Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. december 15. • PETŐFI NÉPE •

HOL AZ ÁRVÍZ, HOL A FAGY...

Viharfelhők Tiszaalpáron

A Búzakalász Tsz reményei

Tiszaalpár kacskaríngós utcáival csendesen húzódik meg Lakitelek és Kiskunfélegyháza között. A község határát lágy írvei érinti a Holt-Tisza. Az utcák még ebben a borongós, esős, sáros időben is tiszták. A házak előtti, most már kopár virágágyak csak sejtetik nyári színpompájukat. A község két végét jelző tábla között csak kereset időző kellemes emlékekkel távozhat.

Az itt élők egy részének, legalábbis a Búzakalász Termelőszövetkezet tagjainak, dolgozóinak napjai nem telnek ilyen gondtalanul. Az is bizonyos, hogy Seres Imre elnök székére most aligha találnánk jelentkezőt. Ottjártunkkor az amúgy nagy ablakokkal ellátott irodájában már kora délután is lámpát kellett gyújtani. Mintha az eget éppen borító fellegek a szövetkezet jelenlegi helyzetét igyekeznének illusztrálni.

— Jó kis téesZ lenne ez — mondja egy fintorral az elnök. — Egyik évben a gátak szakadnak, olyankor az árvíz söpör ki minket, máskor az aszály égeti a homokot, idén télen meg a fagy „szüretelt” a szőlőben.

Megtudom, hogy a tagság, a gát mellett élők türelmével harcol minden évben a kiszámíthatatlan természet okozta kár helyreállításáért, csökkentéséért, így volt ez idén is, amikor az aszály és a fagy az összesen 149 millió forint tervezett árbevételből 30 milliót elvitt. Az elnök egyik fiókjából két összetűzött papírlapot húz elő: tételesen sorolja az egyes főágazatok bevételi terveit. S a most már néhány hét múlva ténynek számító eredményeket a 2100 hektáros szántóterületen gazdálkodó növénytermesztési főágazat árbevételi terve 21 millió forint volt.

— Csak a búzánál 6 millió forint annak a szemnek az értéke, amit az aszály miatt nem tudtunk betakarítani. A nyereségből ez hárommilliót vitt el. A másik nagy kárt a 250 hektár szőlőnk szenvedte. Itt 24 millió forint értékű volt a terméskiesés.

A következő kérdésemet mintha várta volna.

— Év közben, különösebb biztatás nélkül, mindenki a maga posztján hozzáfogott a veszteség csökkentéséhez. Kétmilliót sikerült is lefaragni: így lesz körülbelül 7 millió forint a mínuszunk az öt-hatmillió plusszal szemben.

Aprócska csokor abból, amit aZ elnök mint költségcsökkentő ténykedést felsorolt: a szőlőben kevesebbet dolgoztak, így bért takarítottak meg. Az elfogadható termés esetére tervezett műtrágyát csak részben „adták ki”. (Egyébként ez agronómiailag ésszerű, hiszen a leszedett termés nem gyengítette a talaj tápanyagkészletét.) A gépkocsik, autóbuszok futását csökkentették. Vezetőiket teherautóra helyezték át, ahol közvetlenül a termelést szolgálták. Olyan intézkedést azonban nem hoztak, ami a jövőt veszélyeztetné. így nem vetettek olcsóbb, harmadosztályú őszi gabonát, nem értékesítettek, a pillanatnyi fizetési helyzetükön javítandó, az ideális 600 kilogrammos súly alatt hízómarhát, mert ha ezt tették volna, akkor 1988 kontójára — ami későb súlyosabban megbosszulná magát — esetleg egy-két millióval tovább csökkenthetnék a veszteséget.

Seres Imre az idei negatív eredményt kiváltó vezetői, esetleges hibás döntésen alapuló okot nem ismer. Idézem erről szavait:

— Felmerülhet, hogy egy ágazat kudarca miért sodorhat veszteséges helyzetbe egy gazdaságot. Mi a szőlőt azért telepítettük — egy tagban 250 hektárt —, mert ha átszakad az alpári nyári •gát, mint legutóbb 79-ben és 81-hen, akkor ezer hektár területünk kerül víz alá. Ami legalább akkora kárt okoz, mint az idei fagyé. A szőlő kedvező fajtaösszetétele és partnerünk, a termést fogadó Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság borászati tevékenysége révén évről évre biztonságos nyereséget ígért. Volt itt régén szántóföld) zöldségtermesztés is, de erre most 8 méter mélyen levő talajvízszintnél, öntözési lehetőség nélkül aligha gondolhatunk. Az idén sajnos minden összejött. A kereskedelmi tevékenységünk, az állattenyésztésünk, melléküzemeink még a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudtak kihúzni a csávából.

— A Szövetkezetnek 280 nyugdíjasa és 350 aktiv tagja van. Sorsuk egy a gazdaságéval, mit éreznek ők mindebből?— kérdezem az egyik statisztikai lapot nézve.

— A rászorulóknak nyújtott szociális juttatásaink színvonala nem csökkenhet. Idén azonban nem tudunk év végi nyereséget fizetni. Egyébként ezt megértik; régebben az egyik közgyűlé-' sen előterjesztettem a vezetőség határozatát, miszerint javasoltam, hogy a veszteséges ágazatok dolgozói ne kapjanak részesedést. Akkor egyébként a téesz nyereséges volt. Mikor láttam: többen jelentkeznek szólásra, felzúdulásra számítottam. De nem. Akik kaphattak volna, azok mondták, ha mások rajtuk kívülálló okok miatt nem kapnak, akkor vagy mindenki, vagy senki ne vehessen fel pénzt. Egy másik alkalommal árvíz után nem tudtunk csak fél hold háztájit kimérni. Mert az áradás miatt kellett a közös állatállománynak a takarmánytermő terület. Egy ellenvetés sem volt. Tulajdonképpen a legnagyobb egyéni kár a szőlőt érdekeltségben művelő 200 családot érte. Hiszen a termelési kockázat most őket is sújtotta.

Beszélgetünk még a jövő térveiről is. Az elnök ha rózsásnak nem, de biztatónak látja az elkövetkező éveket, akkor, ! ha a megkezdett beruházásokat be tudják fejezni.- Térségünkben komplex melioráció folyik. Ha megépül az állami vízkivételi főmű, mivel mi vagyunk a Tiszához a legközelebb, azonnal öntözni tu• Seres Imre: Itt a gát mellett élők» megszokták már, hogy a természet kiszámíthatatlan.

dunk és attól kezdve a szú vénytermesztésünk stabil nyereséget hoz. Akkor azonnal visszatérhetünk a zöldségtermesztéshez, így a gyorsan melegedő talajainkat érdemben ki tudjuk használni. Szeretnénk lényerési célokra egyéni érdekeltségi alapon két év alatt száz hektár őszibarackot, kajszit és almát telepíteni. Befejezéséhez köze-, ledik a szarvasmarhatelep 26 milliós rekonstrukciója. A jelenlegi 280 tehe- nes, évenként 4000—4100 literes ma- gyartarka-állományunkat hozamjavító keresztezések után négyszázasra és 4500 literesre akarjuk növelni. Meglévő épületeinket kihasználva baromfitartással szeretnénk próbálkozni, jelenleg úgy tűnik, valamilyen kacsafaj a legkifizetődőbb. Mindez lehetővé tenné, hogy nyereségünket — ami jövőre, ha nulláról indulhatunk, 5—7 millió forint közötti lehet — megduplázhatjuk.

A búcsúzás után a kapuból a gyorsított eljárású szanálásra váró szövetkezet elnöke öles léptekkel siet vissza irodájába. Bizonyos, tenger a dolga, hogy ismét a hetvenes évek révéhez hasonló biztonságba kormányozza a gondjára bízott gazdaságot. Akkor az árbevétel 18 százaléka volt a nyereség.

Czaiiner Péter

9 A hosszúra nyúlt őszt kihasználták az építők. Befejezéséhez közeledik a Kántorparti tehenészet egyik épületének bővítése.

9 A jövedelmet ígérő növényektől nem sajnálják a fáradságot.

A szerves trágyát szóró Balogh László rövid javításra futott be a gépműhelybe. (Straszer András felvételei)

9 Az ipari föágazatban dolgozók kitettek magukért, hogy csökkentsék a kár okozta veszteséget. A" gumisütő részlegben két műszakban készítik a Dutép- ablakokhoz a szigetelést.

y

yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy

y

y

y

y

y

*

*

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

NAGYBARACSKAI

HALNAPOKAT

tartunk

a kecskeméti Árpád Sörözőben

1987. december 18—19—20-án

A halászlét főzi: Farkas Sobri József halfőző mesterszakács.

Aztalfoglalás:

az üzletvezetőnél személyesen, vagy telefonon: 21-89,3. Kedves vendégeinket szeretettel várjuk.

KISKUNSÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT

3256

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y

y y yiy y|y ylyiyiy y yiyy yiy yiyiy yiy

y

FUTÓJA VITÁS, MŰSZAKVÉGI Á TVIZSGÁLÁS

A szerelőaknából

mást mutat az autóbusz

Beköszöntött a havas,jeges, igazi tél. Míg ez a gyermekek, a téli sportok kedvelői számára örömet, kellemes időtöltést jelent, addig a tömegközlekedési eszközök javítóitól szinte emberfeletti munkát, helytállást követel. Ebben az időben még azok is autóbusszal járnak, akik korábban saját járműveikkel közlekedtek. Több az utas, romlanak az útviszonyok, nagyobb tehát a Kunság Volán amúgy is öregedő járműparkjának igénybevétele. A forgalomnak ennek ellenére sem szabad egy percre sem megállnia. A kívánalom jogos, de a szerelőaknából nézve mást is látni lehet.

— Ebben az időben növekszik a futójavítások száma — mondta Lór Lajos a Kunság Volán műszaki osztályvezetője. — A jégbordás úttest miatt egy- re-másra törik a légrugótartó, befagynak az ajtók, amelyeket melegíteni sem lehet, a fékrendszert is sűrűn fagytala- nítani kell, több a koccanás és sorolhatnám tovább a szaporodó hibalehetőségeket. A napi műszakvégi átvizsgálásoknak jobbnak, alaposabbnak kell lenniük még akkor is, ha a szerelőknek a nyakába, csorog a jeges víz, a szerszám „odaköt” az alkatrészhez, s ha összetorlódnak a járművek. Kint a szabadban is dolgozni kell. Abban bízunk, hogy az utakat időben, jól eltakarítják, mert ez is alapja a zökkenőmentes tömegközlekedésnek.

Gál Gyula, a szerelőbrigád vezetője, húsz éve javítja az Ikarusok különböző típusait:

— Az a dolgunk, hogy az autóbusz- vezető által jelzett hibákat a futójavításkor vagy a műszakvégi átvizsgáláskor rendbe hozzuk — mondta, miközben villáskulccsal villámgyorsan meghúzott egy anyát. II1 Emellett amikor átnézzük a gépet és észre veszünk vala■ mit, azt is kijavítjuk, mert az a jó, ha minél kevesebbet tartózkodik itt egy- egy autóbusz. Télen sajnos több a hiba,

9 Gál Gyula autószerelő:

— Találékonyak vagyunk.

9 Kálai Sándor karosszérialak á- tos:

— Az utasok is hibásak.

viselő autószerelő szocialista kollektíva ez évben nyerte el a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet.

Ugyanennek a brigádnak a tagja Kálai Sándor karosszérialakatos, aki szintén itt tanulta a szakmát, s tizenhat éve dolgozik a Volánnál. Éppen egy ajtót javított.

— Mindennap van karosszériamunka. Az autóbuszok hamar elhasználódnak, ehhez sajnos az utasok is hozzájárulnak. A napokban új műbőr üléshuzatokat kapott az' egyik helyi járatú kocsi, s bármennyire hihetetlen, másnap vandál emberek .összeszabdalták ... Nagyon sók gondot okoz a tél, mert az autóbusz alacsony felépítésű, mindössze 36 centiméterre van karosz- szériája a főidtől. A jeges hó „kiegyengeti” a lemezeket, arról nem is beszélve, hogy ez a jármű éppen olyan gyorsan horpad, mint a személyautó. Az anyag is elfárad.

A beszélgetésre — s ez nem újságírói fordulat — alig jut idő. Az autóbusz, amelyen a két szakember dolgozott, hiányzott a forgalomból, várták. Nemcsak a gépkocsivezető, de valamelyik megállóhelyen az utasok is ...

Gémes Gábor

mert ezeket a jármüveket nem félméteres hó áttörésére, a terepnek is megfelelő jeges út leküzdésére tervezték. Meg mi tagadás: nem fiatalok ezek a járművek. Az alkatrészellátás? Hiány ugyan nincs — hangzott nem túl meggyőzően —, de találékonyak is vagyunk. Miattunk nem vesztegelnek az autóbuszok, ha kell, akkor ráhúzunk fél vagy egy órát, mert nem szívesen adjuk át másik műszaknak a félig kész munkát.

Valóban nem, mert a Radnóti nevét

METEOROLÓGIAI MÚLTIDÉZŐ (2.J*

Az 1939—40-es hideg tél Kecskeméten

A 46 zord nap közül 10 esetben a —20 fokot is elérte vagy túlhaladta a minimum hőmérséklet. Január 18-a és március 15-e között 57 napon keresztül hó takarta a várost. A legnagyobb hóvastagság 33 cm volt, január 24-én.

E tél nevezetesebb eseményei, következményei:

1940. január első napjaitól megkezdték a természetes jég szedését. Több ezer mázsa jeget gyűjtöttek a Széktón, főleg a vendéglősök, hentesek, mészárosok. ..

13-án közölte az újság, hogy a nagy hideg miatt szünetel az aluljáró építési munkája. Az új aluljárót szeptember elejére készen kell átadni a forgalomnak, ugyanekkor azonban a gyümölcsszezon idején már olyan állapotban kell lennie az építkezésnek, hogy a gyümölcsexport emiatt ne szüneteljen.

.. Január 19-éig 20 cm hó esett, a szél is fújt s így számos helyen zavarok keletkeztek a közlekedésben. Különösen a nagyforgalmú betonúton áll magasan a hó. Minden város és község a határig köteles letisztítani az utakat. Ehhez Kecskeméten legkevesebb 300 emberre lenne szükség. Hómunkások jelentkezését váija a Közmunkahivatal. ..

.. Január 20-án hírül adta a népoktatási felügyelőigazgatóság, hogy a nagy hideg és hófúvások miatt a külterületi és községi elemi iskolákban január 25-éig szünetel a tanítás...

.. Január 22-étől megszűnt egy gyorsvonatpár. A másik_ gyorsvonat- pár helyett sínautóbusz (Árpád) közlekedik változatlan menetrenddel...

.. Január 24-én közölték, hogy mintegy 200 munkás dolgozik a hó eltakarításán. A hó elhordása igen költséges.

.. Január 26. Az autósok szerint olyan állapotban van az út Lajosmizse után, hogy ha el nem takarítják, hetekig tarthat, amíg autóval Pestre lehet menni. Szünetel azt autóbuszforgalom is...

./Január 31. A harmadik fagyhullám igen erős hideget hozott és fokozott gondokat okoz a téli tüzelő körül.' A kecskeméti fa- és szénkereskedők szerint a készletek többé-kevésbé kimerültek, de hangsúlyozzák, hogy újabb kisebb készletek vannak útban Kecskemét felé...

A nagy havazás alaposan megterhelte. a lapostetejü házakat. A Gazdasági Egyesület dísztermében az olvadás megindulásakor bokáig érő víz állt. Beázott a tető. Hatalmas tócsákat kell kerülgetni az áramvonalas félegyházi állomásépület termeiben is...

... 11-én reggel tizenöt fokos hideget mértünk a szőlők között, a déli órákban az időjárás plusz öt fokra felmelegedett. Ez a húszfokos hőingadozás újabb károkat okozott...

.. .A február 12-i havazás oly nagy volt, hogy- reggel a legtöbb házban ki kellett feszíteni az ajtót, hogy kijöhessenek. A tanyákról a városba jött emberek elmondták, hogy kint valósággal reménytelen az élet. A gyalogúinkat eltüntette a hó, óriási hófúvások vannak és csak a szánkók nyomán tudják, hogy melyik a biztonságos út.

.. .Az iskolákban szünetel a tanítás. A városban 180 ember dolgozott az útátjárók járhatóvá tételén...

Február 14-én a Közlöny azt írta, hogy a hótorlaszok miatt teljesen bizonytalanná vált a kecskeméti vonatok közlekedése. Délig csak egy személyvonat érkezett Budapestről. Az, amelynek fél nyolckor kellett volna ideérni, .11 órakor érkezett meg. De sem postát, sem újságot nem hozott...

A Majsa és Kecskemét között közlekedő kisvonat Fehértó körül elakadt a példátlan nagy hófúvásban. A mozdonyvezető segítséget kért, de a mentésre indított motorvonat is elakadt Csak két nap múlva tudták kimenteni negyven munkás segítségével a két motorkocsit.

Február 23. Az országnak most már az olvadás és a velejáró árvízveszély okoz gondot. A talaj, amely nagy mélységig be van fagyva, nem tudja felvenni az óriási víztömeget, így a hó tömeg mindenképpen veszélyt jelent...

Igen sok a panasz a gyümölcsfákban okozott vadkár miatt, ami helyenként olyan nagymérvű, hogy még a 15 éves almafák derekát is a vadak egészen felrágták a koronáig. A gyümölcsösökben'és takaratlan szőlőkben igen érzékeny kárt okozott az ólmos eső is...

.. .Március 13. Az első tavaszi napsugaras idő viz- és sártengerré változtatta a várqst.

A Kéttemplom közbe még mindig nem lehet járművel behajtani. Egy méternél magasabb itt a hó még ma is...

.. .Március 16. Az olvadás igen súlyos gondot okoz a város belterületén is. |. Az olvadásból összegyűlő víz utcákat borít el, nincs lefolyása, a csatornák annyira megduzzadtak, hogy képtelenek levezetni a hatalmas víztömeget. A Máriaváros egyes helyein térdig ér a viz, elönti a gyalogjárókat, befolyik az udvarokba, sőt a Szalag utca környékén már a házakba is... A régi agyagházaknál pedig az a veszély is fennáll, hogy a víz alámossa a falakat. ..

Március 19. A város szélén lévő laposabb helyeken, a kutakban olyan magasan áll a víz, hogy kézzel is el lehet érni. Természetesen a víz ihatatlan!

Dr. Szilágyi Tibor (Folytatjuk)

A világűr az emberiség hasznára

2000-ig az űrrakétatechnika alapjait olyan összeszerelhető űrobjektumok és fejlett szállítóeszközök képezik majd, amelyekben könnyű, közepes és nehéz hordozórakéták, különféle szállítóeszközök és keringési pályák közötti vontatók lesznek. így jellemezte az űrhajózás közeljövőjét Alexandr Cunajev, a Glavkozmosz vezetője, az „Űregyüttműködés a Föld békéjéért” elnevezésű moszkvai fórumon. (Glavkozmosz — az űrtechnika népgazdasági és tudományos célú fejlesztésével és felhasználásával foglalkozó központi irányító szerv.)

A világűr az emberiség közös tulajdona, amelynek kutatásában Földünk minden lakója érdekelt. Az űrkutatás harmincéves fejlődésének tapasztalatai alapján lehetővé vált kedvező kereskedelmi kapcsolatok kialakítása is. Az űrpiacon megjelenő „termékek" között található nyersanyagkutatás, űrtecni- kai berendezések pályára állítása, hírcsatornák és televíziós kapcsolatok biztosítása.

A nemzetközi űrpiac földrajzilag és számszerűleg is jelentősen kibővült az utóbbi években. Várhatóan a 2000. évig több mint 160 ország válik az űrtermékek fogyasztójává.

A Szovjetunió nyilvánosságra hozta a világűr tanulmányozásával és hasznosításával kapcsolatos javaslatait. Ide tartozik többek között a „Horizont” típusú űrhajók bérbeadása, egyes országok területeinek világűr- beli fényképezése, a földfelszínről készült felvételek értékesítése. Továbbá feladat-végrehajtás biztosítása a szovjet automatikus űrberendezéseken és űrállomásokon, külföldi műholdak pályárg állítása szovjet hordozórakéta segítségével; A Szovjetunió az alábbi hordozórakétákat ajánlja fel: „Kozmosz”, „Ciklon”, „Szojuz”, „Vosztok”, „Molnyija" és a jelenleg ismert egyik legnagyobb teljesítményű rakétát, a „Protont”. A rendkívül nagy megbízhatóságú rakéták gyakorlatilag a legkülönfélébb terhet juttathatják a legkülönfélébb pályára.