Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 06. szám

I IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: délig túlnyomóan borult idő lesz, sokfelé esővel. Azután nyugat felől csökken. Az időnként megélénkülő dél­nyugati szél ma északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Honecker Párizsban Párizsba érkezett Erich Honec­ker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államfője, aki Francois Mit­terrand köztársasági elnök meghí­vásának tesz eleget. A két ország vezetőjének talál­kozója mindkét fél reménye szerint hozzájárul a sokoldalú együttmű­ködés elmélyítéséhez. A szocialista német állam a nyu­gati nagyhatalmak közül Francia- országgal építette ki a legszélesebb körű kapcsolatokat. Ezt tükrözi az is, hogy a vendéglátó ország az NDK második legfontosabb ke­reskedelmi partnere. AFGANISZTÁN Az idén befejeződik a szovjet csapatkivonás „Tiszta lelkiismeretid és a kötelességünk teljesítésének tudatával távozunk Afganisztánból” — hangsúlyozta Edu­ard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kabuli tárgyalásait követően. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a szovjet katonák távozásának feltétele a külső beavatkozások meg­szüntetése. Az afganisztáni - pakisztáni közvetett tárgyalá­sok következő, genfi fordulóján már februárban elfogadhat­ják az erre vonatkozó csomagtervet. A szovjet külügyminiszter 12 hónapos határidőt jelölt meg. Ez nem most először hangzott el: Nadzsibullah államel­nök november végén, az új alkotmány elfogadásakor már előterjesztette ezt a javaslatot. (Korábban másfél éves kivo­nási ütemtervről volt szó Genfben, de a másik fél ragaszko­dott a rövidebb időszakhoz.) A 12 hónap elhangzott azután Mihail Gorbacsov washingtoni tárgyalásain. S érdemes meg­említeni, hogy Kabulban és Moszkvában egyaránt úgy ítélik meg, hogy a teljes csapatkivonásra még előbb is sor kerülhet, amennyiben a nagyobb fegyveres csoportok beszüntetik a katonai akciókat. A nemzetközi feltételek a jelek szerint tehát lehetővé tehe­tik, hogy még 1988-ban az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztán területét — csaknem kilenc esztendő után. 1979. december 27-én, a belső összecsapások nyomán megalakult új afgán vezetés, Babrak Karmallal az élen, a szovjet—afgán barátsági és együttműködési szerződés alap­ján kért és kapott a politikai és gazdasági mellett katonai segítséget a Szovjetuniótól. Ezt követően a szovjet katonák az afgán hadsereggel vállvetve védték az áprilisi forradalom vívmányait a külső —- amerikai és pakisztáni —'támogatást élvező ellenforradalmi erőkkel szemben. A Szovjetunióban megindult átalakítás, az új külpolitikai gondolkodásmód térnyerése új megvilágításba helyezte azonban az Afganisztán körül kialakult helyzetet is. Meg­erősödött az a felismerés, hogy ezt a regionális problémát békés, politikai eszközökkel kell és lehet rendezni. Az új megközelítés első jele volt Mihail Gorbacsov pártvezető 1986 nyarán Vlagyivosztokban elmondott beszéde. Akkor több javaslatot tett, s még abban az évben hat szovjet ezredet kivontak Afganisztánból. Jelenleg Afganisztán 30 közigaz­gatási egységéből 12-ben már nincsenek szovjet katonák, s a nemzeti megbékélés, a tűzszünet megszilárdulásával pár­huzamosan az egyes körzetekből fokról fokra kivonják majd a maradék csapatokat is. (A hírre vonatkozó pakisztáni reagálást a 2. oldalon ismertetjük) Festőművész a tanyán XLIII. évf. 6. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 8., péntek NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓK, TAVASZI NAPOK, ANIMÁCIÓS FILMSZEMLE ... Gazdag kulturális program az év első felében A napokban elkészült a megye kul­turális rendezvényterve: Csaknem tu­catnyi nemzetközi, illetve nemzetközi részvételű program, mintegy húsz or­szágos szintű esemény, s ugyanennyi nagy jelentőségű megyei rendezvény színhelye lesz Bács-Kiskun az idén — derül ki a vaskos tervezetből, melynek végén hosszú felsorolásként olvasha­tók a különböző nyári táborok. Mond­hatni: a szerényedő anyagi lehetőségek ellenére, a kultúra sokszínű, gazdag kí­nálatára vállalkoznak ezentúl is váro­saink. Minden bizonnyal az eddigiek­nél sokkal átgondoltabb, ésszerűbb szervezéssel valósulhatnak meg csak a tervezett programok mindenütt. Valamennyi rendezvényt felsorolni, részletezni hosszadalmas vállalkozás lenne, ezért csak a közeljövő néhány nagyobb kulturális eseményéről szó­lunk. Január végén Bács-Kiskun me­gyei kulturális napokat rendeznek Pest megyében: Százhalombattán kiállítás 'nyílik a nagybaracskai alkotótábor szociofotóiból és a kecskeméti zománc­művészeti alkotótelepen készült mű­vekből, közönség elé lép a Kalocsai Népi Együttes, filmeket vetítenek a kecskeméti rajzfilmstúdió produkciói­ból, a Szórakaténusz munkatársai pe­dig játékfoglalkozásokat vezetnek a százhalombattai gyerekeknek. A két megye levéltárosai Nagykőrösön ta­nácskoznak e január végi rendezvény- sorozat keretében. A kulturális progra­mok mellett nem lesz hiány sportese­ményekben sem: Pest és Bács-Kiskun megye ifjúsági kosárlabda- és labdarú­gó-válogatottjai és legjobb serdülőko­rú úszói mérik össze tudásukat. A következő hónap végén kétnapos nemzetiségi találkozónak ad otthont Baja, a népi kultúrák hagyományait ápolva. Immár harmadik alkalommal rende­zik meg márciusban a Kecskeméti Ta­vaszi Napokat, a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva. Tíz ko­molyzenei hangversehy lesz — Kocsis Zoltán és Fu Csöng zongoraművész, a Concentus Hungaricus, a Camerata Instrumentale Bremen, a Norvég Rá­dió vegyeskara, Maczák János klari­nétművész, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a Régi Zene együttes, a Ko­dály Kórus és a Soros Alapítvány zené­szei lépnek közönség elé. — A színházi események közül külön figyelmet érde­mel majd a Katona József Színház Othello-bemutatója, a Londoni Panto­mim Színház és az NSZK-beli Rambaff Színház vendégjátéka. Lesz R-Go- koncert és számos sportverseny, lesz­nek szakmai találkozók, konferenciák, folklórprogramok, mintegy tíz kiállítás nyílik ez alkalommal — köztük Kő Pál szobrászművész alkotásaiból és a kor­társ japán kerámiákból —, gasztronó­miai bemutatók, kirakatrendezői és vi­rágkötészeti versenyek szerepelnek a műsortervben. Áprilisban nemzetközi szociológiai kongresszus és építészettörténeti ta­nácskozás színhelye lesz a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ, nyáron pedig itt rendezik a II. Kecske­méti Animációs Filmszemlét. De ez még messze van. Addig megannyi, megkülönböztetett figyelmet érdemlő eseményre, rendezvénysorozatra vár­ják az érdeklődőket Bács-Kiskun kul­turális intézményei, amelyekről részle­tesen is tájékoztatjuk majd olvasóin­kat. K. E. A HATÁRIDŐCSÚSZÁS OKA: HIBÁTLAN ÁLLAPOTBAN SZERETNÉK ÁTVENNI Ifjúsági garzon Baján A múlt év elején költözött a lajosmizsei tanyavilágba, a szarkási iskolába Tóth Rozália festőművész. A nagyközségi tanácstól bérelt épületben ugyan műterme még nincs teljesen kész, de e tájhoz kötődő festményei születésének ez nem akadálya. Századik önálló kiállítása tavaly a budapesti Korona cukrászdában volt, idén pedig márciusban a megyei kórházban lesz a következő. A Szentendréről ideköltözött művésznő mintegy a műterem viszonzásaképpen minden év augusztus 20-án árusít — tavaly 15—20 festményt —, s a befolyt pénzt a lajosmizsei Központi Általános Iskolának adományozza. (Straszer András felvétele) Házi sofőrből fiákeres (3. oldal) Új iskolatípus Kecskeméten (4. oldal) Miért kötelező ráfizetni? (5. oldal) Annak idején megírtuk lapunk­ban, hogy a bajai tanács megvásá­rolta a Völgy utcában épülő 84 lakásos épület felét, hogy pótolja — legalábbis részben — a hiányt. 1987-ben ugyanis Baján nem adtak át állami lakást, így a lakásproblé­ma megoldásának ezt a módját vá­lasztották. A köztudatban ez az épület úgy szerepel, mint á Völgy utcai ifjúsági garzon. Szerettem volna hirt adni az ün­nepi pillanatokról, a beköltözők öröméről. Most még hiába men­tem: a batyuk tetején utazó kis­gyermekek, a költözés lázában sürgölődő apák, anyák helyett he­gesztőpisztoly fénye villant, köszö­rű vijjogása süvített. Szorgos mun­káskezek hajlították a vaslemeze­ket, és úgy gondolom, a tetőn sür­gölődő csapat sem levegőzni ment fel. Kíváncsi voltam, miért módo­sult a tavaly november 30-ai határ­idő. Ezért Lampert Jánoshoz, a vá­rosi tanács lakásgazdálkodási osz­tályvezetőjéhez fordultam kérdé­semmel: December 28-án megtörtént a műszaki átvétel, most körülbelül egy hónapig a hiánypótlási mun­kálatokat végzi a kivitelező, azaz a Dutép. Az a természetes, hogy mi a lakók érdekeit képviseljük, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a laká­sokat hibátlan állapotban vegyük át. A határidő'elcsúszása indokol­ható azzal is, hogy az OTP-fiók és a Vídia Kereskedelmi Vállalat földszinti helyiségeiben még olyan munkák folynak, melyek beköltö­zés esetén balesetet okozhatnának. Az új lakók — kivétel nélkül fiatal házasok, gyermeküket egyedül ne­velő anyák vagy apák — február első felében bizonyára beköltöz­hetnek. A lakások másik fele az OTP tulajdona, melyet nagyrészt szintén ifjúsági takarékbetétes fia­talok kapnak meg. Jóllehet hasznos ismeretekkel gazdagodtam, nem állok el az ere­deti tervtől: február első felében feltétlen hírt adok a beköltözésről, és arról, hogy elégedettek-e az új lakástulajdonosok a kivitelező munkájával. G. Z. JÓL SÁFÁRKODTAK LEHETŐSÉGEIKKEL Exportfejlesztő pályázatot nyert a kiskunsági erdőgazdaság Elmélet a gyakorlatban w • A Kefag nyárjasi erdészetében a tervezettnél 9 ezer köbméterrel több fát termeltek ki tavaly, így a nyereségük mintegy 10 százalékkal növekedett. Több mint 60 millió forintot for­dítottak a termelés fejlesztésére ta­valy, a Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban. Mint azt dr. Barányi László igazgató el­mondta: gazdaságuk történetében az elmúlt 20 esztendőben nem volt példa hasonló mértékű beruházás­ra. De mostanában ilyen magas béremelésre sem volt lehetőségük, mint 1987-ben. Átlagosan 18 szá­zalékkal növekedett a bérszínvo­nal, ezen belül az alkalmazottaké — erdőmérnököké, termelésirá­nyítóké stb. — 30 százalékkal, bár jövedelmük még így sem éri el a más ágazatokban dolgozó agrár szakemberekét. Mindezt alapvetően annak kö­szönhették, hogy megnyerték a tő- késexport-fejlesztő pályázatot. En­nek révén egyrészt adókedvez­ményben részesültek, másrészt na­gyobb összegű támogatást kaptak. E lehetőségekkel okosan éltek, így a nyereségük is kiemelkedő mér­tékben növekedett: a tervezett 61 millió forint helyett megközelítően 100 millió forint. A kecskeméti székhelyű, Bács- Kiskunban csaknem 70 ezer hektá­ron gazdálkodó szervezet alapvető feladata a fakitermelés, -telepítés, amit központilag meghatározott terv szerint végeznek. Döntően be­folyásolja eredményeik alakulását, hogy e feladatukat mekkora költ­séggel, milyen minőségben oldják meg. Szabad kapacitásukat bér­munkára fordítják: téeszek, állami gazdaságok megrendelésére erdő- telepítést, -művelést, fakitermelést vállalnak. A közelmúltban vásá­rolt, illetve a tőkés partnereiktől — különböző termékekért cseré­ben — kölcsönzött, korszerű gé­peknek, berendezéseknek köszön­hetően nagymértékben nőtt mun­kájuk hatékonysága. Tavaly a ko­rábbinál is többet dolgoztak a társszerveknek. Ezzel nemcsak a bevételük gyarapodott, hanem a gazdálkodásuk is javult. Az elmúlt esztendőben saját te­rületükön 183 ezer köbméter vas­tagfát termeltek ki, ebből a mohá­csi farostlemezgyárnak 28 ezer köbmétert adtak el. Egyik fő tö­rekvésük volt, hogy minél több, magasabb feldolgozottsági fokú, tehát nagy nyereségtartalmú ter­méket értékesítsenek. így tavaly 45 ezer köbméter gömbfát fűrészeltek fel, ennek 80 százaléka — zömmel raklapként — tőkés exportra ke­rült. Áz értékes papírfából 100 ezer köbmétert szállítottak Ausztriába és Jugoszláviába — e mennyiség­nek túlnyomó részét az osztrákok vették meg. Végül a tőkés export­ból származó árbevételük 238 mil­lió forint lett az elmúlt esztendő­ben, 100 millió forinttal több, mint 1986-ban. A. M. A minap világnézeti tárgyat okta­tó kollégák társaságában ismételten arra fordult a szó, milyen nehéz­ségek, buktatók, korlátok keserítik a munkánkat nap mint nap. A mar­xizmus leninizmus ideológiájának hivatásszerű közvetítése az utóbbi időben egyre gyakrabban fennakad a társadalmi reálfolyamatok gorom­ba, tüskés bogain, s egyre többször kérdezik meg a hallgatók, hogy va­jon mi az oka a „jólfésült" elmélet, és a nem csupán „fésületlen", hanem időnként már szinte bárdolatlan va­lóság eltéréseinek. Miként érvényesülhet tehát az ideológia alapfunkciója, miszerint a maga sajátos eszközeivel járuljon hozzá a társadalmi gyakorlat jó ha­tásfokú, eredményes, és egyre tuda­tosabb befolyásolásához? • A Központi Bizottság, a közel­múltban az ideológiai munka tapasz­talatairól tárgyalva félreérthetetle­nül állást foglalt a marxizmus-leni- nizmus alkotó alkalmazása mellett. A Központi Bizottságnak e jelzett igénye egyidejűleg két mozzanatot is magában foglal. Hiszen csak akkor lehetséges a marxizmus—leninizmus termékeny felhasználása, ha egy­részt a társadalmi gyakorlat, ezen belül pedig kitüntetetten a politika rendelkezik megfelelő fogadóképes­séggel, másrészt pedig az ideológia olyan mértékben tudományosan megalapozott, olyan színvonalon művelt, hogy ez lehetővé teszi fel­használó adaptálását. Kényelmes, és mi tagadás, jóleső érzés lenne köny­nyű szívvel azt fogalmazni, hogy e két összefüggő feltételrendszer lé­nyegében adott, történjen meg tehát az alkotó alkalmazás! Ez azonban, sajnos, korántsem ilyen könnyen megvalósítható. A társadalmi gyakorlat és a mar­xista—leninista ideológia között ki­alakult ellentmondás egyik történel­mi forrása magának a politikának gyakorta önellentmondó viszonyulá­sa hegemén ideológiánkhoz. A poli­tika az elmúlt évtizedek során nem­egyszer tekintette és kezelte egysze­rű „szolgaként" az ideológiát. S bár tagadhatatlan érdeklődéssel figyelte az ideológia művelőinek progresszív erőfeszítéseit, munkájuk új eredmé­nyeit, ezeket a lehetségesnél szűkeb­ben használta fel, s gyakorta elisme­rése mércéjeként kizárólag a status quo igazolását mérlegelte. Oktalanság lenne azonban som­másan a politikára hárítani a mar­xista leninista ideológia hazai .fej­lődési rendellenességeinek" mozga­tórugóit. A Központi Bizottság ideológiái elemző munkájában félreérthetetle­nül szögezte le: „nélkülözhetetlen a valóságismeret". A megállapítás folytatásaként indokolt keménység­gel kell fogalmaznunk azokat az alapkövetelményeket, amelyek a társadalmi gyakorlat, a politika, va­lamint az ideológia viszonyában elengedhetetlenül szükségszernek. A szociális folyamatok a gazdaság, a politika szférájában minden ko­rábbinál koncentráltabb és fokozot­tabb tudatosságot követelnek. Ilyen szintű tudatosság azonban ideológiai tisztánlátás f tudományos megalapo­zottságú ideológia művelése, és haté­kony közvetítése nélkül elérhetetlen. A gazdasági problémák feltornyo­sulása magában rejti annak a veszé­lyét, hogy az ideológia szerepe, fej­lesztésének időszerűsége háttérbe szorul. Nagy hibát követnénk azon­ban el, ha nem lenne világos szá­munkra, hogy korszerű ideológia művelése és közvetítése nélkül lehe­tetlen társadalmi méretű feladatok elvégzésére mozgósítani lakosságun­kat. A Központi Bizottság konstruk­tív szándékai tűnnek ki abban a megfogalmazásban, amely arról szól, hogy „a szocializmus építésé­nek kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok kö­vetkezményeinek a megítéléséről nemcsak a más világnézetet vallók, hanem a marxisták körében is egy­mástól eltérő elképzelések alakul­hatnak ki. Az elméleti, politikai­ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban, és a gya­korlati tapasztalatok alapján kell tisztázni". Meglehet, a világnézeti tárgyak oktatói számára ez semmivel sem jelent kevesebb munkát, de az a köz­érzet-változás, amely egy tudomá­nyosan szilárdabb „lábakon" álló marxista leninista ideológia műve­lése, közvetítése során születhet, ön­magában sem elhanyagolható ténye­ző. Valcsicsák Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom