Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 306. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 29., kedd A megújulás konkrét programot jelent Interjú Pulai Miklóssal 3. oldal Díszelőadás a kecskeméti színházban 4. oldal Mezőgazdasági felvásárlási árak 1988-ban 5. oldal Népszabadság Emlékplaketteket adtak át Hagyomány, hogy az MSZMP központi lapja, a Népszabadság terjesztésében kimagasló eredményeket elérő terjesztőket emlékplakettel tüntetik ki. Tegnap bensőséges ünnepség színhelye volt a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága, ahol Preiszinger András, a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte a meghívott lapterjesztőket, a Nép- szabadság szerkesztősége és a posta képviselőjét. Elmondta, hogy jelenleg 28 és félezer Népszabadságot vásárolnak naponta a megyében, ahol a lap változatlanul tartja figyelmet érdemlő pozícióját, s ebben nem kis szerepük van a lapterjesztőknek. Ez alkalommal öten vehették át Hodossi Sándortól, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárától a Népszabadság Emlékplakettet: Bak Julianna, a kalocsai városi pártbizottság munkatársa, Hegyes Lajosné, a kunfehértói postahivatal vezetője, Orcsik Eszter, a keceli nagyközségi pártbizottság munkatársa, Markó Kálmánná, a kunszentmiklósi postahivatal hírlapfelelőse és Teleki Jánosné (képünkön), a dunavecsei postahivatal vezetője. ELŐZETES ÉPÍTŐIPARI MÉRLEG: Több beruházás, kevesebb fenntartási munka Hatvanezer lakás készül el Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes számítási anyaga szerint az ágazat túlteljesíti idei tervét. Az építés-szerelési tevékenység az 1,2 százalékos tervezett növekedést meghaladva több mint 2 százalékkal bővül az év végére az előző évihez viszonyítva. Ezen belül főleg a beruházás jellegű építkezések aránya nőtt, mintegy 3 százalékkal, a fenntartási munkák viszont némi — 0,6 százalékos — visszaesést mutatnak. Az idei terv országosan 60—61 ezer lakás felépítésével számolt, s az előzetes adatok szerint várhatóan az előirányzat alsó határán teljesül a terv. Ezen belül elkészült és az év végéig átadják az állami erőforrásokból tervezett 6000 új lakást is. Javult az átadások ütemessége; a kivitelező vállalatok és szövetkezetek idei kötelezettségüknek mintegy 70 százalékát már október végéig teljesítették. Budapesten további vidéki vállalatok kapcsolódtak be a lakásépítkezésekbe és ezzel az egyenletesebb ütemű munkát és az idei előirányzat teljesítését segítették. Az országos lakásállomány idei gyarapodásával tovább javult a lakásellátottság: 100 lakásra most már csupán 273 lakos jut, harminccal kevesebb, mint 1980- ban. Az idén a tervezettnél másfélszer több, összesen 4400 gyermek részére létesítettek óvodai helyet, továbbá 1200 általános iskolai és 600 középiskolai tantermet építettek a diákoknak. A lakásállomány állaga is javult azzal, hogy a tanácsi lakóházfenntartási programnak megfelelően az év végére várhatóan 29 ezer otthon felújítása és 13 ezer lakás korszerűsítése fejeződik be. Az építők összességében a nagy közintézmények rekonstrukciós munkáit is a tervezett ütem szerint végezték el. Egyebek között folytatták a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Sándor Palota helyreállítását, megkezdték a Szépművészeti Múzeum felújítását, megfiatalítanak olyan nagy oktatási és egészségügyi létesítményeket, mint az Országos Onkológiai Intézet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Üllői úti klinikák stb. A Szegedi Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem építői viszont az épület süllyedése miatt egyelőre szüneteltetik a munkát. A teljesítmények növekedése mellett általában kedvező változás mutatkozik az építési munkák minőségében. Ám a jövő évtől, a hároméves lakásépítési jótállás feltételeit még határozottabb javulással, előrelépéssel kell megteremteniük a vállalatoknak, a szövetkezeteknek és a többi kivitelezőnek egyaránt. y ‘ { ' Egészségház száz évre Sükösdön úgy tervezik, hogy az épülő új egészségügyi központ még száz év múlva is biztosítja a falu lakóinak gyógyítását, betegségeinek megelőzését. A szokásos orvosi rendelőkön kívül lesz benne gyógyszertár és laboratórium is, hogy a kisebb vizsgálatok miatt ne kelljen Bajára utazni. Fizikoterápia szintén várja a betegeket. A megyei tanács segít a berendezésben és a fölkészült személyzet előteremtésében. A letelepülő szakemberek szolgálati lakásokba költözhetnek. A községi és a megyei tanácson, a gyógyszertári központon kívül részt vállal a költségekből a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát is, hiszen a gazdaságnak is elsőrendű érdeke, hogy minél kevesebb munkaidő-kieséssel kapják meg a dolgozók a megfelelő egészségügyi ellátást. A szép épület a jövő év közepére készül eL P. Z. EGYELŐRE DRÁGÁBB A RUBEL, MINT A DOLLÁR Jövőre kétszeresére növelik a tőkés exportot az Alföldi Cipőgyárban • A régi gépeket újakra cserélték, ami a munkahatékonyság növekedéséhez nagymértékben hozzájárult az Alföldi Cipőgyárban. (Méhesi Éva felvétele.) Miután elkészítették az erre az esztendőre tervezett utolsó pár lábbelit is, a kecskeméti Alföldi Cipőgyár dolgozói december 23-án szabadságra mentek. Tehették ezt nyugodt lelkiismerettel, hiszen jó eredményekkel zárták az 1987. évet. ígért János igazgató elmondta: mindez egyrészt annak köszönhető, hogy sikerült alkalmazkodniuk a gazdasági élet változásaihoz. Számolva azzal, hogy a vásárlóerő gyengülése, valamint az importcipőknek a hazai piacon való megjelenése miatt a belföldi értékesítésük kevesebb lesz a tavalyinál, a tőkés exportjuk növelését tűzték ki célul, A pályázat elnyerésével kapott pénzt a termelőkapacitás növelésére, korszerűsítésére fordították. A tüzöde és a szabászat egy része a Nap utcai új telepükön működik. Növekedett a munkahatékonyság. Dolgozóik száma a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent, az átlagkereset 7,1 százalékkal több a múlt évinél. A gyár árbevétele 310 millió forint lesz az idén, 27 százalékkal haladva meg áz 1986. évit. Csupán az elérhető nyereség tervezésénél bizonyultak túl optimistának a cipőgyáriak: az eredmény 11 százalékkal lesz kevesebb a tavalyi 18 millió forintnál. Nem számítottak ugyanis az év közben bekövetkezett áremelkedésekre, sem a devizaárfolyam-változásra. A kettő együtt 6 millió forintot „szippantott el” a lehetséges nyeresé- gükből^Ennek kedvezőtlen hatását ellensúlyozta némileg a tőkés exportjuk növelése. Az e tevékenységükből származó árbevételük az idén három és félszerese a tavalyinak. A rubelelszámolású exportjuk árbevétele négyszer any- nyi, mint az elmúlt évben volt. A vállalat dollárkitermelése igen jó, 33 forint alatt van, viszont egy rubel több mint 40 forintjukba kerül. A cipőgyár következő évekre szóló programja tehát nem a saját nehéz gazdasági helyzetükből való kilábalás útjátjelöli ki, hiszen az új esztendőt kedvező termelési feltételekkel kezdhetik. A külső körülményeik változnak meg januártól, ezekhez kell megfelelően al- kalmazkodniok. Nagymértékben csökken az állami támogatás; tovább romlik a szocialista export jövedelmezősége; a vásárlóerő gyengülése, a gyermekcipő fogyasztói árának nagy mértékű növekedése, valamint a cipőimport miatt a belföldi kereslet újabb visszaesésére kell számítaniuk. A bérbruttósítás, az anyagárak változása a termelési költségeiket növeli, miközben a termelői árat csökkenteniök kell. Mindez szükségessé teszi a vállalati erőforrásoknak az eddiginél is hatékonyabb kihasználását, valamint az értékesítési rendszerük szerkezetének módosítását. Ez utóbbinak megfelelően 1988-ban a jelenleginek kétszeresére akatják növelni tevékenységükön belül a jól jövedelmező tőkés export arányát. Ez annál inkább fontos, mivel a megrendelők emelkedő árfolyamú valutával — svájci frankkal és nyugatnémet márkával — fizetnek a kecskeméti cipőgyár munkájáért. Terveik szerint jövőre 450 ezer dollár értékben vásárolnak korszerű gépeket, berendezéseket, folytatják az új telepük építését. Emellett két területen kell nagyot előre lépniök ahhoz, hogy 1988- ban megtartsák az idei nyereségszintet, tovább javítják a munkájuk minőségét — elsősorban az anyag- és időveszteséget akarják csökkenteni —, de ennél is nagyobb horderejű az a célkitűzésük, miszerint rezsiköltségüknek 20—25 százalékkal kell kevesebbnek lennie az ideinél. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megszüntetik az összes fölösleges, kevésbé szükséges tevékenységet a vállalatnál; több dolgozónak a termelésben ajánlanak fel új — teljesítménybéres — munkakört. A. M. Sikeres esztendőt zárt a magyar szolidaritási mozgalom Mind erőteljesebben válik meggyőződésünkké, hogy a munkahelyen és a közéletben az egyéni tevékenység megítélésében az elsődleges mérce csak a valóságos teljesítmény, a tényleges eredmény lehet, akár vezetőkről, akár beosztottakról van szó! Miért indokolt erről hangsúlyozottan szólni? Azért, mert meglehetősen gyakran vétünk e követelmény ellen, s folytatunk másfajta gyakorlatot. Hányszor tapasztalhatjuk munkahelyünkön, lakóhelyi környe-t zetünkben, hogy a személyes teljesítmény értékelése feloldódik egyfajta álszerény, kollektív minősítésben, illetve valamiféle távolságtartó, személytelen leírásban. Nem én csináltam vagy te tetted jól avagy rosszul a dolgot, hanem legfeljebb mi dolgoztunk sikeresen vagy sikertelenül, de legtöbbször az események inkább csak megtörténtek, az elhatározások megfogalmazódtak, intézkedtek, a folyamatok így vagy úgy alakultak. De, hogy én vagy te mennyiben vagyunk mindezeknek yészesei, azt nem mérjük fel, vagy ha igen, szemérmesen hallgatunk róla. Amikor kifejezetten az egyéni tevékenység értékelése kerül terítékre, ott is gyakorta érzékelhető az említett szemérmesség. „Csak az nett) hibázik, aki nem dolgozik” felkiáltással gyakran térünk napirendre a hanyagság, a felelőtlenség, a beosztással való visszaélés megnyilvánulásai felett. Nemcsak a beosztott ódzkodik a főnök mulaszlásainak kritikájától; a vezető legalább ennyire meggondolja, nyíltan beszéljen-e, hiszen az. emberek érzékenyek, sértő- dékenyek, s minek haragost szerezni magunknak? Mindebben kétségtelenül szerepet játszik régmúlt idők máig sem feledett gyakorlatának visszahatása. A negyvenes évek végén az ország akkori első embere meghirdette ama hírhedt tételt, mely szerint a hibák mögött meg kell keresni és meg is kell találni az ellenség kezét. Ez a felfogás elvi alapot adott a törvénytelenségekhez, nagyszerű emberek egész sorának meghurcolásához, s ha nem is élt sokáig, máig megőriztük idegenkedésünket a hibák könyörtelen megtorlásától. Erősítette az árnyalt megközelítés szükségességének megértését az a tapasztalatunk is, hogy a hazai és a világszocializmus történetében jóval több bajt okozott — éppen manapság tapasztalhatjuk ezt — a kockázatvállalástól váló félelemből elmulasztott döntés vagy tett, mint némelykor egy- egy súlyos tévedés, melléfogás. Ha nem érvényesítjük minden területen következetesen a teljesítményelvet, a valóságos eredmények megkülönböztetését a buzgó semmittevéstől, akkor a társadalmi viszonyainkban rejlő hajtóerőket nem leszünk képesek igazán mozgásba hozni, s könyörtelenül lemaradunk a nemzetek versenyében. A teljesítményelv érvényre juttatásához pedig szükség van a személyes tevékenység nyílt és egy ér télmű értékelésére, az eredmények, valamint a hibák és azok produkálóinak nevén nevezésé-' re. Nem lehet egyetérteni az olyan felfogással, amelyik mereven szembeállítja egymással egyfelől az elvszerűséget és a nyíltságot, másfelől az emberséget és a tapintatot. Ezek nem kizárják, hanem feltételezik egymást, s bár konkrét esetekben valóban ellentmondásba kerülhetnek egymással, ez az ellentmondás mindig feloldható és feloldandó. Egy- egy hiba nem teheti semmissé évek eredményeit, fáradozásait. Mi sem lenne rosszabb, mint ha bármely vezető durva, az emberi méltóságot . sértő hangnemet engedne meg magának mulasztásokat elkövető beosztottaival szemben. Am ez nem indokolhatja a mulasztásokért való sze-. mélyes felelősség megállapításának elmaradását, a fogyatékosságok elnézését, az „istenem, emberek vagyunk!" felkiáltással alátámasztott elvtelen mentegetéseket. Éppen, mert emberek — tudatos lények — vagyunk, vállalnunk kell a felelősséget cselekedeteinkért, magatartásunkért, meghozott döntéseinkért és elmulasztott döntéseinkért egyaránt, minél felelősebb posztot töltünk be, annál inkább. Gy L. A magyar szolidaritási mozgalom legnagyobb értéke a társadalom széles rétegeinek bizalma. A Magyar Szolidaritási Bizottság az idei eredményekre alapozva ennek megtartásán, erősítésén fáradozik a jövőben is — hangsúlyozta az MTI-nek adott nyiltakozatá- ban Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. Az 1987-es esztendő sikereit, tapasztalatait összegezve elmondta: a hazai társadalmi szervezetek szolidaritási tevékenységét koordináló Magyár Szolidaritási Bizottság — kifejezve népünk elkötelezettségét—erkölcsi és politikai támogatást nyújtott a függetlenségükért, szabadságukért küzdő, az elnyomás ellen harcoló népeknek és felszaba- ditási mozgalmaknak. Emellett—lehetőségeihez mérten — humanitárius segélyeket juttatott el a haladó erőkhöz. A hosszú távú segítségnyújtás részeként a többi között nicaraguai, etiópiai, angolai és mozambiki ösztöndíjasok folytathattak tanulmányokat hazánkban. A Magyar Szolidaritási Bizottság munkájának az idén is kiemelkedő eseménye volt az Antifasiszta Világnaphoz kapcsolódó őszi szolidaritási akciósorozat. Csaknem ezer, a különféle érdeklődésű embereket egyaránt vonzó rendezvény, fórum járult hozzá a szolidaritás értékeinek teijesztéséhez, a politikai véleménynyilvánítás formálásához, az elnyomás ellen küzdőkkel vállalt cselekvő szolidaritás erősítéséhez. A rendezvények a magyar közvélemény rokonszenvéről és támogatásáról biztosították az Afrika déli részén uralkodó embertelen apartheid rendszer ellen küzdő, a demokratikus Dél-Afriká- ért és a független Namíbiáért harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet törekvéseit A magyar szolidaritási mozgalom ünnepi eseménye volt a nicaraguai szakmunkásképző intézet műszaki átadása az elmúlt napokban. A tanintézet a hazai társadalmi összefogás segítségével épült fel a közép-amerikai országban, s a jövő esztendőtől már többszáz nicaraguai fiatal sajátíthatja el az iskola padjaiban a különböző mezőgazdasági szakmákat. A fórumokon és a találkozókon hangot kapott az az elkötelezett magyar álláspont, amely szolidaritást vállal az önrendelkezési jogának gyakorlásától megfosztott, menekülttábori életre és a megszállt területeken másodrendű állampolgári szerepre kényszerített palesztin néppel. (Folytatás a 2. oldalon) Elvszerűen és tapintattal
