Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 15.

A MESTEREK ASZTALÁNÁL — KIŰZETÉS AZ OPERÁBÓL — KECSKEMÉTI SZEREPEK

„Találtam egy Családot”

Beszélgetés Maros Gáborral

KÖNYVESPOLC:

Ozinte nullám, nem fog pontosan'

^ érkezni. Majd’ egy órát várakoztatott. Persze, indokai elfogadhatók. Budapestről nem könnyű csúcsforgalomban Kecskemétre autózni. És Maros Gábor másfél hónapja vállalja a napi utazgatást. 1988. január elseje óta a kecskeméti Katona József Színház tagja, ám Az áruló próbái már jóval előbb elkezdődtek. Jött, mert fontos szerepet kapott. Jött, mert megígérte az interjút.

— Tartogatok egy meglepetést. Egy dedikált fotót, melyet tíz-tizenöt évvel ezelőtt kaptam öntől. . .

— Ebből is látszik: milyen öreg vagyok! Negyvenesztendős múltam szeptemberben. Ez a kép egyébként pályám legelején készült. Másodéves koromban már játszottam a Fővárosi Operettszínházban, Darvas Iván és Galambos Erzsi partnereként a La Mancha lovagjában Sancho Panza voltam. Fotóról kellett gondoskodnom, mert rengeteg levelet kaptam a rajongóktól.

Hogy is mondjam: fiatal sztár lettem . .. Azért ne gondolja, hogy jó sorom volt, mert például 1700 forintból éltem meg, mint ösztöndijas főiskolás, így csak 150 fényképre futotta. Ma pedig egyre sem.

— Hogyhogy? Nem kap leveleket?

— De, csak ma nem vagyok olyan anyagi helyzetben, hogy levelezésre rendezkedjem be. Hál’ istennek nem felejtettek el, gyakran írnak. Miután semmiféle kitüntetésem nincs — önhibámon kívül —, azt tartom: a Magyar, Népköztársaság közönségdíjas művésze vagyok. A közönség szeretete fontos, annál is inkább, mert nagyon sok bajtól megmentett már.

— Mondana konkrét példát?

— Amikor az Operaházból útrabo- csátottak, megszámlálhatatlan levelet hozott a postás. Az egyik iskola meghívott saját kórusművének előadására — énekelni. Azt írták a gyerekek: „Nem az igazgatóknak énekelsz, hanem nekünk.” Ez a továbbélésre adott- biztatást.

— Keserű szájízzel jött el az Operából. De hogyan került oda egy befutott, ismert operettszínész?

— Az Operettszínház élén álló művész voltam, amikor 1980-ban Feren- csik János meghívott vendégjátékra A varázsfuvolába. Egy éven át nagy alázattal és tisztelettel léptem az Opera dobogójára, amit szerződés koronázott. Mentem, annak ellenére, hogy a hétezer forintos fizetésem négyezerre csökkent. Tudtam, és mások is'mond- ták, sokat kell tanulnom.

— A pályáról már voltak fogalmai. Öt évad a József Attila Színházban, ugyanennyi az Operettben. Bátran vállalta a műfajváltást? Azt gondolta, menni fog az opera?

— Nem én gondoltam így, hanem Ferencsik János és Mihály András. A színész nem gondolhat semmit, mert képességeit a közönség és a mesterek ítélik meg. A főiskolán Nádasdy Kálmán volt a tanárom, nagyon jól emlékszem még ma is minden tanácsára, például arra: „Fiam, le kell ülni a mesterek asztalához, főleg ha hellyel kínálnak.” Miután engem „hellyel kínáltak” az Operában, éltem a lehetőséggel. Egészen 1987. december 31-éig . . .- Ekkor mi történt?- Korábbi az „élmény”. 1987. március 14-én, délután fél egykor közölte velem Petrovics Emil igazgató: „Minden szerepben láttalak, minden rossz, amit csinálsz. Keress magadnak egy másik színházat. Szervusz.” Ennyi. Nota bene: akkor a Csongor és Tündében játszottam a huszadik szerepemet az Operában, és egyik alakításomra sem kaptam rossz kritikát. Sőt, biztattak a kollégáim is, énekesek és karmesterek egyaránt. Kalmár Magda vitt el az ország első énekmesteréhez, Kapi- tánfynéhoz. Törődtek velem, láttak bennem fantáziát, befogadtak. Lam- berto Gardellivel is összehozott a sors, a Manón Lescaut-ban énekeltem, amikor ő volt a karmester. Nem adódott okom a búslakodásra, hiszen jó jelek utaltak arra, hogy helyem lehet az Operában. Mégis lecsapott a villám.

—- Egy ember haragja? Talán téves képet alkotott önről?

— A személyes indulatok vagy a rosszulinformáltság kerekedett felül? Nem tudom, de nem is érdekel.

— Most már ...

— Igen, mert akkor például írtam egy levelet az igazgatónak. A lényege: a magyar zenés színház örökös szolgálatában szeretnék állni, hiszen az életemet ez tölti ki, amióta Nádasdy Kálmán belém oltotta e műfaj szeretetét. Nem csuktam be végleg az ajtót. A kollégáim úgy búcsúztattak el, hogy visz- szavárnak. Ezt komolyan veszem!

— Úgy tudom, nagyon megviselte az Operából való kiűzetése.

— Egy hétig nem ettem, nem ittam, sötét szobában ültem egyhelyben. Rettenetesen lefogytam. A testvéreim vittek el Buda Béla professzorhoz, aki Haraszti Lászlóhoz irányított át a Sportkórházba. Több mint egy hónap kellett, mire meggyőztek az élet értelméről, értékeiről.

— Igaz, hogy a szakszervezet segített állást találni?

— A pontos történet a következő. Még igen-igen rossz idegi-fizikai állapotban voltam, amikor a , nyáron Lampl Lajossal, a Magyar Színházművészek Szakszervezete első titkárával eljöttünk egy állami kocsival Lendvay, Ferenchez, aki nyaralójában már várt bennünket. Az igazgató úr még a Lili- omfiban Játott hajdanán, de nem felejtett el. Én sem az akkori dicséretét: „Rád színházat lehetne építeni...”

— Talán most jött el ennek az ideje? . . . Majd meglátjuk. Mindenesetre az tény, rögtön egy drámában kapott szerepet.

— Nagyon boldog vagyok! Meg ne kérdezze, hogy jön egy zenés múlttal rendelkező színész- efféle szerepformáláshoz, mert dühös leszek. Soroljam a

Shakespeare-, a Moliére-figurákat, melyeket eljátszottam? A József Attila Színházban csodálatos darabokban kaptam lehetőségeket. Mindig ott kell helytállni, ahová az élet szólít. Nem sajnálom azt sem, hogy rajzfilmekhez kölcsönöztem a hangoin, énekeltem a Vuk-dalt vagy én voltam a magyar Na- nu-Nanu.

— És Ludas Matyi is . . .

Az Egri Várjátékokon. Öt évig minden nyáron ott léptem fel, sikeres bemutatókat éltünk meg.

— Nem erre a Ludas Matyim gondoltam!

— Hanem arra a szerencsétlen előadásra, a Magyar Színkörben. Ugye? Rosszul egyeztetett időpont miatt kiáltottak ki egy ország botrányhősének. Azóta persze tisztázódtak a dolgok: sommás összeget fizetett az igazgató becsületsértésért. Erről nem cikkeztek az újságok ...- — Visszatérve Kecskeméthez: a jövőben ingázó lesz?

— Kaptam a színészházban egy szobát. Egyelőre ingázom, hiszen feleségem Pesten színész, Gabriella lányom pedig komolyan tanulja a zenét, firvo- lázik. Kecskeméten is nagyszerű családot találtam. A színházra gondolok.

— Még nem szólította ide a szerződése, de máris kikérték a színháztól. Méghozzá Franciaországba.

— Honnan tudja? .. . Igen, két levelet kaptam, karácsonyi ajándéknak is nevezhetném. Magyarország párizsi nagykövetétől illetve Michel Gyarma- thytól, a Folies Bergeres igazgatójától. Január közepén Gyarmathy megkapja

FILMJEGYZET

A két esztendeje bemutatott. Szerelem első vérig című produkció folytatása Dobray György rendezői vállalkozása. A háttérsztori már akkor sem volt titok, az 1985-ös játékfilmszemle egyik sajtó- tájékoztatóján is elhangzott, hogy a kifejezetten erre a produkcióra szövetkezett Dobray—Horváth páros „mozija” a nálunk hiányt pótló, francia tinitörténet, a Házibuli hazai változata kíván lenni. Hamar bebizonyosodott azonban, hogy hiába lebegett a szerzők szeme előtt mindvégig a méltán népszerű eredeti, annak bája, elegáns könnyedsége megközelíthetetlen idea maradt.

Dés László — a második részben is külön méltányolható — jobb sorsra érdemes zenéje és az akkor még egyszerű gimnazista „civil” főszereplők; Szilágyi Mariann és Béri Ary játéka kevésnek bizonyult, hogy a nehézkes szerkezetet „elemelje a földtől”. Nem volt vitás — mert tulajdonképpen nem is volt miről vitatkozni —, hogy a csak elviekben megvalósuló jószándékon kívül alig akadt (legalábbis rendezői erényként), ami a film vc'del mére kelhetett volna.- S bár a későbbiekben sem derült ki, mi is volt az tulajdonképpen, ami az azóta eltelt időszak egyik legnagyobb látogatottságú magyar filmjévé tette, a rendezők már akkor meglepő magabiztossággal tettek említést a folytatásról.

Alföldi Tanulmányok XI. kötet

a legnagyobb francia kitüntetést, a becsületrendet. Hatalmas fogadást rendez a művészeti élet reprezentánsainak, ahová meghívott.

— Csak úgy? Elküldte a levelét és izgatottan várja?

— Gyarmathy verseket is ír. Az egyikhez Gábor S. Pál zenét komponált, azt fogom előadni. Egyébként régebben már találkoztunk, amikor egy európai koncertsorozaton látotthallott énekelni. Gratulált is. Levelében erre e frankfurti koncertre hivatkozott. Kecskemétről elengedtek, sőt Turpinszky Béla két előadásra beugrik helyettem Az árulóba.

— Nem marad el előadás? Mindig itt lesz, ha kell? Tudja, kísérthet a Ludas Matyi kellemetlen emléke . . .

— Kecskemét az első! Azóta már tévéfelvételt is halasztottam el. A párizsi meghívást luxus lett volna visszautasítani.

De Maros Gábor nem a pontosság megtestesítője.

— Ezt miért mondja? Próbálna kamionok között lavírozni az E5-ösön. Jó, most késtem, de az előadások este vannak, csak a második felvonásban játszom. Addig ideérek. Februártól pedig ugyancsak a kamaraszínházban lépek dobogóra,' a Maszlag főszerepében. Az elkövetkezendő időszakban nemigen lesz időm pihenésre . . . Kecskeméten sem!

— Itt biztosan nem!

Borzák Tibor

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja békéscsabai Alföldi Kutatócsoportja gondozásában, igen gazdag tartalommal, az elmúlt év végén jelent meg a tanulmánykötet-sorozat immár tizenegyedik darabja. Tizennyolc szerző 15 írása olvasható a testes, 29 ív terjedelmű kötetben az Alföld-problematikáról, illetve a régió gazdasági-társadalmi folyamatairól végzett kutatások legújabb eredményeiről.

A bőséges tartalom nem teszi lehetővé persze a teljes ismertetést, így csak a főbb témakörökről, illetve a Bács- Kiskun megyét is bemutató írásokról szólunk. Az egész Alföldről kaphatunk áttekintést a kötetből a közigazgatás 1984. évi területbeosztási reformjáról, az alföldi urbanizációs folyamatról, a vasúthálózat sajátosságairól, az Alföld vízi útjairól, a kenyérgabona-termelés és a gabonaipar területi-gazdasági és földrajzi problémáiról, végül az üdülés és az idegenforgalom helyzetéről. Több, elsősorban módszertani szempontból figyelemre érdemes cikk egy-egy területet, vagy települést vizsgál Békés és Szolnok, illetve Bács-Kiskun megyében.

S most lássunk néhány érdekes megállapítást a szükebb pátriánkkal foglalkozó tanulmányokból: Belu$zky Pál a közigazgatási beosztásról szóló cikkében értékeli a négy 1984-ben létrehozott új középfokú igazgatási körzetet, kiemelve, hogy Bácsalmás és Kiskunmajsa az előkészítés során is a véglegesített formában szerepelt, míg Kunszentmik- lósnál több változat merült fel, Tisza- kécske kiemelését pedig a „településhálózati adottságok nem indokolták”. Cikkében egyetért a közvetlen megyei irányításra kiemelt jelenlegi nagyközségekkel, bár felveti, hogy e téren indokolatlanul mellőzték „a hasonló település- hálózatú, szerepkörű Soltot, Szabad- szállást, vagy akár Kecelt és Soltvadker- tet”. A recenzor szerint viszont a várhatóan teljessé váló kétszintű igazgatás esetén ennek megszűnik a jelentősége.

Tóth József az Alföld urbanizációját kifejező mutatórendszerének értékelése közben arról ír, hogy például az iparosodott Baja, Kalocsa adatai egy „újfajta egyensúly” létrejöttét jelzik. S az Alföld népessége egészének gyorsan romló demográfiai-öregedési mutatói, például a Duna—Tisza közén, az országos átlagnál kedvezőbb képet mutatnak.

Gurzó Imrének a kenyérgabonatermelésről és a gabonaiparról szóló írása hiánypótló, összehasonlító elemzés. Kiderül belőle, hogy 1970 óta fokozatosan nő megyénk részesedése az Alföld búzatermelő területéből, bár a termelés területi koncentrációja sokkal kisebb, mint Szolnokban vagy Békésben. A 25 élenjáró alföldi gazdaságból csak kettő található Bácsban, míg az egész megye összteljesítménye alapján az országos rangsorban kilencedik volt.

Korompai Gábornak az Alföld víziútjairól szóló tanulmányából azt hiszem, elegendő a legutolsó mondatát idézni: „A Duna és a Tisza folyami áruszállításának viszonylag alacsony voltát már a XVIII—XIX. században erősen befolyásolta a megfelelő méretű és földrajzi helyzetű Duna—Tisza csatorna hiánya.”

Végül Baukó Tamás üdülésről és idegenforgalomról szóló cikke kiemeli megyénk e tekintetben viszonylag egyenletes fejlődését 1966—84 között, bár a vendégek számától messze elmarad az eltöltött vendégéjszakáké.

Talán e rövid írás is érzékelteti, hogy az Alföld sajátos gazdasági-társadal- mí-földrajzi problémarendszerének ismerete mennyire fontos a növekvő helyi önállóságú terület- és településfejlesztési politika számára. így a kötet áttanulmányozása minden, ilyen kérdéssel foglalkozó szakember és érdeklődő számára ajánlható.

Csatári Bálint

tudományos osztályvezető MTA RKK Településkutató Csoport Kecskemét

Szerelem második vérig

Mindezek a tények már csak azért sem mellékesek, mert a Szerelem második vérig című filmet egy meglehetősen gyönge produkció folytatásának szánták, ám e második rész „alulmúlta” még elődjét is. A végeredmény szempontjából, úgy tűnik, hogy annak sincs jelentősége, hogy míg az első rész a rendezőként is tevékenykedő Horváth Péter novellájából született, addig a második rész forgatókönyvében Csörsz István segédkezett.

A történet l üge es Ágota életének eseményeit szövi tovább. Füge friss érettségivel a háta mögött taxizni kezd, mialatt apja — egyértelműnek éppen nem nevezhető leveleket küldözgetve — állítólag Afrikában dolgozik. Ágotával való viszonyát is az előzőekből ismerős labilitás jellemzi, ostoba helyzetek, sok félreértés, tini, majdnem- szerelmi, majdnem-háromszögek alakulása és bomlása, nagy megrázkódtatásokkal és érzékeny kibékülésekkel, ám mindvégig unalmasan. Láthatjuk mindehhez háttérként Szeged néhány

jellegtelen utcarészletét és néhány közismert épületét, terét. Hogy azonban kik élnek itt még a két főszereplőn kívül és hogyan, arról nem szól a „képregény”. Még ahhoz is keveset tudunk meg róluk, hogy legalább típusonként kelthessék fel figyelmünket. Például Dobray apa-vázlatába Ujjaki Dénes- nek nem sikerül lelket lehelnie.

Hogy a rendező(k), a szereplők, a forgalmazók és a kritikusok hogyan vélekedtek (vélekednek) e vállalkozásról, arról már meglehetősen sok szó esett, kár, hogy azok nem hallathatták hangjukat, azokat nem kérdezték meg, akiknek végül is készült. Az alkotói nyilatkozatok szerint a „szerelemről, barátságról és egyéb apróságokról” szóló film „a jelen gazdasági, társadalmi és érzelmi viszonyai”, közötti eligazodásban kíván segíteni a tizenéveseknek. A baj csak az, hogy alighanem szándéka ellenére teszi ezt. Nem veszi észre, hogy a két (sőt, van rá esély, hogy a későbbiekben több) részben többet mond el a mai, maradéktalanul tisztességesnek éppen nem mondható vállalkozói szemléletről, nagykorú világról, mint amenyit szeretne. Persze tagadhatatlan, hogy egy jó szemű tinédzser számára akad benne így is elég megszívlelendő tanulság. Filmművészetünk hiányosságait mindenképpen.

Károlyi Júlia

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától vasárnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon l reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendel (T.: 25); Lajosmizse, Felsólajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.:

155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Frommer B. (Fülöpháza, T.: 71-340); Lakitelek: dr. Debre- czeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 06); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.:‘ 44-162).

BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- korny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.,

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szakmár. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122,~ 234,). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Solt, Ujsolt. Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey t. I. T.:J67); Hajós: dr. Za- kupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház közpónti ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kékeshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak iigyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér

1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.;

Jánoshalma: Békeu. 1/A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskörös: Kossuth u.

5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLAT- KÓRHÁZ: dr. Veréb J.

Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November

7. tér 6.), Nerpesnádudvar, Sükösd, Ér- dekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A.), Felsőszen ti ván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon É. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós:

310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar

K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/Ä.), Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh

I. (Soltv Lepke, u. 4.), Harta, Dunate- tétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drág- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry

J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. L), Fájsz, Dusnok,: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12. T.: 21- 325), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe- ne: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Uts- chalott F. (Kiskőrös, József A. u. 69. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr.

Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent Imre u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. HL em. T.: 62-645), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó

F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be- rényi É. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa; Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31- 828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török

L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T:

4.). Bugac, Kunszállás: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61-143).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakö- töny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u.

6. T.: 22-533), Jánoshalma dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1.), Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).