Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 19. szám Ára: 2,20 Ft 1988. január 23., szombat Az új minisztérium feladatairól Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A társadalom szociális és egészségügyi gondjainak kezeléséhez, mélyebb megis­meréséhez nem elégséges, de szükséges feltétek az új minisztérium létrehozása — hangzott el az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának pénteken a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésen. A testület a Szociá­lis és Egészségügyi Minisztérum szervezetének és működésének koncepcióját vitat­ta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott vitaanyag hangsúlyozza: az új főhatóság megszervezését annak a szétaprózottságnak a megszüntetése teszi szükségessé, amely a szociálpolitika állami irányítását eddig jellemezte. A hosszadalmas és nehézkes koordináció, a fejletlen szociális érdekérvényesítési mechanizmus nehe­zen áttekinthetővé és alacsony hatásfokúvá tette az egyébként is szűkös források felhasználását. Az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter hangsúlyozta: az új főhatóság létrejötte egy hosszabb, évek óta tartó munka állomása. Kialakítását az is indokolja, hogy a gazdasági reformfolyamat megfelelő támogatást kaphas­son erről a területről. Emlékeztetett arra, hogy a kormány munkaprogramjával összefüggésben sürgető feladat a társadalompolitikai intézményrendszer, a szoci­álpolitika irányítási rendszerének korszerűsítése. Természetesen az új minisztéri­um létrehozása nem helyettesítheti a szociálpolitika és az egészségpolitika reform­ját —* emelte ki a miniszter. A továbbiakban kifejtette: olyan minisztériumot kívánnak működtetni, amely állandóan fejleszti szervezeti rendszerét, s feladatkörét is folyamatosan változtat­ja. Az új főhatóság nem vállalhatja magára, hogy valamennyi szociálpolitikai feladattal foglalkozzék, de nem is háríthatja el a gondok beható elemzését. A működési elvekkel kapcsolatban a miniszter kiemelte: a tárcán belül nem kívánnak elkülönülő szervezeteket létrehozni, a szociális és az egészségügyi kérdé­seket együtt kívánják kezelni. A feladatok decentralizálására törekszenek, mégpe­dig úgy, hogy például az egyedi engedélyek nagy részét átirányítják az adott területen illetékes szakemberekhez. Szót ejtett azokról az aggodalmakról is, hogy az új minisztériumban a gyógyító orvoslás és a szociálpolitikai ügyek gondozása esetleg egymás rovására valósul majd meg. Ez a veszély úgy hárítható el, ha az idősgondozás, a házi szociális ellátás, a rehabilitáció hatékony intézményrendsze­rét is kialakítják, s így tehermentesítik a gyógyító intézményeket. A jövőben a két terület együttes fejlesztésére van szükség — mutatott rá a miniszter, hiszen a jól dolgozó egészségügy hasznos partnere lehet a társadalombiztosításnak, az utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) Magánkézben a kecskeméti gokart­világbajnokság? Az esztendő országosan is kie­melkedő sportrendezvénye a szep­temberi gokart világ- és Európa- bajnokság, amelynek színhelyéül Kecskemétet választotta a nemzet­közi szövetség. (C. I. K.) A megyeszékhely kartozói esz­tendők óta szeretnének házigazdái lenni a nagy motoros vetélkedőnek. Levelek tömege bizonyítja, hogy milyen offenzívát indítottak szere­tett ügyük érdekében, idestova négy éve ostromolják a vb-rendezés érdekében a nemzeti és a nemzetkö­zi szövetséget. Bátran tehették, mi­vel több vállalat és intézmény is támogatta elképzeléseiket. Ám amikor a hosszan tartó fáradozás boldog véget ért, a gokart kedvelői diadalittasan körbenéztek, s maguk körül nem láttak senkit sem. Olyan egyedül maradtak a nehezen meg­szerzett világbajnoki rendezési jog­gal, mint egy lekörözött gokartos a mezőny végén. .. (A gokart-világbajnokságról szó­ló írásunkat lapunk 7. oldalán talál­ják meg olvasóink). A minőségvédelemről és a közkiadásokról tanácskozott a megyei Szvorény János elnökletével tegnap ülést tartott Kecske­méten a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson részt vett Ballai László, a KNEB elnöke, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Tóth Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztályveze­tője. A bizottság először annak az országos vizsgálatnak a megyei tapasztalatairól tárgyalt, amely egyes fogyasztási cikkek minőségi követelményeire vonatkozott. Bács- Kiskunban 3 építőipari, 6 gépipari, 2 könnyűipari üzemben, valamint 7 nagy- és kiskereskedelmi vállalatnál végeztek ilyen vizsgálatot. Megállapították egyebek között, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatoknak a magasabb minőségi színvonal elérésére való törekvése alig észlelhető. A vizsgált helyeken nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a minőségi bérezési rendszerre, a megfelelő belső ellenőrző szervezet működtetésére, a termék minőségéről és a használ­hatóságról szóló korrekt vásárlói tájékoztatásra. E napirend vitájában elhangzott: kapjanak nagyobb nyil­vánosságot azok az esetek, amikor rossz termékkel csapják be a vásárlókat. Alapvető hibaként jelölték meg, hogy az árut előállítók el-elfeledkeznek arról, hogy valójában ők is vásárlók . . . Sajnos, gyakori a felelősség áthárítása másokra, s néha úgy tűnik: a javítószolgálat kiépítésére, bővítésére mintha nagyobb gondot fordítanának, mint arra, hogy a gyártók kifogástalan termékeket állítsanak elő. A közérzetünkre, hangulatunkra jelentősen kiható téma után egy másik, hasonlóan igen fontos kérdésről tárgyalt — immár a megyei tanács számvizsgáló bizottságával együtt — a megyei NEB: a közkiadások alakulásáról, valamint növekedésük mérséklésének feladatairól. Akárcsak az előző napirendnél, ennél is élénk, részleteket is taglaló vita bonta­kozott ki. Annál is inkább, mert — mint a hozzászólásokból kitűnt — a közkiadások növekedésének mérséklését nem lehet önmagában, az ország és a megye átfogó gazdasági helyzetétől függetlenül, abból kiragadva vizsgálni. A tanácsi közkiadások csökkentése nem veszélyeztetheti a lakosság alapellátását, s az oktatás és az egészségügy eddigi eredmé­nyeit. A megyei NEB egyebek között megállapította, hogy a költségvetésből gazdálkodó szervek az utóbbi évek pénzügyi szigorításai nyomán több területen kimerítették belső tarta­lékaikat. A népi ellenőrök azonban számos követésre méltó kezdeményezéssel is találkoztak, de még mindig vannak olyan helyek, ahol a közkiadások további ésszerűsítéssel csökkenthetők. Véleményük szerint ösztönözni szükséges azokat a kezdeményezéseket, újításokat, amelyek az intéz­ményi bevételek növelését, vagy a költségvetési kiadások csökkentését szolgálják. A költségvetési gazdálkodásban is támogatni kell a vállalkozó kedvet, ha az a közkiadások megtakarítását eredményezi. Az ülés bejelentésekkel zárult. Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke tegnap látogatást tett a megyei pártbizottságon, ahol dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkára fogadta. V. Z. ENYHÉBB AZ IDŐ, KEVESEBB AZ ÜZEMZAVAR A tavalyi január emlékezetes hideg napjaiban Bács-Kiskun megye kö­zépfeszültségű áramszolgáltatói távve­zetékein (20 és 35 kilovolton) 1190 hibát reigsztráltak, ami közvetlenül 180 me­gawattóra kiesést okozott a fogyasztás­ban. Az üzemzavarok döntő többsége a megye északi részére, s azon belül is a kecskeméti kirendeltség területére esett. A mostani enyhe idő, s alább részlete­zett egyéb okok miatt az idén lényege­sen kevesebb az áramszünet. Az idei januárban például ugyanezen a területen középfeszültségű üzemza­var még nem is volt, s a kisfeszültségű légvezetékeken bekövetkezett hibák száma is lényegesen alacsonyabb a ta­valyinál. 1987 januárjában a kecskemé­ti kirendeltségen 2800 bejelentést je­gyeztek fel, az idén 22-éig viszont csak 198-at, ami a hónap végéig sem valószí­nű, hogy felmegy a tavalyi szám egyti- zedénél magasabbra. — A nagyságrendi különbség oka elsősorban az időjárás, de figyelembe kell vennünk egyéb tényezőket is. Az elmúlt esztendő kritikus napjaiban fel­színre kerültek a rejtett hibák is, kiüt­köztek a hálózat gyenge pontjai — mondja Komornyik Péter, a Démász kecskeméti kirendeltségének helyettes vezetője. -— Mivel ezeken a pontokon mindenütt elvégeztük a javítást, tulaj­donképpen megelőztük azt, hogy a hi­ba most következzen be. A tavalyi ne­héz időszakban a vezetékeket veszé­lyeztető fák nagy részét is kivágtuk vagy kivágattuk, aminek következté­ben megszűnt egy jelentős hibaforrás­tömeg. A műszaki fejlődés következté­ben egyre nagyobb a szigetelt csatlako­zóvezetékek aránya, amelyeknél nem kell tartani a közeli fák, vagy az egy­máshoz csapódás veszélyeitől. Növeke­Biztonságosabb az áramszolgáltatás • Májusban átadják Kecs­keméten az áramszolgál­tatói kiren­deltség új üzemépületét. Az itt kialakí­tandó műszaki körülmények a szolgáltatás biztonságát is javítják majd. (Tóth Sándor felvétele) dett a megelőző karbantartásra fordí­tott idő, s javult e munka minősége is. Sajnálatosan növekszik viszont a ha­nyagságból eredő földkábelszakadá­sok száma. Csak az idén Kecskeméten, eddig öt alkalommal fordult elő, hogy munkagép — árokásás vagy -tisztítás közben—jelentős anyagi kárt okozott, s nem egy esetben fennállt a közvetlen életveszély is. Az okok között ugyan­úgy megtaláljuk a rosszul szervezett előkészítést, mint a felelőtlenséget. A munkálatokat vezető műszaki szak­emberek tudják, hogyan lehet az ilyen eseteket elkerülni. Az áramszolgáltatás biztonságát is növelni fogja Kecskeméten az áram- szolgáltatói kirendeltség új iroda- és üzemépülete, amit várhatóan május­ban fejeznek be az építők. A dolgozók jobb szociális körülmények közé kerül­nek, s megoldódik a jármüvek, eszkö­zök és anyagok tárolási gondja is. Ha kiépül a telemechanikus irányítóköz­pont, akkor a hibafelderítésre fordítan­dó idő is kevesebb lesz. B. F. I. KIHASZNÁLVA A JÓ IDŐT A viszonylag enyhe időjárás kedvez a mező- gazdasági mun­káknak. A hé­ten is sok helyen dolgoztak a föl­deken. A Kecs­keméti Törek­vés Szakszövet­kezetben példá­ul csaknem har­mincán metszet­tek az 56 hektá­ros almásban, s a munka több mint felével vé­geztek is. (Tötft Sándor felvéted le) Kormányzati intézkedések a műszaki értelmiség megbecsülésének javítására A MTESZ Érdekképviseleti Munka- közössége'pénteken a szövetség szék­házában fórumot szervezett a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülé­séről. A MTESZ kezdeményezéseinek tapasztalatait Tóth János, a szövetség főtitkára összegezte, majd Halmos Csa­ba államtitkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke ismertette a rég­óta halmozódó problémák megoldásá­ra hozott kormányzati intézkedéseket. Halmos Csaba bevezetőben utalt ar­ra, hogy a Minisztertanács 1987. de­cember 21-ei ülésén áttekintette a mű­szaki értelmiség anyagi-erkölcsi meg­becsülésének helyzetét, s több kérdés­ben határozott. * A kormány döntései között az ál­lamtitkár kiemelte azt az intézkedést, amelynek értelmében az eredetileg ter­vezett 1991. januári határidő helyett már ez év szeptemberétől felemelik a pályakezdő értelmiségi fiatalok alsó bérhatárát általában 5000, néhány te­rületen 4800 forintra. A pályakezdő fiatalok így átlagosan az eddigieknél 600-800 forinttal magasabb bérrel kezdhetik a munkát. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatott pálya­kezdőkre ez az előírás csak 1989. szep­tember 1-jétől érvényes. Az intézkedés végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat a vállalatoknak maguknak kell kigazdálkodniuk, míg a költségve­tési szerveknél az ezzel kapcsolatos többletterheket központi forrásokból biztosítják. A kezdőbérek emelkedésé­vel egyidejűleg, azzal arányosan módo­sulnak a műszaki pályák bérkategóriá­inak alsó határai is. A kormány döntött arról is, hogy az idei évtől az egyetemi, főiskolai vég­zettség megszerzéséhez szükséges ta­nulmányi idő is beleszámít a munkavi­szonyba, s így azt a nyugdíj megállapí­tásánál figyelembe veszik. Szerény mértékű központi bérpoliti­kai intézkedésre is sor kerül július 1-jé- (Folytatás a 2. oldalon) Ha a békés egymás mellett élés kifejezést halljuk, magától értetődő ösztönösséggel a világpolitika jut eszünkbe. Pedig igencsak hasznos lenne hétköznapi, helyi viszonyaink- ra is alkalmazni e négy egyszerű, de roppant hagy fontosságú szó jelen­tését. Mindennapi emberi kapcso­latainkra az utcán, a munkahe­lyen, a boltban —■ és a családban is. Szociológusok, pszichiáterek, s más, tudományos felkészültségű szaktekintélyek sorra nyilatkoznak arról, hogy napjainkban — részben a társadalmi-gazdasági gondok ha­tására — mind jobban elidegene­dünk, elhidegülünk egymástól. Kö­zömbössé válunk mások iránt, egyre inkább uralkodóvá válik a ridegség, sőt a kizárólag csak az illető személy érdekeit szolgáló törtetés. És sajnos nem kell képzett szakembernek len­nünk ahhoz, hogy megállapítsuk: az önzéssel, a mindenáron való pénz- hajhászással, az immár szinte nem­csak két könyökkel, hanem lassacs­kán a képletes értelemben vett ököl­lel végrehajtott előrejutási kísérle­tekkel mindannyian túlságosan gyakran találkozunk. Ennyire sötét lenne a kép? Ennyi­re megváltozott értékrendszerünk e téren is? Ennyire devalválódtak vol­na erkölcsi normáink? Nos, a kedve­zőtlenjelenségeket nem szabad álta­lánosnak kikiáltani, hiszen azon a bizonyos palettán a komor árnyala­tok mellett megtalálhatók a pasz­tellszínek is. Szükségtelen például a távoli múl­tat kutatnunk emlékezetünkben, ha a béke és a szeretet hetére gondo­lunk, hiszen az elmúlt év végén hir­dette meg a Hazafias Népfront me­gyei béke- és barátsági bizottsága ezt az akciót. Sikeres volt. Sok-sok levél, táv­irat érkezett az Országos Béketa­nácshoz és szerkesztőségünk címére is. A karácsonyi bensőséges családi ünnep egész hetének jellege ily mó­don tovább gazdagodott, egyrészt békevágyunk kifejezésével, másrészt pedig a szeretet, a rokoni köteléke­ken is túllépő emberi kapcsolatok javításának, ezáltal közös előrejutá­sunk igényének, óhajának hangozta­tásával. Am az esztendő nem egy, hanem 52 hétből áll, s mindegyiken valami hasonlóra lenne szükség. S miért ne hirdethetne meg a népfront — netán más társadalmi vagy tömegszervezet — egy újabb akciót, miszerint legyen 1988 a béke és a szeretet éve? A kérdés első hallásra — olvasás­ra — valószínűleg naivnak tűnik, pe­dig nem az. A cikkünk elején említett negatív tendenciák valóban léteznek, de szerencsére bőségesen vannak kö­zöttünk olyan diákok, s férfiak és nők, akik sikeressé tehetnék a béke és a szeretet évét is. Mert sok-sok, szinte észrevétlenül tevékenykedő, a hagyományos értelemben vett jó em­ber él Bács-Kiskunban. Olyan sze­mélyek, akik nem csapva nagy zajt maguk körül tesznek másoknál töb­bet másokért, kisebb-nagyobb kö­zösségükért. S ezeknek az egyáltalán nem vi­lágrengető dolgokat véghezvivő em­bereknek kellene nagyobb nyilvá­nosságot kapniuk. Az önzetlenek­nek, a belső indíttatásból többet te­vőknek, netán áldozatokat hozók­nak, a mindig segítőkészeknek, a bajban siránkozás helyett még ener- gikusabban cselekvőknek, a nem csak anyagi előnyért vagy sikerért, elismerésért tevékenykedőknek. Egyszóval az igazán emberséges em­bereknek. Azoknak, akik ezáltal a szocialista erkölcs normáit betartva, kedves, okos, szép szavakban sem szűkölködve javítják mások közér­zetét, szolgálják hétköznapjaink bé­kés egymás mellett élését rohanó, zaklatott, kicsit összekuszálódott vi­lágunkban. És lehetne sorolni még az ilyen személyekre illő jelzőket, például a mások iránti megértést, a türelmet, vagy éppen a legtöbbükre jellemző szerénységet, „névtelensé­get” is. A munkahelyen idegesek va­gyunk, az utcán, a boltban olykor szinte fellökjük egymást, s a statisz­tikai adatok szerint minden 100 há­zasságból 40 felbomlik. Talán még­sem lenne hiábavaló 1988-at a béke és a szeretet évének nyilvánítani, s természetesen mindenkinek tenni is érte, hogy valóban, az legyen. Lapunkban eddig is igyekeztünk bemutatni a jó munkájukkal, példás életükkel kiemelkedő személyeket, s ha javaslatunk meghallgatásra talál, szívesen írunk a cikkünkben említett emberséges emberekről is. Jó emberek kerestetnek tehát. Vitiszek Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom