Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
í • PETŐFI NÉPE • 1987. december 2. HAZÁNK VENDÉGE: Wojciech Jaruzelski Gorbacsov-interjú az NBC-nek A legfőbb kérdés: a két nép viszonyának javítása (Folytatás az íj oldalról.) kozzunk az amerikai állásponttal, s ezek közül egyeseket már meg is téttünk — mondotta. — Tárgyalunk majd a rakétaelhárító rendszerekről megkötött ABM szerződés szigorú megtartásáról, készek vagyunk arra, hogy az ABM szerződés szigorú megtartása mellett elfogadjuk a hadászati fegyverek számának ötven százalékos csökkentését az első szakaszban. Addig a szintig, amíg az SDI program nem lesz ellentétes az ABM szerződéssel, addig az Egyesült Államok csak folytassa a kutatásokat, addig ez nem a tárgyalások témája”. A szovjet vezető ugyanakkor aláhúzta: szükségtelennek tartja ezt a programot, mivel ha felszámolják a támadó fegyvereket, nincs szükség valamiféle védelemre ellenük. Gorbacsov veszélyes és bonyolult kérdésnek minősítette az űrfegyverkezés témáját. Rámutatott, a Szovjetunió a maga részéről „minden olyat megtesz” a védelmi eszközök fejlesztése terén, amivel az Egyesült Államok foglalkozik. „Ügy gondolom, mi is foglalkozunk olyan alapkutatásokkal, amelyek megfelelnének az SDI-program keretében az Egyesült Államokban folyó munkának. De nem építünk űrfégyvere- ket, nem telepítünk űrfegyverrendszereket, s arra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy maga is így járjon el. Ha az amerikaiak nem hallgatnak erre a felhívásra, megtaláljuk a válaszunkat, amely százszorta olcsóbb lesz — de a felelősség ekkor kizárólag az amerikai felet, az Egyesült Államok kormányzatát terheli majd." A közepes hatótávolságú fegyverek felszámolásának európai következményeiről szólva, arra a nyugati aggodalomra reagálva, hogy e fegyverek eltávolítása után a Szovjetunió katonai fölénybe kerül Európában, a szovjet vezető kijelentette: a Szovjetunió és szövetségesei készek haladéktalanul tárgyalni a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők megfelelő csökkentéséről, tekintetbe véve azt is, hogy az erők és fegyverzetek tekintetében bizonyos aszimmetria - áll fenn — megtették javaslataikat, várják a NATO válaszát.'1 Az interjúban szó volt a regionális kérdésekről is. Az afganisztáni helyzetről szólva Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió kész a probléma lehető leghamarabb történő rendezésére, azonnali megoldására. „Ha az ameriA népszavazási közzétett adataiból kiviláglik, hogy a feltett kérdésekben a kormányprogram elnyerte a többség voksát: la referendumban részt vevő állampolgárok kétharmada szavazott mellette. Ám ez az arány végül is nem jelentett abszolút többséget, mert a népszavazásra vonatkozó parlamenti törvény úgy rendelkezett, hogy a referendum eredményeit csak akkor emeli törvényerőre, ha a feltett kérdésekre a szavazásra jogos/ultak legalább ötvenegy százaléka válaszol igennel. Ez a világ joggt t:korlatában példa nélkül áll, hiszen általában a különböző referendumok a szavazásban részt vevő állampolgárok szavazati többsége alapján emelkednek törvényerőre. A lengyel Szejm által elfogadott kritériumot más országokban csak u parlamenti döntésiek esetében alkalmazzák. Minthogy azonban a korábban elfogadott törvény\ értelmében az összes leadott igenlő szavazat együttesi száma kevesebb, mint a szavazásra jogosultak 51 százaléka, a referendum eredménye nem emelkedik törvényerőre, mindössze általános társadalmi konzultációként fogják fel, amelynek eredményét figyelembe kell venni a további döntések meghozatalában. kai kormány valóban őszintén akarja a probléma megoldását, azt, hogy politikai eszközökkel zárjuk le a kérdést, az igen hamar megvalósulhat” — mondotta. Közölte: Reagan elnökkel tár- . gyal majd a közép-amerikai, a dél-afrikai, a közel-keleti és az afganisztáni helyzetről is. Leszögezte: a Szovjetunió erkölcsileg jogosnak tekinti az olyan államoknak nyújtott támogatást, mint; Nicaragua és Kuba. Véleménye szerint azonban a nagyhatalmaknak nem az e téren való ellentétekre, hanem a globális problémák megoldásában történő együttműködésre kellene öss^pontosítaniok erőfeszítéseiket. Az emberi jogok kérdéséről szólva Gorbacsov leszögezte: a Szovjetunió megoldja az e-téren mutatkozó valóságos problémákat, de nem fogadja el, hogy országa lakosait kívülről ösztönözzék a Szovjetunió elhagyására. Jelenleg csak azok nem kapnak kivándorlási engedélyt, akiknek távozása nemzetbiztonsági szempontból lenne veszélyes. A szovjet gazdasági és politikai átalakulásról, a peresztrojka kérdéseiről szólva az SZKP KB főtitkára leszögezte: a gazdasági kérdéseket a szocializmus keretei között, a Szovjetunió saját módszereivel oldja meg. A kérdés politikai összefüggéseiről Szólva — utalva Borisz Jelcin leváltására — leszögezte: a Szovjetunió „szilárdan és következetesen halad a peresztrojka útján”. „Nem fogunk azonban átugrani az egyes szakaszokon, nem engedjük meg a kalandor- ságot. Ugyanakkor határozottan küzdünk a konzervativizmus ellen is” — hangsúlyozta egyebek között interjújában Mihail Gorbacsov. Az amerikai rádiósok, a televíziós híradások bőséges szemelvényeket ismertettek a nyilatkozatból. Bár az adások jó részében az első helyre Gorbacsovnak az a kijelentése került, hogy a Szovjetunió is foglalkozik az űrvéde-. lemmel összefüggő kutatásokkal, a jelentések zömmel a szovjet vezető messzemenő tárgyalókészségét, a hadászati fegyverek csők- kentése kérdésének megoldási lehetőségeit, az amerikai kutatásokkal kapcsolatos álláspontját húzták alá. A jelentések aláhúzták: a szovjet vezető válaszai nemcsak megegyezési készséget mutattak, hanem azt is, hogy igen jól tájékozott az amerikai politika és a világpolitika minden kérdésében. A referendumban feltett kérdések a reform bevezetési ütemére és nem magára a reformra vonatkozik. A kormány eltökélten folytatni kívánja a reform bevezetését. A társadalmi konzultáció igazolta, hogy a lengyel társadalom támogatja a gazdasági és társladalmi-politikai átalakulások ügyét. A népszavazást megelőző össznépi vitában a lengyel társadalom zöme ráébredt arra, hogy a gazdasági reform második szakasza számos nehézséggel és lemondásnál jár majd együtt. Így például a népszavazás előtt hozták nyilvánosságra a tervezett ár- és béremelések programját, hirdették meg az állami dotációk és szubvenciók megszüntetését, egyes gazdasági ágazatokban a gazdasági mechanizmusok átépítésiét, a piaci mechanizmusok bevezetését, a konkurencia érvényesítését és mindezeknek társadalmi költségeit. Most, az alkotmánynak megfelelően, a döntések ismét a Szejm hatáskörébe kerülnek, amely minden bizonnyal levonja a következtetéseket a referendumból és megfelelő javaslatokat tesz majd a kormánynak. W. Piotrowski Wojciech Jaruzelski 1923-ban született Kúrámban, a lublini vajdaságban, értelmiségi családban. A háború alatt a Szovjetunióban tartózkodott, ahol 16 ~ éves korától munkásként dolgozott. 1943-banr belépett- a Szovjetunióban megalakuló lengyel hadseregbe. Ugyanebben az évben elvégezte Rja^anyban a gyalogsági tisztiiskolát és ezt követően a Henryk Dabrowsiki 2. Gyalogsági Hadosztály felderítő 'szakaszparancsnokaként, később ezred- felderitő-parancsnokként harcolt az 1. lengyel hadseregben a 11. világháború befejezéséig. A háborút követően, 1941-ig részt vett a földalatti bandák elleni harcokban és a néphatalom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gyalogsági főiskolát és a Swierczews- ki vezérkari akadémiát. A hadseregben sok fontos vezető beosztást töltött be. Volt —r a többi között — előadó, a Katonai Akadémiai Bizottság elnöke, tiszti tanfolyamok vezetője, a harcképzési főcsoportfőnökség helyettese, valamint a Lengyel Néphadsereg 12. gépesített hadosztályának parancsnoka. 1960 júniusában a Lengyel Népköztársaság politikai főcsoportfőnökévé, majd 1962 májusában nemzetvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1968—1983 között nemzetvédelmi miniszter. 1973 óta hadseregtábornok. 1981. december 13. — 1983. július 22. között a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának az elnöke. A diplomáciai kapcsolatok felvétele, 1933 óta a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetői hat nemzetközi értekezleten és kilenc kétoldalú tanácskozáson összesen 16-szor találkoztak — először a második világháború alatt, amikor a két nagyhatalom Nagy- Britanniával együtt szövetségre lépett a fasiszta Németország ellen. 1943. november 28—december 1. — Sztálin. Roosevelt és Churchill Teherában döntött a hitleri Néftvétország "-“szétveréséről’ “ és megállapodtak a második, európai arcvonal megnyitásában. 1945. február 4—11. — A .három nagy” a jaltai Livadia-kas- télvban egyeztette a. végső hadműveleteket, Németország lefegyverzésének, demokratizálásának terveit és elhatározta az ENSZ megalakítását. 1945. július 17—augusztus 2. — Németország feltétéi nélküli fegyverletétele után a győztesek Potsdamban a demilitarizálás. a demokratizálás és a nácitlanítás feladatait, a jóvátételeket, a békeszerződések előkészítését vitatták meg. 1955. július 18—23. — A történelmi jelentőségű együttműködés a háború után nem folytatódott, a szövetséget a hidegháború éveiben a szembenállás, az ellenségeskedés váltatta fel. 1959. szeptember 15—28. — Hruscsov, az SZKP KB első titkára, szovjet miniszterelnök Eisenhower amerikai elnök meghívására az Egyesült Államokban járt. Ez volt az első kétoldalú szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Az 1960-ra Párizsba tervezett újabb négyhatalmi összejövetel és Eisenhower viszontlátogatása azonban meghiúsult egy amerikai kémrepülőgép Szovjetunió elleni provokációja nyomán, amelyre maga Eisenhower adott utasítást. 1961. június -3—4. .— Hruscsov Bécsben találkozott az új amerikai elnökkel, Kennedyvel. A német kérdésről, a leszerelésről, a nukleáris kísérletek megszüntetéséről tárgyaltak. 1967. június 23—25. Koszi- gin szovjet miniszterelnök, aki az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára utazott az Egyesült Államokba, Glassboróban Johnson elnökkel is tanácskozott a közel- keleti helyzetről, a vietnami háborúról, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. 9 Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első . titkára, a Lengyel Államtanács elnökei 1983. november 22-én a Szejm a Nemzetvédelmi Bizottság elnökévé, az LNK fegyverest erői főparancsnokává választja. 1948-tól tagja a pártnak. 1964 óta a LEMP KB tagja, 1971-től pedig a LEMP KB Politikai Bizottságáénak tagja, A LEMP IX. rendkívüli kongresszusán ismételten megválasztották a LEMP KB és a Politikai Bizottság tagjává. A LEMP KB 1981. október 16—18-ai plénumán a LEMP KB első titkárává választották. 1961 óta Szejm-képviselő. 1981. február 11-étől 1985. november 6-áig a Minisztertanács elnöke. 1985. november 6-ától az Államtanács elnöke. 1972. május 22—24. — Nixon személyében először járt amerikai elnök a Szovjetunióban. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával több megállapodást írt alá: a két ország viszonyának nemzetközi jogi’ érvényű alapelveit fogalmazták meg az egyikben, a SALT—I.-megállapodá- sokban pedig a védelmi és támadó jellegű hadászati fegyverrendszerék korlátozását írták elő. 1973. június 18—25. — A Brezsnyev washingtoni viszontlátoga- tásán aláírt 11 dokumentum közül világpolitikai ' jelentőségű volt a nukleáris háború elhárításáról intézkedő egyezmény. 1974. június 27—július 3. — Brezsnyev és Nixon harmadik csúcstalálkozóján, Moszkvában megállapodtak a rakétaelhárító rakétarendszerek további jelentős korlátozásában, 150 kilotonná- ban maximálták a föld alatti atomrobbantások hatóerejét. A vlagyivosztoki Brezsnyev— Ford munkatalálkozón a felek kötelezték magukat, hogy a kapcsolatokat az addigi szerződések szellemében fejlesztik tovább, s a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról már a következő évben szerződést kötnek. 1975. július 30.—augusztus 1. — Brezsnyev és Ford Helsinkiben aláírta az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát és nemhivatalos eszmecserét, folytatott a nukleáris fegyverek korlátozásáról. 1979. június 15—18. A bécsi Hofburgban Brezsnyev és Carter elnök aláírta a hadászati támadó fegyverrendszereket korlátozó SALT—II. szerződést. Ratifikálását azonban az enyhülés ellenfelei megakadályozták az amerikai kongresszusban. 1985. november 19—21. —Gor-, bacsov, az SZKP KB főtitkára és Reagan amerikai elnök genfi tanácskozásának érdeme, hogy a párbeszéd újra megindult, s a vitában megtalálták azt a közös pontot, amelynek felismerése a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához vezethet. 1986. október 11—12. — Gorbacsov és Reagan rendhagyó csúcs- találkozója Reykjavíkban. Bár több fegyverzetkorlátozási témában — a közepes hatótávolságú és a hadászati támadó eszközök körében — a jelek szerint elvi egyetértésre jutottak, Reagan ragaszkodása az űrfegyverkezési programhoz végül lehetetlenné tette az azonnali megegyezést I NAPI KOMMENTÁR • ~~1 Laigyelörszág a népszavazás ntán~ A szovjet—amerikai csúcstalálkozók kronológiája Gyorslista a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 1987. november 30- án megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 106. sorsolását november 30-án, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1987. július 31-éig váltottak és 1987. október 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érdekelteket arról,. hogy a forgalomban levő gépkocsi-nyereménybetétkönyvek között vannak olyanok, amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: Wartburg Spec. — w; Wartburg Standard — ws; Ttabant Combi Spec. — te; Trabant Lim Spec. — t; Polski Fiat 126E — p; Dacia 1310 — d; Dacia Combi — de. 10 000 forint 02 0055183 t 02 0081398 W ' 02 0108790 w 5 000 forint 02 0684411 t 02 0724491 P 02 0770501 te 02 0796318 te összegű 02 0073366 t- 02 0088281 d 02 0117175 t összegű 02 0687921 te 02 0743227 . t 02 0776337 d 02 0798442 p betétkönyvek 02.0074167 W 02 0092541 P 02 0124761 p betétkönyvek 02 0689409 d 02 0743869 te 02 0776584 t 02 0802614 d 02 0074901 W 02 0096813 p 02 0127932 te 02 0508451 t 02 0698181 X 02 0751018 te 02 0784018 ws 02 0803729 p *02 0044403 WS 02 0615120 t 02 0703018 ws 02 0759660 de 02 0787711 te 02 0805827 t 02 0049026 te / 02 0078904 P 02 0104040 \ t 02 0129240 de 02 0651893 w 02 0711064 de 02 0761162 t 02J1789467 te 02 0806966 ws '02 0051842 tC 02 0080934 t 02 0105855 ws ' 02 0132071 te 02 0681143 t 02 0713489 te 02 0765053 te 02 0791184 te 02 0808668 te Romány Pál kecskeméti programja (Folytatás az 1. oldalról.) — terveket. Együttműködés a szovjet autóipari minisztériummal, vegyesvállalat létesítése és a többi: azt remélik, hogy 4,8 milliárdos helyett ilyképpen akár 8—9 milliárd forint értékű terméket állíthatnak elő. „Miért tu- ■ dunk a piacon maradni?” — a kérdésre a vezérigazgató azzal a Magyarországon ritkán hallható mondattal felelt: „Mert tőlünk jobbat tudnak venni, mint mástól”. Egyszerű, nem? Romány Pál érdeklődésére, milyen a hangulat általában a gyárban, az igazgató és Garaczi Károly párttitkár egybehangzóan válaszolta: ^Köszönöm, jól vagyunk”. Van okuk bízni a jövőben, ez tény. A program következő — az utolsó pillanatban beiktatott állomása — az Alumíniumipari Szövetkezet volt. Kis cég. de nagy eredmények: 30 millióval nagyobb árbevétel, két év alatt háromszorosra futtatott termelés például háztartási létrából. Magyar gond: noha Amerikából, sőt, újabban Japánból érdeklődnek áruik iránt, bonyolult pénzügyi manőverekkel sem biztos, hogy akkorára tudnak nőni, amekkorára szeretnének. (Szabályozás? A kormány feloldja a 'készletfeltöltési . kötelezettséget, ám a Magyar Nemzeti Bank — nem kötelező érvényű, ám banki eszközökkel könnyen betartható irányelvekben — erről nem vesz tudomást.) A minőség? Azt a fotelt — Paragon a márkaneve i—, ami kapós az amerikai piacon, a kereskedő Taiwan helyett termelteti éppen Kecskeméten, mert súlya a négy kilót itt sem éri el (mellesleg: igen kényelmes is.) S még egy apróság, ami a megyei pártbizottság első titkárának is feltűnt: a szép kivitelű alumíniumlemez ládákat kesztyűben gyártják, mert a vevő csak karementeseh veszi át. „Ezen nem múlik” — jegyezte meg Sándor József elnök. Az üzemlátogatás során meg-meg- állt kérdezgetni egyet s mást Romány Pál, a létragyártó műhelyben például megtudta Deák Lászlónétól, hogy havonta 8500 forintot visz haza — jó munkáért nem kevés fizetés. A városi KISZ-bizottság Erkel utcai székházában Dudás Ferenc első1 titkár fogadta és tájékoztatta a vendéget, majd a széchenyi- v ár ősi i ifjúsági lakótelep építkezése nyújtott látnivalót. A „hol- ' land házaknak” nevezett utcasor is épp itt van, épp kész: Romány Pál nem hagyta ki az alkalmat, hogy egy pillanatra benézzen Kiss Attila lakásába. 150 négyzetméter, eddig 1,8 millió forintos kiadás, rengeteg munka és számtalan megvalósított egyéni ötlet: tetszett. A KZK az utóbbi években neon az a cég volt, amivel dicsekedni lehetett, 1986-ban szanálták. Az új vezetés másfél éves munkájának mérlege: a tavalyi 600 helyett idén mintegy 760— 780 milliós termelési érték, megduplázott tőkés export, 12 százalékos létszámcsökkentés, 35 —40 százalékos termelékenységnövekedés, 65 ezer helyett mintegy 80 ezer forintos átlagkereset — igaz a selejt 40 százalékos aránya az iparban nemzetközileg is elfogadható 10 százalékra csökkent. Dr. Halász István igazgató büszkén sorolta mindezt a gyárlátogatás után rendezett aktíván, melyre a város ipari üzemeinek képviselőit is meghívták. Bodóczky László, a városi párt- bizottság első titkára a kibontakozási kormányprogrammal kapcsolatos teendőket így summázta: „Nem egy vagy két dolgot kell megváltoztatnunk, hánem magát a gondolkodásunkat”. Föl- szólalásábán Romány Pál rögtön mondott is egy-két példát, és a december 16-án összeülő Országgyűlés % munkáját illetően megjegyezte: ráférne az áram- vonalasítás a kormányra' is, sok áttétellel dolgozik. „Növelni kelt azoknak az eszközöknek a számát — javasolta —, amelyekkel1 mozgásba lehet hozni a társadalmat.” A városi tanácson dr. Adorján Mihály elnök fárasztó ügyfélfogadási nap (keddenként váltakozva a vezető tisztségviselők fogadják a legkülönfélébb ügyekkel hozzájuk forduló embereket) végén köszöntötte irodájában a megyei pártbizottság első titkárát és a kísérőit, akik között — természetesen — a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai ügyekben illetékes új titkára (a tegnapi volt az első munkanapja ebben a beosztásban), Alter Róbert is ott volt. Az a vélemény alakult ki: a szorosra szabott program minden állomásán lehetett ólyat látni; és hallani,'ami azt bizonyítja, hogy lehetséges a kibontakozás. laJoi tses xj> aJiwisí B. J. Kulturális hetek a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben (Folytatás az 1. oldalról.) Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója beszél majd a huszadik századi világirodalom legjelentősebb áramlatairól. (A rangos összejövetelre a rendezők várják a város többi középiskolájának képviselőit is.) A további napokra is számos érdekes műsort kínál a programterv. Az iskola tanulói és a vendégek találkozhatnak majd Szabó Zoltán autóversenyzővel, ötszörös magyar bajnokkal, Hegyi Füstös László grafikusművészszel, Petress Istvánnal, a Magyar Rádió népszerű műsorvezetőjével, s dr. Hajdú Edit tudományos munkatárssal is, aki A téltűrő fajták jelentősége a szőlőtermesztésben címmel tart majd előadást Kocsis Pál mai utódjainak. F. P. J. Zabmalom épül Lajosmizsén (Folytatás az 1. oldalról.) keverését el tudják végezni. Így többtöretes liszteket nyerhetnek, melyekben egyaránt megtalálható a búza, az árpa és a rozs. Terveik között szerepel — tájékoztatott dr. Molnár István, a vállalat igazgatója —, hogy natúr gabönamagvakat hoznak for. galomba még ez .év végén. Az egy kilogrammos csomagolású tisztított, étkezésre előkészített magokat a fogyasztó aztán ízlése szerint csíráztathatja, vagy éppen házi darálással lisztet készíthet. A vállalat eddig is forgalmazta a Na túra Gt. termékeit, most arról tárgyalnak, hogy Kecskeméten közös boltot nyitnak, ahol mindkét fél kínálja áruját. Lajosmizsén már épül a zabmalom, pontosabban a zabpehely előállítására alkalmas üzem. Az elképzelések szerint a jövő értendő végén már működő üzemben évente mintegy háromezer tonna zabpelyhet gyártanak, kiváltva az eddig csak importból származó termék egy részét. Miután az igazán jó alapanyagot az úgynevezett csupasz zab szolgáltatja, már most keresik a vállalat szakemberei azokat a Bács- Kiskun megyei gazdaságokat, amelyek a feldolgozásihoz elegendőt termesztenek majd e növényből. G. E. Gépipari termékek Opelekért Tegnap a MOGÜRT székházéban hosszú lejáratú keretmegállapodást írt alá Tóth László Pál, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és lova Khoram, az egyesült államokbeli General Motors (GM), illetve a Motors Trading Corporation elnökhelyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök- helyettes is. A keretmegállapodás előirányozza a GM konszern magyarországi vásárlásainak bővítését és a partnerek harmadik piaci együttműködésének kiszélesítését. A megállapodás fontos eleme, hogy a GM-licencek, knowhowk-k átadásával közreműködik a hazánkban készülő járműipari alkatrészek és szerelvények fejlesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a MOGÜRT az NSZK-ban készülő Opel személy- gépkocsikból hoz be, 1988-ban várhatóan ötszázat—ezret. A szerződés lehetőséget biztosít az áru- szállítások, így a gépkocsik importjának fokozatos növelésére is. A jelenlegi árképzési rendszer szerint a behozandó Opel Kadett 1.2 LS típusnak 600—700 ezer forint között lenne a fogyasztói ára. i
