Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 16. EMBERISMERETBŐL JELES — MINDENT TUDNIA KELL A SZÍNHÁZRÓL Neki is szól a taps fiatalokról - fiataloknak „APU MINDENT MEGTESZ ÉRTÜNK” A lecsupaszított idegvégződésekkel magukat a közönségnek estéről estére föltálaló színészek érzékenyebbek a legtöbb más hivatásánál. Az egyszer fent, máskor lent reménye és veszélye vélt vagy valódi érdekeik állandó érvényesítésére készteti Thália papjait. Csoda, ha a szokásosnál figyelmesebb, körültekintőbb bánásmódot követelnek munkahelyükön? A néha a közönségtől, néha a kritikusoktól, néha a fenntartóktól, gyakorta az igények és a lehetőségek eltéréseitől szorongatott színházi direktorok is hajszásabb munkatempóra, a megszokottnál gyorsabb döntésekre kényszerítik magukat és közvetlen környezetüket. Kevés intézményben otthonos any- nyira a bizonytalanság, mint a teátrumokban! Egy hidegebb őszi fuvallat, a főszereplő lábát kificamító rossz járda- szegély, egy gépelési hiba előadásokat tehet tönkre, százak örömét ronthatja el. Pont a legrosszabbkor Milliónyi oka volna az idegességre, a szüntelen szellemi készenlét okozta ingerlékenységre az ügymenetért gyakorlatilag felelős színházi titkárnak. Mindazonáltal kevés nyugodtabb emberrel találkoztam Simon Ibolyánál, a kecskeméti Katona József Színház titkársága vezetőjénél, pedig szinte szikrázott a levegő, amikor benyitottam irodájába. Már éppen kis pihenőt akart engedélyezni magának (sikerült leültetnie a Bál a Savoyban tizenkettedik előadására kíváncsi pesti művészeket, noha napokkal korábban elkeltek ajegyek, kiadták a pótszékeket, elfogytak a belépők), amikor riasztották: a késő délutánra kiírt próbát még mindig nem kezdhették meg, mert hiányzik a nemrég szerződtetett énekes színész. A titkárság vezetője azonnal megérezte, hogy ebből nagy baj lesz. így gondolhatta a távolmaradó is, mert telefonon próbált magyarázkodni.- Budapestről! De hogyan kerül az igazgatóság hozzájárulása nélkül munkahelyétől száz kilométerre? Délig próbált, többen is találkoztak vele ebéd után. Ez az ügy, bizony, az igazgatóra tartozik. Hívta is azonnal a társalgóból. Hamarosan már intézkedett is Simon Ibolya a betegségére hivatkozó művész szerepeinek átvételéről. Azt nem ő döntötte el, hogy kik kapnak újabb feladatot, de azt ő tudta: honnan keríthetők elő a lehető leggyorsabban. Szólni kellett az érdekelt rendezőknek is. (Később hallottam, hogy az elhamarkodottan távolmaradó művész újra fölcsöngette, de hiába.) — No, én is a legjobbkor érkeztem — próbáltam enyhíteni a feszültséget. — Megszokta az ilyen kínos helyzeteket?- Szerencsére ritkán szegi meg valaki ennyire meggondolatlanul a szabályokat. Például a Törőcsik Mari — Előfordult, hogy egy színész be. robbant az igazgatói iroda előtti szobába: itthagyja ezt az egész hóbelevancot, és sikerült célszerűbb megoldásra rábírni a vélt vagy valódi sérelme miatt mér- gelódöt? — Többször is. Azért is ülök itt, hogy jó szóval, olykor csupán a panasz meghallgatásával lecsillapítsam a dühös kollégát. Színészpárti vagyok. — Vannak a játékukkal, egyéniségükkel szívéhez különösen közel álló kedveltek? — Természetesen. — Kik? ‘ /- Maradjon ez az én titkom. — Megkérdezem a társalgóban, ott mindent tudnak. — Csak annyit mondanak, hogy mindenkivel egyformán tárgyalok. Ro- konszenvemet megtartom magamnak. Talán annyit gyanítanak, hogy közvetlenebbül viselkedem akaratlanul is néhány régebbi munkatársammal, tisztelem a müveit embereket. — Legalább egy nevet kérek. — Törőcsik Mari. Féltünk tőle. Nagy művész, nagy kiszámíthatatlanságok, esetleg nagy kényességek . . . ? Kevés ilyen egyszerű és nagyszerű emberrel dolgoztam együtt! (Közben jut néhány szó az igazgatóhoz siető tanácsi főmérnöknek. Baráti kapcsolattá formálódott az épületfelújítást előkészítő tárgyalások során a régi színházbarát vendéggel a sokéves ismeretség. Hozzák a próbakönyvet is. Átnézi, szükséges-e valamilyen intézkedés. Egy fővárosi rendező érdeklődik telefonon: mikor játszik áprilisban az ismert színész. Számíthatna-e rá új tévéjátékában? A kikérő elküldésére biztatja a titkárság vezetője: a kérdezett nincs benn a tavaszi bemutatókban, egy-két helyettesítése megoldhatónak látszik. Mit tesz a véletlen: mintegy végszóra belép az emlegetett művész. Beszélgetnek erről, arról, a telefonról egy szó sem esik. A színész távozása után Simon Ibolya megelőzi kérdésemet: tudom, hogy együttesekben gondolkodik ez a rendező. Előfordulhat, hogy nem kapja meg kollégám kiszemelt partnerét, és akkor új főszereplőt választ. El kell kerülni a fölösleges csalódásokat. Újból csöng a piros készülék: ha jól értettem, egy pályakezdő érdeklődik lakáskéreltnéről.) A próbarendtől a próbakönyvig-r Annyit már kitapasztaltam, hogy nehezen körülírható munkakörében az emberismeret a legfontosabb. Adottság? — Az is. Kaposvárott jártam középiskolába, ott helyezkedtem el. Közgazdasági pályára kerültem. Férjem, Lengyel János révén kerültem színházhoz. Dolgoztam Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Jártam tanfolyamokra, de elsősorban az élet tanított. — Mintha Kecskemét állna legközelebb a szívéhez. — Szeretem. Sokat változott, amióta először, 1973 őszén ide szerződtem. Felavatták a művelődési központot, a képtárat, megújult a színház. Jó a közönség, otthon érzem magam. — A színházzal munkakapcsolatba került intézményekkel kialakított korrekt együttműködésről megnyugtató híreket hallottam. — Nálunk beláthatatlan következményekkel járna egy-egy határidőcsúszás. Ezért tőlünk telhetőén segítenünk kell a nekünk (is) dolgozókat. — Tanúsíthatom: lapunk és tudtommal valamennyi érdekelt más napi- és hetilap, folyóirat elégedett készséges tájékoztatásaikkal. — Sűrűbben cseng a telefon. Újra kíváncsiak ránk. — Mi tartozik még munkakörébe? — Soroljam? Inkább, csak mutatóba néhány feladat. A rendezőktől kapott információk felhasználásával a próbarend összállíttatása, kifüggesztetése. Én nézem át elsőként a próbakönyvet, van-e valamilyen intézkedést követelő bejegyzés. Közreműködők az előadásokhoz szükséges dokumentációk beszerzésében. Váratlan akadályoztatás esetén helyettesitésről gondoskodom, ha ez egyáltalán lehetséges. Főszereplő a nézőből — Tudtommal reménytelehnek látszó helyzetben is segített. — Fejben tartom évekre visszamenőleg,'hogy másutt kik és hol játszót- ■ tak a nálunk is műsorra került művekben. Egy kettős szereposztású operettben hasztalan vártuk az aznapra kiírt művésznőt. Először valami közlekedési anomáliára gondoltunk, de mégis fölhívtuk fővárosi lakását. Meglepetésünkre ő jelentkezett. Majd elsüllyedt szégyenében, amikor kiderült, hogy életében először elnézte a dátumot. A közben fölkért keresők hiába kutattak a szerep másik, éppen betegeskedő megformálója után. Mintha a föld nyelte volna el. Már csak néhány perc volt hátra a kínos feladatig, az előadás elmaradásának bejelentéséig, amikor megszokásból bekukkantottam.a nézőtérre. Azonnal észrevettem: ő is ott volt. Szerencse is kell a Szakmámhoz. — Erezte azon az estén, hogy a közönség tapsa egy kicsit — akarva- akaratlanul — a művészeti titkár bravúrját is köszönti? — Látja, erre sohasem gondoltam. Heltai Nándor Orsolya és három húga A lányok lázasan könyvelnek a konyhában. Fillérre kiszámolják, mit költöttek aznap. A legfontosabb élelemből: tejből, kenyérből csaknem 50 forintért vásároltak. A reggelihez, ebédhez, vacsorához persze másra is szükség van ... Kerekegyházán a Pencz lányokat mindenki ismeri. Hajnalka és Anita 7, Mariann 13, Orsolya 15 éves. A Ságvá- ri utca 110. szám alatt laknak édesapjukkal. Édesanyjuk öt éve elhunyt, leukémia vitte el. — Igen nehéz helyzetbe kerültünk mondja a gimnazista Orsolya — , mert kisgyerekként maradtunk anya nélkül. Éppen egy hétre rá lett volna édesapámmal a tízéves házassági évfordulójuk, és csupán három nap választotta el a huszonnyolcadik születésnapjától. Ma is fájó szívvel gondolunk rá, kishúgaim, Hajnalka és Anita szinte nem is ismerték. Sokat mesélek nekik édesanyánkról. — Ki segít nektek a házimunkában? — Egy évig velünk élt a nagymama, ő főzött ránk, de 83 éves korában meghalt. Ezután egy-két idősebb néni járt hozzánk a faluból főzni. Most már néhány hónapja Mariann tölti be ezt a tisztséget, egész jól megtanulta. Néha persze én is kezembe veszem a főzőka- nalat. A takarításban pedig a legkisebb lányok játsszák a főszerepet. — Édesapátok egyedül nevel benneteket. Négy lány ellátása nem lehet köny- nyű feladat.. . — Nagyon jól kijövünk apuval, mindent megtesz értünk. Sajnos azonban nagyon ritkán tartózkodik idehaza, mert minőségellenőrként járja az országot, és sokszor korán reggel megy el, és csak késő este jön haza. Azt hiszem, semmiben sem szenvedünk hiányt. A két legkisebb testvérünket szin• Könyvelik a napi kiadást. • Együtt a Pencz család. te mi neveltük, neveljük Mariannái. Az átállás roppant nehéz volt. — Mennyiből éltek egy hónapban? — Édesapám a családi pótlékkal együtt körülbelül tízezer forintot hoz haza, és kilencezer forint az árvaellátás. Ez az összeg éppen, hogy elég ételre, ruházkodásra. Szórakozásra már nem is jut. Mindennap pontosan könyveljük a kiadásainkat, egy hónapban körülbelül háromezer forintot költünk el az élelmiszerboltban. Szerencsére van itthon csirke, sertés és a kertben is megterem sok minden. Henteshez ritkán megyünk. Nekünk nem jut zsebpénz, csak az üvegvisszaváltásból tuHOLLANDIÁBAN AZ ARS LÉGIÓ? Felvétel az Ómega-stúdióban Mostanában szinte semmit sem hallottunk az Ars Légióról. Nem csendülnek fel slágerei a kecskeméti, a fővárosi és vidéki művelődési házakban, rajongóik sem tudnak róluk semmit. Két évvel ezelőtt reményteljesen indult a kecskeméti együttes hódító útjára, sikerült is maga köré gyűjteni több száz fiatalt. Sikerrel léptek fel a KFT-vel és hallhattuk a négy zenész ismert slágerét, a Helló srác-ot a Magyar Rádióban is. Akkor nem gondolták sokan, hogy ez afféle búcsú is volt... Az idén újra köszönthetjük egy nagy hellóval a négy srácot: Sebestyén Henrik László basszusgitárost, Sebestyén Péter dobost, Kamaker László billentyűst és Balog Ede gitárost. Az utóbbi Szeverényi Mátyás helyett lépett a zenekarba. Hogy mi volt a hosszú hallgatás titka? — erről kérdeztük Gór Józsefet, az együttes menedzserét. — Az Ars Légió nem szűnt meg, csak a másfél éves erőltetett menetet pihente ki — mondta. —- Persze ezt a pihenést se kell a szó igazi értelmében venni, mert változatlanul nagy energiáÉREMKINCSEK A NEMZETI MÚZEUMBAN A Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, mely anyagának gazdagságában a világ legelőkelőbb múzeumai közé tartozik, ha a moszkvai Ermitázzsal, a londoni British Museummal nem is vetekedhet. Alapját — mint az egész múzeumét — gróf Széchényi Ferencnek köszönhetjük, aki 1802-ben könyv-, kézirat- és 2675 érméből álló gyűjteményét a „nemzetnek ajándékozta”. Az éremtár gyarapodásának három fő forrása van, az ajándék, a vétel és minden, hazánk földjéből előkerülő lelet. A bőkezű ajándékozók révén a világhírű gyűjtemény ma egyes éremfajtákból a legteljesebb: a magyar anyagon kívül például barbár és délszláv pénzekben, valamint a korai osztrák és a Habsburg-tartományok pénzeiben. Anyagában sok a ritkaság, az egyetlen ismert példány az egész világon. Az éremtár tudós és leleményes vezetője, Gedai István révén most újabb felbecsülhetetlen értékű kincsek kerültek a múzeumba csere útján. Egy bécsi műkereskedő a közelmúltban harmincegynéhány arany- és ezüstérmet ajánlott fel a múzeumnak. Köztük több történeti becsük és’aranyértékük miatt egyaránt csaknem megfizethetetlen magyar vonatkozású érmét, úgynevezett hungarikát. Neves szakemberek vizsgálták meg a felajánlott munkákat, majd a megszervezés egyetlen módjául az ugyancsak jeles duplumanyagból néhány Ausztriát közelebbről érintő műkincs cseréje kínálkozott. A lebonyolítás gyorsan megtörtént, így az érmék a múlt év végén már a múzeum tulajdonába kerültek. A pénz! nemcsak értékmérő eszköz volta, hanem nemes kivitelezése miatt is régi koroktól fogva gyűjtötték. Flogyan készül a fémpénz? Először az éremvéső ötvös az érem mindkét oldalának ábráit negatívba vési — ez a két verőtő. Közéjük helyezi a megfelelő, mindig azonos súlyú hideg fémlapot, és kalapáccsal ráüt. A fém ezáltal felveszi a negatívok ábráit. A legszebb, legértékesebb pénzeket aranyból és ezüstből verték. Hérodotos görög történetíró szerint a lidek voltak az elsők, akik először vertek nemesfé• II. Leopold cgydukátosa, 1. Lipót tizdukátosa, Apafi Mihály négydukátosa. mekből pénzt. A kincseiről híres Kroiszosz (Krőzus) király vezette be az aranypénzt. A magyar aranypénzverés kezdete Nagy Lajos király nevéhez fűződik, aki firenzei mintára a Firenzét képviselő liliom helyére saját címerét verette forintra 1325-ben. Pénzeink nagy értékét alátámasztotta az ország középkori gazdasága és a sok arany- lelőhely. Abban az időben Magyarország adta Európa aranyának nyolcvan százalékát. Egyes vidékeken, mint a helynevek is mutatják, még a folyókból is mostak aranyat. A magyar aranypénzek jó és kedvelt fizetőeszközök voltak, a kereskedelem révén egész Európában elterjedtek. Károly Róbert az országban 10 pénzverőkamrát állíttatott fel. A legkiválóbbak a körmöcbányai, kolozsvári, nagyszebeni, fogarasi, gyulafehérvári pénzverdék voltak. Aranypénzeink becsére mutat, hogy III. Iván orosz nagyfejcdelem, amikor pénzt készült veretni, mesterekért Mátyás királyhoz fordult. A magyar pénz felfelé ívelését művészi szempontból a mohácsi vész nem szakította meg, mert az erdélyi fejedelemség pénzei a pénztörténet legszebb, leghíresebb érméi közé tartoznak. Értékük a világ nagy árverésein felbecsülhetetlen. Minden felbukka-' nó példánynak olyan fordulatokban gazdag története van, mint egy-egy világhírű festménynek. Történeti jelentőségük is nagy, hiszen mindegyik alig előforduló, múzeumok, gyűjtők féltett kincsei közé tartozó példány. Nagyon szép I. Lipót Habsburg császár arany tizdukátosa, melyet Körmöcbányán vertek 1666- ban. A maga korában is rendkívül ritka volt. A kereskedelemben az egydukátost használták. Egy aranydukát két tallért ért. Értékét jelzi, hogy 1600 és 1650 közt egy orvosi tanácsadás két tallérba, egy pár ökör húsz tallérba, egy tehén borjúval hat tallérba, egy szőnyeg négy tallérba, egy pár úri csizma egy forintba került. A tízdukátos súlya 35 gramm arany volt. Különleges Apafi Mihály erdélyi fejedelem ajándékozási célra készült, holdsarló alakú, négydukátos aranya 1668-ból, melyet Fogarasban vertek. A fejedelem részére készültek Magyarország pénzritkaságai, köztük az égitesteket formázó pénzek, mint a most idekerült darab is. A verőtő a fejedelem süveges mellképét mutatja, jobbjában fejedelmi buzogánynyal, bal karja kardja markolatán nyugszik. A múzeum tulajdonában lévő százdukátosa a maga korában is olyan nagy értéket képviselt, hogy nem lehetett forgalmi pénz. A mesés kincset 1674-ben verték, szintén Fogarason. Mindössze három példányban készült. A fejedelem egyet Lipót császárnak küldött ajándékba Bécsbe, ma a Kunsthistorisches Museumban látható. Kisebb súlyegységben egy ötvendukáto- sa is ismeretes, melynek sorsa a Kóburg hercegektől máig követhető. Sok kaland után, Japánt is megjárva, az utolsó évtizedekben került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. II. Mátyás arany egydukátosa, melyet 1614-ben Nagybányán vertek, csupán két példányban létezik, az egyik a bécsi Kunsthistorisches Museum tulajdona,' a második e kimagasló értékű cserével most került az éremtár tulajdonába. Az éremtár kincsei az elmúlt év során három külföldi kiállításon öregbítették a magyar művészet hírnevét. A középkori pénzforgalom a Duna mentén című kiállítás Passauban a magyar történelmi ösze- függéseket tárta fel a pénzeken keresztül, Szent István király korától kezdve. Brestyánszky Ilona val dolgoztak a fiúk, csak nem közönség előtt. A feltöltődés időszakában új számok születtek, ezek közül az egyik, Az első lány című úgy érzem, sláger lesz. Az Ómega-stúdióban vettük fel éppen az elmúlt hetekben, és ezt szeretnénk majd a rádiónak, a lemezgyárnak bemutatni. Ugyancsak az elmúlt időszakban nyert a hilversumi zenei konzervatóriumba felvételt Sebestyén Henrik László és Kamaker László. Júniusban mennek ki három évre Hollandiába. — Ez azt jelenti, hogy újabb hosszú hallgatási időszak következik, alig fél év múlva? — Szó sem lehet róla! Először is: gyakran hazajár majd a két Laci, és DIÁKPÁRBAJ dunk elcsípni néhány forintot. A háromszobás lakás rezsije nem csekély, csak gázra és villanyra mintegy négyezer forintot költünk. — Látom, nagyon jó testvérek vagytok. — Igen, nálunk ritkán van veszekedés. És aput is nagyon szeretjük. Az anyai szeretet hiányát valahogy egymás közt szeretnénk pótolni. Négy, szinte gyereklány él együtt Kerekegyházán édesapjukkal. Biztos vagyok benne, hogy jó háziasszonyok — és anyák válnak belőlük . . . (temesi) • Nagy terveket sző a négy fiú . ugyanakkor a zenekar másik fele is néhányszor kimegy. Azt hiszem, nem lehetetlen megalapozni kint a zenekar jövőjét, a tagok legalábbis mindent megtesznek ezért. Gondoljunk csak a Névtelen Nullára, amely éppen most csinál angol nyelvű nagylemezt Hollandiában .. . — Júniusig mi az együttes programja? — Szeretnénk folytatni a szereplést a KFT-vel, ezenkívül az ország legjobb diszkóiban — a többi között néhány fővárosiban — meghódítani funky- muzsikánkkal a közönséget. Ebbe két lány is besegít: Badacsonyi Beatrix és Horváth Erika, akik vokált énekelnek. T. L. Megmintázták az iskolaigazgatókat A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon a város ifjúsági intézményeinek és több vállalatának segítségével játékos vetélkedősorozatot indított a Kecskeméten és környékén működő középiskolák diákjai részére. A tanév kezdetén nyolc kecskeméti és két környékbeli középiskola diákjai jelezték részvételi szándékukat. Sorsolás útján kerültek ki a „párbaj” résztvevői. Első alkalommal a Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola és a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diákjai és tanárai mérték össze tudásukat, felkészültségüket, ügyességüket a képzőművészet és a filmművészet területén. A játékot Király Zoltán, a szegedi körzeti tv- stúdió szerkesztője vezette. . A vetélkedőt hangulatos diákkabaré nyitotta meg a két csapat előadásában. A játékos, ügyességi és sportos elemekkel átszőtt „párbajra” mindkét csapat sokoldalúan, ötletesen, lelkiismeretesen készült, ennek eredménye megmutatkozott széles körű tájékozottságukban, talpraesett feladatmegoldásaikban. A legnagyobb közönségsikert az igazgatók megmintázása aratta. A fejfej melletti küzdelemben a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet csapata nyert. Február 14-én, vasárnap a Városi sportcsarnokban a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Szakközépiskola diákjai mérték össze tudásukat. A vetélkedő témája a mozgásművészetek és a sport volt.
