Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 07. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 9. F RÉDI, Schachramorso rpeg a többiek fáradtak és fülükig piszkosak. Előző nap tíz órától késő délutánig ácsorogtak, befogva a kocsiba, hogy bemuta­tót tartsanak a lovasiskola vendégeinek. A lovakban nem volt hiba, csak a szervezésben, mert a csoport tiz óra helyett kettőkor érkezett meg. De addig senki sem merte Frédiéket kifogni. Ott toporogtak a sárban, és időnként szemer­kélt rájuk az eső. Akadnak néha ilyen apró szervezési hibák. A bemutató így is, úgy is sikert arat, a lovak kipihenik a fáradtságot, a lovászok meg legfeljebb tíz-húsz perccel tovább csutakolják az elpiszko­lódott szőrzetet. Még a lófarkakat is megmossák, samponnal, mint az em­ber haját, bár az igazi lófaroknak ese­tenként jó a mosópor is. Farag Erzsi szereti a lovakat. Szereti őket megülni, hajtani, de szereti ápolni és gondozni is. Egy szóval sem mondja, hogy az embereket nem kedveli, úgy fogalmaz: annyi a rossz szándékú em­ber erre-arra, meg egyáltalán a földön, hogy ő ezért jobban szereti a lovakat. A ló egyébként okos állat, tudja, hogy ki milyen szemmel néz rá, és „ő” is csak szereti, aki jó szívvel sürög körülötte. Ahogy Parag Erzsi, a lovászlány és se­gédhajtó. — Mátészalkán érettségiztem, ott kezdtem el lovagolni is. Azelőtt kézi­labdáztam, jól ment, de a tanulás miatt abba kellett hagynom. Fél évig képesí­tés nélkül tanítottam, azután a Volán­hoz mentem dolgozni. Felvételiztetn tanárképző főiskolára, kétszer is, de nem vettek fel. Beleszerettem a lovak­ba, a munka mellett jártam lovagolni, versenyezni. A versenyeken ismerked­tem meg a fogathajtással és a hajrák­kal. 1985-ben jöttem Kecskemétre, Fü- löp Sándor hívására. Ő már nem hajt, most Kiss Zoltán mellett vagyok segéd­hajtó, gondozom a lovakat, összesen hetet. Tudom, sokan azt mondják, mi­csoda hülyeség, érettségivel elmegy lo­vásznak! De én szeretem ezt a munkát. Fél hétkob kezdünk, kitrágyázunk, az istállóban, aztán reggeli. Reggeli után leápoljuk a lovakat, ez eltart délig. Ak­kor ebédszünet lenne, de rendszerint nincs, mert jön Zoli és befogunk. Négy­ig, fél ötig dolgozunk a fogattal. A se­gédhajtó tarija rendben a lószerszámot is, annak versenyen, díjhajtásnál úgy kell ragyogni, mintha éppen akkor ké­szült volna. Díjhajtásnál a segédhajtó- nak csak annyi a szerepe, hogy ül a kocsin mereven, mint a szobor, meg sem moccanhat. A maratonon, vagyis terephajtásnál viszont mindent csinál, navigál, egyensúlyoz, kormányoz. A terepkocsi három és fél mázsás, de a sebesség miatt labilis, nagyon fontos egyensúlyban tartani. Ha én például haragudnék a hajtómra, akár fel is bo­ríthatnám a kocsit! A maraton a legiz­galmasabb szám. Ha egyszer nem ül­hetnék fel terephajtásnál a fogatra, nem is tudom, mi lenne. A kecskeméti lovasiskola munkás- szállása, ahol Erzsi él, hosszú, barnára festett, téliesített faház. A folyosó és a társalgó PVC-burkolata már kissé ko­pott, a bútorok sem éppen a legújab­bak. A társalgóban a székek a tévé elé fordítva, úgy, ahogy előző este ott­hagyták őket. Erzsi szobájában akkora a rend, amekkora a huszonévesek kuc­kójában lenni szokott. Mostanában csak ketten laknak a szállón, a többi lovásznak nincs olyan messze az otthona, mint az övé. Regge­li idején mégis mindenki idegyűlik, nemcsak enni, hanem szusszanni is egyet, beszélgetni, vagy nyitott szem­mel szunyókálni. Reggel zajos itt az élet, annál nagyobb a csend esténként, főleg télen. Olyankor lehet takarítani a szobában, mosni, elolvasni egy-egy könyvet. Ha marad rá erő, mert a lo­vak mellett nagyon elfárad az ember. — Havonta egyszer szoktam haza­utazni, drága a jegy és a cég nem téríti meg. Hatéves voltam, amikor a szüleim elváltak, engem a nagyszüleim neveltek fel. Anyukám nem szól bele az életem­be. A nagyszüleimnek nem tetszett, hogy lovagolok. Féltenek, meg jobban szeretnék, ha inkább tanárnő lenne be­lőlem, nem lógondozó. Érdekes, hogy az emberek azt hiszik, én trágyát lapá­tolok, ennyi a lóápoló dolga. Az uta­EMBEREK, UTAK Erzsi, a lovászlány zást megszoktam, gimis koromban is alig voltam otthon. Persze jó volna nyugodfabban élni, rendesebb körül­mények között, például szerezni egy lakást. De erre semmi reményem nincs, néha úgy gondolom, nekem soha nem is lesz lakásom. A fizetésem 3400 fo­rint, ehhez jön a mozgóbér, 800 forint körül. Ennyi pénzért dolgozom. Amíg egyedül voltam Zoli mellett segédhajtó,-4r 552 rtS *55: 52 5 ftfs szabad idő A vagyonnyilatkozatról Atyaisten — csapja össze ismerősöm a tenyerét. Ezentúl, ha veszek egy jobb­fajta csizmát vagy egy szőrmekucsmát, azt be kell jelentenem az adóhatóság­nak?! Ilyen és effajta, megmosolyogta­tó gondolatok hangzanak el manapság egyik-másik honfitársunk szájából. Va­lahogy egy kicsit jellemző ránk, hogy mindig sikerül átesnünk a ló másik ol­dalára. Mert miről is van szó tulajdonkép­pen a vagyonnyilatkozat esetében? El­vileg máig is érvényes jogszabály volt a vagyonelszámoltatás lehetősége, csak­hogy erre nagyon ritkán, többnyire csak bűnügyek esetén került sor. Ezentúl barátkoznunk kell azzal a gondolattal, hogy vagyonunk nem ma­gánügy. A legtöbb fejlett országban a vagyonkimutatás része az adózásnak. Nálunk is a személyi jövedelemadó „működtetésének” szerves része lesz. Az adóreform, valamint a vagyoni vi­szonyokban bekövetkező változások szükségessé teszik, hogy az adóhatósá­gok tájékozottak legyenek a lakosság vagyoni helyzetéről. A jövedelmek dif­ferenciálódásával jelentős értékek hal­mozódtak fel magánszemélyek kezé­ben. Ezek az értékek részét képezik a nemzeti vagyonnak, és nem lehet mo­rálisan elítélni, ha mögöttük legális szerzési formák állnak; ha valaki a ma­ga jövedelméből vagy örökségéből szerzi vagyonát. Nem kívánatos - az olyan vagyonképződés, amely kikerül­te az adózást. (A fusizók, a nepperek stb. tevékenysége ráadásul még bünte­tőszankció alá is esik.) Nézzük, mit mond az 1987. évi VI. törvény a vagyonnyilatkozatról! Az állandó belföldi lakhellyel rendel­kező magánszemély teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól a Minisz­tertanács rendeletében hároméven­ként, az adóhatóság határozatával pe­dig legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhe­tő. Az adóhatóság ilyen határozata el­len jogorvoslatnak nincs helye. A vagyonnyilatkozat-tételi kötele­zettség kiterjed a magánszemély követ­kező tárgyainak felsorolására: az in­gatlantulajdonra —■ ideértve a lakás­építő és lakásfenntartó szövetkezet tu­lajdonában álló lakást is, ha a szövet­kezet tagját állandó használat illeti meg. Be kell jelenteni az üdülő haszná­lati jogát és a föld (lakó- és üdülőtelek) tartós használatát is. A jogszabály itt felsorolja azokat a nagy értékű ingósá­gokat, amelyek részét képezik a va- gyonbevallásnak. Például az a gépjár­mű, amely után gépjárműadót kell fi­zetni, a védett műalkotás és védett gyűjtemény, továbbá minden olyan in­góság, amelynek értéke darabonként vagy készletenként meghaladja a száz­ezer forintot. Természetesen az itt fel nem sorolt vagyontárgyak is feltüntet­hetek a nyilatkozatban. Érdemes beír­ni az értékes aranytárgyakat, szőrme- bundákat, az értékes lakberendezési tárgyakat, és mindjárt az első vagyon- bevallásnál tegyük meg ezt, egy esetle­ges későbbi vita megelőzésére. Hangsú­lyozni kell, hogy a vagyonbevallásra nem azért került sor, hogy utána jó nagy vagyonadót vessenek ki a polgár­ra, hanem éppen a nyilatkozó érdeké­ben. Ugyanis a jogszabály szerint a va­gyonnyilatkozatban nem szereplő va­gyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításig — úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély az utolsó vagyonnyilatkozatot követő­en szerezte volna. Ejtsünk néhány szót a takarékbeté­tekről! Erre nem terjed ki a nyilatko­zattételi kötelezettség, de a végrehajtási rendelet a következőket mondja: „A takarékbetétekben elhelyezett megta­karításra vonatkozó vagyonnyilatko­zat akkor fogadható el, ha abban a tulajdonos a betétkönyv számát és ,a kiállító pénzintézetet feltünteti. Az így azonosított takarékbetétben elhelye­zett összegről csatolni kell a pénzinté­zet igazolását.” Tehát a későbbiekben egy előbukkanó nagyobb összegről nem lehet azt állítani, hogy ez koráb­ban takarékban volt, de erről nem nyi­latkozom, mert a takarékbetét, ugye, titkos. A házastársi életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen tesznek nyilatkozatot a házastársi vagyonkö­zösségbe tartozó vagyontárgyakról. A különvagyonról ugyanabban a nyi­latkozatban a tulajdonos elkülönítet­ten nyilatkozik. Ha a házastársaknak kiskorú gyerekük van, és a gyerek kü­lön vagyoni résszel rendelkezik, a szü­lői felügyelet jogát gyakorló szülők sa­ját nyilatkozatukban ugyancsak elkü­lönítetten kell hogy feltüntessék a gye­rek vagyonát. A vagyonnyilatkozat első ízben való megtételénél nem kell bizonyítani a va­gyon eredetét. A vagyonnyilatkozatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a ma­gánszemély állandó lakhelye szerint il­letékes megyei adófelügyelőségnél kell benyújtani. (Nyomtatvány áll rendel­kezésre.) Dr. K. É. KÖNYVESPOLC Házi praktikák, fortélyok Nincs olyan háztartást vezető nő vagy férfi, aki olykor ne érezné: ellene fordul az egész világ, mert odaégett az ebéd, a vasalóra ráragadt a műszálas holmi, a vendég vörösborral pecsételte meg ottlétét... Aztán sokszor sóhajto­zunk, jó lenne néhány napra előre min­dent beszerezni, s amit belőle főzünk, az az egész család megelégedésére szol­gálna. .. Ha pedig kedvesünktől, isme­rősöktől, látogatóktól vágott, netán cserepes virágot kapunk, hőn óhajtjuk, tartson minél tovább. Ma már nagyon sok embernek van hétvégi háza, telke, ahol szívesen ter­meszt saját ellátására zöldséget, gyü­mölcsöt, s nem utolsósorban a kertben végzett munka megnyugtat, pihen­tet. .. Az időszakos járványok sokszor házipatikából is megelőzhetők, gyó­gyíthatók. Ha még a konyha, a kert, a lakás és a házi „kuruzslás” után egész­ségünk, megjelenésünk karbantartásá­ra is nagyobb figyelmet akarunk fordí­tani, akkor érdemes beszerezni a köny­vespolcra a Paramédia Reklámpropa­ganda gmk, a PLÁNUM GMK és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában közelmúltban megjeleni Házi praktikák, fortélyok — Jól bevált háziszerek, praktikus tippek című ház­tartási kézikönyvet. A 190 oldalas, szép kivitelű kötetben A háztartás, A konyha, A kerti és szo­banövények, Haszonnövények, Kárte­vők és más „hívatlan vendégek!’ a ház­ban és a kertben, A szépségápolás. Egészség és jó közérzet című témakö­rökön belül betűrendbe szedett tippek, tanácsok vannak. Megtudhatjuk pél­dául, hogyan lehet a bőrönd dohos sza­gát megelőzni, a gumicsizmát, a lakkci­pőt ápolni, vagy mit tegyünk, ha szorít a lábbeli? Szó van a könyvben a fémek, a fák tisztításáról — sőt a kerékpárkül­lőkről sem feledkeztek meg a szerzők. Talán nincs is olyan gyermekes csa­lád, ahol a szőnyegbe már ne tapostak volna rágógumit. Hogyan távolítsuk el azt, vagy a csokoládé-, a kávéfoltot. Leírják a kötetben a gyümölcsök fris­sen tartását, a dinnyeíz javítását. Ho­gyan nem ég oda a hús, mikor nem pukkad ki a sütni való kolbász, hurka, vagy hogyan frissítsük fel a többnapos kenyeret, s megtudhatjuk azt is, miként lesz a tápostojás sárga. Ki hinné, hogy növényeinket akkor is öntözhetjük, ha hosszabb időre távol vagyunk tőlük? Az otthoni szépségápolásnak is számos fortélya van. Mit lehet az érdes, a repe­dezett bőrrel tenni, hogyan lehet eltün­tetni a szem alatti karikákat, a dohá­nyosok mit tehetnek a fogsárgulás el­len? Ezekre is választ kapunk — az egészség és a jó közérzet érdekében sok-sok használható ötlet mellett — a köphyen kezelhető kiadványban. P. S. HAGYMÁBÓL KÉSZÜLT ETELEK Hagyma nélkül elképzelhetetlenek a magyaros ételek, de magát a növényt ételnek tálalva nemigen fogyasztjuk, pedig gazdag vitaminban és jó a zama- ta. íme néhány hagymarecept: , A francia hagymaleveshez a vékony szeletekre metélt vöröshagymát vajon puhára lankasztjuk és apránként leves­kockából főzött húslevest adagolunk ■hozzá, amit kevés törött borssal ízesí­tünk. Fél órán át forraljuk, majd bur­gonyát reszelünk bele és azzal tovább főzzük. Ha megfőtt, utánfűszerezzük, majd jénai levesestálba öntjük, reszelt sajttal meghintjük és a tálat forró sütő­be tolva addig hagyjuk benn, amíg tete­jén a sajt meg nem pirul. A fóliában sült töltött hagyma előnye, hogy viszonylag olcsó, laktató. Fejen­ként 2-2 fej vöröshagymát és körülbelül 5-5 deka darált sertéshúst (vagy pörkölt­maradékot) számolunk. A hagyma hár­tyáját leszedjük, majd „sapkát” met­szünk le róla. Belsejét (kb. 2 cm-es átmé­rővel) kivájjuk és félretesszük. A darált húst tojással, sóval borssal, csipet majo­ránnával, párolt rizzsel jól összekever­jük és a hagymák üregébe töltjük. Tete­jükre ráillesztjük a levágott lapot. Olaj­jal megkent alufólia darabokba egyen­ként becsomagoljuk. A kizsírozott tűz­álló tál aljára vékonyra szeletelt burgo­nyaréteget terítünk, enyhén megsózzuk, megszóljuk a kivájt hagymával, rárak­juk a hagymacsomagokat és lassú tűzön kb. 40 percig, majd a fóliát kinyitva erős tűzzel 10 percig sütjük, amíg a hagyma aranybamára nem sült. A hagymás burgonyalángos még főz­ni tudást sem igényel. Öt nagyobb bur­gonya, két bögrényi liszt, 2 fej vörös­hagyma, 2 tojás bizonyára mindig akad a háznál. Amiről gondoskodni kell, az 1 dkg élesztő és annyi étolaj, amennyi­ben a lángost kisütjük. A lisztből ma­roknyit elkeverünk fél decinyi langyos vízzel és a hozzámorzsolt élesztővel. Langyos helyre téve megkelesztjük. Közben a burgonyát héjában megfőz­zük, meghámozzuk, áttörjük. A vörös­hagymát megreszeljük, majd az áttört burgonyát összedolgozzuk a megke­lesztett kovásszal, a többi lisztet, a vö­röshagymát, a két tojást — enyhén sóz­zuk is — annyi langyos vízzel, hogy a tészta se kemény, se folyós ne legyen. Újabb pihentetés után — amikor már hólyagokat vet -— ujjnyi vékonyra ki­nyújtjuk, tenyérnyi darabokra szeljük, megszúrkáljuk és forró olajban mind­két oldalát aranyszínűre sütjük. A szálában ropogósra sült vöröshagy­mát sokan szeretik, de készítésének for­télyát nem ismerve, sokszor hiába kí­sérleteznek vele. Az eljárás: a vékony szeletekre vágott hagymát lisztben kell meghempergetni úgy, hogy szétmenjen szálára. Ekkor már hevüljön az olaj, és amikor a hagyma már körben lisztes, „lapáttal” tegyük bele, és gyors tűzön süssük pirosra. Kb. három perc alatt készen van. nagyon sokáig mindent magamnak kellett elvégezni a lovak körül, igaz, hogy Zoli azért segített. Nekem nehéz volt eleinte a versenyeken is. Mert nő vagyok. Női segédhájtó, aki mindent maga csinál, versenyez, talán nincs is több. Nagyon meg kellett dolgoznom azért, hogy elismerjenek. Az első sike­res nemzetközi versenyünk óta tarta­nak valamire. Most már hívnak is sok­felé, kapnék talán több pénzt is, de nem tudom itthagyni ezeket a lovakat. Ez nekem nemcsak a foglalkozásom, ha­nem a hobbim is. Szenvedély, rosszabb, mint a dohányzás. Ha nem lennének lovak a világon, talán folytattam volna a kézilabdázást. De egy élőlénnyel bán­ni, vagy a labdával szaladgálni ■— egé­szen más. * de úgy látszik, ez mégsem így va A gazdaság dolgozói kaptak jutalma a téesz dolgozói nem. Pedig hajtásbr mi hoztuk az eredményt, és a hírni mindenkié, az egész lovasiskoláé. í tunk emiatt egy levelet az elnöknek, i még semmi válasz nem jött rá. Mi több mint két éve itt vagyok, de ne kaptam például munkaruhát. A több ek év közben is kapnak pénzt a műnk; jukért, nekünk is jólesne. Hogy legye az embernek kedve dolgozni! A lova iskola közös, de jó lenne tisztázni, v gül is ki a főnök. Egyik a másikhi küld, és a dolgok nem rendeződne maguktól. Szerintem kellene ide egy k üzleti szellem is, kellene egy olyan en bér, aki szívén viseli ezt az ügyet, fellel dítené a lovasiskolát. * Ilyenkor télvíz idején csendesen tel­nek a napok a lovasiskolában. A látvá­nyosság nem sok, de a munka semmi­vel sem kevesebb, mint a látogatóktól zajos nyáron, vagy az év bármely sza­kában. Csak valamivel nyugodtabban lehet dolgozni, a lovak is békésebben ácsorognak az állásokban. Az egyetlen izgő-mozgó lény az istállóban a foltos német vizsla, a mindenki kutyája, „aki" itt nőtt fel a lovasiskolában. Erzsi vakarával tisztítja a lovak sző­rét, aztán kefével simítja. Az állás kü­szöbeként szolgáló „körömrugó” ge­renda már fehér a vakaróból kivert portól. Erzsi gyakorlottan, tempósan dolgozik. A lovakon nem látszik, hogy két vál­lalat tulajdonai. Egyik oldalon „szik­rai” lovak állnak, amott meg már „ma­gyar—szovjetesek”. A délelőtti ápolást végző lovászokról sem rí le feltűnően, hogy ki, honnan kapja a fizetését. A lo­vasiskola lényegében a két cég közös vállalkozása. — Közös itt minden, a költségvetés is. A lovasiskola ügyeibe mi lovászok nem nagyon szólhatunk bele, nem szokták a véleményünket kérdezni. Mi munkások csak azt érezzük, hogy kö­zösek vagyunk, egyformán dolgozunk, A nyitott istállóajtó előtt kocsi á meg, szénát hoztak. Erzsi lovásztársa talicskába lapátolja a „citromokat valaki vödrökkel zörög. Megérkezik lovasiskola edzője, beköszön, körűin; és már megy is tovább. Élénkül az istá ló. A ragyogóra glancolt lovak is de bognak, mocorognak. Nem szeretne egy helyben állni, életük a mozgáí Nemhiába akkor a legszebbek, amik; vágtatnak. Erzsi megveregeti az utolsó ápolási váró ló nyakát. Külföldön a pónilovakat is has; nálják házőrzésre. Nálunk jóforma már csak falun van szükség a lóra, versenyzésen kívül. Magyarország« inkább kifelé mennek a lovak, eladja őket külföldre. A versenyek miatt sí ka! jártam más országokban, láttán hogy nyugaton nagyobb becsülete va a lónak, mint nálunk. A Szovjetünk bán óriási ménesek vannak, de szint dugják őket az idegenek elől, s megvÉ lógatják, hogy mit adnak el. Mire keli; nek a lovak? Mi a hasznuk? Nem i tudom. Talán az. hogy egy ló gyönyör látvány. Az is haszon. Szerintem az j öröm, ha az ember valami szépet Iá maga körül. Magyar Ágnes KÍVÁNSÁG VÍZSZINTES: 1. Fejét ágasbogas agancs1 díszíti. 7. Egykori lovas kocsi. 13. Híres olasz táncdalénekes volt (Bobby). 14. .. .Vénusz, a görög szob­rászat leghíresebb alkotása. 16. Az erő forrása. 17. Mikszáth Kálmán aforiz­májának első része. 21. . . .izmus; kínai vallási és filozófiai- tanítás. 22. Se itt, se...; sehol. 23. Borókapálinka. 25. A másik irányba. 28. Fogyasztásmérő készülékek egyike. 30. Kis Pál. 31. Szi­get fonetikus német szóval. 34. Külső forma, megjelenési alak. 35. Valais svájci kanton székhelye. 37. Idegen le­vegő. 38. Tanulságot merít. 39. A Tisza kis mellékvize. 40. Az aforizma máso­dik része. 43. Jogtalan jövedelem. 45. Munkában van! 47. Az országgyűlés egykori neve. 49. Igen Moszkvában. 50. A Tisza egy másik mellékfolyója. 52. Verdun és Liége folyója. 55. Her­cegnő a Don Carlos című Vcrdi-operá- ban. 57. Szent rövidítése. 59. Kísérlet. 61. Margarinmárka. 62. Elán egynemű betűi. 63. Félig avas! 65. Juhok szállása a legelőn. 66. Az aforizma befejező ré­sze. 70. Berlini tojás. 71. Átrakosgatta. 72. Prince... Wales, az angol trónörö­kös címe. 74. Harminchárom szigetből álló ország a Perzsa-öböl térségében. 75. Beethoven-nyitány. FÜGGŐLEGES: 1. Kétes! 2. A panasz szava. 3. Az olasz MALÉV. 4. Argentí­na második legnagyobb városa. 5. Vo­natkozó névmás. 6. Sivár a költő nyel­vén. 7. Szétkapcsol. 8. Visszasír! 9. Do­hányzik a tinédzser. 10. Görögkelet legfőbb egyházi, hatóság. 11. A kisbá rány papája. 12. Annyi mint rövidítése 15. Optikus. 18. Éra. 19. Becézett Ág nes. 20. Lengyel távirati iroda. 24 . . .and eggs; sült sonka tükörtojással 26. Álarc. 27. Indiai légiforgalmi társa ság. 28. 45 római számmal. 29. Ftelte keres. 32. Nagymama az. unoka szava val. 33. Volt latinul (ERAT). 36. Egy forma mássalhangzók. 38. Egymás követő magánhangzók. 39. Külső ha tas. 4L Állami jövedelem. 42. . . .Dinh vietnami város. 44. A szarvasmarh; recés gyomra, mint emberi táplálék. 46 A csepeli munkásmozgalom egyik ve zetője volt, az ellenforradalmáról 1956-ban meggyilkolták (József). 48 Világhírű osztrák karmester (Herber von). 50. Ritka férfinév. 51. Japán c: olasz gépkocsik jele. 53. Félig apró! 54 Hosszú ideig. 56. Brazíliai állam, fővá­rosa: Salvador. 57. Ördög. 58. Alkotó részekre bont. 60. Cserje. 62. .. .nők Székely Bertalan nagy olajfestménye 64. Latin üdvözlőszó. 67. Női név. 68 Azamericum vegyjele. 69. Detto párat­lan betűi. 70. Házőrző. 73. Pipereszap­pan-márka. H. J. Beküldendő: a vízszintes 17., 40. é: 66. számú sorok megfejtése. A december 24-én közölt rejtvény he­lyes megfejtése: MIGNON; DZSAMILR; A TÉKOZ LÓ FIÚ; YS KIRÁLYA; ARM1DA; A SZÉP PERTH! LÁNY; ACIS ÉS GALATEA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom