Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 20. A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhez — a nagy költő, Vörösmarty Mihály intő Száva jut mindig eszembe, valahányszor kézbe veszem dr. Schwalm Pál munkáit. Hatalmas életművében olyan kincseket mentett meg — az utolsó pillanatban —, amelyek az egyetemes emberi kultúra örök értéke­ivé válnak. Most jelent meg néprajzi gyűjtésének ne­gyedik kötete. A nem kevesebb, mint 2800 oldalas gyűjteményben közkinccsé teszi a német riemzetiség dalait, regéit, verseit és meséit — évtizedes, fáradságot nem ismerő kutatómunkájának eredményét. Télen a rendszerezést végzi, s ha beköszönt a tavasz, azonnal útnak indul. Nem adja fel a reményt: talán él még valaki az öregek közül, aki egy ismeretlen népdallal, mesével gazdagíthatja a gyűjteményt. Dr. Schwalm Pál most töltötte be hetvenedik esztendejét. — Vaskúton születtem és igazán soha sem szakad­tam el a falumtól, hiszen feldolgoztam az itteni néme­tek tájszólását, annak nyelvtanát, sőt a község hagyo­mányait is. De ne szaladjak így előre! Apám három és fél holdas kisparaszt volt, aki az első világháborúból visszatérve kiskereskedői engedélyt kapott, cserébe jobb lábáért, melyet vala­hol a távoli csatatéren hagyott. Szegény édesanyám minden héten bejött Bajára gyalog, majd meg­várta, amíg valaki szekerére felké- redzkedhet, aki a bolt számára vá­sárolt kis árujával hazafuvarozta. Nádas Károly tanítóm — ma is tisztelettel gondolok rá —, a szüle­im tudta nélkül behozott Bajára, és beíratott dr. Tor- dai Ányos igazgatónál a ciszterci rend III. Béla Gim­náziumába. Minden reggel a vicinálissal jöttem Bajá­ra — akkor még Garáig járt a vonat —, és este 5 óra felé értem haza. Menza még nem volt, meg pénzem sem, így mindig este ebédeltem. Szívesen emlékszem osztálytársaimra, akik naponta megfelezték velem a tízóraijukat. Az osztályfőnököm Holczinger Titusz volt, aki nagyon szeretett engem. Amikor megtudta, Több mesét gyűjtött, minta Grimm testvérek A német nemzetiség hagyományainak kutatója hogy német szakos tanárnak készülök, könyvtárából két tucat könyvet nekem ajándékozott, és ezzel indí­tott el a pályán. (Ezek a kötetek ma is megbecsült kincseim.) — Hol folytatta tanulmányait? — Érettségi után, 1938-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója lettem. Itt na­gyon magas szintű képzésben részesültem. Szüleim nem tudtak támogatni; anyagi helyzetük alapján ne­kik minden további nélkül kiadták a szegénységi bizo­nyítványt. A téli szünetben Baján, a Tóth Kálmán- szobor előtt találkoztam hajdani osztályfőnökömmel, aki megütközéssel konstatálta, hogy a tízfokos hideg ellenére kiskabátban vagyok. Ötven pengőt adott — nagy pénz volt ez akkor, tetőtől talpig felruházkod- tam belőle —, azzal a szigorú intelemmel, hogy még egyszer meg ne lásson télikabát nélkül. Nem kényezte­tett el az élet, de egyetemi éveim alatt annyi magánta­nítványt vállaltam, hogy szűkösen megéltem a kerese­temből. — Az egyetemet nem a katedra követte. Alighogy 1942-ben átvette diplomáját, behívót hozott a postás. Két évig hányódott a háború viharában, amíg 1944-ben francia fogságba nem esett. S miután innen megszökött, rengeteg viszon­tagság után 1946 augusztu­sában került ha­za. Mi történt azután? — A bajai .III. Béla Gim­náziumban, ré­gi iskolámban kaptam állást, és itt dolgoz­tam majd’ há­rom évtizedig. Közben orosz- nyelv-tanári oklevelet szereztem. A művelődési kormányzat meg­bízott, hogy szervezzem meg Baján a német nyelvű középiskolát. Megindult az oktatás a később Frankel Leóról elnevezett gimnáziumban, az első ilyen hazai intézményben. Később, 1968—74 között a III. Béla ( jimnáziummal együtt vezettem az intézményt, majd l '.értem a nyugdíjazásomat. — Rövidesen feldolgozta szülőfaluja. Vaskút teljes s. zótárát és nyelvtanát. Ez volt doktori értekezése, s n lindkét tanulmány könyv alakban is megjelent. Tu- d< om, hogy ez az első olyan összefoglaló munka, mely <?í gy német település nyelvjárásának teljes képét dolgoz­za 1 .fel' o szókészletet, a hangtant, valamint a szó- és ni ondattant. Röviddel ezután kiadták a Falusi történe­tei c (Dorfgeschichten) című vidám anekdotagyűjtemé­nyi ?t. Mi vezette a hagyományok felé? — — Az iskolában mindig ez volt az első német nyelvű dől gozat címe: Népmese a falumból. A sok szép törté­net. nem hagyott nyugton: Milyen kár lenne, ha ez a kim :s örökre feledésbe merülne! A feleségem — szin­tén középiskolai tanár — a maga gyűjtötte német népe ialokat tanította. A Vaskút mesél és énekel című kön} 'vemben például a szülőfalum összes hagyomá­nyát igyekeztünk megmenteni, a most készülő hat kötet ben — Ungamdeutsche erzählen und singen, A ma gyarországi németek mesélnek és énekelnek — melyt >ől négy már megjelent, az ötödik nyomdában van — összesen 51 község néprajzi anyagát adtuk ki. Ez: azt >nban csak a gyűjtésünk egy része, ennél több az, a mi még hangszalagon van. Sietni kell, az öregek egyre’ kevesebben lesznek. S a régi mondákat már csak ők isi nerik. — .Talán nem illik ilyen témára terelni a szót, de el tudom képzelni, hogy milyen szerény lehet egy 1964-es iskolaigazgatói nyugdíj. Miből telik a rengeteg utazás­sal járó gyűjtőmunkára? — Az biztos, hogy a jövedelmünk nagy részét erre fordító* ituk; de az idei év végéig még segít a Soros- aiapít vány is. Sem az anyagi, sem az időbeli áldozatot nem s lajnálom. Ami nem hagy nyugodni, az az, hogy még i engeteg a „fehér folt”, az elvégezetlen munka. Fél v esével élek, súlyos betegen: félő, hogy a teljes felelői gozás már másra marad. — Kívánjuk, hogy ne így legyen! Gál Zoltán szabad idő ORVOSSZEMMEL Az epetermelés és a vele kapcsolatos zavarok Az epe a májban termelődik, az epe­hólyagban gyűlik össze és a vékonybél felé ürül ki. Áz emésztésben játszik sze­repet. Az epehólyag összehúzódása ál­tal úgy ürül ki, hogy azzal egy időben a hólyag záróizomzata fellazul, bizto­sítva az epe akadálytalan továbbhala­dását. Ha az összehúzódás renyhe vagy a záróizomzat ellazulása tökéletlen, za­varok keletkeznek. Az epe besűrüsödése elősegítheti a kőképződést. A kis kövek görcsöket, de epeút-elzáródást is könnyen okoz­hatnak, mint a nagyobbak, amelyek viszont inkább hólyagátfúródást vált­hatnak ki. A kő okozta görcs nagy fájdalmait a tabletták aligha szüntethe­tik meg. Előfordulnak epehólyagtáji görcsök, amelyek mögött nem sikerül követ kimutatni. Okozhatnak görcsös fájdalmat epe- kiürülési zavarok (dyskinézis). Ezek gyógyszereléssel, diétával, életvitel­rendezéssel befolyásolhatók. Az epekö­vesség veszélyei műtéttel kiküszöbölhe­tők, de ezzel megszűnik az epehólyag epeürülést szabályozó szerepe. A műtét viszont nem zárja ki a további kövek képződését az epeutakban. A hegesé- dés is zavart, esetleg fájdalmat okoz­hat. Az is lehetséges, hogy a migrénes fejfájással egyszerre az epetájon is je­lentkezik görcsös fájdalom, amely néha fejfájás nélkül is létrejöhet. Ezen a je­lenségen viszont a műtét nem változtat, de a migrénre ható anyagok, gyógysze­rek eredményesek lehetnek. Az epetermelés és -ürülés emészté­sünk fontos feltétele. Itt sokkal fonto­sabb a működési zavarok figyelembe­vétele. A köves probléma elhatalmaso­dása, a görcsök szaporasága és a veszé­lyes következmények lehetőségének a növekedése felvetheti a műtét szüksé­gességét. A kő nélküli működési zava­rok esetében figyelemre és folyamatos orvos-beteg kapcsolatra van szükség a bajok csökkentése és megoldása érde­kében. A műtét utáni panaszok olykor hasonlóak lehetnek a műtét előttiek­hez. Gyógyszeres, diétás és egyéb élet­viteli tennivalók megoldhatják — de legalábbis csökkenthetik — a problé­mákat. Dr. H. G. Terhességi torna A gyakorlatok várandós kisma­máknak készültek, ezeket könnyedén, lassan végezzék, közben lélegezzenek egyenletesen, mé­lyen, nyugodtan. 1. Üljenek sar­kukra, karjukat nyújtsák élőre. Tér­deljenek fel, közben bal karjukat lendít­sék hátra. Mindkét karjukkal ismételjék meg a gyakorlatot még egyszer. 2. Ereszkedjenek térdre, kezüket te­gyék csípőre. Tör­zsüket döntsék bal­ra, közben karjukat nyújtsák oldalra. Mindkét irányban ismétlés még egy­szer. 3. Feküdjenek ha­nyatt, támaszkodja­nak könyökükkel a talajra. Homorílsa- nak, közben kezü­ket szorítsák ököl­be. Ismételjék meg még egyszer. 4. Feküdjenek ha­nyatt, térdüket haj­lítsák be. Emeljék fel törzsüket hat­szor. 5. Feküdjenek ha­nyatt, lábukat és karjukat nyújtsák oldalra, lábukat hajlítsák be. Térdü­ket tárják szét, majd zárják össze. Ismét­lés még nyolcszor. 6. Feküdjenek ha­nyatt, lábukat és karjukat nyújtsák oldalra. Jobb lábfe­jüket fordítsák befe­lé, bal tenyerüket pedig kifelé. Térje­nek vissza alaphely­zetbe, lazítsák el iz­maikat. Mindkét kezükkel és lábuk­kal ismételjék meg a gyakorlatot még négyszer. Végezetül járkál­janak könnyedén ti szobában. Télen is ápoljuk a gyepet Az őszi, utolsó nyírással nem fejeződhet be a több­éves és igényes gyepnövény­zet ápolása. Ha a télen, ami­kor nem takarja hó, alapo­san átgereblyézzük, akkor pázsitunk szép marad, nem ritkul ki. A gyep takarítására olyan napot válasszunk, amikor a földfelszín már szikkadt, nem sáros. A gereblyét ala­posan a fűre nyomva fésül­jük át a pázsitot, és tisztít­suk meg a tavalyi, száraz vagy korhadt növényi ma­radványoktól. A szépen be­állott, sűrű gyepet, különö­sen kötött talajon, nem árt villával is alaposan megszur- kálni, hogy a talaja levegőz­zék. A megtisztított gyepre már most teríthetünk érett szervestrágyát vagy kom- posztot. Természetesen a Cofuna, vagy a Szuperkom- poszt nevű bioaktív hu­musztrágyák is igen megfe­lelnek, ezek azonban igen drágák. Bármilyen tiszta és helyesen kezelt szerves trá­gya jó, az a fontos, hogy földdé érett legyen. Annyi trágyát használjunk föl, hogy az másfél-két centimé­ter vastagon borítsa be a gyepet egyenletesen. Helytelen gyakorlat nitro­génműtrágyát (pétisót) szór­ni a gyepre, különösen télen. A tavaszi olvadások alkal­mával ugyanis a műtrágya­oldat jó része elfolyik, nem hasznosul, mert a mélyebb, még fagyos rétegek nem fo­gadják be. Az egyoldalú nit­rogéntrágyázás azért sem jó dolog, mert fokozott növe­kedésre készteti a füvet, amiért azt többször kell nyírni, de ebből semmi tech­nológiai vagy biológiai előny nem származik. Az északi lejtésű területe­ken, valamint a mélyen fek­vő, árnyékos részeken a gyep mohásodik. Itt még alaposabban gereblyézzük át, és vasvillával sűrűn szür­küljük meg a pázsitot. Ide is szórjunk komposztot. Amennyiben a mohásodást nem sikerül megszüntet­nünk, célszerű az ilyen terü­letekre árnyéki gyeppótló növényeket telepíteni. Ár­nyéki talajtakarónak megfe­lelnek a borostyán és a téli­zöld meténg, amelyet ta­vasszal ültessünk. A fagymentes téli napo­kon már elkezdhetjük a lombhullató sövények met­szését. Ritkíthatjuk a fa­gyait, a gyertyánt, a mezei juhart. A korán virágzó díszcserjékhez azonban ne nyúljunk, ezeket csak majd elvirágzásuk után metsszük meg. A nagyobb sebfelüle­tek gondos kezeléséről ne fe­ledkezzünk meg. E célra a Cellcid, a Vulneron sebkeze­lő, vagy a Standolit nevű fémmentes olajfesték hasz­nálható. A korán virágzó díszbok­rokról (aranyvesszőről vagy somról) egy-egy, virágrü­gyekkel megrakott gallyat már leszedhetünk, és vízzel teli vázába állítva virágoz- tathatjuk a szobában. V. L. Kötény a kirakatban A konyhai textíliákat, asztalnemű­ket árusító üzletek kirakataiban mos­tanában fellelhetők a garnitúrákhoz il­lő vagy ugyanabból az anyagból var­rott csinos kötények is. A konyhai kö­tény nemcsak falusi öltözet, a sietősebb életet is szolgálja. Hazatérve a munká­ból nem kell átöltözni a főzéshez, tála­láshoz csak amiatt, hogy az utcai ruha be ne piszkolódjék. Az egy mozdulattal felköthető kötény megvédi az öltözetet a beszennyeződéstől. Ám nemcsak a főzéshez divatos fel­kötni a kötényt. Viselik kertészkedés­hez, estélyi ruhás vendégfogadáshoz, az osztrákok pedig utcára, a rusztikus „dirndlihez” is. A hazai, készen kapható kötények általában pamutszövetből készülnek. Szemre szépek, mert mint említettük, a törlő-, terítő-, lábasfogókészletet egé­szítik ki. Az viszont gyengéjük, hogy mint a pamutvásznak általában, köny- nyen piszkolódnak, alapos mosást, sőt még vasalást is igényelnek. No. de aki kicsit is ügyes és leleményes, szétnéz a használaton kívüli, a csak ide-oda ra­kosgatott, kidobni sajnált régebbi ru­hadarabjai között, s annak hátát melles köténynek kivágja, elejéből zsebet, nyakpántot, kötőt szab, egy este alatt kézzel vagy géppel körülszegi, össze­varrja és befogja. A célra persze a szennyet taszító műszálas, könnyen mosható, vasalásra nem szoruló egy­kori nyári ruhák vagy szoknyák a leg­alkalmasabbak. Még csak annyit, hogy a divattörté­netben nincs még egy olyan ruhadarab, amelynek oly kevéssé változott volna a formája, mint a kötényé. Megmaradt a test mellső oldala takarójának. Képzelet A képzelet kóboroljon, hisz az öröm sosincs otthon . .. VÍZSZINTES: 1. A fenti című vers folytatása (Zárt betűk: M, Z, T.) Hl. Itt a helye. 15. Főtt tészta. 16. Szeme :lyes névmás. 18. Somogyi község:. 20. Sze­mélyes névmás. 21. A kén neve’az a lki- mistáknál. 23. Angol Tamás. 24. K ós- toló. 27. Divatos helyeslés. 28. A Pó mellékvize. 30. Anonymus szerint a hét vezér egyike. 31. Fordított határr ag. 32. Csökken. 33. Helyrag. 34. Kisebb­ség. 38. Egyforma betűk. 38. Lcp-'v.vy. 40. Lappang. 42. Szín. 43. Ruhátlan alakot alkotó képzőművészeti alkotás. 45. Férfinév. 46. Rendet teremt. G9. Ajtók, falmélyedések Nemcsak a régi építésű laká­sokban adódhatnak olyan aj­tók, amelyekre — valami oknál fogva - már nincsen szükség. Kár lenne ezeket kiiktatni, befa­lazni, mert — mint ábránk is il­lusztrálja — jól kihasználható munkahelyet alakíthatunk ki. Praktikus megoldás, ha a fal­mélyedést, illetve az ajtókeretet polcokkal látjuk el úgy, hogy a/ ajtófélfa két oldalára 2-3 kis lé­cet szögezünk. Azok tartják a ráhelyezett polcokat. A legalsó polc elé zsanérral vagy zongora­pánttal egy lehajtható lapot sze­relünk, amely kinyitáskor a két ajtólapra szögezett 1-1 lécre tá­maszkodik kellő stabilitással. Használaton kívül az asztalla­pokat lehajtjuk és az ajtókat be­csukhatjuk. Az ajtókeret felső szegélyére helyezzünk mágnesszárat,, ez biztosítja az ajtó csukódását. Rövidhullám. 51. Hideg északi adriai szél. 52. Város Afganisztánban. 53. Készpénz. 54. Ékesít egynemű betűi. 55. Szapora bokszütések egymásután­ja. 57. Móricz Zsigmond Betyár című regényének nőalakja. 58. Régi pénzünk rövidítése. 60. Színművészünk (Gábor) 62. Cégforma. 63. Nagy mesélőnk. 65. Lakoma. 66. Kacag. 68. Baráti Orszá­gok Rádió és TV-társasága. 69. Neves színművészünk volt (Gyula). 71. Japán táncosnő. 72. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet be­fejezése (Zárt betűk: U, O.) 2. Hol erre, hol arra a helyre. 3. A hélium vegyjele. 4. Ilyen kanál is van. 5. Ezen a helyen „hegy” áll. 6. Kettős betű. 7. Volt spa­nyol királyi székhely. 8. Idáig tartó. 9. Germánium vegyjele. 10. Tudomásul vevő. 11. írországi tó. 12. Szovjet repü­lőgéptípus. 13. Konok. 19. Rangjelző. 23. Római ezerötszáz. 25. A hangok művészete. 26. Jugoszláv államfő volt. 27. Zeneművek rövid jelzése. 29. Idi... (volt ugandai elnök) 32. Fanyar gyü­mölcs (névelővel) 35. Szívópapír. 36. Attila felesége. 37. Régész munka. 39. . .. és kontra 4L Égitest. 43. Önfejű. 44. Páncélszekrények. 47. Vörösmarty- költemény. 48. Az érem egyik oldala. 50. Kábítószer. 53. Kutatja. 56. Eltu­lajdonít. 59. A függőleges 7(). számú idegen változata. 61. Összetételekben milliószorost jelent. 63. A versidézet költője (Zárt betűk: H, A.) 64. Dalmát sziget. 67. Gondol. 69. Lokomotív ... 70. Indulatszó. Beküldendő: vízszintes L, valamint a Függőleges 1., 63. számú sorok meg­fejtése. E. B. A február 13-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. RÉGÉSZET; 7. MŰ­VÉSZET; 67. KÖVÉR GONDOLKO­DÓ. Függőleges: 12. TUDOMÁNY; 15. MENEKÜLŐK; 35. TÁNCOLOK. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: dr. Mucsi Erzsébet, Pirtó; Bognár József né, Izsák; Svendor István, Hetényegyháza; Balázs István, Kecske­mét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom