Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

1988. február 26. • PETŐFI NÉPE • 3 AHOL ŐRZIK A HÁROMNYELVÜSÉGET Falugyűlés Csávolyon Nincs tejtermék — Nem áll meg a busz MA ADJÁK ÁT KUNSZENTMIKLÖSON: OTP-fiók, autósbolt, otthonok • OTP-fiók, Szigma autósbolt a földszinten, hat két és fél szobás, 12 kétszobás lakás az emeleteken. Az épület jól illeszkedik Kunszentmiklós „városközpontjába”. Két út van előttem, melyiken indul­jak? — kérdi a népdalban a névtelen vándor. Ha azonban a csávolyi televízi­ós torony alatt teszem fel a kérdést, így kell mondanom: Négy út van előt­tem ... Mégpedig fontos utak, melye­ken Szeged, Halas, Baja, illetve Mada­ras, Katymár irányába indulhatok. Szerencsés helyet választottak maguk­nak az elődök jó 800 évvel ezelőtt — már ami a község fekvését illeti, mert egyébként a falut a történelem viharai olyannyira megtépázták, hogy lakói két ízben is, 1746-ban, majd 1778-ban, mind egy szálig elköltöztek. A mosta­niak viszont ragaszkodnak a szülőhe­lyükhöz, ami abból is látszik, hogy napról napra épül-szépül a község, gombamódra emelkednek új házak, ta­tarozzák, komfortosítják a régieket. A népesség megtartásáért —- Fokozni kell a falu népességmeg­tartó erejét, vagyis olyan körülménye­ket teremtenünk, hogy az emberek megtalálják itt a munkájukat, a szóra­kozásukat — kezdte beszámolóját Pál- fia Mihály tanácselnök a falugyűlésen. — E célkitűzéssel pedig szorosan össze­függ az intenzív községfejlesztés. A központi támogatás csökkenése után csak egy módon tudunk előbbre jutni, ha továbbra is, — sőt még jobban, mint eddig —, építünk a lakosság áldozat- készségére. Gyümölcsöző együttműkö­dés van kialakulóban a termelő- és az ipar szövetkezet között, különösen a fa-, a vas- és az építőipar területén. Az életkörülmények javításában döntő je­lentőségű a földgáz bevezetése. Most azt kell elérnünk, hogy minden házba és minden közintézménybe eljusson ez a korszerű energia. A fővezeték meg­épült 12 kilométer hosszúságban, a be­kötéshez pedig 450 lakástulajdonos csatlakozott igényével, pénzével és tár­sadalmi munkájával. Még egy olyan esemény történt, mely bizonyára fényes A magasabb egység parancsnoká­nak beszámolójából és a felszólalások­ból egyértelműen kiviláglott, hogy a kerület személyi állománya az elmúlt évben alapvető feladatait — az állam­határ őrizetét, a forgalom ellenőrzését, a határrend fenntartását — eredmé­nyesen hajtotta végre. Jelentős ered­mény — hangsúlyozta a parancsnok —, hogy a lakosság segítségével elfo­gott határsértők száma 42,9 százalék­kal volt több, mint 1986-ban. A 73 csoportba szervezett 929 önkéntes ha­tárőr közül sokan a végrehajtó szolgá­latban is aktívan vettek részt. A Duna —Tisza közi négy déli határkapuban szolgálatot teljesítő útlevélkezelő ha­tárőrök több mint 4,5 millió személyt és 1,5 millió gépjárművet léptettek át a határon. A Minisztertanács rendeletének gya­korlatában történő érvényesítésével szilárdult a határrend is. A helyi lakos­ság döntő többsége tiszteletben tartja az erre vonatkozó előírásokat, ennek eredményeként csökkent az áttévedé- sek száma. Kevesebb volt a légtérsértés is 1987-ben. A kerűletparancsnok elismerően szólt a sorkatonák döntő többségének magasfokú felelősségérzetéről, akik a lapként szerepel a történetünkben: el­készült az általános iskola tornacsar­noka. Sok társadalmi munkával, a me­gyei, a községi tanács, az Egyesülés Tsz, az ipari szövetkezet, az áfész és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát segít­ségével — mondta a tanácselnök. Érdemes véleményt mondani A csávolyiak megszokták, hogy tö­rődnek véleményükkel a község vezetői — ez volt a benyomásom, amikor meg­indult a hozzászólások áradata. Kü­lönben aligha tartották volna huszon- ketten is érdemesnek, hogy elmondják kívánságaikat vagy javaslataikat. Sipos Istvánná üzemvezető szerint jó, ha a moziban télen 11 fokra felkúszik a hő­mérő higanyszála. Burkus Barna úgy hallotta, hogy a tanácselnök nyugdíjba készül. Nagyon sajnálná — mondta :—, hozzáértő, jó vezető, akinek min­den gondolata a község fejlődése. Szó­vá tette azt is, hogy egy doboz tejfölért Bajára kell utaznia, és hogy kenyeret csak előjegyzéssel lehet kapni. Ideje volna, hogy a bokodi áfész javítson a munkáján! Szavaihoz csatlakozott Füle Péter, aki azon kesergett, hogy reggel 8-kor nincs a boltban sem tejtermék, sem kenyér. No meg azon, hogy nem­rég még 37 kisiparostól szedte a tagdí­jat, most meg csak huszonegyen van­nak. Miben áll az a sokat emlegetett népességmegtartó erő, ha nincs se laka­tos, se festő?! — kérdezte indulatosan. (Kár, hogy az áfészt bíráló észrevéte­lekre nem kaphattunk magyarázatot, mert elnöke időközben eltávozott. Jó lenne tudni, jogosnak tartotta-e a kriti­kát, s ha igen, mit tervez az áruellátás jobbítására.) — Három vagy négy au­tóbusz is elsuhan üresen, de a tanyai embert nem veszi fel — méltatlanko­dott egy férfi Józsefházapuszta lakói nevében. — Évek óta könyörgünk, leg­• Ezek a fiatal katonák fülöncsiptek egy határsértőt. szolgálat szükségességét elfogadva, es­küjük szellemébén teljesítették a kikép­zési és szolgálati feladataikat. A szemé­lyi állomány 74,6 százaléka a szocialis­ta versenymozgalomban kiváló, élenjá­ró címet nyert. Kiemelkedő eredményt ért el az elmúlt évben a hódunai és a kiskunhalasi őrs katonaközössége. Ők ugyanis a Határőrség Kiváló Alegység címét nyerték el. A magasabb egység­nél működő párt- és KISZ-szervezetek a mozgalmi munka eszközeivel hatéko­nyan segítették a személyi állomány eszmei-politikai kiképzését, és a helyi lakosok határőrzésre történő mozgósí­tását. Az éves tiszti értekezleten dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is felszólalt. Elismerte és meg­köszönte az államhatárt éberen vigyá­zó katonák helytállását, a községekben folyó honvédelmi nevelésben való aktív részvételüket. Szólt a határőrség és a területi párt-, állami és tömegszervezé- tek kapcsolatának jelentőségéről, s to­vábbi jó együttműködésre kérte a pa­rancsnokokat. Gazsó Béla alább akkor álljanak meg, ha üres a busz, de mindig azt mondják, hogy nem tudják tartani a menetidőt. Közügy-e az egészségvédelem? — Hiába rendezik a színvonalas egészségvédelmi előadásokat, ha csak közömbösséget tapasztalnak — vélte dr. Mándics Mihály iskolaigazgató. Példaként említette, hogy a bajai tiszti főorvos káros szenvedélyekről szóló előadására összesen hatan voltak kí­váncsiak. Nem tekinthető, követendő példának, amit a gyerekek a vöröske­resztes tanárnő vezetésével tapasztal­tak a környezetvédelmi őrjáraton, fő­leg a közintézmények háza táját illető­en. (Tisztelet a kivételnek, azaz a gyógyszertárnak.) Csináljunk rendet! —- kérte az igazgató, s felajánlotta, hogy bármiben kétkezi munkájával is segít. A Hazafias Népfront nevében is kért szót dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese. Elmondta, hogy a leg­fontosabb a háromnyelvűség megőrzé­se, melyre Csávolyon volt és van igény. Sokat tehet ezért a nemrég megalakult nemzetiségi klub, mely jól szolgálja a német és a délszláv lakosság beszélt és írásos kultúráját, a hagyományok meg­őrzését. Remélhető, hogy a kábelteleví­zió csatlakozik majd az előbbiekhez, a nemzetiségi anyanyelv ápolásához. A megyei tanács bizottságot küldött ki, mely azt tanulmányozta, hogyan lehet­ne a falvakban a kábeltelevíziózást el­terjeszteni. Jelentésük rövidesen elké­szül, s kezdetét veheti a szervezés. Végezetül Pálfai Mihály tanácselnök megköszönte a község népének és a gazdálkodó szervezeteknek a több mint 5 millió forint értékű társadalmi munkát, és kérte, hogy a jövőben is fogjanak össze közös céljaik eléréséért. Gál Zoltán Megjelent a Pártélet új száma Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség politikai jellegének erősítésé­vel foglalkozik. Hangsúlyozza: A mos­tani, kihívásokkal teli időszak a KISZ- nek nagyobb mozgásteret nyújt, több politikai feladatot ad, mint a nyugod- tabb, kiegyensúlyozottabb helyzetek. A fiatalok nemcsak könnyebben tud­nak alkalmazkodni a változásokhoz, hanem türelmetlenebbül is sürgetik a lépésváltást. Egyre. érezhetőbb az igény a társa­dalmi viták gyakorlatának lényegbe vágó megújítására, megváltoztatasara. A családjogi, a környezetvédelmi tör­vény, vagy akár a Nemzeti Színház fel­építésére vonatkozó döntés kapcsán is sokan szóvá tették, hogy ezek a közér­dekű, az állampolgárokat közvetlenül is érintő elhatározások gyakorlatilag csupán a szakemberek szűkebb köré­nek állásfoglalása alapján születtek meg, s nem adtak kellő lehetőséget az állampolgárnak a döntés előkészítésé­ben való érdemi részvételre. Horváth László és Kondor ősi Ferenc méltatja a társadalmi viták jelentőségét. A helyi hatáskör növekedésével, az önkormányzat kibontakozásával vál­toznak a pártszervek helyi politizálásá­nak, a tanácsok politikai befolyásolá­sának feltételei. Milyen legyen a terüle­ti pártmunka a megváltozott feltételek között? Erre a kérdésre válaszol Bálint Tibor. Széles körű alkotó vita folyik az alapszervezetekben, a különböző szin­tű pártbizottságokban a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrend­szer továbbfejlesztéséről közreadott té­zisekről. A viták tapasztalatait, a javas­latokat már sok helyen összegezték, és eljuttatták az irányító pártszerveknek. Ezzel persze a vita még nem fejeződött be, hiszen a tervek szerint a Központi Bizottság tavasszal tárgyalja meg a pártvitára épülő összegzést. A szer­kesztőség összeállítást közöl a megfo­galmazott gondolatokról, az elhang­zott javaslatokról. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára méltatja Mihail Gorba­csov Átalakítás és új gondolkodás cí­mű könyvét. Gazdaságunk egyik legfőbb gondja a teljesítményhiány. Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő jelentős része nem ott van, ahol legjobban tud­na hasznosulni. A szerkesztőség szak­emberek részvételével kerekasztal- beszélgetést rendezett az elkerülhetet­len munkaerő-átcsoportosításról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője vezette. (KS) Kunszentmiklóson az elmúlt évek­ben jó néhány új középületet avattak. Megnyílt a Kiskunsági Áruház, felépült az Általános Művelődési Központ, be­tegeket fogad a szakorvosi rendelőinté­zet. Ma délután újabb létesitmény ün­nepélyes átadására kerül sor: a Kálvin tér városias arculatát kiteljesítő négy­szintes épületet vehetik birtokukba a kunszentmiklósiak. Azazhogy nem csak ők, hiszen a földszinten kialakított OTP-fiók a környező települések lakóit is kiszolgálja, és a Szigma autósbolt vá­sárlói sem csak helybeliek lesznek. Az emeleteken levő 18 OTP-lakásba már beköltöztek a tulajdonosok, és a hí­rek szerint igen jól érzik magukat tágas, kényelmes új otthonaikban. Az épület, amelyet a szegedi Csomiterv kollektívá­ja tervezett, szerencsésen illeszkedik a környező épületekhez, a tér kisvárosias hangulatához. Az építkezés gondolata 1980-ban vetődött fel. Szappanos Zsig- mond, a kunszentmiklósi OTP-fiók ve­zetője erről a következőket mondja: — A kunszentmiklósi takarékpénz­tár 1954-ben nyílt meg, és egészen mos­tanáig egy fele ekkora alapterületű, a ta­nácstól bérelt épületben működött. Közben az ügyfélforgalom a sokszoro­sára nőtt. ..! Az OTP megállapodott a nagyközség vezetőivel, és miután másik lakáshoz juttattak hat családot, lebontották a sarkon álló öreg házat. Ennek a helyén emelte a Dutép és a helyi költségvetési üzem a 21 millió forintba kerülő épüle­tet. Nemcsak a lakók költöztek be, az OTP-fiók megnyitásával sem vártak az ünnepélyes átadásig: február 15-e óta már itt fogadják a kunszentmiklósi, sza­badszállási, kunadacsi és kunpeszéri ügyfeleket. — Eddigi harmincnégyéves fennállá­sa alatt a kunszentmiklósi takarékpénz­tár is sokat tett a nagyközség és a kör­nyező települések fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében — mondja Szappanos Zsigmond, — Túlzás nélkül állíthatom, hogy felépí­tettünk két új községet: Kunpeszért és Kunadacsot, ahol nemcsak a családi- ház-építkezésekhez nyújtottunk hitele­ket, hanem a telkeket is mi értékesítet­tük. Kunadacsot ma már joggal tekin­tik mintaközségnek, hiszen a szinte csak — A félegyházi Kossuth Lakás­építő és -Fenntartó Szövetkezet szervezésében új otthonok létesül­tek. E szövetkezet tagjai nincsenek tisztában a költségek pénzügyi el­számolási rendjével. Mi ennek a lényege? — A lakásszövetkezetek gazdál­kodását szabályozó 48/1983. (XI. 20.) PM-ÉVM számú együttes rendelet kimondja, hogy a szövetke­zet az építkezés vagy az építési ütem befejezését követő egy év múl­tán köteles elszámolni minden érde­kelt tagjávafa kiadásokról, illetve a rendelkezésre állt anyagi források felhasználásáról. — Mikor tekinthető befejezett­nek az építés? — Amikor a kivitelezéssel össze­függő úgynevezett forgalmi számlát lezárták, pontosabban megszüntet­ték. — A lakhatási engedély kiadása már ezt az állapotot tükrözi? — Egyáltalán nem. Az ilyen en­gedély iránti kérelemről való döntés előtt csupán azt ellenőrzi a szakha­tóság: a munkálatokat a műszaki tervek szerint végezték-e, és hogy az építmény megfelel-e rendelteté­sének, a biztonságos használat kö­vetelményeinek. Jó példa erre a szó­ban forgó Móra téri lakóépület, ahová a tulajdonosok használatba­vételi engedély birtokában költöz­tek be, pedig bőven akad még ott festési, bádogosi, üvegezési és hő- szigetelési teendő. Az ehhez szüksé­ges pénzbeli fedezet a jelenleg is nyitott forgalmazó számlán van. — Bizonytalanság tapasztalható akörül is, hogy az alapterület nagyságának meghatározásakor figyelemmel kell-e lenni a loggiára és az erkélyre? — Kormányrendelei írja elő, hogy a lakás össz-alapterülete ki­számításakor csak a loggia, vala­mint az erkély alapméretének fele veendő alapul. Ez az intézkedés a új házakból álló települést pormentesí­tett utak, utcák hálózzák be, és a falu el van látva villannyal, vezetékes vízzel, földgázzal, és hamarosan bekapcsoló­dik a crossbar telefonhálózatba is. A kunszentmiklósi 256 lakásos és a szabadszállási 64 lakásos OTP-lakóte- lepek felépítése ugyancsak nem kis fegy­vertény volt. Ám hogy ezek egyáltalá­ban megvalósulhassanak, ahhoz előbb a közműveket kellett 'Kiépíteni, és bi­zony a tanácsok fejlesztési pénzforrásai szűkösnek bizonyultak. így azután OTP-hitellél valósult meg például a kunszentmiklósi szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat, vagy a szabadszál­lási víztorony és a földgáz-gerincveze­ték. — Az első helyen talán mégis a tevé­kenységi körzetünkben élő, mintegy 20 ezer lakosnak nyújtott szolgáltatásain­kat említeném — folytatja a fiókvezető. — A lakossági hitelállományunk 1987. december 31-én 413 millió forintot tett ki, és ebből 385 milliónyi úgynevezett hosszú lejáratú hitelt lakásépítésre és -korszerűsítésre, illetve lakásvásárlásra nyújtottunk. Az idősebbek még jól tud­ják: Kunszentmiklóson és Szabadszál­láson 30 éve szinte csak öreg, nádtetős épületek álltak. Mára ezek csaknem tel­jesen eltűntek. Kunszentmiklóson házbeli valamennyi (tehát loggiá­val, erkéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező) lakás építési költ­sége arányos, igazságos felosztását, végső soron mindegyik lakásszövet­kezeti tag érdekét szolgálja. Meg­jegyzendő, hogy az egyes lakásokra vonatkozó költségekről a szövetke­zeti közgyűlés hivatott dönteni. — Az említett házban vitára ad okot, hogy emeletinek minősül-e az a lakás, amely alatt nem egy másik lakás, hanem átjáró van. Mi ez esetben a hivatalos álláspont? — A szintenként eltérő lakás­árakkal kapcsolatos e kérdés, melyre az a felelet, hogy az átjáró fölötti lakás is emeleti, hiszen min­den technikai és egyéb adottsága azonos ama otthonéval, amely alatt egy másik otthon van. Egyébként az átjáró fölötti lakás többlet-hőszige­telési technológiával készült és , a plusz költséget a lakásszövetkezet finanszírozta. — Végezetül ejtsünk néhány szót arról: a lakásszövetkezeti tag miképpen tájékozódhat az őt és a lakóközösséget érintő, és a már említettekhez hasonló ügyekben? — A nagyobb szövetkezeteknek ügyviteli apparátusuk van, ahol munkaidőben személyesen és telefo­non is kérhető felvilágosítás, másutt a tagok ládába összegyűjtött észre­vételeire, kérelmére legkésőbb 30 napon belül, írásban reagál a veze­tőség. Persze a tudnivalók legbősé­gesebb közlésére a közgyűlésen ke­rül sor. Bárhol és bármikor előfordulhat azonban, hogy a tag nem kap kielé­gítő választ, vagy azzal nem ért egyet, nos, ilyenkor mi készséggel állunk a hozzánk fordulók rendel­kezésére és a szakembereink meg­adják a szükséges információt — mondotta a Mészöv lakásszövet­kezeti titkárságának vezetője. Velkei Árpád 1100, Szabadszálláson 900 családi ház épült fel OTP-hitellel. Vagy itt van pél­dául a gázprogram, amely 1980-ban kezdődött és az idén be is fejeződik. Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kun- adacs és Tass lakossága jutott hozzá a korszerű. fűtőanyaghoz, és több ezer családnak adtunk ehhez igen kedvez­ményes hitelt. Az új helyen kellemesebb környezet­ben fogadhatják ügyfeleiket. Szeretnék tovább emelni takarékpénztári és banki szolgáltatásaik színvonalát. Már ko­rábban bevezették a csütörtöki nyújtott nyitvatartási, és a kezdeményezés ked­vező fogadtatásra talált. Sokan keresik föl ezen a délutánon a fiókot, amikor 18 óráig teljes körű ügyintézés folyik, és a pénztár is nyitva tart. A fiók 9 fős kollektívája örül az új lé­tesítménynek, a lényegesen jobb mun­kakörülményeknek. Ők mag;uk is sokat tettek azért, hogy az indulás zökkenő- mentes legyen. Takarítottak, hurcol- kodtak, rámoltak, az utóbbi hetekben a szabadidejük jó részét is a munkahelyü­kön töltötték. Tették ezt úgy is, mint a Korcz Jenöné vezette Petőfi brigád tag­jai. Azé a közösségé, amely 1976-ban a Kunszentmiklósért érdemérmet, 1980- ban pedig a megye Kiváló Fiókja címet érdemelte ki. Sitkéi Béla ETETŐK, ITATOK KETRECEK Több kisállat­tenyésztő eszköz Növekszik a baromfitartási kedv, ez a termelőeszköz-gyár­tóktól is nagyobb teljesítményt követel. A Kelet—Pesti Áfész rákoskeresztúri fémüzemétől egyre több kisállattenyésztő be­rendezést — etetőket, itatókat, ketreceket — rendelnek a keres­kedelmi vállalatok, a háztáji gazdaságok munkáját szervező termelőszövetkezetek és a fo­gyasztási szövetkezetek. Az Áfész üzeme teljesítmé­nyét 20 százalékkal megnöveli, hogy a megyei Agroker vállala­tok és az állattartók rendeléseit kielégíthesse. A legkeresettebb termékükből, az ötven literes pulykaetetőből az idén több mint 8 ezret gyártanak, három és fél ezerrel többet, mint ta­valy. Tapasztalatuk szerint fő­leg a Szombathely, Békéscsaba és Debrecen környékén gazdál­kodók igényelnek a korszerű pulyka- és csirkeetetőkből. A csirkék és a kacsák etetésére alkalmas kisebb eszközökből már az év elején a tavalyinál hétezerrel többet, összesen 25 ezret rendeltek tőlük. A Bács- Kiskun megyei állattartók fő­ként a kacsaneveléshez használ­ják az etetőket. A kisállattenyésztőknek új­fajta nyúlketrec mintapéldányát készítik el; ezt olyan, ugyancsak újszerű etetőkészülékkel szere­lik fel, amellyel csökkenthetik az abrakpazarlást. A hagyomá­nyos nyúlketrectípusból idén nyolcszázat adnak át a terme­lőknek, ezek előállítása egyéb­ként számukra ráfizetéses, mivel ' az értékesítési ár csupán a ket­rec alapanyagának költségeit , fedezi, ám a vásárlói kör meg­tartására továbbra is készítik ezt a típust is. A fémüzem hagyományos gyártmányai iránt újabban kül­földről is érdeklődnek. Kisállat­tenyésztő eszközöket forgalma­zó osztrák cég rendelt mintapél­dányt a nyúlketrecből, baromfi­etetőből és -itatóból. Tiszti értekezlet a határőrségnél Éves tiszti értekezletet tartottak a Határőrség kiskunhalasi kerületénél. Az előadó Vasmanszki Károly határőr ezredes, a magasabb egység pa­rancsnoka volt. A megbeszélésen részt vett dr. Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, Székely János, határőr vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka, dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezető­je. Ott voltak a Csongrád megyei párt- és belügyi szervek képviselői is. FÉLEGYHÁZÁRÓL KÉRDEZIK: Hogyan számolnak el a lakásszövetkezetek? Kiskunfélegyházáról, a Móra tér 21. szám alól érkezett szerkesztősé­günkbe a közérdekű, lakásszövetkezeti ügyeket taglaló levél. Ezt teljes terjedelmében ismertettük a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun Me­gyei Szövetsége lakásszövetkezeti titkárságával, ahol a felmerült kérdések­re Bedő Tibor titkárságvezető válaszolt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom