Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 43. szám Árai 2,20 Ft 1988. február 20., szombat Létszámleépítés a Bácshúsnál 4. old. Háromfelé osztott élet 4. old. Alkotás és termelés 5. old. Több mesét gyűjtött, mint a Grimm testvérek 6. old. Rádió- és tv-műsor 7—8. old. Egészségvédő megállapodás • Eszmecsere a megyei tanács elnökének hivatali helyiségében. (Straszer András felvétele) Immár hosszú idő óta jó kapcsolatot tart fenn Szeged orvostudományi egyeteme Bács-Kiskun kórházaival, a megyei tanács egészségügyi intézményeivel. A kölcsönös előnyök jegyében 1982-ben Írásban is rögzítették azokat a tennivalókat, amelyek a közös célok elérését szolgálták. Az azóta eltelt években történt változások azonban szükségessé tették a korábbi együttműködési megállapodás felülvizsgálását és továbbfejlesztését. Ezért tegnap öt vezető munkatársa kíséretében Kecskemétre látogatott dr. Szilárd János, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora. A vendégeket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta, tájékoztatva őket Bács-Kiskun lakosságának életkörülményeiről, általános egészségi állapotáról. A beszélgetés során a megyei tanács elnöke és az egyetem rektora is szólt a lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátása és a szoros szakmai együttműködés érdekében szükségessé vált tanácsi, illetve egyetemi feladatokról. Az eszmecsere után a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke és a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora megállapodást írt alá a tanácsi és egyetemi szerveknek az 1988—1992. évekre vonatkozó együttműködéséről. A vendégek ezt követően felkeresték a megyei kórház rendelőintézetét és a kórház kardiológiai osztályát, majd rövid városnéző sétát tettek. * ■ V. Z. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG VITATTA: Társadalom- biztosítás és nyugdíj- rendszer Legyenek meg a szociális biztonság törvényes garanciái! A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatos tervezeteket vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pest a László elnökletével a Parlamentben tartott tegnapi ülésén. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: a szociális biztonság garantálása társadalom- politikánk egyik központi kérdése. Ennek a követelménynek a teljesítése halaszthatatlanná teszi a társadalombiztosítás finanszírozási és működési feltételeinek gyökeres átalakítását. Hosszú távon meg kell teremteni a társadalom- biztosítási ellátások értékállandóságának törvényes garanciáit, a társadalmi megélhetési költségeket fedező minimális nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer módosítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében feszültségek, ellentmondások vannak. A nyugdíjrendszert össze kell hangolni a gazdaságirányítás szisztémájával, a foglalkoztatáspolitikával, a társadalmi és egyéni érdekekkel. Az elérendő fő célok: erősebben jusson kifejezésre, hogy a nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog, illetve a nyugdíjrendszerben legyenek meg a szociális biztonság törvényes garanciái. Szóbeli kiegészítőjében Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője emlékeztetett arra: politikai állásfoglalás és állami határozat született arról, hogy 1988-ban törvényjavaslat készüljön a nyugdíj- rendszer módosításáról. Hangsúlyozta: a változtatásra egyértelműen szükség van, azonban a foglalkoztatási, inflációs gondokat, a népgazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatos nehézségeket figyelembe véve mérlegelni kell, hogy a módosításra megérettek-e a körülmé(Folytatás a 2. oldalon) GYORS ALKALMAZKODÁS A VÁROSFÖLDI DÓZSA TSZ-BEN Magasabb részesedés a kiemelkedően dolgozóknak A csaknem öt és fél ezer hektáron gazdálkodó városföldi Dózsa tavaly elnyerte a Kiváló Termelő- szövetkezet címet. Most szerényebbek az eredmények. Szőlőjük a fagy miatt teljesen kipusztult, gabonájuk ősz helyett tavasszal kelt, a hús- marhaágazat, amint országosan, náluk is válsággal küszködik és a sertéshizlalás sem hoz annyi nyereséget, mint amennyit a nagy értékű eszközök és a termelési költségek után várhatnának. Pénteken délelőtt a szokásos ünnepélyes zárszámadás helyett munkaértekezlet volt a Dózsa 1987-et záró küldött- gyűlése. A vezetőség beszámolóját Fenyvesi Jenő elnök terjesztette elő a jelenlevő tagságnak. — Noha előző eredményünket nem tudtuk megismételni — mondotta —, mégsem vagyunk elégedetlenek. Mjnden nehézség ellenére 15 önelszámoló egységünkből csak egyetlen volt ráfizetéses. Ipari és szolgáltató ágazataink év közben is újabb vállalkozásokkal bővitették tevékenységüket. Jellemző az iszapszippantó részleg leleményessége: a tartálykocsikat befogták folyékony műtrágya szállítására, járműveik a Tiszántúlra viszik a megrendelt árut. Ezenfelül a részleg irodaház-takarító csoportot is létrehozott, felismerve, hogy erre most igény van. A tervezőrészleg pedig kiterjesztette működési körét az egész országra. A Dózsa a múlt évtől társtulajdonosa egy nyomdának, számos helyen, a megyén kívül is, iratmásoló berendezéseket működtet, részvényeket vásárolt és új gazdasági társaságok résztvevője lett tőkéjével. — Erre az évre jobbak a kilátásaink — mondta a tsz elnöke. — Legfontosabb beruházásunk egy nagy teljesítményű takarmánykeverő üzem lesz. Ismét néhány új vállalkozást indítottunk. A következő évek gondjainak csökkentése érdekében meliorációval'együtt öntözési rendszer kivitelezését készítjük elő, bár az állami támogatást a kormányzat a napokban zárolta, s emiatt a továbbfejlődésre irányuló kilátásaink nem igazán kedvezőek. Az előrehaladáshoz szükséges tőkének az ország most igen szűkében van, pedig a mezőgazdaságban különösen fontos, hogy az üzemeltetéshez szükséges összegeket a bankok hitelezni tudják. A gazdálkodáshoz minden egyéb feltételünk megvan, s nekünk tartozásunk sincs. Ez jobb gazdasági helyzetben feljogosíthatna bennünket a bizakodásra. A Városföldi Dózsa Tsz mérleg szerinti nyeresége 1987-ben kereken 12 millió forint volt. A szigorú bérszabályozás miatt a jövedelmeket addig is szerény mértékben tudták növelni, s erre az esztendőre sem jobbak a kilátások. Az elnök türelmet kért a tagságtól: a nyereség felosztását még nem fejezhették be. A vezetőség szándéka az, hogy a legeredményesebb önelszámoló egységek dolgozóinak teljesítményét magasabb részesedéssel jutalmazzák. M. L. • Az önelszámoló rendszer sajátossága az egyéni érdekeltség és felelősség; például — mint felvételünkön láthat' — a kukorica vetésétől a betakarításig. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1987-ben • Az MMG kecskeméti gyárában folyamatos a termékszerkezet-korszerűsítés. A népgazdaság 1987. évi fejlődése — a gazdasági folyamatokat tekintve — szerény mértékű volt és a fő célokat érintően a tervezettnél kisebb javulás következett be. Bács- Kiskun megye eredményei is differenciált képet mutatnak. Ipar 1987-ben a megye szocialista iparának termelési volumene 4,8 százalékkal növekedett az 1986. évihez képest. A termelés a minisztériumi és a tanácsi vállalatoknál bővült, mig a szövetkezeteknél a bázisidőszak szintjén maradt. A könnyű- és az egyéb ipar teljesítménye csak 1-2, az élelmiszeriparé és a nehéziparé pedig 6-7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az 1985. és 1986. évi mélypont után jelentősen — több mint egynegyeddel — bővült a fém fürdőkádak termelése, éves szinten csaknem 170 ezret állítottak elő. Nagyobb mértékben nőtt még a hidroglóbuszok mennyisége, 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszer-ipari termékek közül a palackozott bor és a csontos nyershús előállítása növekedett számottevően, több mint egyötöddel, illetve 18 százalékkal. Javult a termelékenység, az egy foglalkoztatottra jutó termelés volumene csaknem 7 százalékkal volt több, mint 1986- ban. Az állami iparban az emelkedés meghaladta a szövetkezetekét, ágazatonként pedig a nehéz- és az egyéb iparban körülbelül egytizeddel, ugyanakkor az élelmiszeriparban mindössze egy százalékkal nőtt az elmúlt évben. A megye szocialista ipara 1987-ben megközelítőleg 62 ezer főt foglalkoztatott, 2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés az élelmiszeripar kivételével valamennyi ágazatot érintette. A foglalkoztatottak 1987-ben havonta átlagosan 6500 forintot kerestek, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű szocialista ipar 1987- ben 30,8 milliárd forintért értékesített különféle termékeket és szolgáltatásokat, folyó áron 10, összehasonlítható áron 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennek közel egy- harmada a nagy- és kiskereskedelembe, 31 százaléka pedig külföldi piacokra került. A külkereskedelmi értékesítésből elért árbevétel 54 százalékát, 5,1 milliárd forintot nem rubelelszámolású piacokon realizálták. Míg a rubelelszámolású export bevétele folyó áron mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző évit,.addig tőkés relációban 17 százalékos volt a bővülés. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőiparban 1984 óta csökken a saját építési-szerelési tevékenység értéke. 1987- ben megközelítőleg 3,6 milliárd forint Volt, ami összehasonlítható áron az előző évinek 98,8 százaléka. Ezen belül a tanácsi és a szövetkezeti kivitelezők 18, illetve 26 százalékkal növelték termelési volumenüket. A saját építési-szerelési tevékenység éves előirányzatát a minisztériumi szektorban nem teljesítették, a tényleges érték 3,9 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. A tanácsi kivitelezők 2 százalékkal, a szövetkezetiek 3,8 százalékkal többet termeltek az előirányzottnál. Az év folyamán csak a tanácsi vállalatok utasítottak el építési igényt, 7,2 millió forint értékben. A termelékenység az egy — építésiszerelési tevékenységben foglalkoztatott — fizikaira jutó saját építési-szerelési tevékenység értékének alapján 2,8 százalékkal növekedett, és 1987-ben 800 ezer forint volt. Ezen belül a minisztériumi szektorban csökkent, a tanácsi és a szövetkezeti kivitelezőknél emelkedett. Az összes foglalkoztatott létszám 9478 fő volt, amely 4,6 százalékkal csökkent az 1986. évihez képest. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1987- ben 6720 forint volt, 12,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Agrárgazdaság Az agrárgazdaságban a mezőgazda- sági termékek bruttó termelése a tervezett 5 százalékos növekedéssel.szemben — előzetes adatok szerint — elmaradt az 1986. évitől. A növénytermesztés volumene *— főként a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb az 1986. évinél. Az állattenyésztésben viszont mérsékelten nőtt a termelés, de ez nem ellensúlyozta a növénytermesztés kiesését. 1987-ben a megyében megközelítőleg 1145 ezer tonna gabona termett, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kertészeti kultúrák 1987. évi eredményei kedvezőtlenek. A nagyüzemekben termelt gyümölcsfélék közül csupán a meggy betakarított mennyisége haladta meg az 1986. évit, az összes többiből változó mértékben csökkent a termés. A közösen művelt és részes művelésű szőlőterületről származó termés- mennyiség 58 százalékkal, a termésátlag 53 százalékkal elmaradt az 1986. évitől. A megye állatállományából 1987. december 31-én a szarvasmarha-állomány 112,4 ezer darab volt, 0,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. A tehénállomány az 1986. év végi szintet valamelyest meghaladta. A nagyüzemekben 2,2 száza- (Folytatás a 3. oldalon) TELJESÍTMÉNYHEZ KÖTÖTT BÉREZÉS Minőségi munkára törekszik az Épszisz • A Lestár tér 1. szám alatt felújított lakóépület. (Tóth Sándor felvétele) Az elmúlt napokban munkahelyi tanácskozással egybekötött küldöttgyűlést tartott a Kecskeméti Épület- karbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. A mérlegbeszámolóból kitűnt, hogy az Épszisz 1987-ben elsődleges feladatának tekintette és jelentősen bővítette a közvetlen lakossági szolgáltatásokat. Következetesen alkalmazták a teljesítménybérezést és növelték az e bérezési formában dolgozók arányát. A szövetkezetben tavaly tovább bővült a többszakmás foglalkoztatás. A munka szervezettségét a végrehajtott műszaki fejlesztés is segítette. Üzembe helyezték a 11 állomásos CB-hálózatot, több mint kétmillió forintot költöttek fogyóeszköz-beszerzésre, és 3,6 millió forint értékű gépi beruházást valósítottak meg. A szövetkezet munkáját dicséri az 1987-ben befejezett kecskeméti pénzügyőrség és az Okollégium épülete, valamint a Lestár tér 1. szám alatt felújított lakóépület. Az Epszisz vállalkozásait az idén szintén a fogyasztási és lakáskarbantartási szolgáltatások fejlesztése határozza meg. A vezetőség alapvető céljának tekinti — mondta Nus- ser Elemér, a szövetkezet elnöke —, hogy a bérek bruttósításával, a teljesítményhez kötött elszámolási rendszer premizálási lehetőségeit kihasználva, növekedjen a dolgozók nettó keresete. A szövetkezeti terv 1988. április 1-jével a bruttó bérek 7 százalékos növekedésével számol. A múlt évről megmaradt több mint 8 milliós szabad rendelkezési alap a szövetkezet további jelentős műszaki fejlesztésére is lehetőséget ad. amely nagymértékben javíthatja a munka hatékonyságát. K. A. TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT: Megváltozott feladatok — újszerű rendezvények Az általános és szakmai műveltség. megszerzéséhez és elmélyítéséhez, a szocialista közgondolkodás és életmód megteremtéséhez a társadalmi, művelődéspolitikai célok megvalósításához, a fiatalság tanórán kívüli neveléséhez és a felnőttoktatás sikereihez egyaránt hatékonyan igyekszik hozzájárulni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kecskeméti szervezete ebben az esztendőben is. Mindez kiderül abból a munkaterv- ből, amelyben sokrétű tennivalóit, célkitűzéseit, feladatait és rendezvényeit ösz- szegzi a városi szervezet az 1988-as évre. A társadalmi és gazdasági kibontakozás programja, az új adórendeletek, a tájékoztatáspolitikában megfigyelhető változások és megannyi más jelenség jelzi előre: sokban különbözik ez az esztendő a korábbiaktól. S ami kétségtelenül dicséretes: a TIT valóban gyorsan, rugalmasan reagál a változásokra, az eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges alaposabb ismeretek terjedését szolgálva. „Terjedelmes riport jelent meg a Magyar Hírlapban, a Romániában élő magyarok helyzetéről. Olvastad?” „A Népszava közölte, hogy a szakszervezetek a 15 százalékos inflációt szigorúan a felső határnak tekintik!” „Tudósításban számolt be a Népszabadság az üzbeeisztáni korrupciós ügyről!” Ilyen hasonló hírcserék, figyelemfelFolytatás a 2. oldalon)
