Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
|Ta/\ V A n I C! Előrejelzés az ország területére ma estig: Nap- ImJKJsJ közben felszakadozik a felhőzet. Helyenként megmarad a köd. Csak kissé élénkül meg a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ■ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 18. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 22., péntek ÚJ PARLAMENTI BIZOTTSÁG Tennivalók az ifjúság és a sport érdekében Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága, amelynek megalakításáról a parlament tavaly őszi ülésszakán döntött — megtartotta első ülését Géczi István elnökletével, csötörtökön, a Parlamentben. A testület az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkájáról szóló tájékoztatót vitatta meg, illetve elfogadta idei feladattervét. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Az új parlamenti bizottság funkciójáról szólva az ülést megnyitó Géczi István a javaslattevő, koordináló, ellenőrző szerepet emelte ki az ifjúsági és sporttal összefüggő kérdésekben. Elmondta továbbá, hogy a testület feladatának tekinti a fiatalok nevelési, foglalkoztatási feltételeinek javítását, a lakáshoz jutásuk elősegítését, a veszélyeztetett fiatalokról való fokozott gondoskodást, az egészséges életmód népszerűsítését. A bizottság az ifjúság és a sport helyzetének javítása érdekében számit a KISZ, az úttörőszövetség, a SZOT, illetve a főhatóságok, a minisztériumok támogatására. A napirend tárgyalása előtt szót kért Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta: ennek az új parlamenti bizottságnak a létrehozása azért is szükséges, hogy erősödjenek az ifjúság érdekérvényesítési lehetőségei. A bizottságnak szerepe lehet abban, hogy erősödjék az ifjúság közéleti szerepe, a fiatalok magukénak érezzék az ország ügyeit. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ebben a munkában hathatós segítséget kíván nyújtani a testületnek. A képviselőkhöz korábban eljuttatott írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke kiemelte: az új bizottság megalakulása elvi jelentőségű, része annak a folyamatnak, amely az országgyűlés döntéselőkészítő, ellenőrző szerepének kibontakozásában ölt testet napjainkban. A testület javaslataival, észrevételeivel érdemben javíthatja az ÁISH munkáját, kapcsolatát a hivatallal az érdekazonosság határozza meg. A továbbiakban arról szólt, hogy az ifjúság és a sport helyzetének alaposabb megismeréséért, az érdekérvényesítés erősítéséért sokat tehet a bizottság. A vitában felszólalók közül Kovács Lászlóné (Budapest) szorgalmazta, hogy tegyenek intézkedéseket az egészséges és viszonylag olcsó szabadidősport, a turisztika fellendítésére. Nehezményezte, hogy a lakótelepeken kevés á sportpálya, s így nincs lehetőségük a gyerekeknek, a fiataloknak a rendszeres testedzésre. Nagy Endréné (Heves megye) úgy vélekedett, hogy a hivatalnak a jövőben az ifjúságpolitikai feladatokra kell nagyobb figyelmet fordítania, mégpedig a mainál nagyobb önállósággal. Javasolta, hogy a bizottság kapja meg véleménynyilvánítás céljából az ifjúsági törvény módosításával kapcsolatos, a parlament elé kerülő elképzeléseket. Szabóné Kakas Irén (Vas megye) indítványozta, hogy azok a fiatalok, akik hajlandók vidékre költözni, kedvezményes áron juthassanak hozzá az elmaradott térségi körzetekben üresen maradt házakhoz. Sarlós István (országos lista) a bizottság jövőbeli tevékenységéről szólva kifejtette: amikor a testület számonkér, ellenőriz, javaslatot tesz, ne hagyja, hogy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozással lesöpörjék az asztalról indítványait. A generációs ellentétekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az élet maga produkálja ezeket az ellentéteket, s az lenne a természetellenes, ha nem lennének. A fiataloknak a mai helyzetet kell pontosan ismerniük, s ha a visszásságokról bírálatot mondanak, azt el kell fogadni, mert csak így alakulhat ki a társadalomban a különböző korosztályok közötti együttműködés. A vitában elhangzott észrevételekre Deák Gábor válaszolt. A bizottság ülése Géczi István zárszavával ért véget. HELSINKI- BUDAPEST— ' RÓMA Három párt leszerelési kezdeményezése Csütörtökön Európa három fővárosában egy időben tették közzé három együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben, Rómában és Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonsága és az együttműködés elmélyítése érdekében az atomfegyverrel nem rendelkező országok közös fellépését szorgalmazza. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ismertette a felhívás tartalmát, célját, a három európai politikai párt együttműködésének előzményeit. Mint elmondta, a közös fellépés gondolatát elsőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociáldemokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munkába hamarosan bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájuk gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földrajzi, hanem az eltérő szövetségi rendszereket elválasztó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett dokumentum aláírói az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kapcsolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai hagyományos erők és a fegyverzet, valamint a rövid ható- távolságú nukleáris eszközök csökkentése és a kölcsönös bizalom erősítése kap kiemelt figyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens sorsáért felelősséget érző valamennyi európai ország, politikai erő támogatására számítanak az aláírók — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt még az idén szakértői konferenciát szervez a vélemények, nézetek összegzésére. A tanácskozásra meghívót kapnak az európai szocialista országok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemokrata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyeztetik. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a „hatok” értekezlete Stockholmban tegnap kezdődött a „hatok” vezetőinek kétnapos értekezlete. Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetői megvitatják a washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozó eredményeit, az első rakétaszerződés aláírásával kialakult helyzetet, és véleményt cserélnek arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne további előrelépést elérni a fegyverkezési hajsza megfékezése terén. Nyilatkozatot fognak elfogadni, amely várhatóan a hadászati fegyverek gyors csökkentését sürgeti majd. A találkozón hagyományosan az országok állam-, illetve kormányfői vesznek részt. Argentínát ezúttal — a katonai lázadás miatt — Dante Caputo külügyminiszter képviseli. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, a kétnapos tanácskozás elnöke szerdán újságírók előtt az atomkísérletek betiltásának ellenőrzéséről úgy vélekedett, hogy az napjainkban már nem technikai, sokkal inkább politikai döntés kérdése. Kijelentette, hogy a „hatok” továbbra is sürgetni fogják a megállapodást ebben a kérdésben. Ä csúcsértekezlet résztvevői tanácskozásaik befejeztével szemináriumot rendeznek a béke és a leszerelés témaköréről. E szemináriumon a világ sok országának kiemelkedő társadalmi és politikai személyiségei is részt vesznek majd. A múlt évi gazdaságpolitikai munkáról, az idei feladatokról Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1988. január 21-én, dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésére meghívták a városi, a városi jogú pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei tanács tisztségviselőit, a megyi tanács vb több osztályvezetőjét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetőjét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek elnökeit, a KSH, a pénzintézetek megyei vezetőit, a kecskeméti városi pártbizottság titkárait és Kecskemét tanácselnökét. Alapvető a cselekvés A megyei pártbizottság Szakokzai Pál megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1987. évi gazdaságpolitikai állásfoglalás végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatot. Megállapítja a jelentés, hogy a gazdasági építőmunka 1988. évi célkitűzéseit a gazdasági-társadalmi stabilizáció megvalósításának és a kibontakozás megalapozásának legsürgetőbb tennivalói határozzák meg. Minden termelő egység, vállalat, szövetkezet, intézmény és hivatal, politikai, társadalmi és tömegszervezet a Központi Bizottság állásfoglalásában és a megyei pártbizottság intézkedési tervében megfogalmazott politikai elvárásoknak megfelelően, lehetőségeinek ismeretében kezdje el saját programjának megvalósítását. Ennek sikere szempontjából alapvető fontosságú, hogy ne kampányszerűen, „elvárásra”, hanem a szorító szükség- szerűséget felismerve cselekedjenek. A párt szervei és szervezetei ‘álljanak ki a változásokat igénylő és a változásokat következetesen megvalósító vezetők mellett, sőt legyenek a változások kezdeményezői. A megyei pártbizottság 1986. november 24-ei határozatában előirányzott változás a vezetés színvonalában lassabb a kívánatosnál. Ezért a megyei pártbizottság úgy határozott, hogy fel kell gyorsítani a vezetői munka javításának folyamatát. Az előttünk álló gazdasági feladatok megvalósítása szakmailag felkészült, határozott, a közösség érdekeit szolgáló vezetőket igényel. Számos megyei székhelyű vállalatnál fontos gazdálkodási eredménnyel is járó szervezeti változást hajtottak végre. A munkaerő-gazdálkodásban határozott tendenciaként figyelhető meg, hogy a munkaerő iránti kereslet tovább csökkent, de még mindig több az állás- kínálat, mint a munkára jelentkezők száma. Ezért eddig számottevő, politikai feszültséggel is járó foglalkoztatási gonddal nem kellett szembenéznünk. A megye iparának termelésnövekedése — összesítetten és ezen belül nagy eltérésekkel — nagyobb arányú, mint az országos átlag. A megyei iparvállalatok nem rubelelszámolású exportja várhatóan 15 százalékkal, az ipari szövetkezeteké még ennél is nagyobb mértékben, egynegyeddel meghaladja a múlt évit. A rubelelszámolású export ezzel szemben 5-10 százalékkal csökken. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek többsége nyereségesen zárja az évet. (Folytatás a 3. oldalon) A jövőt szolgáló tanulságok • Dr. Molnár Frigyes kritikusan elemezte a tévedéseket is. ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSI EMLÉKÜLÉS Ma már aligha van Magyarországon olyan általános iskolát végzett tanuló, aki ne tudná, hogy a Duna—Tisza közén élő emberek sok évtizedes harc árán legyőzték a homokot, és ásóik nyomában termő szőlő-, gyümölcsültetvényeket létesítettek. Az elmúlt másfél évszázadban az alföldi ember példátlan türelemmel újra és újra telepítette a szőlőt, a gyümölcsfákat. A szakma három nagy telepítési ciklust tart nyilván. Az első a századforduló tájára tehető, a második a harmincas években következett be. Ezek nyomán Kecskemét az ország legjelentősebb kertészeti centrumává növekedett. A harmadik nagy telepítési hullám a mezőgazdaság szocialista átszervezése után valósult meg, vagyis éppen negyedszázada. Tegnap Kecskeméten, a kertészeti főiskolai karon szervezett telepítési emlékülésen találkoztak azok, akik a II. ötéves tervidőszak telepítési munkáinak tevőleges részesei voltak. Dr. Molnár Frigyes, a-SZÖVOSZ nyugalmazott elnöke előadásában felvázolta az akkori munkát irányítók politikai, társadalmi célkitűzéseit. Dr. Molnár Béla, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutatóintézet Fejlesztő Vállalat főigazgatója rámutatott azokra a szakmai tévedésekre is, amelyek közvetve az ágazat azóta bekövetkezett válságaihoz vezettek. Példának hozta fel a merev szabályozást. így az ültetvények zöme gyenge homoktalajra került, legfőbb máig megoldatlan ‘gondnak a kereskedelem érdektelenségét látja. Míg néhol túlkínálat jelentkezik, addig máshol csillagászati árak hívják fel a figyelmet az országos „terítés” hiányosságaira. Pfenning Gyula, nyugalmazott megyei főkertész a 25 évvel ezelőtti telepítések tanácsi irányításáról szólva megemlítette, hogy akkor alakult ki a táj jelenlegi arculata is. Dr. Deák István, a Lakiteleki Szikra Tsz elnöke egyebek között rámutatott az évtizedek múltán is ható emberi gondosságra. Szövetkezetükben a jól telepített ültetvény ma is terem, a felületesen beültetett táblával már végzett a fejsze. A tegnapi tanácskozás érvényes tanulsága, hogy a jövőt formáló intézkedések meghozatalakor a siker érdekében érdemes a közelmúlt döntéseit alakító és azt megvalósító emberek véleményét megszívlelni. ^ Cz. P. HA MÁR VAN HŰTŐSZEKRÉNY, LEGYEN SZALÁMI IS! Alacsony forgalom a falusi üzletekben Három hét telt el az esztendőből. Szűkebben „csordogál” a pénz a fogyasztóktól a falusi boltok eladóihoz. A kereskedők szerint azért, mert a január egyébként is alacsony forgalmú hónap szokott lenni. A disznóvágások, az áremelések előtti növekvő vásárlások, néhol a helyi áruellátás rossz megszervezése következtében pedig visszaesett az értékesítés. A héten jártunk olyan településen, ahol délután az egyetlen nyitva tartó üzlet a kocsma volt. A keceli út mellett, Középcsábor- ban a Soltvadkerti Áfész Í4-es vegyesboltja pótolhatatlan szerepet játszik a környékbeli tanyák lakóinak ellátásában. Az ide járó vevők — köztük a tejet, tejfölt, kenyeret és cigarettát vásárló Király József traktoros is -— á vadkerti József Attila Tsz tagjai. Itt jutnak hozzá az alapvető napi cikkekhez. A másnaponként nyitva tartó üzlet vezetője, Dani Lajosné a gyenge forgalomból is tapasztalja, milyen utóha• Töpreng a boltos, Dani Lajosné. Büfét nyitni, vagy az alapellátást megőrizni? — ez itt a kérdés. • Kalocsáról megérkezett Akasztóra a Fü- szért első szállítmánya. (Straszer András felvétele) tása van az ugrásszerűen megnőtt decemberi keresletnek. Örül, ha januárban meglesz a múlt havi bevétel egyharmada: harmincezer forint. Szerdáig mindössze négyezer forint értékű terrhéket adott el ezen a héten. A boltos szerint Középcsábor- ban jobban megérné büfét nyitni, annak nagyobb lenne a forgalma. Jóllehet reggeliztetésre is szükség volna, az embereknek most előbbre (Folytatás a 2. oldalon)
