Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 17. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 21., csütörtök GONDBAN A KUNÉP üres zsebbel az élvonalban? Manapság nincsenek könnyű helyzetben a vállalatvezetők: az új közgazdasági szabályzók tisztázatlan kérdései számos bizonytalanság forrásai lehetnek, a váratlan intézkedések pedig még az eddig körvonalazódott gazdasági számításokat is keresztülhúzhatják. Az évkezdetről és a munka folytatásáról Csapó Sándor, a kiskunhalasi Kunép igazgatója is csak feltételes módban beszélhet, mivel az a legújabb banki intézkedés, amely a hitelkérelmek azonnali befagyasztásával járt, alaposan megzavarta, ha nem teljesen felborította az építőipari vállalat idei elképzeléseit. — A Kunépnek a termelés beindításához és folyamatos szintentar- tásához az év elején 80 millió forintra lenne szüksége — tájékoztatott Csapó Sándor. — Ezt az összeget 50 millió forintot elérő kintlevőségeink behajtásával és 30 millió forintos hitelfelvétellel kívántuk fedezni. A banki intézkedés hatására a vállalat azonban nemcsak az igényelt kölcsönre, hanem a teljesített munkáért járó tartozások kifizetésére sem számíthat. Ilyen körülmények között korábbi megbízható potencionális partnereinket is elveszíthetjük. Húsz éven keresztül a tanácsi építőipar első harmadába tartoztunk, múlt évi eredményeink alapján merem állítani, hogy most a legjobb tíz közé kerültünk. A bevezetett új szervezési és irányítási gyakorlatunk, valamint a helyesen alkalmazott piacpolitikánk hatására megerősödtünk, most mégis üres a kasszánk és napi problémát okoz az 1988-as év beindítása. A kormány múlt évben meghirdetett stabilizációs programjának megvalósításához hamarabb hozzáfogott a vállalat, hiszen a gazdálkodás fellendítése érdekében hozott intézkedések régóta ismertek. Egy évvel korábban tudtuk, hogy rendezni kell sorainkat. A tavaly elért eredmények már a jól végzett munkát igazolják. Termelési értékünk 33 százalékkal nőtt, ezen belül az ipari termelés 38 százalékkal, a kereskedelmi tevékenység pedig 29 százalékkal növekedett, és négyszer több exportmunkát vállaltunk. Létszámunkat 12 százalékkal növeltük, így termelékenységünk 20 százalékkal növekedett, miközben a bérszínvonalunkat 8 százalékkal fejlesztettük. Az 1987. évi nyereségünk várhatóan 70 százalékkal lesz több, mint a megelőző évben. Idei célkitűzéseink között az elért eredmények megtartása szerepel, de nem vagyunk biztosak abban, hogy át tudjuk hidalni az újabb szabályozásból adódó ellentmondásokat. Pedig stabilizált körülmények között szeretnénk felkészülni az elkövetkező nehéz évekre. Feltételezzük, hogy a banki eljárást csak átmeneti intézkedésnek szánták, és érvényesül majd az az elv, miszerint: a jól gazdálkodó termelő vállalatok az eddigieknél még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. • A kuncp'már a iervezés során figyelembe veszi a lakók igényeit. Kzt az impozáns épületet Kiskunhalason, a Mátyás téren építették. (Méhesi Éva felvétele) Ma ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság 1988. január 21-én 9 órára, a megyeháza földszinti termébe összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bócs-Kiskun Megyei Bizottságának ülését. A testület a tanácskozás napirendjére a következőket ajánlja: — Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai állásfoglalás végrehajtásának helyzetéről, javaslat az 1988. évi feladatokra. — Különfélék. A rádió helyzete, tervei szerepeltek a kulturális bizottság ülésének napirendjén A Magyar Rádió munkájáról, helyzetéről és terveiről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével, szerdán, a Magyar Rádió székházában. Az ülésen — melyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a képviselőknek Hars István, a Magyar Rádió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az új kommunikációs eszközök térhódításával az elmúlt években némileg csökkent műsoraik hallgatottsága, illetve megváltoztak a rádiózási szokások, a Magyar Rádió a visszajelzések szerint megőrizte társadalmi presztízsét, s az információk frissességét, gyorsaságát tekintve ma is vezető helyén áll a tömegtájékoztatásban. Az adatok szerint a lakosságnak mintegy 88 százaléka mindennap rádiózik, 49- 50 százaléka pedig rendszeresen hallgatja a híreket. A rádió jelenlegi műsorideje a három programon belföldre napi 61 óra. Az adásokban a zene és a próza aránya 61—38,6 százalék; a politikai, információs témák az összműsor- idő 15,7 százalékát adják. Nagyobb jelentőségű műsorszerkezeti változtatást nem terveznek. A most alakulóban lévő fejlesztési koncepciójuk lényege a rádió információs szerepének további növelése, a hírmagazinok és háttérinformációk színvonalának emelése. Szeretnének még jobb és áttekinthetőbb műsorszerkezetet kialakítani, a három adó profilját még markánsabban elkülöníteni, s a különböző rétegek — korosztályok, települések, szakmák — információs és kulturális igényeit differenciáltabban figyelembe venni. Az elnök beszámolt arról is, hogy évente 1 milliárd 195 millió forintból gazdálkodnak, amelyből 557 millió forint illeti a postát, s egy műsoróra jelenleg 37 500 forint. Az ülésen csaknem valamennyi képviselő elismeréssel szólt a rádió munkájáról, s többen utaltak a különböző rétegekhez szóló műsorok fontosságára. Czoma László (Zala megye) az igényes ifjúsági műsorok értékközvetítő és nevelő hatását emelte ki, Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekprogramok jobban igazodjanak e (Folytatás a 2. oldaton) Sevardnadze Madridban tárgyal Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedd este, bonni tárgyalásainak befejeztével, háromnapos hivatalos látogatásra a spanyol fővárosba érkezett. Sevardnadze madridi tartózkodása alatt többször találkozik Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel, tárgyal Felipe Gonzalez miniszterelnökkel, ellátogat a képviselőházba és a tervek szerint ma fogadja őt János Károly király is. Sevardnadze a spanyol vezetőkkel a kelet—nyugati kapcsolatokról, a leszerelésről és kétoldali ügyekről folytat S alásokat. A látogatás során Se- íadze és vendéglátói várhatóan hosszú távú gazdasági, valamint kulturális együttműködési megállapodást írnak alá. A spanyol sajtó nagy figyelmet szentel Eduard Sevardnadze látogatásának, akinek a személyében harmadszor jár szovjet külügyminiszter Spanyolországban 1977 óta, amikor a két ország újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. (Folytatás a 2. oldalon) Cuellar az ENSZ diplomáciai feladatairól NEW YORK Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden kijelentette, hogy az ENSZ felügyelő szerepet vállal az afganisztáni szovjet csapatkivonásban, a főtitkár kész ingázó diplomáciát kezdeni az öbölbcli béke érdekében, és jvaslatokat tesz majd a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai övezetben tapasztalt erőszak megszüntetésére. Pérez de Cuellar ezekről a Reuter brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában beszelt. A kedden közzétett nyilatkozatban az ENSZ főtitkára elmondta, hogy az afgán kérdés rendezésének minden olyan részlete, amelyben szerepet kap a világszervezet, készen áll, beleértve a szovjet csapatok kivonásának megfigyelését is. Közölte: helyettese, Diego Cordovez, aki már korábban is közvetített Afganisztán és Pakisztán között, hétfőn azzal a céllal utazott a térségbe, hogy elérje a zárótanácskozás összehívását, amelyet a jövő hónapban Genfben tartanának meg. Hozzátette, az ENSZ jelenlétének — megfigyelői szerepe mellett az is a célja, hogy elejét vegyék egy esetleges vérontásnak Afganisztánon belül, azután, hogy a szovjet csapatok kivonulnak az. országból. Az iraki iráni háború befejezését célzó erőfeszítéseivel kapcsolatban elmondta, hogy kész ismét Teheránba és Bagdadba látogatni, sőt, ingázni a két főváros között a javaslatokkal és ellenjavaslatokkal de csak akkor, ha először megbizonyosodik arról, hogy tevékenysége eredménnyel járhat. Az Izrael által megszállt arab területeken kialakult feszült helyzettel kapcsolatban bejelentette, hogy pénteken javaslatokat fog a Biztonsági Tanács elé terjeszteni különleges megbízottjának, Marrack Gouldingnak a helyszíni beszámolója alapján. Goulding Izraelben és a megszállt területeken tett tényfeltáró látogatása után hétfőn tért vissza New Yorkba.. Tájalakító negyedszázad 4. oldal Milyen gyorsan elrepült ez a negyedszázad, gondolhatják azok a kutatók, politikai, gazdasági vezetők, mezőgazdasági szakemberek, akik tevékeny részesei voltak az 1960-as évek elején kidolgozott megyei ültetvénytelepítési programnak és ma délelőtt 10 órakor részt vesznek a Kertészeti Egyetem Kertészeti Kar (Kecskemét, Erdei Ferenc tér) földszinti tanácstermében sorra kerülő ültetvény- telepítési emlékülésen. Várhatóan sokan ott lesznek a fia-, talabb agrárszakemberek közül is, akik az új gazdasági körülmények között igyekeznek megőrizni, továbbfejleszteni az elődök által teremtett nagyüzemi gyümölcsösöket, szőlőket. A tanácskozást a MAE Bács-Kiskun Megyei Szervezete, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a kertészeti főiskolai kar rendezi. A bevezető előadást dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság volt első titkára, a SZÖVOSZ nyugalmazott elnöke vállalta. Felkért hozzászólók dr. Molnár Béla főigazgató, dr. Deák István tsz-clnök és Pfenning Gyula nyugalmazott megyei főkertész. Az ültetvénytelepítési emlékülés alkalmából közöljük lapunk 4. oldalán Tájalakító negyedszázad című írásunkat. JEGYÁREMELÉS — CSÖKKENŐ NÉZŐSZÁM Változások küszöbén a filmforgalmazás Bács-Kiskun mozijaiban tavaly nem kevesebb, mint 20 százalékkal csökkent a nézők száma, az 1986-os esztendőhöz viszonyítva. Ez a tény — ahogy azt Gila Jánostól, a megyei moziüzemi vállalat igazgatójától megtudtuk — több dologgal is magyarázható. Az okok közül elsőként említhető az egy évvel ezelőtti jegyáremelés. S mint tudjuk, az áremelések időközben nem csupán a mozijegyeket érintették, vagyis a családoknak egyre kevesebb pénzük maradt — s a jövőben valószínűleg még kevesebb marad — a kultúrára, a szórakozásra. De a nézőszám csökkenését firtatva figyelmet érdemelnek azok a gyors változások is, ámelyek a filmnézési szokásokat, igényeket jellemzik az utóbbi időben. Gondoljunk a videó rohamos elterjedésére vagy a kábeltévé meghonosodására. És még valami: á mozik épülete a legtöbb településen elöregszik, a berendezések, technikai eszközök felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Több példa volt erre az elmúlt esztendőben is. A munkálatok idején pedig szüneteltetni kellett a vetítéseket, ami ugyancsak hozzájárult a nézőszám csökkenéséhez. A jegyárak emelkedésének mértékét jelzi, hogy a látogatottság 20 százalékos visszaesése ellenére, az elmúlt évben hét százalékkal nagyobb volt a jegyárbevétel, mint 1986-ban a megye mozijaiban. Összesen 52 és fél millió forint. Ehhez jöttek a vállalat egyéb tevékenységéből — videó, nyomda stb. — származó bevételek. S mintegy két és fél millió forint nyereségre számítanak. Persze tegyük hozzá, hogy jelentős összegeket fordított korszerűsítésekre, felújításokra a vállalat, növekedtek a fenntartási, üzemeltetési költségek, s mondhatni — a nézőszám mellett — csak az állami támogatás az, ami csökkent tavaly, mégpedig több mint 13 százalékkal- A dotáció az idén a műsorpolitika függvénye lesz, a mozik az eddiginél sokkal nagyobb önállóságot kapnak, vagyis jelentős átszervezés küszöbén áll jelenleg a filmforgalmazás. (Erről, az elmúlt év filmsikereiről és az idei kínálatról is tájékoztatjuk olvasóinkat a lapunk 4. oldalán közölt interjúban.) CSÖNDES NAPOK A BAJAI KIKÖTŐBEN • A Türr átvágásban a Folyam cs Kavicskotró Vállalat cs a vízügyi igazgatóság hajói telelnek. (Gál /.oltán felvétele) Felkészültek a telelő hajók fogadására Jól emlékszem: tavaly ilyenkor tele volt telelő hajókkal a bajai Béke tér alatt a Sugovica, azaz a téli kikötő. Most egyetlen vízi jármű árválkodik itt, a fajszi tanács Domboriba közlekedő, Gemenc nevű kompja. — Mi sem maradunk sokáig — tudom meg Fekete Pál kormányostól, aki az időt egy „csuhé” vagyis emelőháló kötésével múlatja. —- Ha ilyen marad az idő, február l-jén hazamegyünk és megkezdjük a javítást. Derekasan rászolgált a Gemenc, kora tavasztól késő őszig óránként vitte keresztül az utasokat a Dunán. A két feljáróra ráfér egy kis igazítás. — Talán megszűnt a bajai téli kikötő? — ezzel a kérdéssel kerestem fel dr. Szenti János igazgatót az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon. — Szó sincs róla, legfeljebb a tél várat magára. Az igazgatóság dolgozói azonban ugyanúgy felkészítették a Sugovicát a hajók fogadására, mint más években. A Türr-emlékműtől bevezető szakaszt, a galagonyás út mellett, már decemberben kikotortuk. Hidromechanizációs eljárással mintegy 20 ezer köbméter anyagot szállítottunk el a part melletti mélyen fekvő területekre. Az említett kotrási mód azt jelenti, hogy a szívó-nyomó kotróhajó által kitermelt zagyot csöveken elvezettük, majd a csurgalékvizet visszajuttattuk a Sugovicá- ba. Ez az eljárás kettős hasznot hajt: egyrészt zavartalanná teszi a hajók közlekedését, másrészt a terület feltöltésével egy szép parti sávot alakítunk ki. Amit megtudtam, a vízügyi igazgatóság ugyanolyan gonddal készítette fel a kezelésében lévő jégtörő hajókat, mintha a legzordabb télre számíthatnának. Az esetleges védekezési munkákhoz a Türr átvágásban kétezer tonna követ tárolnak az uszályokban. A téli kikötőben megteremtették az előírt feltételeket: a hajók vizet és villanyáramot vételezhetnek. A magyar jugoszláv vízügyi szakemberek állandó kapcsolatot tartanak, folyamatosan egyeztetik a meteorológiai előrejelzéseket, hogy szükség esetén a jégtörőhajó-parkot késedelem nélkül az állomáshelyekre vezényelhessék. G. Z.