Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA » • . ’ I ' , i . > Program az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáért A z egészségmegőrzés hosszú távra . szóló, a megyei sajátosságokhoz igazodó társadalmi programját dr. Gerí István elnökhelyettes terjesztette a tes­tület elé. Az előterjesztés rámutat, hogy az egészség pótolhatatlan érték minden ember, valamennyi család és az egész társadalom számára. Számos feltétel adott ahhoz, hogy egyre több erfíber élje meg egészségben az időskort. Nem nézhetjük tétlenül a veszteséget, amely az egészségtelen életmód, skáros szen­vedélyek és a környezeti ártalmak mi­att a társadalmat éri. Olyan megyei programot hirdettünk meg, amely egészségben eltöltött éve­ink és életünk meghosszabbítását cé­lozza — mondta az előterjesztő. Az átlagosnál rosszabb mutatók Sajnos az utóbbi két évtizedben — erőfeszítéseink és a javuló egészségügyi ellátás ellenére — a lakosság egészségi állapota rosszabbodott. Különösen a 30 év feletti népességnél romlottak a halandósági mutatók. A férfiak jelen­leg két és fél évvel kevesebbet élnek, mint 20 évvel ezelőtt. 1985-ben a halá­lozási arány 13,9 ezrelék volt, a legma­gasabb érték Európában. A halandó­ság emelkedését tekintve, napjainkban a 40—44 éves férfiak jelentik a kritikus korcsoportot. Az egészségi állapot rosszabbodását döntő mértékben az egészségtelen táp­lálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a rendszeres mozgás hiánya, a tartós ide­gi feszültség, az önkizsákmányolás mint rizikófaktorok tartós, igen gyak­ran együttes jelenléte okozzá. Ezekhez hozzájárul a kemikáliák mértéktelen és szakszerűtlen alkalmazása. E tényezők gyakorisága megyénkben kedvezőtle­nül magas. Egyes mutatókat vizsgálva megállapítjuk, hogy Bács-Kiskun me­gye lakóinak egészségi állapota, bizo­nyos területeken, az országosnál rosz- szabb. Megyénkben 1986-ban az ezer lakos­ra jutó halálozás 15,0 az országos 13,8- del szemben. A sérülések és mérgezések az összes meghalt százalékában 10,8 százalékot képviselnek, míg az orszá­gos érték 9,0 százalék. A százezer la­kosra jutó öngyilkosságok száma a múlt évben 69,0 volt (Győr-Sopron 22,2). Az idült májgyulladásból, máj­zsugorból következő halandóság 35 százalékkal az átlagos felett van. Az 1980-as évek első felében a férfiak szü­letéskor várható élettartama 63,5 év, 1,9 évvel kevesebb, mint az országos átlag. Előzetes vizsgálataink szerint a községek egy csoportjában a férfiak életesélyei még a fentieknél is kedvezőt­lenebb képet mutatnak. Felfigyelve ezen jelenségekre, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­sága 1987. június 16-ai határozatában feladatokat fogalmazott meg a lakos­ság egészségi állapotának javítása érde­kében. A jobbítás szándékával társa­dalmi összefogást kezdeményezett. Ugyanezt a célt szolgálja az egészség- megőrzés hosszú távra szóló társadal­mi programja, mely az életmód meg­változtatására ösztönözve, népünk szá­mára hosszabb és egészségesebb élet elérésének lehetőségét kínálja. A társadalmi program fő céljai: a lakosság egészségi állapotának kedve­ző irányú alakitása a halálozást döntő mértékben befolyásoló megbetegedé­sek (szív- és érrendszeri, daganatos, erőszakos^ csökkentésével, a rizikóté­nyezők visszaszorítása; az egészséges életmód terjesztése. A kitűzött cél csak az egyének, csalá­dok, közösségek, munkahelyek, állami és társadalmi szervezetek, az egyházak közreműködésével válhat valósággá. Megyénk állampolgárainak az elő­zőekben részben bemutatott egészségi állapota arra kötelez mindenkit, hogy olyan megyei és helyi programok ké­szüljenek, melyek a lakossági szoká­sok, az életmód megváltoztatására ösz­tönöznek. Célok 2000-ig Megyei összefogással az ezredfordu­lóra az alábbi fő célok elérését tűzzük ki feladatul: A megye egyes területei, városai, va­lamint a községek és külterületi lakott területek között a megbetegedési és ha­lálozási mutatókban kimutatható kü­lönbségek és aránytalanságok vannak. Ezek mérséklésére, az egyenlő életesé­lyek megteremtésére a helyi progra­mokban az adott terület viszonyait fi­gyelembe véve kell intézkedni. A szakterület képviselőinek egyértel­mű véleménye szerint elérhető, hogy a csecsemőhalálozás 13-14 ezrelékre csökkenjen. Személyi és tárgyi feltételeink, komplexitásra törekvő szűrési, gondo­zási rendszerünk alkalmassá teszi me­gyénket, hogy mintegy 10 százalékos halandóságcsökkcncst érjünk cl a szív­és érbetegségek területén, a 65 évesnél fiatalabbak körében. Ezért kiemelten fontos.a magas vérnyomás betegség és szövődményeinek megelőzésé. A daganatos megbetegedésekkel szemben elsősorban a megelőzés eszkö­zeivel, a rendszeres és egyre kiterjed­tebb szűrővizsgálatokkal, a rákkeltő any ágok kiküszöbölésével vehető fel a harc. Remény van arra, hogy a halan­dóság a daganatos’betegségek megha­tározott csoportjánál 10 százalékkal csökkenjen. Elvárható a társadalom minden egyes tagjának részvétele a foglalkozási és közlekedési balesetek megelőzésé­ben és elhárításában. Szűkebb hazánk különösen a közlekedési balesetek szá­mát illetően igen „előkelő” helyen áll. Hatékony hatósági intézkedések, kor­szerű sérültellátás, következetes, szigo­rú ellenőrzés eredményezheti a balese­tek számának 10 százalékos mérséklé­sét, 15 év távlatában. Az öngyilkosságok számát vizsgál­va, hazánk Európában a legrosszabb helyen áll. Még elszomorítóbb a hely­zet megyénkben, ahol az öngyilkossá­gok miatti halálesetek aránya 59 száza­lékkal (1984) haladja meg az országos átlagot. Saját erőből és központi szak­mai programok segítségével szűrő-, gondozó- és ellátóhálózatot kell teljes- körűen kiépíteni. így elsődleges célki­tűzés lehet az emelkedő tendencia meg­állítása, majd kisebb csökkenés elérése 2000-re. Programjainkban az eddiginél több helyet szentelünk a rokkant és fogyaté­kos embertársaink rehabilitálásának elősegítésére. Már ma úgy kell munkál­kodni, hogy az idősek, rokkantak, fo­gyatékosok, más hátrányos helyzetűek közérzetében, egészségében társadalmi mértékben mérhető javulás következ­zen be az ezredforduló első éveire .1 Vizsgálatok és intézkedések Kétezerig figyelemmel kell kísérni a megye lakóinak egészségét, életmódját reprezentáló, mintegy 24 ezer állam­polgár egészségi állapotát, szokásait. A szerzett ismeretek birtokában olyan stratégiát kell kidolgozni, mely hatéko­nyan, {gazdaságosan, a lehető legrövi­debb időn bélül javulást eredményez a lakosság egészségében. Ki kell dolgoz­ni az egészségmegőrzési program — más országokkal is összehasonlítható — számítógépes információs rendsze­rét. ■ A szűrővizsgálatok rendjét, formáit tökéletesítjük, kiszélesítjük, mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, a ki­sebb településeken szűrőautóbusz al­kalmazásával. 1988. január 1-jétől megkezdjük va­lamennyi magas vérnyomás és cukor- betegségben szenvedő rendszeres és fo­lyamatos gondozását. Ehhez a feltéte­lek helyben megteremthetők. A közelmúltban a megye egészség- ügyi vezetése kísérletképpen külföldön eredményes módszert, a „zöld recepte­ket” vezette be. Ezeken a vényeken az orvos idült, nem fertőző betegei számá­ra életmódbeli ajánlásokat rendelhet. A zöld receptek kipróbálását 16 körzeti orvos és 13 gondozóintézeti főorvos vállalta, eddigi fogadtatásuk jó. Az Országos Mentőszolgálat, a Ma­gyar Vöröskereszt, az Állami Egészség- ügyi Szolgálat együttműködve vállalja, hbgy 1988-tól meghatározott temati­kával megkezdi és az ezredfordulóig folytatja a laikusok elsősegélynyújtás­ra, újraélesztésre történő felkészítését, majd továbbképzését. Minden váratlanul és 45 év alatt meghalt állampolgár halálának körül­ményeit vizsgálja a szakemberek egy csoportja, és értékeli olyan mélységig, hogy fény derüljön az elhunyt életvite­lének, gondozásának, gyógykezelésé­nek minden egyes mozzanatára. A leggyakoribb krónikus betegség­ben szenvedők részére — az eddigi ta­Borbély Lajos Homokszent- györgyön szüle­tett 1047-ben. Eredeti foglalko­zása építőipari technikus. A Bu­dapesti Műszaki Egyetem Építész­karán szerzett diplomát, majd pasztalatokra támaszkodva — „be­tegklubok” létrehozása indokolt min­den városban, nagyobb községben. Szorgalmazni kell — Kecskemét, Kis­kunfélegyháza, Baja után — olyan egyesületek szervezését, melyek az egészségmegőrzés, az egészségjavítás gondolatát kívánják sokféle módon és a lehető legszélesebb körben terjeszte­ni. Az ismeretterjesztő tevékenység ter­jedjen ki a mezőgazdasági nagyüze­mekben, a háztáji gazdaságokban al­kalmazott kemikáliák szakszerű keze­lésére, egészségkárosító hatásának ki­védésére. Igen jelentős változásokat értünk el településeink vezetékes vízzel való ellá­tásában, ugyanakkor még megoldatlan több területen — főleg a tanyákon — az egészséges ivóvíz szolgáltatása. Az ellenőrző, szervező, tervező munka gondoskodjon ezén hiányok megszün­tetéséről. Az ifjúság egészséges életmódra ne­velése az egyik legfontosabb és legered­ményesebb terület. Az egészség érték- kénti elfogadtatásának gondolata, a helyes életmódbeli elemek épüljenek be az oktatás és nevelés folyamatába. Előtérbe kell helyezni az egészséges táplálkozást szolgáló, az állati fehérjé­ket tartalmazó, vitamindús élelmisze­rek, a zöldségfélék, a gyümölcsök kíná­latát. Gyakoribbá kell tenni az egészség- ügyi intézmények, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari iskolák bevonásával az egészséges táplálkozást segítő élelmi­szerek ismertetését, bemutatását. A megye lakói egészségi állapotának romlásában jelentős tényező a magas alkoholfogyasztás. Előkészületek foly­nak az alkoholizmus elleni családvédő egyesületek megalakítására. Az önte­vékenységen alapuló egyesületeket meg kell nyernünk ügyünk hathatós segíté­sére. Az alkoholizmus mellett — a be­avatkozás igényével —r figyelemmel kell kísérni az egyre növekvő kábító- és nyugtatószerek, élvezeti cikkek túlzott felhasználását. A megyénkben már hagyományos társadalmi összefogás növelésével a di­áksport, a turizmus, a táborozás, a tar­talmas szabadidő-eltöltés feltételei bő­vüljenek. Az Egészségügyi Világszervezet az 1988. évi egészségügyi világnapot (áp­rilis 7.) nemdohányzó világnapnak nyilvánította. Bács-Kiskun megye csat­lakozik a kezdeményezéshez, azzal a szándékkal, hogy távlatban a nemdo­hányzó életmód legyen a társadalmilag elfogadott norma. Az egészségmegőrzés programja sok ember és közösség szokásaiban, élet­rendjében változtatásokat igényel. Mindez csak megfelelő szervezeti felté­telek biztosítása, a cselekvés összehan­golása és tudatos elfogadása esetén le­het eredményes. szakmérnöki végzettséget. Az építőipar­ban dolgozott 1966-tól előbb technikus­ként, majd mérnökként. 1973-tól a me­gyei tanács főépítésze, majd 1977. július 1 -jétői osztályvezető-helyettese. Az MSZMP-nek 1975-től tagja, szá­mos szakmai szervezetben fejt ki aktív tevékenységet. A Magyar Építőművé­szek Szövetségének megyei elnöke. Csa­ládi állapota: nős. Eddigi tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el. A napirend vitájában heten szólaltak fel. Mindegyik hozzászólást szenvedélyes hangvétel, az egészségünk ügyéért való elkötelezettség jellemezte. Posváncz László, megyei tanácstag a túlzottan munkaközpontú életvitel kedvezőtlen hatásairól 'beszélt. Többekhez hasonlóan rámutatott arra is, hogy a korszerű táplálkozás igényét összhangba kellene hozni az árakkal. Moravcsik Ferencné országgyűlési képviselő szerint a legfontosabb lépés az egészségnek mint értéknek a szeles körű elfogadtatása. — Legyen divat egészsége­sen élni! *— mondta a felszólaló. ~ . A Vöröskereszt megyei titkára, Iglódi Miklós arról beszélt, milyen szerepet vállal a vöröskeresztes mozgalom az egészségmegőrzési programban. Mint mond­ta, a fő figyelmet a családra és a fiatalokra irányítják. Gotschall Péter megyei tanácstag szerinj.a program sikere attól függ, hogy akit érint, az egyes ember felismeri-e saját érdekét. Az öntevékeny cselekvésre példát is hozott: a" hartai tömegsport-egyesületet. Dr. Kökény Mihály az országos helyzetképbe illesztve elemezte a Bács-Kiskun megyei törekvéseket. Rámutatott, hogy a több kórházi ágy, a bővülő műszerpark nem vezet automatikusan a lakosság jobb egészségi állapotához. Az életmód szerepe a meghatározó. Fehér Dezső megyei tanácstag egy sor kiegészítést, kisebb-nagyobb módosítást javasolt a tervezetben. Többek között azt, hogy konkrétan jelöljék meg a tervbe vett intézkedések végrehajtásáért felelős személyeket, intézményeket. Végül dr. Rácz György megyei tanácstag, az alapellátás területén dolgozó körzeti orvos beszélt arról, hogy szerinte a program megvalósításához összehangolt jogi és gazdasági intézkedésekre is szükség van. Mert például az árpolitikai feltételek szinte ellentmondani látszanak az egészségmegőrzés célkitűzéseinek. A testület a felszólalók által javasolt módosításokkal megszavazta a hosszú távra szóló programot, s határozatot fogadott el a megyei egészségvédelmi tanács létrehozásáról, mely — az alkoholellenes bizottság helyébe lépve — a jövőben irányítja, koordinálja a programban foglaltak megvalósítását. Lovas Dániel AZ ÚJ OSZTÁLYVEZETŐ Alapítvány a betegeknek Az elmúlt napokban a kecskeméti úttörőházban tartotta közgyűlését a Szalvay Mihály munkásmozgalmi és veteránklub. A hely akár jelképnek is tekinthető: az idős, többségükben 45- ös párttagok ezzel is kifejezésre juttat­ják, hogy kapcsolatot kívánnak terem­teni és tartani a legifjabbakkal, az úttö­rőkkel, valamint a KISZ-fiatalokkal. Koós Zoltán, a klub titkára ismertet­te az idei évben végzett munkát. El­mondta, hogy taglétszámuk százhat­vanhat, ebből tizennyolcán a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségé­nek tagjai, tizenhatuk mögött pedig munkásmozgalmi múlt áll. Az eszten­dő folyamán hét új taggal gyarapod­tak. 1987-ben öt értékes előadást hallgat­hatott meg a klub tagsága, az előadók személye pedig minden esetben valami­lyen szállal kapcsolódott megyénkhez. Nagy sikere volt Ispánovits Márton, Megyeri Károly és dr. Bercsényi Botond beszámolójának. Valamennyien nagy jelentőséget tu­lajdonítanak annak a munkának, amit a Katona József Múzeum munkatársa­ival karöltve végeztek: négy témakör­ben cikkeket gyűjtöttek a felszabadulás előtt Kecskeméten élő munkások életé­ről, munkakörülményeiről. Felkeresték a munkásmozgalmi em­lékhelyeket, ahol koszorúztak, illetve megemlékeztek az ott történtek jelen­tőségéről. Fogadták — a nőnapon — a helyi szovjet alakulat nőtanácsának küldöttségét, valamint a francia test­vérváros, Arcueü, városunkba érkező delegációját. Nagy megtiszteltetés volt valamennyi klubtagnak, hogy a Moszkvából érkezett háborús veterá­nokat vendégül láthatták. A klub tagjai szórakozni is szeret­nek, — mondta Koós Zoltán. — Ezért örömmel mentek el a Katona József Színház két bemutató előtti főpróbájá­ra, tekintették meg a művelődési köz­pontban a szövjet déli hadseregcsoport művészegyüttesének fergeteges műso­rát. Az IBUSZ kínálta lehetőséget is sokan megragadták, így indultak négy­napos kirándulásra Csehszlovákiába, májusban. A hazánkban működő töb­bi munkásmozgalmi klubbal széles kö­rű kapcsolatot sikerűit kiépíteniük, ezért jogos büszkeséggel mondható el: tevékenységük ismert megyénk határa­in túl is. A beszámolóhoz többen fűztek kie­gészítést. Katona Gyula elmondta, hogy a fiatalok körében egyre nagyobb az igény a múlt, ezen belül a munkás- mozgalom megismerésére. Keresztes Benedek pedig 10 ezer forintos alapít­ványt jegyeztetett be azzal a kívánság­gal, hogy ennek az összegnek a kama­taiból apró ajándékokkal kedveskedje­nek ,a megbetegedett társaknak. sei — Történelem, gazdaság, reform Magyar—szovjet társadalomtudományi együttműködés Összehangolják a gazdasági-társa­dalmi fejlődést szolgáló kutatásaikat ä magyar és a szovjet társadalomtudo­mányi szakemberek. Miként Pach Zsigmond Pál akadémikusba magyar —szovjet társadalomtudományi együttműködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke az MTI munkatársá­nak elmondta: a bizottság VII. üléssza­kán 7— amelyet nemrég tartottak Baku­ban — elhatározták, hogy a következő év február közepéig egyeztetik a nem­zeti tagozatok témajavaslatait, s az újabb követelmények szerint módosít­ják az 1986—1990. évekre vonatkozó munkatervüket. Megőrzik viszont a két évvel ezelőtt elfogadott öt esztendőre szóló munka­terv fő irányait, hiszen maga az élet sürgeti a szocializmus fejlődésével kap­csolatos általános elméleti kérdések mielőbbi megvalósulását, a szocialista építés általános törvényszerűségeinek és nemzeti sajátosságainak dialektikus vizsgálatát. Az új körülmények között változatlanul fontos, hogy kutassák a szocialista gazdaság fejlesztésének út­jait, az ipar és a mezőgazdaság irányí­tásának, tervezésének, a munka haté­konysága és a lakosság életszínvonala növelésének, a szocialista országok gyümölcsözőbb gazdasági együttmű­ködésének lehetőségeit. Ugyancsak foglalkoznunk kell a szocialista de­mokrácia fejlesztésével, a marxista párt vezető szerepével, az ifjúság helyzetével és problémáival, az ideológiai folyama­tok elemzésével, s a kutatások folytatá­sát igényli Magyarország és a Szovjetu­nió népei történelmi, kulturális kapcso­latának, örökségének vizsgálata is. . A közgazdász-albizottság például kezdeményezte, hogy évenkénti össze­jöveteleiken olyan gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak, mint ami­lyen a gazdaságtalan termelés meg­szüntetése, az exportárualap bővítése, a bankrendszer korszerűsítése, a KGST-országok együttműködésének magasabb szintre emelése. A történész­albizottság a többi között a magyar és a szovjet történelmet egyaránt érintő, különös érdeklődésre igényt tartó ese­mények mélyreható elemzését, .a ma­gyar és a szovjet történelemtanköny­vek összehasonlítását ajánlotta a kuta­tóknak. Az ülésszak résztvevői felhívták a figyelmet: a gazdasági-társadalmi re­form sok tekintetben függ az emberek szakképzettségétől, általános műveltsé­gétől, csakúgy, mint ideológiai, ’vüág- szemléletétől, történelmi tudatától, magatartásától. Következésképpen együtt kell működniük a humán tudo­mányágak művelőivel országaik gaz­dasági-társadalmi fejlődésének elő­mozdításában. Ezt hangsúlyozták a bakui tudomá­nyos konferencián, amelyen megvitat­ták: a Szovjetunióban és Magyarorszá­gon milyen szerepet tölt be az emberi tényező a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A kutatók kifejtették vé­leményüket a demokrácia és a politikai rendszer összefüggéseiről, a munkára ösztönzés és az elosztás szociálpszicho­lógiai kérdéseiről, az új technika elsajá­tításának társadalmi feltételeiről. Az együttműködési bizottság állást foglalt a filozófiai, jogi, pszichológiai és szoci­ológiai komplex albizottság megalakí­tása mellett, és felvetette: kívánatos lenne az irodalmi, nyelvészeti, művé­szeti albizottság létrehozása is. OLVASÓINK KÉRDEZIK Meddig garázdálkodhatnak a kutyák? A televízióból szinte naponta ér­tesülhetünk arról, hogy már megint megharapott valakit egy gazdátlan kutya. Külvárosokban járva pedig a felborított kukákban élelmet ke­reső ebek látványa figyelmeztet: el­szaporodtak a kóbor kutyák, vala­mit tenni kell! A közelmúltban megesett szörnyű pirtói tragédia új­ból ráirányította a figyelmet erre a megoldásra váró feladatra, noha a Csősztelek dűlőn nem gazdátlan kóbor kutya okozta Dobos Sanyi-’ ka halálát. Suba György, kiskőrösi olvasónk levelében egyenesen azt javasolja, hogy a tanácsok hatalmazzák fel a mezőőröket, illetve a közterület- felügyelőket a szabadon kószáló, agresszív természetű kutyák agyon- lövésére. Az a véleménye, hogy in­kább nyolc-tíz kutyát kell elpusztí­tani, mintsem hagyni, hogy akár egy kisgyermek, vagy felnőtt járó­kelő életét veszélyeztessék. Szerinte országos érvényű ebirtásra rendele­tét kellene kiadni* s azt szigorúan betartatni. Ha javasláiával nem is érthetünk mindenben egyet, abban feltétlenül igaza van, hogy ne csak a kutyák őrizzék a házat és a tulajdonost, hanem a gazda is vigyázzon a ku­tyájára. A kutyatartás jelenleg is szabályozott, s kötelezettségeket ró a gazdára. Igaz, ez a szabályozás csak a települések belterületére vo­natkozik — már ami a láncon, vagy, pórázon tartást illeti —, s például a pirtói eset is külterületen történt. Ám ez nem mentesíti a tanácsok illetékeseit a kóbor kutyákkal kap­csolatos, jelenleg is meglévő sza­bálysértési törvények, illetve ta­nácsrendeletek betartatási kötele­zettsége alól. Igaz, manapság nem ez a legnagyobb gond, de egy tele­pülésen a kóbor kutyák száma is jelzi, hogy mekkora lehet a rend — akár más ügyekben is. B. F. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom