Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

„Ember—ember kapcsolatnak kell kialakulnia” Lelki bajok gyógyítói • Dr. Szűcs Attila: — Mindent megteszünk azért, hogy innen minél kevesebb rossz emlékkel távozzon a beteg. (Somos László felvétele) A megyeszékhely kórházának Izsáki úti telephelyén a be­járati folyosó felett zöld tábla irányít útba a pszichiátriai osztály felé. Bevallom, vegyes érzelmekkel lépek be nyitott (!) ajtaján. A folyosó kihalt. A falakon ismerős festmények reprodukciói. Az ajtókon, amelyek előtt haladok, feliratok: betegszoba, kezelő, orvosi szoba, laboratórium, adminiszt- ráciq. Kopogtatok. — A főorvos úr már várja — mutat az oldalajtó felé az írógép mögött ülő hölgy. Az általában délig tartó munkaértekezlet végére csöppe­nek be. Dr. Szűcs Attila osztályvezető főorvos, kandidátus .„civilben” van a körülötte ülő fehérköpenyesek koszorújá­ban. Bemutatkozás közben tudom meg, hogy ők az egyes részlegek főápolói. Az utolsó témából nem csinálnak titkot, Deli József, a mentálhigiénés részleg vezetője, a pártcsoport titkára mondja: — Ifjúsági parlamentre készülünk és éppen most beszéltük meg, hogy véleménykutató céllal egy „panaszládát” szeret­nénk elhelyezni, mert így az osztály vezetősége is kaphat egyfajta visszajelzést a dolgozók közérzetéről. Ha már itt tartunk, arról kérdezek, min szeretnének vál­toztatni. Evekkel ezelőtt — mesélik —, a pszichiátriai osz­tályt a szakszervezet beleegyezésével „normális” munkahely- lyé minősítették. Megszüntették a korábbi 30 százalékos veszélyességi pótlékot és a napi egyórás munkaidő-kedvez­ményt. Pedig épp délelőtt harapta meg egy beteg az egyik részlegvezető főápolót — ezt a megszokott dolgok közöm­bösségével említik. Tehát ez is bizonyítja, valóban veszélyes munkahely. Szóba kerül a szabadságolás is. Más országok­ban, a Szovjetunióban és Jugoszláviában is két hónap a lélekgyógyászok szabadsága, míg nálunk az alapszabadság 15 nap. Óriási hiányt pótolt A háromemeletes, 265 ágyas, 110 fős személyzetet foglal­koztató osztály születésének története külön cikket igényel­ne. A kórház vezetősége, a megyei tanács ilyen gazdasági recesszióban óriási erőfeszítések árán tudta elérni, hogy 60 millió forintos rekonstrukció után — csak a bútorzat 6 millióba került — két éve január 15-én felvehették az első beteget. Dr. Szűcs Attila, akit a szegedi klinikáról hívtak az osztály élére, erről a következőket mondja: —s Ezen a vidéken, a 265 ezer lakost nyilvántartó Észak- Bács-Kiskunban a mentálhigiénés kultúra írmagja is alig volt megtalálható. Két orvos látta el a feladatot. Pedig az úgynevezett egészségügyi norma 40 ezer lakosonként egy orvost, egy pszichiátert és három gondozót ír elő. Ez is csak a „tűzoltásra” elegendő. A válságos élethelyzetbe került em­berrel így, amikor pedig annak érre égető szüksége lett volna, hem is találkozhattak. Mondok egy példát, talán így érzékel^ hetőbb lesz, hogyan működik egy jól beállított rendszer. Pécsett már évekkel ezelőtt megoldották a kulturált ismeret- terjesztést a lelki bajokról. Az ottani újság, a városi, a körzeti televízió rendszeresen közöl, illetve sugároz ilyen témájú írásokat, adásokat. Számtalan programot is szerveznek. Ott egy válságba jutott, mondjuk válás előtt álló embernek, ha maga nem ismeri ezeket a fórumokat, a szomszédja is taná­csot tud adni: hová, kihez forduljon. Ezen a környéken eddig — kényszerűségből — testi betegségként gyógyították a tü­netek döntő részét. Holott a pszichiátriának inkább a tüne­tek kialakulását előidéző családi, társadalmi hátterét kell megismerni, és segíteni a betegnek, hogy konfliktushelyzeteit leszűkíthesse, megszüntethesse. A főorvos egy papírlapot húz elő, három, egymást részben — kis felületen — fedő kört rajzol. Pszichológia, orvostudo­mány, szociológia írja beléjük. A kis átfedést bcsatírozza: ez a pszichiátria szakterülete. — Említette a mentálhigiénés kultúra terjesztésének szük­ségét, és azt is, hogy a megelőzés sok esetben életmentő lehet, mert még időben megállítható a pohár felé nyúló, vagy a végzetes gyógyszeradagot fogó kéz. Ha már van megfelelő képzettségű szakgárdával Kecskeméten ilyen osztály, a tevé­kenységüket a falakon kívülre is ki kellene terjeszteni — vetem fel a főorvosnak. — Az első lépésünk volt — hangzik a válasz , hogy nyitottá és nem zárttá nyilvánítottuk az osztályt; a beteg és látogatója ne távozzék innen kellemetlen élményekkel. Megpróbáltunk kialakítani egy ismeretterjesztő hálózatot, ez az államigazgatás, az ifjúságvédelmi hatóságok, az iskolai szülői munkaközösségek, a Vöröskereszt, a Hazafias Nép­front, a TIT, a megyei művelődési központ, az S. O. S. lelkisegély-szolgálat, az alkoholellenes klubok, a munkahe­lyek, a jogsegélyszolgálat és most már az egyház segítségével működik. A járóbeteg-rendelésünk is jól ellátja feladatát, talán a rehabilitációt is. Persze a munkánkkal még nem lehetünk elégedettek. A legnagyobb gondunk a szociáiisott- hón-hiány. Hetven olyan betegünk van, akinek mér nem a kórházban lenne a helye. De pontosan a szociális körülmé­nyeik miatt nem küldhetjük őket haza nyugodt lelkiismeret­tel, hiszen legtöbbjüknek nincs otthona, illetve az otthoni ellátásuk megoldhatatlan. Éppen a napokban halt meg egy 1932 óta a kórházban ápolt betegünk. Fele alkoholista Az általam olvasott ismeretterjesztő irodalom szerint—ezt a beszélgetésen részt vevő orvosok, ápolók megerősítették — a pszichiátria betegei, igaz, némiképp torzítva, de egyfajta megoldatlan társadalmi problémakört is reprezentálnak. Betegeink 90 százalékát a hátrányos, vagy a fokozottan hátrányos helyzetűek adják. Vannak, akik betegségük miatt „lecsúsztak”, vagy pontosan emiatt képtelenek voltak nor­mális életkörülményeket teremteni. Betegeink fele alkoholis­ta, akik aktív ivókorban, vagy a hosszan ivók stádiumában, tehát már leépült állapotban kerülnek ide. Nagyon furcsa helyzetet találtam Kecskeméten. Az itt élők hihetetlenül tole­ránsak velük szemben. Ezt abból tapasztaljuk, hogy nagyon leromlott állapotban jönnek, vagy hozzák be az idült betege­ket.- Gyuri! Mi is a rekordunk? — kérdezi Gyenes Györgyöt, az alkohológia- és detoxikálórészleg vezetőjét.- Volt már egy napon 12 deliráló betegünk is — hangzik a válasz —, de olyan nap, hogy egy sem legyen, talán nem is volt. Krekits József adjunktusnak is van hozzátenni valója: Én a közeli Ceglédről jöttem, ahol összehasonlíthatat­lanul kevesebbszer találkoztam ennyi és ilyen súlyos alkohol­beteggel. Hankó Agnes, a szubintenzív részleg vezetője a gyulai osztályról került Kecskemétre. Náluk, mondja, két év alatt 2-3 deliráló esetről tudott. (Szomorú „illusztráció” szemta­núja lehetek néhány perccel később: hétköznap, két órakor egy „hárommentős” dühöngő részeg fiatalembert hoznak. A hárommentős jelzőt az osztályon hallottam. Ennyien tud­ják lefogni.) Az osztályra kerülő másik véglet a vadóc, fékezhetet- len, sértődékeny gyermek, aki az öngyilkossági kísérleten már túlesett — mondja dr. Szűcs Attila. — Nálunk nem is a tünetet, hanem az azt kiváltó okokat kellene (!) gyógyítani, azazhogy megszüntetni, aminek a legtöbb esetben csak a felderítése a pszichiátria feladata. Nagyon szűk a választóvo­nal a beteg és a normális ember között, vallják a pszichiáte­rek. Példaként hozhatok egy állami gondozásból nevelőszü­lőkhöz került gyermeket, súlyos magatartászavarokra utaló tünetekkel fogadtuk. A nevelőszülők ezt már nem vállalták. Családi, társadalmi normatívái nem alakultak ki. Fogalmaz­hatok úgy is, nincs emberi, anyai, apai mintakövetése. Mi a tünet? Szipuzás, öngyilkossági kísérlet. Megpróbáljuk a csa­ládi hátterét megérteni, a gyógymódja pedig a személyiség utófejlesztése. A pszichiátria leginkább az a szakma, ahol nem a hagyományos orvos—beteg hanem az ember—ember kapcsolatnak kell kialakulnia. — A legnehezebb a gyógyult betegek rehabilitációja. Mert például ha egy iszákos elvonókúrára jön, akkor szakít a korábbi baráti (?) körével, akik közé már nem tér(het) vissza. A nem ivók — akkor, amikor elvonókezelésre jött tudat alatt megbélyegezték, képzeletben címkét ragasztottak a há­tára: gyanús — ezt már a folyosón mondja a főorvos. — így a közéjük való beilleszkedés igen nehéz. Az egyensúly helyreállítása Elmeosztály, elmegyógyintézet. E kifejezésekhez minden­kiben más-más képzet társul. Hogyan zajlik itt az élet? — Az osztály élete a legnagyobb demokrácia szerint fo­lyik. A lelki egyensúly helyreállítása miatt bevonjuk a bete­geket a takarításba, egymás ellátásába, játékos, fantáziát igénylő feladatokat adunk nekik. Különböző csoportfoglal­kozásokat tartunk, a porta- és a postaszolgálatot is ők látják el. Az idelátogatót tényleg csak a felirat tájékoztatja arról, hogy hol is jár. így sikerül elérni, hogy a betegségben szenve­dő nálunk újból cselekvő emberré váljon. Minden osztály gyógyítási mechanizmusát, különösen a pszichiátriáét, meghatározza a vezetőorvos egyénisége. így ezt is megkérdezem, éppen az elektrosokk-készülék mellett. — Mi a kor modem elmélete szerint humánus módszerrel, gyógyszerekkel és pszichoterápiával gyógyítunk. Talán a munka színvonalát jellemezheti az is, hogy nincs betöltetlen orvosi státuszunk, tizenöten vagyunk, pedig ez még az egye­temi városokban is hiányszakmának számít. Éves betegfor­galmunk körülbelül kétezer. Ebből hétszázan-ezren a detoxi­kálórészleg „látogatói”. Két járóbeteg-rendelésünk körülbe­lül harmincezer beteget lát el, ezek közül természetesen van­nak többször visszatérők, kezelésre járók is. Visszakanya­rodva a gyógymódra, a szemléletünk elsősorban szociálpszi- chiátriai. De kényszerűségből, a nyugtalansági rohamok le­rövidítése érdekében alkalmazzuk a biológiai kezelésmódo­kat is. Búcsúzáskor az osztály nyitott ajtajában rákérdezek a nagy, rács nélküli ablakokra. — Éjszakára azért bezárjuk az ajtót. Az országban máshol keskenyebbek az ablakkeretek, vagy rács van rajtuk. De itt van ez a fogas, elég egy köntös övét ráakasztani. .. Termé­szetesen nekünk is voltak már ablakproblémáink, de egyik sem járt végzetes sérüléssel. Mindenkiben van egyfajta halál­kép, az itteni betegek felének fő gondja ez. Az élet kioltására számtalan egyéb alkalmuk kínálkozik itt is, otthon is. Meg­győződésem, amit bizonyít a tapasztalat is: nem a számba vehető lehetőségek tiltása az orvosság, hiszen valamennyi öngyilkossági módozatot úgysem tudjuk semlegesíteni. A gyökerek gyógyítása a feladat. Czauner Péter A burgonya dicsérete A korszerű táplálkozás-élettani kuta­tások tükrében egyre inkább emelkedik a burgonya értéke, hiszen egyike a leg­egészségesebb élelmiszereknek. A ben­ne levő szénhidrátot lassan lebomló ke­ményítő formájában tartalmazza, így még cukorbetegek számára is — az en­gedélyezett kereten belül ,— egyike a legalkalmasabb szénhidrátforrások­nak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a szója és a gomba mellett ez az egyetlen növényi táplálék, amely úgynevezett komplett fehérjéket is tartalmaz. A fehérjék bevitele életfontosságú: a működéshez elengedhetetlen aminosa- vak közül azokat, amelyeket nem tu­dunk magunk szintetizálni, feltétlenül kívülről kell bevinni. Ilyen, ún. esszen­ciális aminosavakat az állati táplálékok tartalmaznak; ezek drágábbak, és ká­ros zsírt, koleszterint tartalmaznak. Ezért olyan nagy jelentőségű, ha növé­nyi eredetű fehérjét ehetünk. Erre a burgonya az egyetlen tömegcikk (a szó­ja csak az lesz, remélhetőleg); benne lizin és triptofán található az esszenciá­lis aminosavak közül. Kevesen tudják: a burgonya C-vita­min-tartalma is jelentős. Igaz, a tárolás során ez hamar csökken, dea burgonyá­ból sokat fogyasztunk. A C-vitamin megőrzéséhez azonban helyes konyha- technikára van szükség. Nem szabad fő­zés (sütés) előtt sok idővel lehámozni, csak rövid ideig forraljuk, feleslegesen ne főzzük. Csak zománcos, hibátlan edényt használjunk, mert fémmel (alu­míniummal is!) érintkezve a G-vitamin gyorsan bomlik. A főzővize tfamely a C- vitamin egy részét kioldotta) ne öntsük le, hanem használjuk fel. Sütéshez ne zsírt, hanem napraforgóolajat használ­junk; ennek nemcsak összetétele (a többszörösen telítetlen zsírsavak ara­nya) kedvező, hanem fajlagosan keve­sebbet is vesz fel a burgonya. Ha nem használnak fel zsiradékot az elkészíté- hez, energiatartalma elég alacsony: kb. 90 kilokalória (= 385 kJ) 100 gram­monként (hámozva). A szakácsköny­vek számos elkészítési módját ajánlják. Befejezésül égy fontos tanács: minél kevésbé sózzuk a burgonyát! A sózás ugyanis'csökkenti azt a nagy előnyt, amit e növény magas káliumtartalma jelent. A FÜRDŐSZOBÁRÓL Ha belépünk egy fürdőszobába, a látvány ékesen elárulja, hogy tulajdo­nosa milyen igényes a testápolásban. Ahol a fürdőszobát lomtárnak tekin­tik, ott akaratlanul is elmarasztaló vé­lemény alakul ki. Különösen rossz szo­kás, ha ;i fürdőszoba a cipőraktár sze­repét is betölti. Ha nincs már hol lehe­tőségünk a cipők elhelyezésére, akkor barkácsoljunk vagy készíttessünk jó magas állványt, sok polccal, és abba helyezzük el a tiszta cipőket, az áll­ványt pedig takarjuk el függönnyel. A fürdőszoba berendezésében jó szolgálatot tesz például egy háromré­szes szekrényke. Az egyik részben tart­suk a tisztálkodással kapcsolatos hol­mikat, a másik részbe tegyük a kozme­tikumokat, felszereléseket, mert jó, ha egy heíyen vannak, s nem kell keresgél­ni, ha szükségünk van rájuk. A harma­dik részben a fürdőszoba tisztán tartá­sához szükséges vegyszereket, eszközö- . két tároljuk. Elsőrendű higiéniai követelmény, hogy a család minden tagjának két kü­lön törölközője legyen. Ezeket úgy he­lyezzük el, hogy érje a levegő, és egyik használattól a másikig kiszáradjanak. Ugyanis a tartósan nedves törölközőn gombák keletkezhetnek. A fürdőszobát tartsuk ragyogóan tisztán. Ha a WC a fürdőszobában van, a szokásosnál nagyobb gondot kell fordítanunk a tisztán tartására* fertőtlenítésére. A mellékhelyiség rend­szeres tisztán tartása nem helyettesíthe­tő a WC-illatosító szerekkel. Sok családban kerekedik vita a für­dőszoba használatával kapcsolatban. Egymást zavarják, siettetik, különösen reggel. A vitákat megelőzhetjük azzal, ha egy fürdőszobai rendet alakítunk ki az elmenés sorrendjében. így mindenki tudja, mikor és meddig használhatja és elkerülhető a reggeli idegeskedés. Az is a fürdőszobai rendhez tartozik, hogy mindenki tegye rendbe maga után a helyiséget. A mosdás után a mosdói, fürdés után a fürdőkádat azonnal mos­sa ki, a csapokat törölje le, a követ törölje fel, holmiját rakja el. A gyermeket már kicsi korában szoktassuk a fürdőszoba kulturált használatához. Ehhez tartozik, hogy a szappant használat után öblítse le. Fogmosás után se hagyja a fogkrém maradványait a mosdóban vagy a víz­csapon. A fürdőszobai rendhez tarto­zik, hogy a szennyest erre a célra ké­szült, lefedett műanyag tartóban tárol­juk. Az intim holmik se legyenek köz­szemlére kitéve, legyen megfelelő he­lyük. A szerteszét hagyott zoknik, zsebkendők sem „díszítik” a fürdőszo­bát. Végül: ha valaki a fürdőszobában van, a belépni akaró családtagnak ko­pognia illik, még akkor is, ha „csak” a gyerek van bent... szabad idő A rágott virág tartósítása Téli vendégeskedések, ünne­pek alkalmával különösen so­kan kedveskedünk vágott virág­gal hozzátartozóinknak, bará­tainknak. ismerőseinknek. Az volna jó,"ha a virág minél to­vább megőrizne,díszítő értekét otthonunkban. Élettartamának meghosszabbítására ismeretes néhány recept, amelyek közül választhatunk, A frissen kapott virág szárán célszerű a vágáslapot éles késsel megújítani. Még jobb, ha ezt a műveletet egy edényben, a szár­részt víz alatt tartva végezzük. Ügyeljünk arra is, hogy rothadó levelek ne maradjanak a vízben, A vágott ciklámen például három hétig is friss marad, ha szárát mintegy 5 centimétcmyi hosszúságban bevágjuk, és vizét naponta cseréljük. Ha a krizan­tém virágszárából víz alatt ferde metszlapott vágunk, nagyobb felületen veszi föl a vizet, cs tar- tósabban virágzik. A hajtatott tulipán szárának végét egy pilla­natra érintsük forró vasalóhoz (vagy főzőlaphoz), és úgy te­gyük vízbe. A nálunk inkább cserepes virágként ismert, de vágott virágként is használatos mikulásvirág egyszerű módon tartósítható. A virágszárat (egé­szen a virágig) merítsük meleg vízbe, és tartsuk benne 10-15 percen át. Ez idő alatt a meleg hatására a szárban lévő tejnedv megalvad, és a virág így tovább él. A yágott virág tartósságának megőrzése érdekében célszerű a friss vízbe faszén darabkát vagy egy kevés faszén port tenni, jó hatású a konyhasó vagy a cukor is, fél kávéskanálnyi mennyiség­ből. A cukor - főként a szőlő- cukor— önmagában is konzer­váló hatású. Harom-öt százaié-1 kos arányban a váza vizébe ke­verve szerencsés esetben akár kétszeresért is növelheti a virág élettartamát. A borecet, a fa­szén, a timsó, a bórax, valamint a fejfájás-elleni tabletták virág­tartósító hatása mikróbaölő ké­pességüknek tulajdonítható. Otthonunk díszítésére január elsejétől már érdemes a korán virágzó díszcserjékből is levágni egy-egy gallyat. Vázába állítva és világos, meleg helyen tartva hamarosan kinyílnak és sokáig díszítenek. V. L. Büntetések VÍZSZINTES: Török mondást idézünk (Zárt betűk: Z, B, É.) 14. Abba az irányba megy. 15. „.. .pohár” — Vörösmarty verse. 16. Jelenleg. 17. Silány útszéli növény. 18. .. .Miklós (Mikszáth) 19. Izomkötő. 20. Ba­ranya megyei község. 22. „ . . .nevezzelek” (Petőfi) 24. Jelez. 25. Édes mártás. 27. A ma­lária fontos gyógyszere. 28. Fogágya. 29. Dalmű. 31. 600 méteres hegy, adóval. 32. Nagyot mond. 33. Régi mongol fejedelmi cím. 34. Állókép. 36. Női név. 38. Argon. 39. Sürgető szócska. 40. A Tisza mellkékvize. 41. Csont, latinul. 42. Takarékbetét hozama. 44. Vanádium és szilícium. 45. Férfinév. 47. Azt követőleg. 49. Időmérő. 51. Dél-afrikai tar­tomány. 53. Amerikai űrhajózási hivatal. 54. Népszerű közlekedési eszköz. 56. Férfinév. 57. Trombitahang. 59. Hármas korona. 61. Nyári házikó. 62. Autonóm terület. 63. Al­bert ... — Község Pest megyében. 65. Régi űrmérték. 67. Germánium. 68. Képzőművé­szeti kiállítás. 70. Ókori erődvonal. FÜGGŐLEGES: 1. A török mondás befejező része (Zárt betűk: T, U, Ü.) 2. A kaszás és a marokszedő együttese. 3. Megszólítás. 4, Tolna megyei község. 5. Ilyen korban élünk. 6. Arab hadvezér, róla nevezték el Gibral­tárt. 7. Történeti mű. 8. Tervhivatalunk be­tűjele. 9. Vasúti csomópont a Dunántúlon. 10. Neon és lantán. 11. Központi Sportisko­la. 12. Ady Endre. 13. Horvát bán, Szigetvár hősi halottja (1508—64. Miklós) 18. Rabbi, vailástudós. 21. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosa. 34. Idegen Anna. 24. Növény szétterjedő hajtása. 26. Van ilyen gazda. 28. Görög betű. 30. Anekdota. 32. Aminosav. 35. Bizony, a régi magyarok nyel­vén. 37. Jugoszláv város a Nisava folyó men­tén. 39. Zoia-mű. 41. Hozzátapad. 42. Gabo- naneműekből készült étel. 43. Cukrászsüte­mény. 44. „.. .visz a víz" (Zilahy) 45. . . köz, az ösiiiagyarok egyik tartózkodási helye volt. 46. felit. 48. Futópálya talaja. 50. Király, franciául. 52. Ezüst. 55. Kisfaludy Károly drámája. 58. Stájer, röviden. 60. Ta­rol. 63. Becézett női név. 66. És a többi, röviden. 66. Röviden egynemű betűi. 69. Rendkívüli, rö,v. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Börcsök Andrea, Bugac; Batár Miklósáé, Bácsbokod; Csiszár József né, Jánoshalma; Tóth Yvette, Hercegszántó. A január 16-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1.: MIKOR A SZEREP TER­MÉSZETTÉ VÁLIK, Függőleges 30.: AKKOR KEZDŐDIK A SZÍNÉSZET t Korszerű salátákhoz — korszerű felszerelés Mind többen értik meg és követik a szakemberek jó tanácsát, hogy a korszerű, helyes étkezés egyik igen fon­tos kiegészítője a változatos, vitaminokban gazdag salá­ta, ami megfelelően elkészítve akár önálló fogás is lehet példáur vacsorára. Ezek elkészítéséhez ma már a vas- és edényboltokban, áruházakban sokféle praktikus eszközt, ügyes kis kony­hai felszereléseket vásárolhatunk, amelyek segítségével gyorsabban, egyszerűbben és főként gusztusosabban tá­lalhatjuk a család asztalára a salátáskonyha ínycsiklan­dozó tálait. Ilyenek például: a) A hegyes, éles konyha- és cifrázókések, a burgonya-, zöldség- és gyümölcshám ozók. b) Az univerzális konyhaolló (a franciák például olló­val aprítják a petrezselyem, zeller stb. zöldjét) és a tojás­szeletelő. c) Zöldscggyalu, illetve -reszelő, fokhagymaprés és lyu­kacsos tál a saláta, zöldség, gyümölcs lecsöpögtetéséhez. d) Könnyű műanyag tál a salátáknak, hozzávaló két műanyag keverő-forgató kanállal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom