Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
.Sí TFV/A X A "IX A O Előrejelzés az ország területére ma estig: Jobbára borult LUVJJ /V lesz az ég, országszerte várható csapadék. Északkeleten és a hegyekben ismétlődő hóesés, másutt váltakozva eső, illetve havazás. A déli, majd a Dunántúlon északira forduló, szél egyre erősebb lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában kevéssel 0 fok felett, délkeleten 5 fok közelében alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK- NAPILAPJA XLIII. évf. 46. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 24., szerda NEMZEDÉKEK MATHIÁSZRÓL Mit jelent a mai magy aroknak Matbi- ász János munkássága, életműi ének mely tanulságai a legidőszerűbbek?—erre kértünk választ az ágazat miniszterétől, kutatóktól, jeles mezőgazdasági szakemberektől. Nyilatkozataik a lapunk ötödik oldalán olvasható, a mai keeskeméti emlékülés napjára időzített összeállításban olvashatók. Tisztelgő. Mathiisz példájával új feladatainkra ösztönző írásaink mintegy bevezetőjeként itt közöljük dr. Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének a szőlész születése százötvenedik évfordulójával kapcsolatos gondolatait: „Páratlan termékenységgel igazolta, hogyan lehet kinevelni a legszebb csemegeszőlőt a silány homokból, ha hozzáértéssel és áldozatos munkával foglalkoznak vele. Hinni tudott a .titokban': A homok hálás annak, aki tudást, türelmet és szeretetet áldoz rá." Égett benne az oltba- tatlan tudásvágy, a kísérletező kedv. Soha nem adta fel a küzdelmet. Tudta, hogy csak bosszú, odaadó, kihagyásokat nem ismerő munka hozhat eredményt. Tudta, hogy az életet végig kell élni: S3 évesen is idejének minden munkára fordítható részét szőlőtőkéi között töltötte. Hazánk vendége Andrej Gromiko Tárgyalás Németh Károllyal — Díszvacsora a Parlamentben Hivatalos, baráti látogatásra tegnap hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A magas rangú vendég — akit útjára elkísért a felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz eleget. Andrej Gromikót és kíséretének tagjait Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zászlajával és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek a megjelent magyar vezetők társaságában gépkocsiba szálltak és az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. (Folytatás a 2. oldalon) • Úttörő kislány virággal köszönti Andrej Gromikót a Kossuth Lajos téren HETVEN ÉVE ALAKULT MEG A SZOVJET HADSEREG ÉS HADITENGERÉSZETI FLOTTA Koszorúzások a hősi emlékműveknél A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Magyar Népköztársaság fegyveres erői részéről Horváth István belügyminiszter, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, valamint Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követ-tanácsos, Igor Mihejev tanácsos és Arkagyij Da- nyilko ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. • A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulásának 70. évfordulóján a megye tarosaiban is kegyelettel emlékeztek meg a hazánk felszabadulásáért vívott harcban elesett szovjet katonákról. A hősi emlékműveket megkoszorúzták a párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és a fegyveres testületek, illetve a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok parancsnokságának képviselői. Képünkön Kecskeméten a Szabadság téri hősi emlékműnél a fegyveres testületek vezetői helyezik cl a megemlékezés koszorúját. (Méhesi Éva felvétele.) Megállt a szegedi klinika süllyedése Értékes tapasztalatokhoz jutott a Dutép A napokban újra többször szerepelt a sajtóban és a televízióban a Szegedi Orvostudományi Egyetem megsüllyedt 400 ágyas klinikai tömbjének ügye. Az alap megerősítésére a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat nyerte cl a megbízást, s a munkát február 18-án sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás keretében adták át a beruházás fővállalkozójának, a Medinvestnek. A Dutép már több mint tíz éve eredményesen alkalmazza az úgynevezett mikrocölöp-alapozás módszerét, amely szolgálati szabadalmuk. Míg azonban a korábbi gyakorlat szerint cölöpverő gépet alkalmaztak a munka során, Szegeden egy továbbfejlesztett változattal álltak elő, hidraulikus sajto- lóbcrendezéssel juttatva a talajba a cölöpöket. Az új metódus legnagyobb (Folytatás a 2. oldaton) A megsüllyedt alaptestet az egyik cölöphöz rögzítik. (Koczka István felvétele) OLCSÓBB A SÁRGARÉPA ES A GYÖKÉR SALÁTA, PAPRIKA, PARADICSOM A TEL NÉLKÜLI TÉLBEN Mit kapni és mennyiért a piacokon? Február mintha márciusi ruhát öltene. Sokszínű, tavaszias virág- és zöldségkínálat adja jelét a szokatlanul enyhe télnek. Itt vannak a hóvirágárusok — csokorba kötött lila íriszt is hoztak — kedden a kecskeméti piacon. Egy- egy marék sóska és spenót 14-14 forint. Nyolc forint a még vékony szárú zöldhagyma csomója. A Szentesről hozott 700 hegyespaprikát darabonként 8-16 forintért kínálják. Az árucsarnokban február elejétől eddig 3600 fej salátát, 301 kilogramm paradicsomot, s 557 kilogramm paprikát és uborkát szállítottak a kistermelők primőr zöldségféleként. Bár drága vitaminforrás mindegyik február utolsó harmadában -— nem mindenkinek telik 200-250 forint egy kilogramm paradicsomra vagy uborkára —, azt remélik a fogyasztók, hogy lesz majd alacsonyabb is az áruk. Egyes termékekért már most is kevesebb pénzt kémek, mint tavaly ilyenkor. Petrezselymet árulni a piacon — az egy évvel ezelőtti 40 forintos kilogrammonkénti árhoz képest — 9-16 forintért ma azt mutatja: a tavalyi jó terméssel ezúttal a vevők jártak jobban. A sárgarépa ára szintén csökkent, 25-ről 5-10 forintra. Fejes káposztából is több jutott idei értékesítésre. Az év első hónapjában árusított 7806 kilogramm csaknem ötször annyi volt, mint a tavaly januári. Átlagos árát 9 forint 74 fillérben számolták ki, szemben a múlt évi 13,70 forinttal. Másképp alakult a burgonya ára. Hiába nagyobb belőle a kínálat — a januári 200 mázsás kistermelői felhozatal csaknem kétszerese az 1987 elejinek —, a tavalyi 12,88 helyett ez évben majdnem 17 forintért lehet kapni egy kilogrammot. Különleges az idei tél—ez Kun István piacvezető és az itt dolgozók egybehangzó véleménye. A miért?-re is választ kapunk tőlük. Azon túl, hogy az időjárás példátlanul eltér a szokásostól, s hogy a vermekben tárolt káposztára és más zöldségfélékre a primőrszezon kezdetével ajánlatos mihamarabb vevőket találni, a piacot sokféle hatás éri mostanában. A kereslet év eleji pangása után élénkülő kínálatnak lehetünk tanúi. Tele standdal várták vevőiket kedden a kiskereskedők. Fél éve kopasztott, vágott baromfit is árusíthatnak a kistermelők, mióta létrehozták ennek a közegészségügyi feltételeit. Csupán az elmúlt 3 héten 900 kilogrammot értékesítettek ebből a — fél- ig-meddig konyhakész termékből. A piaci áruforgalmazás bővítéséért nem hagyhatunk figyelmen kívül két fontos körülményt. Az egyik: a kisáru- termelőket ösztönző adórendelet nyomán fölkészülnek-e a felvásárló vállalatok a várhatóan nagyobb mennyiségit zöldség-gyümölcs és más termékek továbbítására a fogyasztókhoz? Ugyancsak sürgető a piactér bővítése a Budai utca irányába. Ezzel a nagypiaci napokon csökkenne a gépjárművek torlódása, enyhülne a zsúfoltság. Kiskunfélegyházán tegnap hatvannal kevesebb árus érkezett a piacra 9 óráig, mint ahányat vártak. A forgalmasabb piaci napok itt is inkább a hét végére esnek. A primőr zöldségfélék közül retekből 150 csomót, salátából pedig 50 fejet kínáltak 8-10 és 6-10 forintos áron. A burgonya ára hasonló a kecskemétihez, 16-17 forint. Almából 6 mázsát hoztak a balástyai és a kisteleki termelők. A fajtától függően, 10-25 forintért értékesítették kilogrammját. A gyökér és a sárgarépa itt szintén kevesebbe kerül, mint tavaly: 16-18, illetve 10-12 forint egy kilogramm. Viszont drágább a dióbél (300 forint) és a mák (180-190 forint) - tájékoztatta lapunkat Nagy László, a tanács kereskedelmi főelőadója. A 10 forintos, 20 dekagrammos korai saláta láttán február utolsó hetében eldönthetik a kiskőrösi háziasszonyok is; megvegyék-e savanyúságnak paprikás krumpli vagy pörkölt mellé? Paradicsomot és zöldpaprikát egyelőre még csak a zöldségboltban árusítanak. A piacnak egyébként az egyik legnagyobb vonzáskörzete van a megyében. Csupán minden tizedik eladó helybeli; a többiek Duna menti falvakból jönnek, de még Tompáról is hoznak ide árut. Az év eleji termékkínálat bőven fedezi a keresletet. A legutóbbi áru- mennyiséig nagyobb részét is hazavitték a termelők, mivel nem találtak rá vevőt. K—1 SOLTVADKERTI SZÁMVETÉS Kiemelkedő eredmény a Jóreménység Szakszövetkezetben oltvudkerti Jóreménység Szakszövetkezet — az eddigiekhez mérten kimagasló eredménnyel zárta a múlt évet. A tegnapi zárszámadó részközgyűlésen a tagok 23,3 millió forint nyereségről szóló beszámolót nyugtázhattak annak ellenére, hogy a gazdaság — lévén szőlő- és gyümölcstermesztő — igen megszenvedte az utóbbi évek időjárását. A szakszövetkezet elnöke, Vincze József az 1987-es gazdálkodásról szólva kiemelte a tagi gazdaságok szerepét, melyet a jövőben mind területi, mind az érdekeltségi viszonyok tekintetében erősíteni terveznek. A legsikeresebb ágazatnak a műanyagüzem bizonyult, amely tavalyi munkájával a gazdasági eredményének 64 százalékát „hozta”. Éppen ezért a technikai—műszaki fejlesztések sorában az, elkövetkezőkben előnyt biztosítanak a húzó ágazatnak. Pályázattal sikerült bevezetni a mező- gazdasági erőgépek átalányelszámolású működtetését, amelynek jó tapasztalatai alapján ezt a formát más munkákra is igyekeznek kiterjeszteni. A gazdaságban három esztendeje vezették be az ágazati önelszámolást, amelynek hatása egyre inkább érződik a termelékenységben, a hatékonyabb munkában, a költségtakarékosságban. Igaz, ezt a rendszert minden évben felül kell vizsgálni, igazítani az időközbeni változásokhoz, de ez a munka kifizetődik. Az idei tervekben a gépesítés színvonalának emelése mellett nagy hangsúlyt kap az a törekvés, hogy a tagi gazdaságokban mindinkább megvalósuljon a „több lábon állás”. A gazdálkodás biztonságát visszaállítani csak más tevékenységek felvállalásával lehet. A hozzászólók legtöbbje a szőlészet- borászat gondjaival foglalkozott. Szó esett arról, hogy a termelési kedvet feltétlenül szükséges fenntartani. Többen kérdezték, miért volt szükség a múlt évben seprűbor előállítására, illetve szőlő és bor importjára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelen lévő főtitkára, Pozsgay Imre tiszteletreméltónak értékelte az „ebben a keserves közegben” létrehozott példaszerű kultúrát, mezőgazdaságot. Az itt dolgozók érdemei elismerést érdemelnek — mondta. A zárszámadás végeztével Jaszano- vics Istvánná főkönyvelőnek, aki a gazdaságtól húsz év után vonult nyugdíjba, átadták a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését és a szövetkezet ajándékát. G. E. • A sikerben kimagasló szerepet játszott a müanyagüzem. Képünkön Kovács György és Schwarcz József az olasz felületroncsoló gépről leemeli a nyomtatásra kész fóliatömlőt, melyből tápzsák készül. (Straszer András felvétele) Kérdezz és cselekedj! Levelet kaptunk egy községből. Arról szólt, hogy a gyermekétkeztetésben miként spórolnak a takarékosabb gazdálkodás jegyében..A levél írója nem vonja kétségbe, hogy a tanulóknak tényleg kedvenc eledelük az i olcsó tészta — ez az érem egyik oldata —; de az mégsem helyes, hogy az iskola napközis konyhájában egy tíznapos tanítási ciklusban tízszer fáznék tésztát. Főzeléket viszont csak néhanapján esznek a tanulók, holott erre nagyobb szükségük lenne. Ez meg az érem másik óldala. Az életben ezernyi példa mutatja, hogy az emberek a valóságot a maga sokszínűségében — teljességében — akarják látni. Elmondja-e a vásárló, hogy miközben az idei áremelések, s egyáltalán az új adó- és elszámolási rendszer bevezetése nehéz leckét adott a kereskedelem dolgozóinak, ezzel együtt az ő rizikója is nőtt? Valóban helyes árat fizettetnek-e vele minden termékért? Jogos, hogy az árreformmal egyidejűleg hatékonyabb fogyasztói érdekvédelmet is vár. Vagy: szóvá tegye-e a piaci vevő, hogy egészségét kíméli, ha inkább sötétvörös, néhol hibás, de édes jonatánalmát keres, ahelyett, hogy a kívül ép, ám belül kesernyés-vegyszeres ízűt részesítené előnyben? Hallgasson-e a dunavecsei állampolgár arról, hogy kél év alatt jéketévé válnak az új házcserepek a településen a Dunaújvárosból érkező füsttől, és nő a légúti megbetegedések száma? Fogadja el az utcai járókelő a huszadik század végzetét: környezetének levegőszennyeződését? Elmondja-e az ember, hogy milyennek látja, vagy milyennek szeretné látni maga körül a világot? Joga, de talán kötelessége, másokért és magáért is. Kérdezz! — tanítják már a színes képeskönyveket lapozgató óvodásokat és a betűvetésig eljutott kisdiákokat. Kérdezz és cselekedj! — bövíthetnénk ezt magunkra nézve. Ellentmondásokkal teli világunkban egy-egy probléma megoldásához kevés csupán az érem másik oldalának keresése. Ennél többre van szükség! Egymás hegyen-hátán alakulnak mostanában a különböző bizottságok. Szóra és fölösleges adminisztrálgatásra pazarolják idejüket azok, akiknek az élet sűrűjében lenne dolguk. Megkezdődött a nagycsaládosok egyesületének szervezése. Ez örvendetes. Am csak az érem egyik oldala. A másik: még ma sem tudják, hogy például Kecskeméten és a környező tanyavilágban hol és milyen számban élnek nagycsaládosok. Minden bizottság vagy egyesület annyit ér, amennyit másokért tesz. A nagycsaládosokét az első átadott járóka, ruha és gyermekbicikli fogja — bármilyen formalitásnál érzékle lesebben — minősíteni. Az embereket manapság foglalkoztató kérdések feltevésétől, a sokszínű vélemények hasonlóságától vagy különbözőségétől önmagában még nem javulnak meg életkörülményeink. Tészta helyett nem jut több zöldfózelék a gyerekek tányérjába —- a kívánatos biokertészkedéssel több és jobb ízű alma a piacra —, .v nagyobb zöldterület, játszótér a mai óvodásoknak és iskolásoknak. A megoldásra érett kérdések feszegetése csak úgy ér valamit, ha cselekvést érlel, tettekre sarkall. Kohl Antal
