Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

1988. február 26. • PETŐFI NÉPE • 5 ERDEI FERENC TERMELŐSZÖVETKEZET, HARTA: NYERESÉGREKORD Különösen emlékezetes marad 1987 az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet másfél ezres kollek­tívájának, amely ma tartja zárszámadását. A közös gazdaság megalakulása óta ugyanis még sosem maradt ennyi nyereség a kasszában, mint most: több mint 89 millió forint. A sikerek biztatóak, az eredményes csapatmunka erőt, tartást ad: a következő idők nehézségeit legyőz­ve újabb eredmények következhetnek. Mi az oka a kiemelkedő erdménynek? Hogy ítélik meg az 5500 hektáron gazdálkodó tsz vezetői, tagjai: lehet-e a „legjobbat” túlszár­nyalni? A jó gazdálkodónak szüksége van-e a megújulásra? — a többi között ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Hegedűs Lajossal, a szö­vetkezet elnökével. Tudatos gazdaságfejlesztés — Mennyit keres­hetett önöknél egy család 1987-ben? — Ha az átla­got vesszük — és ha két kereső ná­lunk dolgozott, a következőként alakul az ered­mény: 180 ezer forint volt a kere­set. Ehhez jöhe­tett kocanevelés­ből 70, a növény- termesztésből pe­dig további 20 ezer forint. A szövetkezettől származó családi összbevétel tehát elérhette a 300 ezer forintot. — Tizenhárom- ezer forint szemé­lyenként és ha­vonként . .. — Nálunk aki akar, kereshet. De ezért a pén­zért szerintem túl sokat kell dolgoz­ni az emberek­nek; napi 11-13 órát. Tavasszal, nyá­ron és ősszel szinte szabadnap nélkül. — Mi a motorja az igyekezetnek? — A család, a gyerekek boldogulása; A hartai'emberekben él: minden percet hasznosan kell eltölteni... — De ez robot! — A szabadidő rovására végzett munka jelentené a robotot, de — egy felmérésünkből kiderült — a háztáji­ban végzett munka nem az. Igazi mun­kasiker, amikor valaki látja: egészsége­sek, jól fejlődnek az állatai, szépen díszlik a hagyma, a paprika a kertben. Másféle életminőségről azonban egye­lőre szó sem lehet, A szövetkezet egyébként szoros szövetséget kötött a családi gazdaságokkal. A sajátos mó­don szervezett „kocás” ágazatban pél­dául rangja van, ha az 540 partner kö­zül valaki elnyeri a leggondosabb gaz­dáknak járó oklevelet, tárgyjutalmat. — Az üzemi szervezetben is megold­ható a különb, a jobb, a takarékosabb munkára való ösztönzés? — Az elemzések eredményei ismer­tek. Tudják a dolgozók, hogy 100 forint kereset fejében mennyi hasznot termel a közösnek egy-egy részleg. Nagy a szóró­dás: van olyan munkahely, hogy 60-at, de van olyan is, amely 540-et. — Ezt tudva nem kedvetlenednek el azok, akik szorgalmasak, de nem egy konjunkturális ágazatban dolgoznak? — Nem megpecsételésről van szó. Természetes, hogy a minősítés a befek­tetett tőke összetételétől, a piaci viszo­nyoktól is függ. Azt is tudjuk, hogy a háztáji ágazat hozama csökkenne, ha a lányok-asszonyok nem találnának • A cipőfelsőrész-készítő üzemben több mint száz hartai lány és asszony talált munkalehetőséget. , helyben munkát. Ezt nem is titkoljuk eL Ennek ellenére fontos, hogy min­denki ismerje a gazdaságossági számí­tásokat. így értheti csak meg a vezető­ség döntéseit. — Biztosan elemezték már a tavalyi kimagasló eredmény okait is. Hiszen a nyereségük 20-25 százalékkal haladja meg a korábbi évekét. Pedig 1987-ben Hartán is hosszú és hideg volt a tél, pusztított az aszály. — Ez a mostani eredmény nemcsak a tavalyi munkánkat, de az egyesülést követő tizenhárom évünket is minősíti. A gazdálkodás alapjait ugyanis folya­matosan erősítettük. A tagság sosem riadt vissza az áldozatvállalástól. Iga­zolódtak a vezetőség nehéz — és bi­zony egykor kockázatosnak látszó — döntései is: például hogy ipart hoztunk a falvakba és az állattenyésztés fejlesz­tése mellett voksoltunk. Az is fontos, hogy a közöst évek óta egy kicsit a gyermekeiknek is fejlesztik, építik az emberek. Szeretnék, ha az unokák is ebben a gazdaságban találnának meg­élhetést. — A sikerek csúcsán sem kerülhető ki a kérdés: hogyan tovább? Ha az idén netán húsz százalékkal kevesebb lenne a nyereségük, senki sem fogja azt monda­ni: örüljünk, mert elértük a megszokott szintet. .. — Nem lehet visszalépés! A magyar gazdaság előtt nagy feladatok állnak. Hat százalékkal kell növelni az agrár­Elemek az automatizáláshoz • Hozzájárultak a sikerhez a közös gazdaság szocialista kollektívái. A tész­taüzem „Fehér Akác” brigádja például évek óta kimagasló eredményeket ér el a mozgalomban. termelést. Úgy vélem persze, hogy a feladat teljesítése e jelenlegi szabályo­zás mellett megnehezül. Minket is sújt például az úgynevezett bázisszemléletű keresetszabályozás. Hiszen a mostani eredményt is jóval felül kell múlnunk ahhoz, hogy növekedhessen a tagság közösből származó jövedelme. Ez ne­héz feladat! Erős a kísértés, hogy helyi foglalkoztatással kapcsolatos vállalá­saink rovására — létszámcsökkentéssel — oldjuk meg a jövedelmek növelését. Hartán és Dunatetétlenen évek óta nem csökken a lakosság, mert a fiata­lok is úgy látják: érdemes maradniuk. Nehéz lesz erre a szempontra is ügyel­niük a jövőben... — Üj vállalkozások talán munkalehe­tőségeket teremthetnének... — Elmúltak azok az idők, amikor azt mondhatta egy gazda: apám is így boldogult, én sem csinálom másként. Folyton meg kell újulni. Mi is új s újabb vállalkozások szervezéséről tár­gyalunk. Fejleszteni, szélesíteni akar­juk a háztáji és a közös integrációját: a sertéstartás rendszerét. Egyéni vállal­kozókra építve kezdünk majd az ültet­vénytelepítésekhez. Tárgyalunk a nyu­gatnémet Salamander cipőgyárral is, hogy üzemeink számukra is dolgozhas­sanak. Ezektől a kezdeményezésektől a munkakultúra fejlődését is bízva vár­hatjuk . .. — A „szövetkezetgazda”, a tsz elnöke egyénileg érdekelt a sikerben? — A tagság megbecsüli a munká­mat: a fizetésemmel, juttatásaimmal meg lehetek elégedve. Közvetlenül is érdekelt vagyok, hogy az eredmények javuljanak. A tisztelet persze nem csak forintban mérhető. Úgy érzem, bizal­mat szavazott a tagság a kísérletezésre, a kockázatvállalásra is. Ez talán a leg­fontosabb . . . Farkas P. József VÁLTOZÁSOK A MUNKAERŐPIACON Sok a szakképzetlen álláskereső Bács-Kiskunban a MÁV keresi a legtöbb embert Ez év elejétől jelentősen megnőtt a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és kirendeltségei­nek forgalma. Míg 1987 utolsó há­rom hónapjában körülbelül ugyan­annyian — mintegy ötezren — for­dultak meg a munkaügyi közvetítő szerveknél, mint korábban, addig januárban a heti forgalom a szoká­sosnak két-háromszorosa volt. Több a munkahellyel nem rendel­kező érdeklődők száma, viszont ál­láscserére kevesebben törekednek, mint régebben. Bár a munkaerőpia­con a kínálatnál még mindig na­gyobb a kereslet, ez utóbbi mégis csökkent a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor egyre többen nem ta­lálnak maguknak az elképzelésük­nek megfelelő munkahelyet, illetve a munkáltatók az igényeiknek meg­felelő képzettségű vállalkozót. Ezek a folyamatok az ország egyes része­in sokkal erőteljesebbek, mint Bács-Kiskunban. Elodázhatatlan a korszerűsítés Sok helyen ugrásszerű növekedés tapasztalható a munkaügyi szolgál­tató irodák forgalmában. Ez önma­gában is jelzi, hogy felgyorsultak a munkaerőpiac már korábban is ér­zékelhető változásai. Ezt egyrészt a kereslet csökkenése és a kínálat nö­vekedése, másrészt a szakképzett­ség felértékelődése jellemzi. Az utóbbi tekintetében jellemző a ba­ranyai példa: ebben a megyében a betöltetlen állásoknak több mint a felére szakmunkást várnak, ugyan­akkor az álláskeresőknek csaknem a kétharmada szakképzetlen. A munkaügyi szolgáltató irodák ta­pasztalatai szerint e helyzetben most már elodázhatatlan a képzési és a továbbképzési rendszer korsze­rűsítése. Alkalmassá kell tenni a je­lenlegi ellentmondások feloldására, pontosabban arra, hogy a vállala­tok igényeinek „— a munkaalkal­maknak — megfelelő képzettségű és összetételű munkaerő-kínálatot teremtsen a jelek szerint tovább élénkülő munkaerőpiacon. A Bor­sod Megyei Tanács a vállalatok és intézmények közreműködésével máris részletes pénzügyi tervet dol­gozott ki a szakképzetlen állástala­nok képzésére. E terv szerint a ta­nács ebben az esztendőben több millió forinttal járul hozzá a feladat megoldásához. Csökken a kereslet ! A munkaerőpiacot mindezek el­lenére —összességében -j- még ma is a kereslet határozza még. A sta­tisztikák szerint ugyanis még szinte minden megyében több munkást keresnek, mint ahány elhelyezkedni akar. Azonban e pusztán számsze­rű többlet is csökkenőben van. Egyértelműen erre utal az, hogy például Bács-Kiskun megyében csaknem 40 százalékkal, Csongrád megyében tíz százalékkal, jFejér me­gyében 30 százalékkal, Győr- Sopron megyében több mint 40 szá­zalékkal, Somogybán és ISzabolcs- Szatmárban mintegy 50 I százalék­kal, Veszprém megyében: pedig 40 százalékkal kevesebb munkást ke­restek januárban, mint az: elmúlt év azonos időszakában, vágy akár egy-másfél hónappal korábban. A vállalatok munkaerőigényének szerény, de kétségtelenül tapasztal­ható élénküléséről egyedül Komá­rom megyéből adtak jelentést. A legtöbb munkást a; krónikus létszámhiánnyal küzdő szénbányá­szat és a MÁV keresi. Ä Mátrai Szénbányák Vállalat 180--200 em­bert, a MÁV csak Bács-Kiskun me­gyében 60 váltókezelőt és kocsiren­dezőt, félszáz mozdonyvezetőt, csaknem ugyanennyi vasúti építőt, jegyvizsgálót és vonatvezétőt alkal­mazna azonnal. De hiányívan cipő­felsőrész-készítőből, forgácsolóból, kőművesből, épületasztalosból is. Baranyában, ahol jelenleg minden képzett munkás el tud helyezkedni, különösen a gépjármüszerelők, a bolti eladók és a szobafestők van­nak előnyös helyzetben. Ok ma is válogathatnak a munkahelyekben. Csongrádban építőipari szakmun­kásokat, lakatosokat, esztergályo­sokat és hegesztőket, a széllemi fog­lalkozásúak közül pedig főként programozókat és folyamatszerve­zőket keresnek. Fejér megyében a legtöbb betöltetlen állás - 1000— 1200 — Székesfehérvárott van, a legtöbb dolgozót — kétszáz-kétszá­zat — a megye két legnagyobb ipari üzeme, a Videoton Elektronikai Vállalat és a Dunai Vasmű tudná alkalmazni. Mindkettő elsősorban gépkezelőket és géplakatosokat ke­res, de — bár korlátozott számban — még betanított munkásokat is felvesznek. ­Érettségizettek állás nélkül Győr-Sopron megyét a több szakmával rendelkező munkások kereslete jellemzi, továbbá az az erőteljes törekvés, hogy megszaba­duljanak a gyenge, megbízhatatlan munkaerőtől. Komárom megyében különösen a közgazdászok, a gé­pészmérnökök, a számítógépes szervezők és a programozók talál­nak maguknak könnyen munkahe­lyet. A Pest Megyei Volán Vállalat egyszerre akár 230 gépkocsivezetőt is fel tudna venni. Somogybán, ahol a szabad segédmunkás helyekre né­ha már tízszeres a jelentkezés, a vil­lanyszerelők, a kőművesek, a laka­tosok, a sütő- és édesipari szak­munkások, továbbá az autóbuszve­zetők találnak ma is munkaalkal­mat maguknak. A különösen nagy foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmárban ugyancsak a segédmunkások vannak a legrosz- szabb helyzetben, bár az utóbbi időben erősen megcsappant a szel­lemi foglalkozásúak és főként a nők elhelyezkedési lehetősége is. Laka­tosok, hegesztők, ács-állványozók és kőművesek azonban még ott is viszonylag könnyen találnak ma­guknak munkahelyet. Gyakorlatilag országszerte gond a gimnáziumokban érettségizettek és az egyműszakos munkát, kereső nők elhelyezkedése, az arra igényt tartó nyugdíjasok, valamint a meg­változott munkaképességűek fog­lalkoztatása. Bács-Kiskunban je­lentős mértékben tovább növeke­dett a nehezen elhelyezhetők szá­ma. Vas megyében a 41 szellemi foglalkozást kereső többségének gimnáziumi érettségi bizonyítvány van a zsebében. Békés megyében még súlyosabb a helyzet: ott félezer 1987-ben érettségizett fiatalnak nincs még állása. A megoldást szá­mukra is valamilyen szakma meg­szerzése jelenti. A. M. JÓ TANÁCS A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKNEK: GYORSAN KÉRJENEK ENGEDÉLYT! Beruházási támogatás csak a jövő évre Csökken az állami hozzájárulás A Minisztertanács 1988. február l-jén rendeletet hozott a mezőgazdasá­gi beruházásokhoz nyújtott állami támogatások korlátozásáról. E szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) e naptól kezdve a mező- gazdasági nagyüzemek beruházásához erre az évre szólóan sem okiratot, sem ígérvényt nem adhat ki. Sőt, ebben az évben 1989-re vonatkozóan is csak az 1988-as támogatási előirányzat 60 százalékáig adhatók ki ilyen okiratok. Hogyan érinti a mezőgazdasági nagyüzemeket ez a rendelkezés? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságának mezőgazdasági osztályvezetőjével, Ka­lász Kázmérral: Heves megye egyik legeredményesebben gazdálkodó ipari nagyüzeme az Egri Finomszerelvénygyár. Az idén több mint kétmilliárd forint értékben terveznek pneu­matikái hengereket, szelepeket, csatlakozókat és egyéb — az automatizáláshoz szükséges — elemeket gyártani. Az Egerben készített termékek legjelentősebb vásárlói az angolok* a dánok, a jugoszlávok és az olaszok, valamint az osztrák és az NSZK-beli cégek. — A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházásaikhoz állami támo­gatást igényelhetnek. Az erről szóló kérelmet az APEH bírálja el, a tá­mogatási okiratot ez a szervezet ad­ja ki. A ma érvényes rendelkezések szerint milyen beruházásokhoz ad az állam segítséget? — A szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitelepek építéséhez, rekonstrukciójához, a melioráció­hoz és az öntözéshez, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez kaphatnak a gazdaságok különbö­ző mértékű dotációt. Bács-Kiskun megyében tavaly összesen 2,4 mil­liárd forint értékű beruházásra ad­tunk engedélyezési okiratot. En­nek körülbelül 40 százalékát az ál­lam finanszírozta. A múlt évbén az átlagosnál nagyobb volt a beruhá­zási kedv, bár a kérelmek nagyob­bik része nem új létesítményre, ha­nem a meglévők korszerűsítésére vonatkozott. Jelentős a szőlőtele­pítés, annak ellenére, hogy a bor piaci helyzete meggyengült, az üze­mek igyekeztek pótolni a fagykár okozta kieséseket. A rendelkezés szerint 1987-ben minden beruhá­zási igényhez „hozzárendeltük” az állami dotációt. — Az említett 2,4 milliárd forint értékű beruházás mind a múlt évben valósult meg? — Az építkezések, telepítések több évig tartanak, sok az úgyne­vezett áthúzódó beruházás. Ennek az értéknek egy része — 1,4 milli­árd forint — már 1988-ra vonatko­zott. A beruházásokhoz az üzemek előbb a saját forrásaikat, illetve a hitelt használják fel, a dotáció csak később érkezik. Tehát a munkákat el lehet és el is kell kezdeni már akkor, amikor az engedélyezési okiratot kiadták, de a támogatási összeg még nincs a kezükben. — Ügy tudom, hogy új jelenség, hogy az okirat kiadásának idejét korlátozzák. — Valóban többször előfordult már. A különbség csupán annyi, hogy ez eddig csak az éy második felében történt meg. Tavaly példá­ul szeptemberben. Árral mindenki felkészült, hogy az államji dotációk mértéke csökken, mégis reményt- keltőek voltak az eddigi, egyéb rendelkezésekben megfogalmázott lehetőségek. Az év legeleje, a janu­ár-február, a tervezés időszaka. Tehát az üzemekben jószerivel el sem készülhetett, hozzánk be sem érkezhetett a támogatási igénylése, amikor életbe lépeft a miniszter- tanácsi rendelet. — Hány okiratot adott ki az APEH Bács-Kiskunban a múlt év­ben és az idén? — 1987-ben háromszázhatvan- négyet, ebben az évben; a rendel­kezésünkre álló egy hónapban, hu­szonhármat. Ennyi érkezett be feb­ruár 1-jéig. Az üzemek nein voltak felkészülve az ilyen gyors korláto­zásra. Ismereteink szerint a megye mezőgazdasági üzemeinek többsé­ge készült volna állami támogatást igénylő kisebb-nagyobb beruhá­zásra. Ezt alátámasztja a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztályával tavaly novemberben közösen végzett felmérés is. Igaz, ebben csak a nagyobb igények sze­repelnek, mivel a felmérés jóval a tervezési idő előtt készült. Óvatos­sá tette az üzemeket az is, hogy akkor még nem ismerték a január­tól életbe lépő szabályozókat, illet­ve az, hogy saját anyagi forrásaik megcsappantak. Még bizonytala­nabbak lettek a szakemberek janu­árban, hiszen a bankok megszigo­rították a hitelnyújtásokat, így a saját pénzháttér nagyon bizonyta­lanná vált. — A februári rendelet a követke­ző évre sem biztat sok jóval. Ho­gyan kell ezt értelmezni? — Engedélyezési okirat csak 1989-es elszámolásra adható ki. Néhány gazdaság már küldött be kérelmet, főleg szőlő- és gyümölcs­telepítésre. Ezek a beruházások az elbírálás után már ebben az évben . megkezdhetők. Azt meghatározni, hogy az 1988-as előirányzat 60 szá­zaléka mennyi lehet, nehéz, szinte lehetetlen feladat. Ugyanis ez or­szágos számra vonatkozik, nem tudni, Bács-Kiskun megye mekko­ra összeget „nyer el” belőle. Állan­dóan tájékoztatjuk a hivatalt és az ottani összesítésekből derül csak ki, mikor merül ki a 60 százalékos keret. — Termelőüzemekre hivatkozva sokszor szóvá tettük, mennyire ne­hezíti munkájukat, hogy hosszú tá­von nem számolhatnak biztonság­gal egy-egy szabályozóval. A mos­tani stop erre jó példa. Mit tanácsol a mezőgazdasági üzemeknek? — Hosszú távra sajnos manap­ság nehéz tanácsot adni. Azt ter­mészetesen én is belátom, hogy szükség van a beruházásokra, a korszerűsítésekre. A tanácsom mindössze rövid távra szólhat: mi­nél gyorsabban készítsék elő az üzemek az elképzelt beruházásai­kat, s kérjék meg az engedélyt. Gál Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom