Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

Äjstf nssfr. f tf • | < i--g\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 44. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 22., hétfő ZÁRSZÁMADÁS A KÉK DUNA TSZ-BEN Minden eddiginél jobb eredmény Fajszon A Fajszi Kék Duna Termelőszö­vetkezet szombaton megtartott zárszámadó közgyűlésén dr. Berta Jenő bevezető mondatait hallva könnyen téves következtetést von­hatott le a helyi viszonyokban já­ratlan ember. Ugyanis a tsz elnöke a vezetőségnek az 1987. évi gazdál­kodásról szóló beszámolóját is­mertetve, kezdetben csupa olyan gondról és bajról szólt, amelyek felsorolása akár az utána elmon­dandó kudarcokért való előzetes mentegetőzésnek is felfogható le­hetett volna. Ám ahogy fogyatkoztak az Írá­sos beszámoló még fel nem olva­sott lapjai, úgy vált egyre világo­sabbá: miért is állította követendő példaként e térség számos más kö­zös gazdasága elé a kalocsai városi pártbizottság a fajszi Kék Dunát. Mert igaz ugyan, hogy itt is sze­szélyes, olykor szélsőséges volt ta­valy az időjárás, hogy kedvezőtle­nebbé váltak a piaci körülmények, szigorodott a közgazdasági szabá­lyozás, hogy nehezedett a kereske­delmi és a pénzügyi helyzet, de mindezekhez kpllő rugalmassággal alkalmazkodott, igazodott a tsz. Mint a jelenlévő dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke ké­sőbb elmondotta, a helyi adottsá­gok figyelembevételével tették ezt a Kék Duna vezetői, tagjai, s így sikerült elérniük a termelési érték­hez viszonyított nyereség igen jó arányát is. Az említettekhez hozzá­járult az itt dolgozó idősebbek és a fiatalok között meglévő harmo­nikus gondolkodás és munka. A 883 tsz-tag — közülük 474 nyugdíjas — összesen mintegy 3 ezer hektár szántóterületen gazdál­kodik, s a részben kettőstermeszté­sen alapuló racionális földhaszná­latot folytat. Nagy gondot fordíta­nak a talajerő-utánpótlásra és az öntözésre, s például a zöldség-, a fűszer- és a szárítmánypiacon való érvényesülésüket a termékbővítés céljából végzett termelési és feldol­gozási kísérleteik is elősegítették. A Kék Dunának — amely nem elhanyagolható állatállománnyal rendelkezik — a mezőgazdasági munkák csúcsidejére méretezett erő- és munkagépparkja van. A most csak vázlatosan ismerte­tett körülmények és a Kalocsa Környéki Agráripari Egyesülés igen jelentős nyereség-visszaosztá­sa, valamint a felhalmozott belső tartalékok tették lehetővé, hogy 1987-ben az eddigi legnagyobb gazdálkodási eredményét érje el a szövetkezet. A tevékenységi bevé­telek 267 millió forintot tettek ki, az üzemi termelési érték 238 millió, a nyereség pedig 108,5 millió forint volt. Az egy főre jutó 110 ezer 683 forintos átlagrészesedés 4 ezerrel haladja meg az 1986. évit. A vezetőség beszámolójának el­hangzása után felszólalt a közgyű­lés elnökségében helyet foglaló Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, aki egyebek között mezőgazdasági termelé­sünk és a világpiaci kereslet össze­függéseiről beszélt, s eredményes munkájukért elismerését fejezte ki a Kék Duna Tsz dolgozóinak. Vitaszek Zoltán KIRAGYOGOTT A RAGYOGÁS Moszkvában tárgyal az amerikai külügyminiszter George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisz­tere, a korábbi megállapodásoknak megfelelően, va­sárnap Moszkvába érkezett, és megkezdte tárgyalása­it Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Shultz kíséretében van Colin Powell, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főtanácsadója. A tárgyalócsoportok ülésének kezdete előtt a két külügyminiszter rövid megbeszélést tartott és jegyzé­keket cserélt ki a halászat kérdéseiről. Arról a szovjet —amerikai megállapodásról van szó, amelynek értel­mében az amerikai halászoknak ezután joguk lesz a távol-keleti tengerek szovjet gazdasági övezeteiben halászni. Szovjet halászok az Egyesült Államok gaz­dasági övezeteiben 1976 óta halászhatnak, egy akkor aláírt kormányközi megállapodásnak megfelelően. Shultz egy éven belül harmadszor jár a szovjet fővá­rosban. Megbeszéléseitől, csakúgy mint a korábbiak­tól, azt várják, hogy újabb lendületet ad a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének. A fő figyelem a leszerelés, elsősorban az atomleszere­lés kérdései köré összpontosul. A tervek szerint az amerikai vendéget ezúttal is fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter sze­rint jók az esélyek arra, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről még a következő csúcstalál­kozó előtt egyezség jöjjön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet diplomácia veze­tője az előtt nyilatkozott újságíróknak, hogy meg­kezdte volna tárgyalásait amerikai kollégájával, George Shultz-cal. A következő Reagan—Gorbacsov találkozó idő­pontjára vonatkozó kérdésre Sevardnadze annyit mondott: május vagy június megfelelő lenne, „de min­den az előkészületek haladásán múlik”. Azt is leszögezte, hogy a Szovjetunió az eddiginél tevékenyebb szerepet kíván játszani a közel-keleti vál­ság rendezésében. AHOGY A SZAKEMBER LATJA Mégsem ette meg a kutya...? • A búzáról — a kép előterében — már le is olvadt a hó. Kevés mezőgazdasági üzem számolhat!ott) be az idei zár­számadó közgyűlésen arról, hogy teljesítette az elmúlt évi gazdasági tervét. Az enyhén szólva kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis elmaradt a terméshozam a várttól, szőlőből, gyümölcsből, gabonából kevesebbet takarítottak be az átla­gosnál. A mezőgazdasági dolgozók abban bíznak, hogy vége lesz a „hét szűk esztendőnek”, a természeti csapás-sorozat­nak”, ami az utóbbi 2-3 évben rendre keresztülhúzta számí­tásaikat. Mindeddig úgy tűnt, az 1987—1988-as tél „irgal­mas”; eddig legalábbis sem rendkívüli havazással, sem rend­kívüli hideggel nem okozott kárt a mezőgazdaságban. Most azonban a szombatról (20-áról) vasárnapra virradó éjjel az utóbbi időben megszokottnál sokkal hidegebb volt: a hő­mérséklet megközelítette a mínusz 8 fokot, a talaj mentén a mínusz 14-et. Vajon hogyan érintette ez az enyhe időjárás által alighanem kicsit félrevezetett természetet, vajon lesz-e a nagy hidegnek nemkívánatos következménye ...? A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz azon keve­sek közé tartozik, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére jó nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. Erről számolha­tott be a pénteken tartott zárszámadó közgyűlésen Forcek András, a szövetkezet elnöke. Mindhárom főágazatuk - a mezőgazdasági, amely magában foglalja a növénytermesz­tést, és az állattenyésztést, a kertészeti, valamint az ipari melléktevékenységeket folytató szolgáltató főágazat — telje­sítette a tervét. Ennek titka az úgynevezett több lábon állás. az összetett termelési szerkezet volt. Az egyik tevékenységük bevételkiesését a másikkal pótolták. A szövetkezet összes árbevétele 1 milliárd 60 millió forint, nyeresége 27,5 millió, ami ugyan kevesebb a tavalyinál, de több a tervezettnél. Ami viszont ennél sokkal lényegesebb: anyagilag lehetővé teszi a termelés idei továbbfejlesztését. Forcek Andrást vasárnap délelőtt telefonon kerestük meg a lakásán. Azt kérdeztük tőle: az időjárás szombat éjszakai fordulata vajon milyen hatással volt á mezőgazdaságra? íme a válasz: — A gabonára jól jött a hóesés, bármilyen kevés is volt. A hólepel egyébként eltűnt, a talaj magába szívta a nedvessé­get. A nagy hideg nem ártott a vetésnek —, még nincs olyan fejlődési stádiumában. A gyümölcsben viszont annál na­gyobb károkat okozhat(ott). A korai érésű gyümölcs, neve­zetesen a kajszi és az őszibarack mostanra kimozdult a mély­nyugalmi állapotából, sajnos lehetséges, hogy a 8 fokos hideg károsította a megpattant rügyeket. Hogy így történt-e, illetve hogy milyen mértékben, azt most még nem tudjuk megmondani, mivel csak pár nap múlva mutatkozik meg. Ahhoz, hogy egészen pontos képet kapjunk, egyébként is laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Szövetkezetünkben a 450 hektáros gyümölcsültetvényből 100 hektárt tesz ki a kajszibarack. Ebből gyakorlatilag ta­valy nem volt termés — előfordulhat, hogy az idén sem lesz. A. M. yárkonyi Péter Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe utazott Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap hivatalos látogatásra utazott az ázsiai és csendes-óceáni térségbe. Útja során felkeresi a Szingapúri Köztársaságot, az In­donéz Köztársaságot, az Indiai Köztársaságot, a Thaiföldi Király­ságot, Ausztráliát és Új-Zélandot. Megalakult a Vállalkozók Országos Szövetsége Megalakult a Vállalkozók Országos Szövetsége; az új szervezet Budapesten, a MOM kultúrházában tartot­ta szombaton alakuló köz­gyűlését. A szövetség a kisvállalko­zók tevékenységét, gazdasági beilleszkedését, működési feltételeinek javítását hiva­tott támogatni. Ennek érde­kében folyamatosan tájékoz­tatást adnak a tagokat érintő új gazdasági intézkedések előkészítéséről, segítik a szakmai, üzleti, gazdálkodá­si tevékenység fejlesztését. Fontos feladata az új szerve­zetnek, hogy összegyűjtse és képviselje a kisvállalkozók véleményét, s az észrevétele­ket rendszeresen továbbítsa az illetékes szervekhez. A szövetség felügyeletét a Magyar Gazdasági Kamara látja el. Az alakuló közgyűlésen részt vevők közöl többen ki­fejtették; a kisvállalkozók úgy érzik, hogy saját érdeke­ik feltárására, egyeztetésére, képviseletére saját maguk képesek a legjobban. Hang­súlyozták azt is, hogy disz­kriminatív döntésekkel súj­tott, helyenként elviselhetet­len mértékű adminisztráció­val gúzsbakötött vállalkozók nem tudnak megfelelő haté­konysággal részt venni a kor­mány munkaprogramjának megvalósításában. Mathiász János időszerűsége A homoki szőlészet jövőjét felhozó gondoktól nyomasztva maradna-e ma Mathiász János a Kis­kunságon? Ha önös, ha haszonleső volna, aligha. Még akkor is nehéz, áldozatos évek várnak a két nagy folyó között kialakult kertészkedő üzemekre, ha kegyesebb időjárás segíti törekvéseiket. Tavaly Bács-Kiskunban a termő szőlő több mint 7 százalékát silányitotta tönkre a fagy. (Évszáza­dos tapasztalatok szerint 3-4 évenként teszi próbá­ra megyénk legfagyosabb tájain 20 foknál nagyobb lehűlés a növények ellenálló képességét.) A hozzá nem értés, a felelőtlenség azonban a természeti viszontagságoknál is többet ártott. A közérdeket egyéni érdekeik elé helyező szakem­berek figyelmeztetései ellenére magasművelést pa­rancsoltak arra alkalmatlan területekre. A legko- miszabb aszályok, a legkeservesebb bogyórohasztó fagyok sem ártottak annyit tájunkon a szőlő- és borágazatnak, mint a sűrűn változó pénzügyi sza­bályozók. A ma Mathiász Jánosa tehát csak akkor maradna, ha módja lenne fölismert igazságai érvé­nyesítésére, ha számíthatna bizalomra. Az emberi értetlenség és a szőlő szolgálatának szenvedélye hajtotta északról délre a köztisztviselő­ből lett nemesitöt. Itt legjobb éveiben sem keresett annyit, mint amekkora jövedelmet felajánlott szá­mára a monarchia volt külügyminisztere. (Évekig kény éradója.) Könnyebben újratelepíthette volna a gyökértetű áldozatául esett kis birtokát, mint amekkora munkával megszelídítette a talfáji ho­mokot. Képtelen volt beletörődni abba, hogy gazdái ellenzik a csemegeszőlő térhódítását, népszerűsíté­sét! Sem rábeszélésre, sem anyagi előnyökért nem a'dta föl meggyőződését, vállalta a zaklatásokat, sokáig tűrte szakmai kirekesztettségét. A kísérle­■'i'vítaafcaÉai' ­tezés szabadságának lehetőségei, az előlegezett bi­zalom ösztönzései hozták végül is a tócsás laposok­kal, goromba buckákkal telehintett birkalegelőre. Addig csak élelmes exportőrök jártak innen kül­földre, a most százötven éve született szőlész érezte elsőként szükségesnek a külföldi tájékozódást. Igaz hazafiként, elkötelezett tudósként igyekezett itthon hasznosítani, ami hasznosításra méltónak látszott. Több nyelven beszélő, levelező felesége segítségével kapcsolatot teremthetett Európa munkája szem­pontjából fontos tényezőivel. (Hány státust igé­nyelnének napjainkban egy ilyen 30 holdas minta­gazdaság irányításához?) Gondolnak-e arra a 150 éves születési évfordulón a szőlő- és borágazat illetékesei, hogy napjainkra Mathiász fennmaradt fajtáinál is fontosabb szá­munkra magatartása példája? Az lenne ünnepron­tás e fényes napon, ha elhallgatnánk, hogy az olyan nagy várakozással, sokak oly lenyűgöző lelkesedé­sével meghirdetett homoki szölöprogram sűrű meg­torpanásaiért, az elherdált milliókért, a tévedése­kért a jobb meggyőződésük ellenére bólogató szak­emberek is hibáztathatok. Munkahelyük pillanat­nyi érdekeiért, hivatali összeütközések elkerülésé­ért adták nevüket reménytelen vállalkozásokhoz, nézték el a tessék-lássék munkát. Különösen az ilyen pénzhiányos években jő tud­nunk, hogy — Németh Lászlóval szólván —, milyen kevés anyagra és milyen sok lélekre volt szükség a Mathiász-csodákhoz. „Az országban alig volt 30 hold, melyben a minőség szebben mutatta meg ma­gát." Csak a mathiászok igazság- és munkaszenvedé­lyével, tudományos tisztességével, kezdeményező­készségével vívhatja meg az elkövetkezendő évtize­dekben sikerrel megmaradásáért vívott küzdelmét a homoki szőlészet, közelítheti meg az általa meg­hódított csúcsokat. Mindenesetre biztató, hogy a minőség az új kormányprogram egyik fontos tétele. Szomorú csalódások után csak remélhetjük, hogy a valóságban is érződik ez az elhatározás. Azok szolgálják leghívebben Mathiász emlékét, azok a jövöteremtök, akik hozzá hasonló szorgalommal, kitartással, az alkotó ember örök elégedetlenségé­vel teszik a maguk dolgát. Heltai Nándor Amatőrfilmesek három megyéből Jó ismerősként üdvözölték egymást a XVIII. dél-alföldi amatőrfilm- és videoszemle résztvevői pénteken délben Jánoshalmán. Nincsenek sokan. Az amatőrfilinezés és újabban a videózás jó segítőtárs a világ megismeré­séhez. A készség- és képességfejlesztés kiváló alkalma. Az elkészült alkotá­sok dokumentumértéke nehezen túlbecsülhető. Vaskos tanulmányoknál többet mondhatnak életünkről mozgó képekhez szokott századunkban a kamerákkal rögzített jegyzetek, esettanulmányok, tudósítások. Nincsenek sokan, mert a filme­zés, a videózás időigényes mulat­ság. Élvezhető, másokat is meg­szólító mű csak némi optikai, esz­tétikai, kémiai, mechanikai ismere­tek birtokában készíthető, az ala­pok elsajátításához türelmes kitar­tás szükséges. Nincsenek sokan: drága, drágul a felszerelés. Elismerés illeti tehát e jó ügy serkentőit! A háromnapos szemle befejezése után sem kellett megbánni a helyi szervezést vállaló Jánoshalmi Művelődési Központ­nak és a kellemes otthont nyújtó Helyőrségi Művelődési Klubnak megelőlegezett dicséretet. Jó kö­rülmények között nézhették, vitat­hatták, értékelhették a bemutatott alkotásokat. Kitűnő műhely-légkör alakult ki. Pompás tapasztalatcsere­fórumnak is nevezhetnők a János­halmán immár másodszor szerve­zett szemlét. A bírálóbizottság (Poros László operatőr, dr. Dékány István, a Magyar Amatőrfilm és Videoszö­vetség főtitkára, Pesti László, az ELTE vizuális műhelyének titká­ra, Sere Mihály, a Jánoshalmi Helyőrségi Művelődési Klub veze­tője, Heltai Nándor, a Petőfi Népe főmunkatársa) a szentesi klub által nevezett Ragyogás című doku- mentum-etüdöt minősítette a leg­jobbnak. Készítője, Szőke András már több országos díjat nyert. Az azóta félig-meddig összedőlt, le­bontott szentesi zsinagógáról for­gatott képsorai az elmúlás, az enyészet szomorúságát úgy tükrö­zik, hogy a nézőben mégis a pusz­tuló értékeket megteremtő, emberi lét, emberi munka ragyogása kelt erősebb érzelmeket. Az eddig is többnyire sikeres jánoshalmi Sza­bó Gábor Letta című műve kapta az egyik második díjat. Letta, azaz Horváth Emilné Kontra Teréz Or- govány határában él, odébb vala­mivel a világ végénél. Okosan, ér­telmesen tölti napjait a csodálatos tájjal harmonikus összhangban élő,. verseket, elbeszéléseket (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom