott, enélkül számolva a lakosság nagyobb összeget vett ki a takarékból, mint amennyit új betétként elhelyezett.) A legtöbben a rövidebb időre lekötött betétkönyvekből vették ki pénzüket, a tartós lekötésű — és magasabb kamatozású - betétekhez kevésbé nyúltak. Az OTP jelenleg 700 ezer ifjúsági takarékbetétkönyvet kezel, az átutalási betétszámlák száma is meghaladja a 700 ezret, s ma már mintegy 260 ezren vannak azok az ügyfelek, akik bérüket, illetve nyugdíjukat is átutaltatják a munkahelyről. 3,3 milliárd forinttal növekedett tavaly a személygépkocsi-befizetések összege, jelenleg 220 ezer várakozónak 16,8 milliárd forintja van a takarékban. Megélénkült a kötvényforgalom is: az OTP 6,3 milliárd forint értékű kötvényt adott el, ebből 4,4 milliárd forintnyi a saját kibocsátású értékpapír, a többit megbízás alapján értékesítették. Az elmúlt évben a takarékpénztár 68 milliárd forint hitelt nyújtott a lakosságnak, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, s a hitelállomány jelenleg mintegy 255 milliárd forint. A hitelek több mint 90 százalékát lakásépítésre, illetve -vásárlásra adták. Áruvásárlási hitelt 708 ezer alkalommal kértek az ügyfelek, s a kapott pénzből 9,7 milliárd forint értékű árut vásároltak. Személyi kölcsönt ,460 ezren kértek, 5,5 milliárd forint értékben, ez 25 százalékkal több, mint 1986-ban volt. Nőtt az igény a mezőgazdasági és a vállalkozói hitelek iránt is: 115 ezren 4,3 milliárd forint hitelt kaptak az OTP-től. ; A valutaforgalom tavaly forintban 4,9 milliárdot tett ki, 2,6 milliárd forintért adott el, s 2,3 milliárd forint értékben vásárolt valutát az OTP. Az idén a betétállomány mintegy 5-6 milliárd forintos növekedésére számítanak. Folyamatosan felülvizsgálják a betétkonstrukciókat, s felmérik, hogy milyen új szolgáltatásokra van igénye a lakosságnak. A tavalyinál mérsékeltebb hiteligénnyel számolnak, különösen azért, mert az év elejétől a kamatok megnövekedtek, s kevesebb a lehetőség a kedvezményes hitelfelvételre is. Lakásfelújításra, -korszerűsítésre például a korábbi 100 ezer forint helyett csak 50 ezer forint kérhető kedvezményes kamattal. (Folytatás a 2. oldalon) < A MÉRCE: A VÁSÁRLÓK ÍZLÉSE VIRÁG- ÉS ZÖLDSÉGKERTÉSZEK ORSZÁGOS ADÓFÓRUMA Népművészeti kézimunka, női ruha — külföldre A Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tavaly — egyedül az ország háziipari szövetkezetei között — elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. Most ismét joggal számíthatnak az OKISZ kitüntetésére. Munkájuk, teljesítményük javulását bizonyítja, hogy tavaly a 2-3 százalékos létszámcsökkenés ellenére 5-6 százalékkal növekedett termelésük. Ez pedig nem kis részben tőkés exportjuknak köszönhető. Farkas Ferenc, a szövetkezet elnöke elmagyarázta, hogy a kalocsai népművészeti kézimunkában melyek azok a motívumok, amelyeket nem szabad megváltoztatni. Ä színes helyett hímezhetnek ugyan fehér virágot, de a formának, a motívumok rendszerének megvannak a maga szabályai. Mindez annak kapcsán került szóba, hogy a szövetkezet a népművészeti hagyományos tiszteletben tartása mellett igyekszik a vásárlók igényeit kielégíteni. Nem mindenki szereti a színeset, még kevésbé a tarkát, különösen az estélyi ruhán, blúzon, utcai ruhán. A külföldiek pedig az egyszínű díszítésű kelméket kedvelik. Bár, mint az elnök elmesélte, van példa .ellenkezőjére is. Egyik francia megrendelőjük egy egész tánccsoportot öltöztetett eredeti kalocsai hímzéses ruhába. Miután a fergeteges műsorukat befejezték, táncruháikat magas áron értékesítették, árverésen. • Csomagolás előtt. A szövetkezet termékeinek — a népi kézimunkáknak és a népművészeti díszítésű konfekcióruháknak 20 százaléka kerül megrendelőik közvetítésével tőkés exportra, illetve a belföldi devizaboltokba. A kalocsaiak vigyáznak arra, hogy ez az • Kocsis Sándor- né, raktárvezető a japán megrendelésre készített térítőkkel. arány megmaradjon, hiszen ennek alapján kapnak bérpreferenciát, aminek köszönhetően jövedelemnövelésre van lehetőségük. Tavaly 7 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A személyi jutalom és a prémium elsősorban a minőségi munka függvénye. Az ösztönző bérezési rendszert a bedolgozókra is kiterjesztették: teljesítményük értékének tíz százalékát kapják prémiumként közülük mindazok, akik tőkés exportra dolgoznak. Farkas Ferencnek meggyőződése, hogy termelési eredményeik javulása nem kis részben az ösztönző bérezésnek köszönhető, De nem utolsósorban a céltudatos gazdálkodásnak —, ezt hozzá kell tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy árbevétel-arányos nyereségük nagymértékben növekedett: az 1986. évi 9,7 millió forint helyett 11 millió forint lett az elmúlt esztendőben. Termelési értékük elérte a 70 millió forintot. A. M. Hadilábon állunk a matematikával Csaknem zsúfolásig megtelt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti főiskolai karának nagy előadóterme azon az országos adófórumon, amelyet tegnap a Virág- és Zöldségkertészek Egyesülete tartott. Főiskolai jegyzetek helyett ezúttal naplófőkönyvek, adóügyek felirattal címkézett vaskos dossziék és a Heti Világgazdaság című folyóirat adószabályokról szóló különkiadása került a padokra. Vitaindító előadásában Téglás András, a kertészegyesület elnöke elmondta, hogy a keceli központtal működő országos szervezet 1983 óta széles körű ismeretterjesztéssel és gyakorlati szak- tanácsadással segíti tagjait. Az egyesület 1988. január 1-jétől ellátja a virág- és zöldségkertészek érdekképviseletét, ezért kiemelten fontos feladatának tartja az új adórendszerrel kapcsolatos tájékoztatás megszervezését is. A kertészeti tevékenység speciális gazdálkodási terület, ahol nem alkalmazhatók mereven a jogszabályok. A közvélemény de az adóhatóság is — mégis kitűnő adóalanynak tartja a kertészetet, hiszen könnyen felmérhető a gazdálkodási terület, megállapítható a termés mennyisége. Az adóalap megállapításánál ezért sokan úgy vélik, csak össze kell szorozni az ismert tényezőket. A jogszabályok viszont nem ' veszik figyelembe az időjárásból, az alapanyagok minőségéből és a változó keresletből származó veszteségeket. Sokakban felmerül tehát a kérdés: érdemes-e fejleszteni, szabad-e bizonyos határt túllépni, netán a vállalkozás visszafejlesztésén kell gondolkodni. Az adóreform célja — mondotta Téglás András —, hogy ezekben a kérdésekben közös nevezőre jusson és a termelési kedv csökkenése ne következzen be. Farkas Józsefné, a Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőség munkatársa a különböző adónemek és ezek összefüggéseiből származó adózási kötelezettségekről adott tájékoztatást. Majd ismertette az adóbevallási, befizetési és nyilvántartási kötelezettségekről szóló tudnivalókat. Előadása közben szinte senki sem jegyzetelt, ez azt is jelenthette, hogy a jelenlévők alaposai} felkészültek, de meglehet, túl bonyolultnak tartották az elsajátítandó ismereteket. A szakmai rendezvényen érzékelni lehetett, hogy többen a matematikával is hadilábon állnak. Ez Kurucz Miklósnak, a MÉM szövetkezeti főosztálya vezetőjének előadása közben derült ki, amikor egy számpéldán keresztül bemutatta a vállalkozói adó kiszámításának menetét. Kurucz Miklós tájékoztatója jogszabály-értelmezéssel zárult, amelynek során a jelenlévő előadók és meghívott vendégek között szakmai vita kerekedett. Ez arra utalt, hogy nemcsak a résztvevőknek, hanem az előadóknak is van még mit elsajátítaniuk az adózási ismeretekből. A kertészek országos fóruma ebben kezdeményező szerepet vállalt. K. Á.
