Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 08. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 11. INTÉZMÉNYI DEMOKRÁCIA, TOVÁBBKÉPZÉS, ÉRDEKVÉDELEM Szakszervezeti tisztségviselők ^ SAJTOPOSTA Börze — belépődíjjal? Eljutottak vol- na-e a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége titkárságának tagjai'Kiskunhalasra, tá­jékozódhattak volna-e kiskunsági alapszcrvezeteknél, ha a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának elnöksége nem kezdeményez együttes ülést? Aligha értesülhettek volna ennyi­re részletesen, első kézből az ágazat országos helyzetéről kecskeméti, kis­kunfélegyházi, bajai, kalocsai szakszer­vezeti és tanácsi vezetők, ha nem te­remtették volna meg'az eszmecsere'ki­tűnő fórumát. Több hasonló, információcserét gyorsító tanácskozást indítványozott, szervezett az elmúlt évben az SZMT. Jól sikerült a legutóbbi is. Tiszakécskén az oktatási törvény be­vezetését és megvalósítását segítő szak- szervezeti tevékenységről tárgyalt a Pe­dagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkársága és a Szak- szervezetek Bács-Kiskun Megyei Ta­nácsának elnöksége. A jó hangulatú megbeszélésen ter­mészetesen az oktatásügy több idősze­rű kérdése is szóba került. Köntörfalazás nélkül szóltak a peda­gógusélet napi gondjairól. Személyesen tapasztalhatták a Tisza menti város gyors gyarapodását a két testület tag­jai, a meghívottak. A fővárosi, a du­nántúli, a Tiszántúlról érkezett tiszt­ségviselőka szakmabeliek érdeklődésé­vel hallgatták Angyal János helyszíni tájékoztatását a televízióból ismert pe­dagógiai kísérletükről. Életszerűbbé vált a megbeszélés. A friss, személyes tapasztalatok a valóság hitelével erősí­tették a tanácskozáson fölhozott pél­dákat. '• Dr. Voksán József, a pedagógus­szakszervezet főtitkára külön is rákér­dezett a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun Megyei Bizottsága által összeállitott jelentésnek az intézményi demokráciával, szakmai önállóságával foglalkozó megállapításaira. Másutt is bátortalanabbul élnek feladat- és jog-, körükkel a nevelőtestületek a kívána­tosnál, másutt is előfordult, hogy a ne­velőtestület egyetértő szavazatai ellené­re nem a kollégái bizalmát élvező peda­gógus kapott igazgatói megbízást. Az együttes ülés résztvevői egyetér­tettek abban, hogy a szakmai tovább­képzés segítése a legfontosabb érdekvé­delmi feladatok egyike. Helyeselték a Művelődésügyünk újbóli megjelenteté­sét. Jó érzéssel értesültek arról, hogy az ifjúsági tagozatok, tanácsok kezdemé­nyezésére idegen nyelvi, számítástech­nikai tanfolyamokat szerveztek. Elis­meréssel nyugtázták: a megye általános és középfokú iskoláiban oktatási cé­lokra használt számítógépek egyhato- dát, ötszáztizenkettőt, a megyei tanács és az SZMT közös felhívására felaján­lott vállalati támogatásokból vásárol­ták. Természetesen közvetlen, ha úgy tet­szik: forintban mérhető érdekeik védel­mét, helyzetük javítását egyre nyoma­tékosabban igénylik az óvónők, a taní­tók, a tanárok, a tanintézetek, nevelő intézmények technikai dolgozói. Nem volt egyszerű feladat a területi pótlék felemeltetése, de sikerrel járt ez a szak- szervezeti kezdeményezés. Több város­ban tanulmányi ösztöndíjat alapítot­tak. A nem önállóan gazdálkodó peda­gógiai intézményeknek azonban na­gyon résen kell lenniök, hogy megfele­lően részesedjenek az egységes tanácsi béralapból. Olykor erőteljes vita után sikerült érvényesíteni a szakszervezet által is támogatott jogos igényeket. A Pedagógusok Szakszervezete KV Titkársága és az SZMT elnöksége esz­mecseréje a korábbi együttes tárgyalá­sokhoz hasonlóan eredményesnek bi­zonyult. A napjainkban sűrűn emlegetett megújulásnak érződnie kell különféle testületek tevékenységében is. A peda- gógus-megyebizottság jelentésének helyzetfeltáró őszintesége, problémaér­zékenysége összhangban van általános törekvéseinkkel. A tájékozódás, a cse­lekvés újszerű lehetőségeit ígérő, a Bács-Kiskun megyei javaslatra kibon­takozó, a helyi és az országos érdekek, az ágazati és az általános szempontok megismerésére kiválóan alkalmas együttes ülések sorozata is javíthatja a munka hatékonyságát. így vélekedtek a tiszakécskei tanács­kozás résztvevői is. H. N. — Nap mint nap hallom a rádióból, tévéből és olvasom az újságból, hogy a kulturális intézményeknek is hatéko­nyan, sőt nyereségesen kell gazdálkod­niuk, különben üresen maradhat a kasszájuk. Nos, értem én: ilyen körül­mények közepette a különféle progra­mok ma már nem képzelhetők el belé­pődíj nélkül. Fizetünk is tisztességesen, ha színházi és zenei műsoron, élmény- beszámolón, vagy éppen ismeretter­jesztő előadáson akarunk jelen lenni. Pár hete azonban a kifejezetten keres­kedelmi jellegű rendezvényre is „beug­rót” kértek tőlem és gyermekemtől, aminek a jogossága felől kétségeim vannak. Szombat volt, s ez szűkebb csalá­dunkban a vásárlás időszaka. Mond­tam a kislányomnak: irány a város üz­letei, ahol megvesszük a lábára való korcsolyát. Sajnos, sehol sem találtunk megfelelő méretűt, s a kedvünket szeg­ve éppen hazafelé akartunk ballagni, amikor az egyik eladó felvilágosított, el ne feledkezzünk bemenni a megyei mű­velődési központ síbörzéjére, hátha szerencsével járunk. A nagy épület bejáratánál árusításra invitált a plakát, s ez reménnyel töltött el bennünket, ám az ajtónál.két hölgy állta utunkat, mondván, csak akkor léphetünk tovább, ha megfizetjük a fel­nőttnek 20, a gyermeknek 10 forintban megszabott belépődíjat. Közöltük ugyan, hogy mi csakis vásárolni aka­runk, ami néhány percet vesz mindösz- sze igénybe, ám érveink hiába hangzot­tak el. Végül is átadtunk 30 forintot, két jegy ellenében. A börzén nagyon szerény kínálat volt, igy a szükséges korcsolyát sem találtuk meg. Pár pillanat múlva dol­gunk végezetlenül távoztunk. Ezért a bekukkantásért irreálisnak találom a 30 forintos belépőt, arról nem is beszél­ve, hogy csak 15 forintra „hitelesített” jegyet kaptunk. Valami nem lehetett rendjén az ottani pénzbeszedés kö­rül... Mindezeket a Kecskemét, Akadémia körút 61. szám alatt lakó Tavaszi Jó­zsefié panasza alapján jegyeztük fel. A történteket ekképpen kommentálta az Erdei Ferenc Művelődési Központ helyettes igazgatója, Somogyi György: — Népművelési intézmény lévén nem mi rendeztük a börzét, csak helyet ad­tunk neki, eleget téve ily módon a vállal­kozó kereskedők kérelmének. Ami pe­dig a kifogásolt belépődíjat illeti, annak befizetése nemcsak az adásvételen való részvételre jogosított fel, hanem a kiállí­tásaink és a videoprogramjaink megte­kintésére is. Tavasziék élhettek volna e lehetőséggel. Ha az adott jegyeken feltüntetett ösz- szeg kevesebb volt, mint amennyi díjat kértek a pénztárosaink, akkor szabály­sértőén jártak el. Gondoskodunk róla, hogy hasonló hibák többé ne forduljanak elő. Kalamajka — föld miatt Tavaly tavasszal szántóterületet vá­sároltunk, és a mérnök általi felmérése 2230 forintunkba került. Miután elin­téztük az ezzel kapcsolatos többi hiva­talos ügyet is, gondoltuk, zavartalanul használhatjuk a tulajdont. Novemberben azonban bekopogott hozzánk a szomszédos föld gazdájának édesapja, kezében valamiféle nyomtat­vánnyal, s kérte, írjuk alá, mert birto­kunk rossz helyen fekszik. Nem értve a dolgot, természetesen megtagadtuk az aláírást, mire korántsem udvarias reagálásban volt részünk. Másnap fel­kerestük a területi földhivatalt, ahol kiderült a szomszéd szándéka: földjét téglalapalakzatra óhajtja változtatni, ezért igényli az új mezsgyevonalakat. Csakhogy őt ebben a környék egyetlen érintett földtulajdonosa sem támogat­ja. E nélkül pedig — felelte kérdésünk­re a szakmérnök — nincs módja, hogy a kívánságának érvényt szerezzen. Tényleg nincs módja? Mostanában azt híreszteli, nagyon jó kapcsolatai vannak, amelynek révén akaratunk ellenére átrendezteti a mezs­gyéket. Mi kötve hisszük, hogy össze­köttetései nyomán bármely szerv vál­lalkozna jogaink megsértésére, vagyis törvénytelenségre. Habár az ügybeni kalamajka már olyan mérvű, hogy a végét megjósolni sem lehet . . . Horváth Józsefné Felsőszentiván, Szabadság u. 95. a közoktatásról MÁTÓL LÁTHATÓ: Bodor Miklós kiállítása Baján • i „Legfontosabb tulajdonságunk, hogy a sötétből a fény felé, a bizonyta­lanságból a bizonyosság felé törek­szünk. Azt is tudtam, hogy a homály­ból csak megfeszített munkával, önfe­gyelemmel, következetességgel jutha­tunk ki. így sodródtatn, önkéntelenül -+■ ösztönösen — is a rajzolásnak ebbe a szigorú stílusába ... A Homokhátsá­got pedig azért választottam életterem­nek, mert az újbóli betelepítés után a máshonnan kiszorult emberek olyan konokul alakítottak ki itt kultúrát és gazdaságot, mint ahogy a jégkorszak után itt rekedt növénytársulások egy­mást segítve képesek megőrizni a Sark­körön túl élő társaik tulajdonságait. Ezért választottam kifejező eszközöm­mé a zuzmót, a bókoló bogáncsot, a kék szamárkenyeret ...” — vallja a Kiskunhalason élő grafikusművész, .Bodor Miklós, akinek sajátos művésze­tét megannyi be­mutatkozás, díj, elismerő kritika fémjelzi az utóbbi esztendőkben. Ma délután 3 órakor Baján, a József Attila Mű­velődési Központ kiállítótermében nyílik önálló kiál­lítása Bodor Miklósnak, ame­lyet Várnagy Ist­ván, a A Sugovi- ca-parti város pártbizottságá­nak titkára nyit meg. A tárlatot január 19-éig te­kinthetik meg az érdeklődők, na­ponta 15-től 18 óráig. (A mellékelt reprodukció a művész Kék sza­márkenyér keser­vei, örömei című alkotásáról ké­szült.) A BERLINI ZEISS PLANETÁRIUMBAN Kozmikus ismeretterjesztés Berlin legújabb színfoltja a Zeiss- Nagyplanetárium,, amelyet csúcstelje­sítményként tartanak számon a világ­hírű jénai gyár 60 évet felölelő csillag­vizsgáló-építészeti történetében. A pla­netáriumban a szokásosnál sokkal több és változatosabb perspektívából látható az égbolt s mintegy kilencezer csillag. „Csillagszínház” — mondják róla a berliniek, s joggal. Aki ide betér, való­ban katartikus élményben részesül, ha hagyja, hogy hasson rá a világegyetem félelmetes állandóságában is lenyűgöző változatossága, mélysége, nyugtalanító csendje és különös, megfoghatatlan szépsége. A 25 méter magas kupolaterem ég­boltozatán természethű színazonosság­gal ragyognak az „égi objektumok” a ravaszul megtervezett különleges vetí­tők segítségével. Vetítő hozza az embe­ri szem által befogható közelségbe a naprendszer egészét. A Jupiter holdjai­nak mozgását is különleges berendezés szemlélteti. Más technikai trükkökkel az égitestek között vándorló mestersé­ges bolygókat láttatják. Olykor felvil­lannak a hullócsillagok és a sebesen tovasuhanó üstökösök. A kupolaterem előadásain 45 különböző égboltállást képesek bemutatni érdekes kombináci­ókban. Ez a sokféleség a számítógép­vezérlésnek köszönhető. Számítógépes programmal a vetítőrendszerek má­sodpercek alatt képesek órák, napok, hetek, hónapok, évek, évtizedek, évszá­zadok alatt lejátszódó égi eseményeket reprodukálni. A fényeffektusokat lézertechnikával oldják meg, a különleges hanghatáso­kat 140 hangszóróval ellátott 16 csa­tornás hangberendezés szolgáltatja. Jó idő esetén a szabadban elhelyezett napteleszkóp lehetővé teszi a napkép 77 centiméter átmérőjű és a napspekt­rum 120 centiméteres tükrözését. A kozmikus ismeretterjesztési mű­szerek, berendezések egyik legismer­tebb gyártója a jénai Kari Zeiss Kom­binát, amely 50 ország részére több mint 400 planetáriumot rendezett be a világ különböző pontjain. FELHÍVÁS Országos amatőrfilm- és videó- fesztivál , Ez év áprilisának első fe­lében, a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Köz­pontjában rendezik meg a XXXV. Országos amatőr- film- és videofesztivált, mely­re nevezhető minden oiyan nem anyagi haszonszerzés céljából készült alkotás, amely országos seregszem­lén (vagy annak előzsűrije előtt) még nem szerepelt. A filmek S 8 és 16 millimé­teresek lehetnek, a videofel­vételek bármely technikával készülhetnek, de beküldeni VHS vagy U—Matic LB rendszeren kell. A filmek hangosítása történhet szél- csikkal, fényhanggal vagy külön magnószalaggal. A vetítésre kész állapotban beküldött alkotásokhoz mellékelni kell a szerző ne­vét, a mű címét és a lejátszá­si frekvenciát. Nevezési díj: művenként 100 forint. A díjnyertes produkciókról az Amatőrfilm Archívum ré­szére— külön díjazás nélkül — másolat készíthető. A Ki mit tud? vetélkedőn először az idén lehet 3-5 perc időtartamú filmmel (S 8, 16 milliméteres) és videóval (VHS) pályázniuk a 14 és 30 év közötti korú fiataloknak. Ennek válogatója egybeesik az országos fesztivál előzsű- rizésével, illetve verseny­programjával, ezért a Ki mit tud?-on indulni szándéko­zók is az országos fesztivál előzsűrijéhez küldjék be pá­lyamunkájukat, a nevezési lapon feltüntetve, hogy a Ki mit tud?-on is indulni szán­dékoznak. Nevezési határidő: 1988. március 1. Cím: Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, Szeged, Közép fasor 1—3. 6726. A filmek beküldési határideje: 1988. március 7. A fesztivállal kapcsolatos bővebb felvilá­gosítást a rendezőintéz­ményben kaphatnak az ér­deklődők. Keresett jármű: a kis teherautó A hercegszántói Oreskó Mihály szabad idejében kertész­kedik, s e munkája során gyakorta kell fuvaroznia — például növényvédő szert és műtrágyát a földre, leszüretelt termését pedig az otthonába, a piacra stb. Ehhez szüksége van saját üzemeltetésű furgonra. A napokban elhatározta, hogy be­szerzi, ám ez korántsem tűnik egyszerűnek. Mivel konkrétan megjelölte a járművet, a Wartburg Trans típust, informátora közölte, efféle kis teherautót magánsze­mély egyelőre nem tarthat birtokában, mert csak a közületek ilyen igényének kielégítésére van lehetőség. Ekkor olvasónk az iránt tudakozódott, várható-e valamiféle kedvező válto­zás ezen a téren, de nem kapott egyértelmű feleletet. Minthogy másokat — főleg kistermelőket — is érintő kérdésről van szó, felvilágosításért a szakhatósághoz, a me­gyei tanács közlekedési osztályához fordultunk, ahol Pig- niczki Jenő így tájékoztatott: — Általános szabály, hogy egyéni tulajdonba kerülhet min­den kis tehergépkocsi, melynek teherbírása nem haladja meg az 1 tonnát. E járművek szaküzletben, vagy kéz alól egyaránt megvásárolhatók, mármint megfelelő kínálat esetén. Mosta­nában ennél sokkal nagyobb azonban a kereslet, ez a magya­rázata, hogy az említett autóhoz alig, vagy egyáltalán nem tudnak hozzájutni az érdeklődök. Ami a Wartburg Trans kocsit illeti, azt az autókereskede­lem budapesti központja forgalmazza. Való igaz, jelenleg csu­pán a vállalatok, s egyéb gazdálkodó szervek megrendelését tudja kielégíteni e cég, mert az igényeknél sokkal kisebb mennyiség leszállítására vállalkozott az NDK-beli vállalat, így hát olvasójuk legfeljebb az alkalmi vételre számíthat, meg arra, hogy az ipari termékek 1987-es budapesti nemzetközi vásárán sikerrel bemutatkozott halasi autójavítók hamarosan megkezdik a kis teherbírású szállítójárművek gyártását. Ez utóbbival kapcsolatosan beszéltünk a Kiskunhalasi Au­tójavító Vállalat igazgatójával, Visnyei Károllyal is, aki el­mondotta: — A BNV-n örvendetesen nagy érdeklődést váltott ki a Személyautóból konstruált kis teherjárművünk, melynek soro­zatgyártás-előkészítésén most dolgozunk. Őszinte leszek: ez­zel összefüggésben vannak még technikai-technológiai problé­máink, sőt költségekről, árakról sincs döntés. Ha a munkák megkezdéséhez a feltételek adottak lesznek, tervezzük, hogy egyéni megrendelésekre is készítünk kis teherbírású gépi szál­lítóeszközt. E gyártótevékenységünk főbb tudnivalóiról a későbbiekben részletesen tájékoztatjuk a közvéleményt. Köszönjük, hogy törődnek velünk . . . Ahogyan nyugdíjaséveim — már túl a het­venen — szaporodnak, úgy válik egyre kelle­mesebb emlékké a régi munkahelyemen, a Kecskeméti Konzervgyárban kétkezi dolgo­zóként eltöltött idő. Ottani tapasztalataim­ról, az élményekről minden esztendő vége felé terített asztal mellett beszélgetek szintén idős barátaimmal, az egykori szaktársakkal, akik hozzám hasonlóan meghívottjai a nyugdíjasok találkozójának, ahol a gyári kollektíva vendégei vagyunk. Ilyen hangulatos rendezvényre legutóbb tavaly november utolsó napjaiban került sor, pár héttel utána pedig minket, a 3 ezer forint körüli havi nyugdíjban részesülőket — lehe­tünk több százan arról értesítettek, hogy karácsonyi ajándékként 1000-1000 forintot kapunk. Mikor átvettük, tudomásunkra ju­tott: ezt az összeget a nagyüzem kommunista műszakjának résztvevői a keresetük felaján­lásával teremtették elő. Köszönjük nekik, hogy törődnek velünk, s esetenként enyhítik anyagi gondjainkat! — írja szerkesztőségünkhöz címzett soraiban mások nevében is az egyik kecskeméti olva­sónk. B. A KERESKEDELMI FELÜGYELŐSÉG KÖZBENJÁRÁSÁRA Orvosolták a vevő jogos panaszát Köztudomású, hogy a tartós fogyasztási cikkek számotte­vő részét jótállási kötelezettséggel értékesíti a bolt, és ennek alapján vállal fokozott felelősséget a termék minőségéért. Az ezzel kapcsolatos igény érvényesítésének adminisztratív fel­tétele: vásárláskor az eladónak mindig ki kell töltenie (dá­tummal és bélyegzővel, illetve aláírással ellátnia) a jótállási jegyet. Noha mindezeket már régóta taglalja a vonatkozó jogsza­bály, annak végrehajtása még most is akadozik. Ez kiderül a szerkesztőségi postánkból, hiszen a levelekben szinte he­tenként visszatér a jótállással összefüggő panasz. Az egyik legutóbbi nagyon tanulságos, ezért hozzuk nyilvánosságra, a fejleményekkel együtt. Mivel az eset bárkivel és bárhol megtörténhetett volna, a nevek és címek közlésétől eltekin­tünk. Minden azzal kezdődött, hogy olvasónk nemrégen japán gyártmányú, B—100-as típusú rádiót vásárolt, mely óraszer­kezettel van egybeépítve. Az 1180 forintos készülék azonban pár hónapon belül elromlott, majd a szervizbe került, ahol a szakemberek nem vállalták az ingyenes javítást, arra hivat­kozva, hogy a nelcik átadott 634 881-es számú jótállási papir másik, a Nikosonic Ns—883 típusú elektronikai termékhez való, ráadásul hiányos tartalmú, mert az eladási időpont sincs rajta feltüntetve. A vásárló ezek után az illetékes áruházban próbálta tisz­tázni a dolgokat, de nem járt eredménnyel, mert a kereske­dők visszautasították hibájuk elismerését. Az ügy kivizsgálását felkérésünkre a megyei kereskedelmi felügyelőség végezte el. Munkatársai megállapították: Az órás rádiót tulajdonosa az általa megjelölt üzlet műsza­ki-villamossági osztályán vette, s ott az eladó helytelenül járt el, amikor a készülékhez nem hozzá való jótállási jegyet csatolt, kitöltetlenül. A sajnálatos tény figyelembevételével az áruház kicserélte a tévesen adott jótállási papírt, egyidejűleg gondöskodott a hibás készülék megjavíttatásáról. (A szerkesztő megjegyzése:) E hepiend egyetlen szépséghibája, hogy csak a hatósági közbenjárásra következett be. Pedig a jogos reklamációt mindegyik kereskedelmi egység köteles gyorsan orvosolni. Végezetül annyit: a hasonló kellemetlenség megelőzése érdekében célszerű, ha a vevő a tartós fogyasztási cikk vásár­lásakor azonnal ellenőrzi, a megfelelő jótállási jegy van-e birtokában, s pontosan kitöltötte-e rubrikáit a kereskedő. ÜZENJÜK „Aggódó anyuka” jeligére, Kecske­métre: Szomorúan olvastuk levelét, mely szerint a Tatár soron gyalogosan vagy kerékpáron közlekedő szinte ál­landóan retteghet, mert nemegyszer 10- 15 ugató kóbor kutya is közrefogja, s e „díszkíséret” ellen több szülő kényte­len oly módon védekezni, hogy kisisko­lás gyermekeit reggel elkíséri az utca végén lévő intézmény kapujáig, délután meg vissza. Elgondolkodtató az is, hogy az érintett gazdik mit sem törőd­nek a szabályellenes ebtartásuk miatti figyelmeztetéssel. A városi tanács 3/1982. (XII. 22.) számú rendelete pe­dig határozottan leszögezi: házőrző ku­tyát zárt helyen, vagy megkötve kell tartania, közterületen viszont csak pó­rázon vezethető, s az öleb testméreténél nagyobb állatra kötelező feltenni a szájkosarat. Természetesen ez az elő­írás is csak annyit ér, amennyi megva­lósul belőle. Antóni Balázsnénak, Imrehegyre: Mint ismeretes, az évi adó első fele március 15-éig, második része meg szeptember 15-éig kamatmentesen kifi­zethető. A helyi tanács szakigazgatási szerve arról tájékoztatott, ön legutóbb nem teljesítette idejében e kötelezettsé­gét, emiatt növekedett az adószámláján lévő összeg, meg azért, mert a környék­beli mezőgazdasági nagyüzemtől mű­velésre 1985-ben átvett csaknem 4000 négyzetméternyi szőlőterülete után is' adóznia kellett tavaly. Begidsán Kristófnénak, Ballószögre: Az adásvételi szerződés felbontható, ha a benne foglaltak határidőhöz kötöt­tek, s annak lejárta előtt az egyik vagy másik fél úgy ítéli meg, hogy a megálla­podást képező körülmények sérelmére módosultak. Egyesség híján ilyenkor csak bíróság dönthet. Amennyiben a hasonló jellegű saját ügyében is perre kerül sor, jól teszi, ha segítséget kér szakszervezeti jogsegélyszolgálattól vagy ügyvédtől. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom