Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 20. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 25., hétfő NEM IDŐSZERŰ A BORVIDÉKEK ÁTRENDEZÉSE A legfontosabb: a piaci viszonyok jó felmérése Az Alföldi Szőlő- és Borgazdaságok Társaságának tagjai találkoztak a na­pokban a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a megye szakve­zetésének szakembereivel Kecelen, a Szőlőfürt Szakszövetkezetben. Ahogy Csipkó Sándor, a társaság elnöke meg­fogalmazta azért, hogy egységes állás­pontra jussanak a tájkörzet gazdasági elemzésében és a fejlesztési lehetőségek meghatározásában. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazga­tója, dr. Zilai János az 1979—83-as adatok alapján kidolgozott tanulmány végkövetkeztetéseit elemezte. Eszerint az ország tizenhat borvidékének legna­gyobbja is megújulásra szorul, termő­hely kiválasztásában, fajtapolitikában, technológiában egyaránt. A MÉM csoportvezetője, dr. Szabó György elmondta, hogy az alföldi bor­vidék ma száztizennégy települést fog­lal magában. A tanácskozás célja tulaj­donképpen az, hogy az SZBKI tanul­mánya alapján kialakított borvidéki körzetekre tett javaslatot elfogadja. Igaz, van lehetőség arra, hogy ezentúl is folyamatosan felülvizsgálják és eset­leg módosítsák a kijelölt területeket, azok besorolását. A hozzászólók a tarlulmányt, a ja­vaslatot ellentmondásosnak tartották, felülvizsgálatra szorulónak értékelték. Többen hozzátették, hogy a MÉM ösz­tönözze egy olyan bizottság létrehozá­sát, amely gyakorlati szakembereket is bevon a munkába. A társaság tagjai egyhangúan a javaslat elfogadhatat­lanságára tették a hangsúlyt. Elmond­ták azt is, hogy a szőlészet-borászat mai helyzetében nem a legfontosabb gond a borvidékek átrendezése, annál inkább a piaci viszonyok jó felmérése, a termelésfejlesztés lehetőségeinek mind szélesebb körű kihasználása. Azt azonban semmiképpen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az alföldi borvidéknek hagyományai, jelene és jövője van. Itt az emberek megélhetése forog kockán. A MÉM főosztályvezető-helyettese, dr. Zsitvay Attila szerint az ágazat évti­zedek óta meggyökeresedett beidegző­déseiből feltétlen szükséges az elmoz­dulás. A tanulmány készítőinek köszö­net jár — mondta —, bár a jelenlévők erősen kritizálták módszereit, következtetéseit. A megjegyzésekre vá­laszolva kiemelte, hogy a minisztérium semmilyen adminisztratív rendelkezés­sel nem akar gátat szabni az ágazat munkájának. Feltétlen szükséges azon­ban a szakmának kidolgoznia a saját arculatára formált koncepcióját. A megyei tanács osztályvezetője, dr. Gál Gyula a múlt év nyarán elkészült megyei terv konkrétumait villantotta fel. így a szőlőkataszter felülvizsgálásá­nak igényét, a fagyok okozta károk megelőzésének fontosságát, a technika, az érdekeltségi rendszerek további javí­tásának, fejlesztésének szükségességét. G. E. Kecskeméti győzelem a kosárlabdatornán A bajnoki felkészülést segítő Felszabadulási Kupában a hét végén már másodszor léptek pályára a férfi kosárlabdacsapatok. Ezúttal Kecskemét volt a házigazda, s a hazai pályát élvező KSC (felvételünkön sötét mezben) élt a vendégjoggal és veretlenül fejezte be a mérkőzéssorozatot. A tornáról készült részletes beszámolóinkat lapunk hetedik oldalán, a spertrovat- ban találhatják meg olvasóink. Fejti György a Szovjetunióba utazott Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az SZKP 1 Köz­ponti Bizottságának meghívására párt­munkásküldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. JÚNIUSBAN Európai békekonferencia Svédországban Barabás Miklós, az Országos Béke­tanács főtitkára tegnap hazaérkezett a svédországi Lundból, ahol részt vett az Európai Nukleáris Leszerelési Mozga­lom (END) Összekötő Bizottságának kétnapos ülésén. Ez a testület felel a júniusban Lundban megrendezendő békemozgalmi konvent előkészítéséért. Az ülésen vitát folytattak a béke­mozgalmak helyzetéről, és a szovjet— amerikai rakétamegállapodás utáni fel­adatairól. A véleménycsere során ki­tűnt, hogy amíg a 80-as évek elején a NATO rakétadöntése elleni fellépés nagyszabású tömegdemonstrációkban is kifejezésre jutó összefogásra késztet­te a mozgalmakat, addig a jelenlegi helyzetre a válasz- és útkeresés a jellem­ző. Egyetértettek abban, hogy a nagy­hatalmak megállapodása jelentős ered­mény, melyhez a békemozgalmak is hozzájárultak, a további feladataikra vonatkozó nézeteik azonban külön­böztek. Többen figyelmeztettek a ve­szélyre: a fegyverkezési verseny más te­rületeken folytatódhat, erre utalnak a nyugat-európai együttműködés foko­zódásának jelei és a NATO tervei. Az Összekötő Bizottság döntése sze­rint a júniusi konvent fő témája — A békemozgalmak 1988-ban: új kihí­vások — rendkívül széles körű vitát tesz lehetővé. A lu.ndi ülésen két ma­gyar témajavaslatot is elfogadtak; így szó lesz arról, hogy a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező országok hogyan járulhatnak hozzá az európai bizton­ság erősítéséhez, s arról is, hogy miként folytatható a helsinki folyamat. Bara­bás Miklós bejelentette: hazánk a béke kérdései iránt érdeklődők széles körét felölelő delegáció kiutazását segíti elő. A konvent — amelynek megtartását a svéd kormány anyagilag is segíti — nyitott lesz minden érdeklődő számára, mintegy ezer résztvevőt várnak, főleg Európából. A bizottság elhatározta, hogy 1989-ben Spanyolországban ren­dezik meg a konventet. (MTI) TÖREKVÉSEK A BAJAI KISMOTOR- ÉS GÉPGYÁRBAN Pontosság, megbízhatóság, újító szellem Képlet a megoldáshoz • Importkiváltás hazai alapanyagból és saját gyártással. Felvételünkön a kenőolajszűrők papírbetétjeit perforálja Fe­hérvári József. • Szekér Gézáné a gyár szakemberei által kifejlesztett fúró­gépen dolgozik. (Pásztor Zoltán felvételei) Ha munkáról esik szó, kerülik a bő­beszédű nyilatkozatokat a Bajai Kis­motor- és Gépgyár irányításával meg­bízott vezetők és a termelési feladatok végrehajtásában részt vevő dolgozók. — Nálunk nem történik semmi olyan rendkívüli, amely nagyobb nyil­vánosságot érdemelne — idézem Vára- di Lajos főmérnök egy korábbi beszél­getésünk alkalmával elhangzott véle­ményét. Miért kell erről annyit be­szélni, kérdezett vissza és egy rövid tő­mondatban máris nyugtázta a választ; egyszerűen tesszük a dolgunkat. Ez a lényegre törő szűkszavúság ju­tott ismét eszembe, amikor legutóbb az igazgatói irodában várakozva egy falra tűzött cédulán a következő mondatot fedeztem fel: „Terv = piacpolitika”. Már régen leszoktunk a jelmondatok hangoztatásáról, gondolom Szedő Ist­ván igazgató sem érezte az üres frázisok hiányát, hogy ekképpen tárta beosztot­tai elé a vezetői munka lényegéről alko­tott elképzeléseit. Az egyszerű képletbe foglalt gazdaságpolitikai alapigazság a bajai vállalat törekvéseinek mottójául is szolgálhatna. Mert a szavakban kife­jezett és könnyen megjegyezhető mate­matikai egyenlet — úgy tűnik — a gyá­ron belül sem maradt hatástalan. A minőségi törekvésekre utaló „isme­retleneket” a legutóbbi termelési ta­nácskozás résztvevői hasonló tömör­séggel határozták meg: pontosság, megbízhatóság, újító szellem. • Üzem közben a CNC esztergagépek. Ha továbbra is a matematikai jel­rendszereket használjuk hasonlatként, akkor azt is mondhatnánk, hogy a meg­oldóképlethez szükséges „állandókat” a gazdaság irányításával megbízott kor­mányzati vezetők „függvénytáblázat­ban”, közismert nevén stabilizációs programban foglalták össze. A bajai gyárigazgató ezek közül a legfonto­sabbnak a műszaki fejlesztést, a tőkés export növelését és az import csökken­tését tartja. A gyár idei feladatait egy ki­csit részletesebben —de megőrizve a.lé- nyegre utaló tömörséget — a követke­zőkben határozta meg Szedő István: — Mindenekelőtt szeretnénk, ha a szállítók részéről javulna a szerződéses fegyelem. Üzemen belül a pneumatikus gyártmánycsalád választékbővítésére törekszünk és ennek megfelelő marke­tingmunkát végzünk. Az import anya­gok kiváltása mellett az idén tőkés ex­portunkban 10 millió forintos növeke­déssel számolunk. A bruttósítással járó többletterheknek megvan az anyagi fe­dezete és végrehajtottuk termékeink 11 százalékos lineáris árcsökkentését. Ugyanakkor gazdasági intézkedések hatására a fejlesztésre felhasználható nyereségünk nem fog csökkenni. A CNC-technológiák bővítésével fo­kozni tudtuk gyártmányaink minősé­gét és pontosságát, ezért további CNC gépek vásárlását, illetve bérbevételét tervezzük. Műszaki színvonalunk eme­lésében változatlanul nagy szerepet kap a számítástechnika szélesebb körű al­kalmazása. De a legfontosabb, hogy elképzeléseinket igyekszünk a változó körülmények között is mindig a piaci követelményeknek megfelelően alakí­tani. A kibontakozás érdekében a me­rev tervgazdálkodás helyett a rugalmas piacgazdálkodásra kell áttérnünk.. HOGY LESZ A 6 FORINTOS BURGONYÁBÓL 16 FORINTOS? Zöldség- és gyümölcskínálat a Duna mentén Bár látni már a kiskertekben zöldellő salátás ágyásokat, sokáig kell még várnunk az elérhető áron kínált primőrökre. Javában tart a tárolt zöldség- és gyümölcsféleségek szezonja. A piacokat azok a kereskedők uralják, akik betakarításkor jelentősebb tételeket tudtak elraktározni. A téli ellátásban így — bár nincsenek már egyedül — meghatározó szerepük van a Zöldérteknek. Sok múlik azon, hogy a szövetkezeti vállalatok szakemberei ősszel miként tervezik meg raktáraik, hűtőházaik téli hasznosítását. —Milyennek ítéli meg az idei sze­zont? — kérdeztem Kovács Endrétől, a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat negyedmegyényi területen illetékes du- navecsei kirendeltségének vezetőjétől. — Nyolc községbe — Soltra, Apos- tagra, Dunaegyházára, Tassra, Kun- szentmiklósra, Szabadszállásra, Szalk- szentmártonba és Dunavecsére — szál­lítunk rendszeresen; saját boltjainkba, üzemi konyhákra, áfész-üzletekbe, de idáig nem volt fennakadás — mondta a kirendeltségvezető. — A tavalyinál magasabb áron ugyan, de korlátozás nélkül kapható telepeinken gyökér­zöldség, káposzta, hagyma és száraz­áru. Az ősszel megjósolt burgonya- krach sem fenyeget bennünket, igaz 16 forintért mérjük a hazai kilóját. — Tudni kell ehhez, hogy a Duna melléken számos nagyüzem termel bur­gonyát. Nemrég azért az egyik duna- egyházi partnerünk dühösen telefonált a rádióhoz: szerinte (is) érthetetlen, mi­ként lesz a kilónként 6-érl vásárolt krumpliból már január közepén 16 fo­rintos. — Azt nem mondta a telefonáló, hogy a háromért megtermelt gumók kilójáért adtunk hat-hét forintot? Bírá­lóink nem mindig látják: mi azért jú­niusig tartunk ókrumplit, s amikor úgy tűnt, nagyon kevés termett, Lengyelor­szágból importáltunk utánpótlást. Bennünket terhel a száradás, a romlás, mi fizetjük a drága energiát és a mun­kabért. Természetesen a 13 forintos nagykereskedelmi árban a mi hasz­nunk és az infláció is benne van. A töb­bi a boltosok árrése. De ők sem fizet­hetnek rá, nem igaz? — - Furcsa, hogy a gazdák egyáltalá­ban eladták önöknek hatért a termést. — Érdekes végigkövetni, hogyan alakul ki az ár. Az egyik termelőszövet­kezettel például már 1986 decemberé­ben szerződtünk 2000 tonna burgonyá­ra. Júniusban jelentkezett a vezetősé­gük: rekordtermés ígérkezik, szerződ­jünk — kilónként öt forintért! — - még ezer tonnára. Mérlegeltünk, aztán vál­laltuk a kockázatot. Végül hat forintért sem kaptuk meg az eredeti mennyisé­get. Nem volt jó a termésbecslés. Aki tudta, a maszek alkuszoknak adta el a krumpliját 10 forintért. Ilyen a szerző­déses fegyelem Magyarországon! — Másféle meglepetésük nem volt? — Talán a kelleténél többet vásárol­tunk vöröshagymából, céklából, sárga­répából és zellerből. Szerencsére azon­ban a társkirendeltségekkel kooperálva gyorsan és veszteség nélkül túladtunk a feleslegen. Almánk is van bőven; a kívánság szerinti minőségben ... —- Most inkább déligyümölcsöt vesz­nek az emberek! — Csak vennének. Míg a városok­ban mázsaszám rohadt meg a narancs, a banán és az ananász, itt hamar ki­ürültek a pultok. A falusiak ma sem érdemelnek még annyit, mint a város­lakók! A kora tavaszi primőrszezonra felkészültek? — Errefelé nincs primőrszezon, leg­alábbis olyan, mint Kecskeméten vagy Budapesten. Ha kerül is a boltokba időnként melegházi áru, sokkal drá­gább, mint a városi standokon. Kis tételben nem éri meg ideszállítani, vidé­künkön pedig nincsenek fóliakertek. A mi igazi szezonunk a gyümölcsszü­ret. Kajsziból például az idén rekord- termést várunk... Milyen eredménnyel zárta kiren­deltségük az elmúlt évet? Hatmillió maradt a kasszánk­ban. Ez a 130 milliós árbevételhez vi­szonyítva nem sok. Persze, azért nem is szégyenkezhetünk: ötvennégyen dol­goznak a telepeinken ... F. P. J. Könyvek az üzemben ' V:­Külön könyvtárszobát rendeztet- tek be hajdanán otthonukban igazán gazdag emberek. A kibontakozó munkásmozgalom friss olvasnivaló­val is hívta, várta a szakegyleti szék­házakba a kétkezieket, a fejmunká­sokat. Milliók láthatják a képer­nyőn, hogy vezető államférfiak, poli­tikusok tömött könyvespolcok kö­zött fogadják látogatóikat. Külföl­dön tapasztaltam, hogy a vállalati könyvtár fejlesztése fontos része *a munkavállalók és a tőkések közötti szerződéseknek. Ismereteim szerint a vállalkozók általában különösebb vita nélkül juttatnak pénzt üzemi könyvtárakra, mert fölismerték a termelési színvonal és az általános műveltség, a, szakmai tájékozottság összefüggéseit. Tavaly nyáron mégis a megszün­tetés vagy a visszaminősítés veszélye fenyegetett jó néhány könyvgyűjte­ményt. A meglévő adottságok éssze­rű összevonásának általában helyes elvéből kiindulva a különböző könyvtárhálózatok kívánatosnál na­gyobb mérvű összevonásáról készül­tek tervek. Többen így óhajtották föloldani a könyvtárak lehetőségei­nek és a kor növekvő kívánalmainak ellentmondásait. Való igaz: mind drágábbak a könyvek, a folyóiratok, mind nehe­zebben képzelhető el bibliotéka videó és hangzó dokumentumok és ezek vetítésére, megszólaltatására alkal­mas eszközök nélkül. Félő, hogy a fejlesztésre, fenntartásra felhasznál­ható, újabb és újabb igényekkel apasztott, újabb feladatokkal terhelt alapokból még névértékben is keve­sebb jut a könyvtáraknak. A szakszervezetek megyei tanácsa központi könyvtárának olvasói hasztalan kerestek a napokban ta­valy még rendszeresen érkező idő­szaki kiadványokat. Bizonytalan pénzügyi helyzetük miatt kénytele­nek voltak lemondani előfizetésüket. Csak remélhető, hogy majdnem min­den üzem, hivatal a SZOT Titkársá­ga határozatának megfelelően dol­gozónként a könyvek mindenkori át­lagárának egyharmadával a jövőben is segíti szakszervezeti könyvtárát. A körülmények alapos mérlegelé­se után kidolgozott ésszerű összevo­násokat, feladategyesítéseket ter­mészetesen a SZOT is és a megyei könytári központ is támogatja. A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa középtávú könyv­tárifejlesztési tervében kimondottan szorgalmazza a munkahelyi szak- könyvtárak és szakszervezeti könyv­tárak tervszerű összekapcsolását, így önmagában semmiképp sem mi­nősíthető visszaesésnek a könyvtá­rak számának csekély csökkenése. A szórakoztató olvasmányért az egyesített könyvtárat felkereső olva­só kedvet kaphat egy új szakkönyv tanulmányozásához, de szemlélődés, válogatás közben a műszaki szakiro­dalomért betérők más jellegű műve­ket is kölcsönözhetnek. Az állományvédelem, a kulturált kölcsönzés egyaránt megkövetelné az önálló helyiséget, néhány na­gyobb üzemben a külön olvasót és külön kölcsönzői. Indokolt a feltéte­les mód, mert nagyjából csak minden negyedik szakszervezeti könyvtár helyiségtulajdonos. A Kecskeméti Konzervgyár, a Fémmunkás és a Dutép, a Ganz-Elektric, a Kiskunfélegyházi Villamosszigetelő és Műanyaggyár helyzete a legked­vezőbb. A Kalocsai Sütőipari Válla­latnál nemrégen adták át a könyvek új otthonát. Hosszú távon alig elképzelhető, hogy olyan nagyüzemek, mint példá­ul a Petőfi Nyomda vagy az Alföldi Cipőgyár jó állományú üzemi könyvtár nélkül segíthesse a munka­helyi művelődést, a dolgozók to­vábbképzését. A valóság cáfolja azt a másutt hallott érvelést, amely sze­rint fölösleges az üzemi könyvtár ott, ahol jól népszerűsítik a könyvbizo­mányosok a kiadványokat. Általá­nos tapasztalat szerint ott a legfor­galmasabb az üzemi könyvgyűjte­mény, ahol a legtöbben ajándékoz­zák meg családjukat, önmagukat szép és hasznos kötetekkel. Ha valaha, napjainkban különö­sen közérdek a szakszervezeti könyvgyűjtemények támogatása. Amíg a területi könyvtárhálózatok­ban lassan-lassan csökken a munkásolvasók egyébként is kedve­zőtlen aránya, az üzemekben, gaz­daságokban őket gyarapítja a köl­csönzött könyvek több mint fele. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom