Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 30. MI IGAZ A PLETYKÁBÓL? impf Átcsoportosítás és fogyókúra • A kertészetben szükség van a palackozóból felszabadult munkaerőre. Felvételünk Ballószög határában egy fiatal szőlőültetvényben készült. A dolgozók éppen új huzalokat rögzítettek. A napokban szárnyra kelt a hír, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság csődbe jutott és négyszáz dolgozója az utcára került. Mi igaz ezekből a pletykákból? Erre kerestünk választ a legilletékesebbnél, dr. Mészáros István igazgatónál. — Nem jutott csődbe és főleg nem tettük utcára az embereket! — tiltakozik élénken az állami gazdaság vezetője. — Az tény, hogy nem mennek olyan jól a dolgaink, mint egy-két éve, és abban is van némi igazság, hogy emiatt munkaerő-átcsoportosításokat hajtunk végre. Néhány dolgozónktól megváltunk, de számuk csupán töredéke annak, amit a pletykák állítanak. Ráadásul, akik elmennek, azoknak is megpróbálunk segíteni az elhelyezkedésben. A visszaesés okai Szóval, azért van némi valóságalapja a szóbeszédnek. Ám ahogy általában az ilyen mendemonda terjedni szokott, a lényeg időközben itt is torz formában került a köztudatba. Hogy valóban tiszta vizet önthessünk a pohárba, forgassuk vissza az idő kerekét tíz évvel. Ekkor kaptak megbízást a vállalat jelenlegi irányítói a gyengélkedő állami gazdaság vezetésére. Nem volt könnyű bizonyítaniuk rátermettségüket, hiszen a vállalat a térség egyik leggyengébb termőhelyi adottságú területén gazdálkodik. 1700 hektáros szántójuk például átlagában alig éri el a 6,8 aranykoronás értéket. A fiatal szakemberek hatalmas lendülettel láttak munkához és ennek meg is lett az eredménye: 1986-ra megháromszorozták a gazdaság termelését. Termelési értékük meghaladta az 1,2 milliárd forintot és 60 millió forintos nyereségét könyvelhettek el. A következő évben azonban az árbevételük egymilliáfd forintra csökkent, a nyereségük pedig az egytizedére. A jelenlegi tendenciák mellett — ha nem változtatnának — az idén már 40-50 milliós veszteségre számíthatnak. Mi okozta ezt a visszaesést? A válasz nem várat sokáig magára. Látszik, hogy az igazgató jó párszor megválaszolta magának és a vállalat kollektívájának ezt a kérdést az-utóbbi időben: — Alapvetően négy fő oka van e törésnek. Elsősorban a külpiaci helyzet megváltozása. A számok nyelvén: míg ’85-ben 14 millió palacknyi bort, vermutot és likőrt szállítottunk a Szovjetunióba, tavaly már ennek csak a felére volt kereslet. Az idén várhatóan csupán 3-4 millió palackot exportálhatunk. — A másik ok a három éve tartó kedvezőtlen időjárás. A fagyok és az aszály miatt ez idő alatt csak a szőlőből legalább 10 ezer tonnányi terméskieséssel számolhatunk. Az okok taglalásakor szólnunk kell a nehezedő gazdasági helyzetről. A növekvő elvonások következtében az elmúlt évben 20 millió forintos többletköltség sújtott bennünket. Az igazgató itt egy rövid szünetet tart, majd feltárja az utolsó tényezőt is: — végezetül belső gondjainkat is az okok között kell felsorolnom. A technológiai hiányosságokat, a nem kellően szigorú költség- és készletgazdálkodást. Létszám- és bérgazdálkodásunk, érdekeltségi rendszerünk ugyancsak kívánnivalót hagyott maga után. íme, a négy ok sorba szedve. Bármelyik önmagában is komoly megrázkódtatást okozna egy gazdaságnak. Ám így együttesen valóban szinte elviselhetetlennek tűnik a hatásuk. Mit lehet itt tenni? Képesek megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat? Van egyáltalán valamiféle megoldás? Helvécián • Dr. Mészáros István: „Az eddiginél következetesebb és keményebb munkára lesz szükség.” Megoldás házon belül — Van megoldás! — állítja határozottan dr. Mészáros István — már tavaly nyáron hozzáláttunk helyzetünk részletes elemzéséhez. Augusztustól pedig a vezetői értekezletek mellett az üzemi demokrácia valamennyi fórumát felhasználtuk arra, hogy elemzéseink eredményeit megismertessük dolgozóinkkal. Kifejtettük, hogy ebből a majdnem reménytelen helyzetből közösen kell megtalálnunk a kivezető utat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben nem szabad a gazdaságnak ilyen mértékben „egy lábon állnia”. Eddig ugyanis túlzottan a borászatra koncentráltak. Ez az ágazat adta termelésük 70 százalékát, és nyereségük döntő többségét is. Ma már nem kétséges, hogy a piaci változásokat figyelembe véve a borászatban és az ezt kiszolgáló ágazatokban csökkenteniük kell a dolgozók létszámát. — Összesen 204 emberről van szó — hangsúlyozza az igazgató, majd rögtön hozzáteszi: — ám tőlük sem akarunk megválni, hiszen a szőlő- és gyümölcstermesztésben még 200-250 munkáskézre van szükségünk. Ezért amikor hozzáláttunk gazdaságunk létszámának felülvizsgálatához, hamar fény derült arra.'hogy „házon belüli” átcsoportosítással oldhatjuk meg legegyszerűbben munkaerőgondjainkat. Persze, azért az ilyen átcsoportosítás egyáltalán nem egyszerű dolog. Az elmúlt év végén összeült a vállalati tanács és ott született meg a végső döntés, aminek alapján minden érintett személyre szólóan értesítést kapott az idén január elejéit: kit melyik területen, milyen jövedelmi viszonyok mellett szeretnének a továbbiakban foglalkoztatni. Mivel munkaszerződést is kellett módosítani, mindenkinek nyilatkoznia kell a napokban, elfogadja-e a változást. A gazdaság vezetői ottjártunkkor már ismerték a legtöbb választ. Eszerint ötvenen vállalták, hogy a jövőben a szőlőtermelésben dolgoznak. Harminc dolgozójuknak egészségi állapota vagy előrehaladott kora miatt más megoldást kell keresni vállalaton belül. Harminc nyugdíjas további foglalkoztatását felmondták. Harminc körül van azoknak a száma is, akiket jelenleg meg nem érinthet az átirányítás, mert gyesen vagy táppénzen vannak, vagy éppen katonaidejüket töltik. Végezetül pedig marad 40-50 ember, aki nem ment bele az átirányításba. Nekik más munkahelyet kell keresni. Ebben segítségükre van az állami gazdaság. Most tárgyalnak a MÁV-val, a sütőiparral, a Kecskeméti Konzervgyárral, az Alföldi Cipőgyárral, a Dutéppel, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárral, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal és a Helvéciái Petőfi Tsz-szel dolgozóik elhelyezéséről. Új foglalkoztatási formák — A felsorolásból kitűnik, hogy a többség továbbra is vállalatunk dolgozója marad — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Kovács László személyzeti és oktatási osztályvezető. — Úgy gondolom, hogy ezelsősorban annak köszönhető, hogy kidolgoztuk a szőlőtermesztési ágazatban a foglalkoztatási formák új rendszerét, és ezzel a korábbinál vonzóbbá tettük ezt a munkát. — A kedvező fogadtatáshoz bizonyára az is hozzájárult, hogy elképzeléseinket részletesen ismertettük az érintettekkel — egészíti ki a hallottakat Glüch József kertészeti főágazatvezető, majd egy stencilezett papírt tesz elém: — Ezt mindenki megkapta. Láthatja, itt felvázoltuk, hogy a szőlőtermesztésben pontosan hányféle és milyen foglalkoztatási formát ajánlunk. Az első változat a munkacsoportban végzett tevékenység. Itt teljesítménytől függően 50-70 ezer forintos éves kereseti lehetőséget ígérhetünk. A jelentősebb háztájival rendelkezőknek előnyösebb a második és a harmadik forma. Az egyiknél három hektárnyi szőlő művelésére vállalkozik az illető kötetlen munkaidőben március 1-jétől augusztus végéig. Szeptembertől márciusig kötött a munkaidő. Itt akár a 74 ezer forintot is elérheti az éves kereset, és erre még némi prémium is jöhet. — A másik megoldás az úgynevezett munkakönyves forma, amikor két hektárt vállal a dolgozó kötetlen munkaidőben. Emellett bőven jut ideje saját háztáji gazdaságára. — Ám aki elmegy tőlünk — veti közbe dr. Kovács László —, az is kiegészítheti éves vállalkozási szerződés alapján nálunk a jövedelmét. Itt tömbtől függően 16—18 ezer 500 forint vállalkozási díjat fizetünk egy hektárnyi szőlő egész évi kézi munkájáért. Saját erőből Az emberek átcsoportosítása tehát, úgy tűnik, lassan megoldódik. Ám a Helvéciái Állami Gazdaság szekere ettől még nem kerül ki a kátyúból. — Tisztában vagyunk azzal, hogy önmagában ez nem elegendő — mondja dr. Mészáros István igazgató. — Már korábban is megkezdtük, de a jövőben tovább folytatjuk gazdálkodásunk szigorítását. Csökkentjük a kedvezményeket. A sporttámogatást például a felére apasztjuk. De kisebb ősz- szeget fordítunk mostantól az utazásokra, az ajándékozásra, a telefonra, a gépjárműhasználatra, a lakbér-hozzájárulásra is. — Szorgalmazzuk meglévő üzemeink, tevékenységeink (például az épületelem-gyártó, műtrágya-kiszere- lő, a szállítási és vasúti üzem) vállalkozási formában történő szervezését. Ezzel is hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözzük dolgozóinkat. — Meglévő kapacitásainkat felajánljuk közös üzemeltetésre, bérmunkára. Ha nem találunk gazdaságosabb megoldást, akár el is adjuk. Legyen az föld vagy tanya. Az igazgató egy pillanatra megszakítja az elképzelések ismertetését, majd szusszanásnyi szünet után így folytatja: — Február közepére elkészül az idei évre szóló részletes intézkedési tervünk. Ebben megjelöljük a konkrét feladatokat, a felelősöket és az érdekeltséget is. Az eddiginél következetesebb és keményebb munkára lesz szükség. A Helvéciái Állami Gazdaság nehéz helyzetben van. De tisztában vannak azzal, hogy gondjaik megoldásában jelentős központi segítségre nem számíthatnak. A vezetők és dolgozók bíznak abban, hogy saját erejükre támaszkodva kimozdulhatnak a mélypontról. Gaál Béla A VILÁG MEZŐGAZDASÁGA Magyarország és Hollandia között — egy összehasonlításban — meglehetősen sok a különbség. Egyben azonban azonos a két ország törekvése: mindkettő minél több agrárterméket szeretne külföldön értékesíteni. Az azonban már első megközelítésre is elgondolkodtató, hogy Hollandia az elmúlt két évtizedben ugyanazokon az exportpiacokon ért el sikereket, amelyeken a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei leértékelődtek. Hollandiai tapasztalatok A végtermék szabályozó szerepe • Ez a felvétel nem reklámcélokat szolgál, ilyen rend és tisztaság van a virágpiacon. A közelmúltban a magyar termelőszövetkezeti és érdekképviseleti szervek vezetői egy hétig tanulmányozták a hollandok termelési, feldolgozási, értékesítési és érdekképviseleti módszereit. A küldöttség tagja volt Antal Gábor, a Bácskai és Duna Melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára is. Az ott tapasztaltakról beszéltünk. — Az út élményei a laikust is lenyűgözték volna — kezdte az emlékek felelevenítését. — A szakember pedig elcsodálkozott az aprólékos szervezésen. Fejet kellett hajtanunk a holland paraszt lankadatlan szorgalma láttán is. Sok a hasonlóság a szűkebb hazánkbeli földműves és az ottani gazdálkodó között. Itt a homokkal kell küzdeni, ott pedig a tengertől visszahódított minden talpalatnyi földért vívott napi csaták teszik próbára az emberek kitartását. A helyzet már annyiban változott, hogy a cél: ez a bizonyos földterület a lehető legintenzívebb körülmények között a lehető legtöbb értéket termelje. — Vegyük talán sorba az út egyes állomásait. — Az aalsmeri virágtőzsdével kezdem. Napi forgalma 12 millió szál virág és egymillió cserepes dísznövény. Ez átlagosan napi 50 ezer üzletkötést jelent. A virágkertészet a rendkívül pontosan dolgozó alkalmazottak és a számítógépek fegyelmezett munkája eredményeként például, a termelő által hajnali 2—3 óra között leszedett és csomagolt virág hat—hét óra körül ér a tőzsdére, az értékesítés után hűtőkamionnal, adott esetben a repülőtérre viszik és néhány óra repülés után már London, Párizs, New York vagy Tokió virágüzleteiben árusítják. — Jártak kertészeti gazdaságban is? — Igen, ebben a városban a Van Staavaren céget mutatták meg, amelyet 1932-ben alapítottak. A tájékoztatóból az tűnt fel, hogy azóta egyfolytában korszerűsítik. A gazdaság 23 hektáros, ebből 10 hektáron csak szaporítással foglalkoznak. Három növényre: a szegfűre, a fréziára, és az asztroméliára szakosodtak. A munka legfontosabb eleme a vírustesztelés, amit évente négyszer végeznek. Ennek eredménye, hogy a maximális vírusfertőzés 1,5 százalék alatti. Tulajdonképpen minden munkát számítógép ellenőriz, illetve irányít. A cég az egész világgal, így Magyarországgal is kapcsolatban áll. Woorden- ben a Melkunie tejfeldolgozó szövetkezetben is jártunk. Ennek hétezer tagja van. Egyébként Hollandiában jelenleg a tej- és tejterméktermelés 85 százalékát a szövetkezetek adják. Húsz éve ez az arány még csak 35 százalékos volt. Ennek a szövetkezetnek hatvanöt egysége van, és egész Nyugat-Hollandia tejtermelését összefogja. Évente másfél milliárd liter tejet dolgoznak fel. A gazdáktól a tejet két-háíom naponta gyűjtik be, mivel mindegyiküknek van elegendő hűtőtárolója. Jelenleg a szövetkezet legnagyobb gondja ;r közös piaci nagy felhalmozás. Ezért a farmereket kötelezték, hogy termelésüket 15 százalékkal fogják vissza és a leadott tej zsír- tartalma nem lehet nagyobb 3,8 százaléknál. Ha ezt túllépik, büntetést fizetnek. Jártunk még egy burgonya-, hagyma- és vetőburgonya-termeltető és -feldolgozó szövetkezetnél is. Érdekeltségi területük 17 ezer 500 hektár. A tagok hozzájárulásával megépítették a világ legnagyobb, óránként 200 tonnát feldolgozó üzemét. Talán mondanom sem kell, itt is mindent a számítógép irányít. — Az eddig elmondottakból is kitűnt, hogy a termelés, feldolgozás, értékesítés közös érdekeltség szerint történik. De nyilvánvaló: ezek a közös döntések konfliktussal járnak. Kaptak-e arról információt, hogyan oldották meg a szövetkezetek az érdekképviseletet? • A virágtőzsdén, ahol ezeregyszáz ember dolgozik, évente hárommilliárd szál virágot és kétszázhúszmillió cserepes növényt adnak, vesznek. (Straszer András felvételei) — Hágában, a Holland Mezőgazda- sági Szövetkezetek Kozpbntjábün kaptunk ilyen jellegű tájékoztatást. Ebből néhány fontos részt szeretnék kiemelni. Az elmúlt negyven évben negyedére csökkent a szövetkezetek száma és ez mindig az erősödést szolgálta. Egy-egy tagnak nagy a vagyoni érdekeltsége. Ehhez mérhető felelőssége és „beleszólása” az irányításba. A szavazatok „értéke” azonos a vállalkozásba vitt tőkével. Ugyanakkor a demokratikus fórumok miatt nem fordulhat elő, hogy egy-egy kisebb, gazdagabb csoport átvegye az irányítást, mert megszabták az egy farmerre jutó szavazat felső határát. Az országos tanácsot 1934-ben alapították, ez a szervezet képviseli a szövetkezetek érdekeit a kormányban. — A tapasztalatok adaptációja, gyors hazai megvalósítása számos nehézségbe ütközik. Az azonban megszívlelendő, hogy bármerre jártunk, a termelés és a termelési lánc optimalizált volt, a lehető legtökéletesebb szinkront alakították ki, méghozzá úgy, hogy mindent a végtermék szabályoz. Czauner Péter SZAKKÖNYVTÁR A villamosság biztonságtechnikája „Már az őskor embere is is- merte és félte a légköri villamos jelenségek legjellegzetesebbjét, a villámot, sőt tűzgyújtó hatását már fel is használta saját céljaira. Az ókorban már azt is tudta az ember, hogy például állati szőrrel megdörzsölt borostyánkő kisebb tárgyakat magához vonz, sőt a villamosság addig ismert jelenségeit Thales már i. e. 600 körül tanította is” — olvashatjuk A villamoság biztonságtechnikája című kiadvány előszavában. Napjainkban a villamosság az egyik leggyakoribb energia- hordozó, munkahelyünkön és otthonunkban egyaránt találkozunk felhasználásával. A villamos energia a veszélyes energiák közé tartozik, ezt bizonyítja az a szomorú tény, hogy a közlekedési balesetek után a villamos balesetek foglalják el a második helyet, mind súlyosságban, mind számban. Ismert, hogy a villamosság elsősorban akkor veszélyezteti a vele kapcsolatba kerülő embereket, ha nem ismerik mibenlétét, tulajdonságait, jelenségeit és a jelenségek közötti összefüggéseket. Ezt a megismerést segíti elő a legújabb Népszava-kötet. A villamosság biztonságtechnikája (I. kötet) ismerteti a gyakorlati villamos mértékrendszert, bemutatja a villamosság alaptörvényeit és alapösszefüggéseit, leírja a leggyakoribb villamos műszereket és alapméréseket, közli a villamos gépek legfontosabb jellemzőit, röviden, rendszerezve szól az áramirányításról, az erősáramú elektronikáról, ismerteti a vegyi áramforrásokat stb. A kötet záró fejezete a túláramvédelem készülékeivel foglalkozva tárgyalja a túláram fogalmát, keletkezését, az olvadó biztosítékokat, a kisfeszültségű megszakítókat, a reléket és kioldókat. A kötet szerzői, Dózsa János, dr. Hajdú László és Mátrai Győző, egy igen hasznos szakkönyvvel gyarapították munkavédelmi-biztonságtechnikai irodalmunkat. Phobosz-program A Mars bolygó egyik holdja, a Phobosz vegyi összetételének vizsgálata már régebben megkezdődött az egyik nemzetközi terv keretében. Az elemzéshez újabban bolgár, csehszlovák, finn, francia, NSZK-beli, osztrák és szovjet tudósok által kifejlesztett lézerspektrométert alkalmaznak, melynek kipróbálása most folyik. A kísérletekben és a további mérésekben tíz ország szakemberei vesznek részt, és közreműködik az Európai Űrhajózási Ügynökség is. A tervek szerint megfigyelik a Phoboszt, a Marsot, a Napot, és a kísérletek kiterjednek a bolygóközi térségre is. A legnagyobb érdeklődés azonban továbbra is a Mars két holdja, a 27 kilométer átmérőjű Phobosz és a 15 kilométer átmérőjű Deimosz felé fordul, mivel a legújabb feltevések szerint azon aszteroidák közé tartoznak, melyeket a Mars bolygó gravitációs terével vonzott magához. A tudománynak első ízben nyílik lehetősége e két hold beható vizsgálatára. A Phoboszról és a Marsról videospektromé- ter segítségével nyernek majd színképeket. Az elemzésre szükség lesz a navigáció során is, konkrétan abban az esetben, ha a két kozmikus testre felbocsátandó berendezések repülési pályáját kell kiszámítani. Ä moszkvai űrkutató intézetben jelen vannak az amerikai űrkutatási központ képviselői és francia kollégáik. Ők is részt vesznek a Phobosz kutatásában. Az együttműködés további céljai, hogy pontosítsák a Phobosz mozgásának jellemzőit.
