Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 28.

DÍSZELŐADÁS A KECSKEMÉTI SZÍNHÁZBAN

Katona József Bánk bánja H

„Úgy visszük színre, ahogy azt Katona József megírta” — nyilatkozott a rendező, Lendvay Ferenc. Jeleneteket átcsoportosító, a szövegen is igazító előadások után ezért véljük szükségesnek a címmel is hangsúlyozni: ezúttal valóban Katona remekműve került a színpadra. Változtatás nélküli, csak kisebb, lényegét nem érintő húzásokkal élő vállalásához nem kis bátorság kellett. Dramaturgiai hibáiról legnagyobb csodáiéi, Arany János és Gyulai Pál is szóltak, a színszerűségét behatóan elemző Czimer József pedig ezt írta 1975-ben: „a mű gondolatilag is, szín- padilag is sokkal gazdagabb, mint látszik, de ha nem javítják ki a hibákat, ez a gazdagság egyszerűen eljátszhatat- lan.”

Gyulai a dráma gyöngeségét abban látta, hogy Katona „inkább az olvasót tartja szeme előtt, aki nyugodtan el- mélkedhetik, s nem a nézőt, aki az előadás izgató befolyása alatt ezt kevésbé teheti.” Az átigazítások azonban, amelyek ezt a hibát a drámai vonalvezetés töretlenebbé, az egyes helyzetek és jellemek világosabbá tételével megkísérelték kiküszöbölni, amennyit nyertek a réven, legalább annyit veszítettek a vámon. Miközben talán logikusabbá vált a jelenetek egymáshoz való kapcsolódása, a dráma feszültsége érezhetően lankadt, jellemei világosabbak lettek, kihűltek az érzelmek, megzabolázód- tak az indulatok.

A bemutató forró sikere igazolta a Katona művét eredeti formájában színre vivő rendezőt, noha a forró sikerhez, a szereplők lelkes ünnepléséhez bizonyára hozzájárult az újjávarázsolt színház megnyitásának ünnepi alkalma is.

Sok évvel ezelőtt abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy a Bánk bán egyik előadását Illyés Gyula mellett ülve láthattam. Tanúja lehettem elégedetlenségének a szövegmondás gyakori érthetetlensége, az elharapott szavak, az eltorzuló hangvétel miatt. Örömmel említhetem, hogy ezúttal tisztán hangzott a színpadról Katona szövege. A műsorfüzetben nyilatkozó egyik színésznő ezt mondta a dráma nyelvéről: „szeretem, élvezem. Jó mondani!” Az előadás tanúsága szerint társai nevében is beszélt.

Korának színpadi lehetőségeihez igazodva Katona az egyes szakaszokon (felvonásokon) belül nem jelölt színváltozást. Az Előversengés helyét nem tüntette föl: ezt most egy igen dekoratív ruhatári helyiségben játszották, bizonyára annak jelzéséül, hogy a szereplők mulatságba, bálba készülnek. A ruhatár pompája után azonban igen szegényes, hangsúlyozottan rusztikus az első szakasz színhelye, Katona jelzése szerint a királyi palota vendégszobája. Talán az ott darvadozó magyar urak mellőzöttségét kívánja ez érzékeltetni. Pedig nem ebben, hanem abban mutatkozhat a mellőzöttségük, hogy

— Peturt idézve ■— „jó szót, figyelmet nem találnak itt.” „Nézzétek — itt is

— ott is — úgy kiválnak / a többi lévnyalók közül, miképpen / egy medve a vakondokok közül” — mondja ugyancsak Petur, nemigen látjuk azonban azokat, akik közül kiválnak a komor magyarok. „Kívül táncmuzsika, mely hellyel-hellyel megszűnik” — olvassuk az első szakaszt bevezető színi utasításban. A muzsika azonban alig- alig szólal meg, a néző nem észlelheti, hogy a palotában táncmulatság folyik. Újabb rendezések — például a tévéváltozat vagy a legutóbbi nemzeti színházi

felújítás — eltúlozták a mulatságnak a vendégszobába is átcsapó forgatagát; ez a mostani mintha az ellenkező végletbe esne.

Nem ad lehetőséget az első szakasz díszlete a dráma egyik legproblematikusabb részletének, Bánk hallgatózásának megoldására. Katona színi utasítása szerint Melinda és Ottó jelenete közben Bánk egy ajtócskán lép ki egy pillanatra, majd a látottaktól meg az erős muzsikától „megijedve szédeleg ki, vissza az ajtón”. Mivel azonban itt nincs ajtó, nem visszaszédeleg, hanem átfut a színen egy oldalsó kulissza mögé; onnan jön elő ismét a szakasz végén. A rejtekajtó mögötti hallgatózás sem jó, csupán a Katona korabeli színházi konvenciónak megfelelő megoldás. Az 1975-i nemzeti színházi előadáson Bánk egy emeleti folyosó oszlopa mellett állva válik tanújává Melinda és Ottó, majd Gertrudis és Ottó jelenetének. Azt hiszem, ez a jó megoldás: a szereplők nem láthatják, hogy ott van, a nézők azonban igen. Érthetővé válik így az is, miért nem támad rá a feleségét szerelmével ostromló hercegre: mig a zegzugos folyosókon, lépcsőkön leérne, szem elől veszítené őket. Az efféle megoldásokat átvehetnék egymástól a rendezők.

A ragaszkodás ahhoz, hogy egy színen játszódjék mindegyik szakasz, a harmadikban nehezen hihető helyzetet teremt: Melinda szobája átjáróházzá válik. Nemcsak Tiborc téved be ide, hanem Biberach meg Ottó is. Ennek elkerülésére élni lehetett volna a modem technika (forgószínpad) nyújtotta lehetőséggel.

Pompás és funkciójának is megfelelő a negyedik és az ötödik szakasz díszlete, bizáncias pompájuk (II. Endre apja,

ti

III. Béla Bizáncban nevelkedett) azonban túlságosan nagy ellentétben áll az első színhelyének már említett szegényességével.

Nehéz próbája a Bánk bán színpadi megjelenítésének a többé-kevésbé néma szereplők, a statisztéria mozgatása. Az első szakasz erről csaknem teljesen lemondott, holott Katona színi utasítása szerint „gyakran jön be néhány vendég, iszik, s ismét megy”, „vendégek jönnek vegyest békételenekkel, kik komoran, minden valakire való ügyelés nélkül, leüldögélnek, isznak”. A színikritikák többnyire kifogásolják a második szakaszban a békéteknek gyakran változó, hol Simon óvatoskodására, hol Petur kifakadásaira, hol Bánk érveire hajló viselkedésének hitelességét, sőt bizonyos fásultságát, érzelmi megindulás nélküli szólamszerűségét. E kifogások ezt az előadást is érhetik. Kevés érzelmi átélés tükröződik az ötödik szakaszban Gertrudis ravatala előtt álló néhány udvari emberen is. Waldapfel József Katona szót és gesztust mesterien összekapcsoló dráma- művés'zetének példájaként idézi azt a jelenetet, amikor Bánk belép, kisfiát elkapja a király mellől (nem az fut oda hozzá!), s Gertrudis koporsóaljára vágja a még vérétől vereslő nyakláncát, a hatalom jelét. Szóval, vagy legalább gesztussal, arckifejezéssel mindenki, aki csak a színpadon van, reagál erre, az eseményekben való érdekeltsége, érzelmei, vérmérséklete szerint., Feszültségében a dráma egyik csúcsponti jelenete ez: ha nézőként nem borzongunk bele, csak az lehet az oka, hogy nem vehettük át a színen levők megborza- d^sát. Orosz László

(Folytatjuk)

PETŐFI

NÉPE

AJÁNLATA

FOLYÓIRAT

KINCSKERESŐ

„Tél énekpl, orkán huhog, / mohostövű fenyő suhog .. /’ — Szergej Jeszenyin költeménye adja meg a decemberi szám alaphangulatát a- Kincskereső első oldalán. A nagy szegedi író, Tömörkény István megrázó elbeszélése (Szirtesek a partok) szintén télen játszódik. Magyar hajósok és a beteg apja helyett lovas hajóvontatásra vállalkozó szerb kisfiú a hősei ennek a mély emberismeretről, az író humanizmusáról tanúskodó műnek. A decemberi számban még a sci-fi is télies, sőt, karácsoriyias — Weinbrennér Rudolf: A háromkirályok csillaga című írása három űrkalóz „megtéréséről” szól. A folytatásos —

Vagyim Sefner: Az ember, aki maga az öt nem című regénye ezúttal hősének leggroteszkebb kalandjairól számol be: jámbor barátunk egy tudós kérlelésére beveszi a „Szőr-Progresszív” fport, amelynek hatására egész testét beborító dús szőrzetet növeszt... A nevető irodalomórá-ban Mrozek gyilkos szatíráját, Az elefántot olvashatjuk. A gazdag, értékes lírai válogatásban József Attila, Juhász Gyula, Nadányi Zoltán és a már klasszikusnak számitó Nagy László mellett kortárs költők: Zalán Tibor, Mezey Katalin és Petőcz András verseit találják meg a költészet kedvelői. Színe-java címmel ezúttal is jelentkeznek az év legjobb gyerekírói, -költői. írásaik mellett egy szolnoki iskola metsző körének Kalevala-illuszt- rációiban is gyönyörködhetünk. Az Olvasólámpa rovat is a gyerekeket szólaltatja meg: a szegedi Kincskereső-tábor résztvevői vallanak legszebb olvasmányélményeikről.

A decemberi számot Papp György, Pásztor Csaba, Csala Károly, Juhász Edit és a gyerekek illusztrálták.

LEMEZ

A FÉNY FELÉ

Tízesztendős a V’Moto-Rock együttes. Bizony, ilyen gyorsan szalad az idő.

Ez egyúttal számadásra is készteti az embert. Nem tudom, Demjénék össze- gezték-e az elröpült esztendőket. Számos nagylemez fémjelzi munkásságukat,sokfelé koncerteztek, ismerik őket. Mégis az az érzésem, igazából nem lettek a magyar rockzene legelittebb, állandóan csúcson lévő zenekara. Négy tehetséges muzsikus megannyi siker- számmal úgy látszik, nem tud áttörni a jó erős falon ... Legutóbbi nagylemezük, A fény felé is arra bizonyíték, amit már fentebb vázoltam: kifogyhatatlan zenei ötlet, jól megkomponált dalok, szép dalszövegek, kitűnő hangzás jellemzi a V’Moto-Rockot. Maibb a hangzás, színesebbé teszi például a dob-komputer program. Demjén Ferenc hangja egyre tisztább, ércesebb,

SAJTÖPOSTA

Biciklitárolás az útszélen

ÜZENJÜK

Nagy a forgalom a megyeszékhely Ceglédi útján, ahol csúcsidő-. szakban szinte egymást követi az autóbusz, a teherszállító jármű, a személygépkocsi, meg a kerékpár. Az utóbbit szép számban használják a környékbeli baromfi-feldolgozónál, valamint a vasúti vontatási telepen dolgozók, akik biciklijeiket jobb híján az út menti korláthoz, vagy a közeli Volán-megállóhely falához támasztva tárolják, munkavégzésük idejére.

Esztétikailag sem nyújt felemelő látványt a kerékpárok ilyen elhelyezése, ennél is nagyobb baj azonban az emiatt teremtett balesetveszély. Gondoljunk csak a téli időben bármikor bekövetkező síkos- ságra-csúszásra, minek következtében oldalra sodródik egy gépkocsi, és összetörheti az útjába álló biciklit. Az ilyesféle anyagi kár megelőzhető lenne azáltal, ha a jövőben másutt — például a munkahely kerítésein belül — hagyhatnák e közlekedési eszközöket tulaj- donosaik.

Kemenes Zoltán Kecskemét

FOGADÓSZOBA

Ápolhatom-e hozzátartozóimat?

Szokatlanul nehéz helyzetbe jutottam, ami magánügy, meg nem is. Magánügy, hiszen a többszörösen rám zúduló gondokkal, feladatokkal nekem kell megbirkóznom, ám a részletek közérdekűek lehetnek, mert bárki kerülhet hasonló körülmények közé.

Azzal kezdem, hogy tizenhét évig dolgoztam képesítés nélküli óvónőként, ám ez az életpályám nemrégen megszakadt, ugyanis a helyemre szakképzett pedagógust alkalmazott a munkáltató. Az úgynevezett sima érettségimmel szű- kebb lakóhelyemen nemigen tudtam mit kezdeni, így hát kénytelen voltam a korábbi beosztásomtól teljesen eltérő munkaterületet választani, egy cipőüzemben: Mivel kenyeret valahol keresnem kell, belenyugodtam e lehetőségbe.

Nem sokkal később válaszút elé állított a sors:

A hetvenesztendős édesanyámat belgyógyászati panaszokkal és lábtrombózissal vitték kórházba, ahonnan visszahozva, állandó gondozásra szorul. Az 5 évvel idősebb édesapámat másodszor érte agyvérzés, ami majdnem teljesen megbénította. Szinte magatehetetlen. Az 51 éves bátyám is rokkantsági állományban van, gondozást igényel.

Mivel e hozzátartozókkal közös háztartásban élek, immáron kilenc esztendeje özvegyen, így nem vitás, hogy odahaza nekem kell ellátnom a rászorulókat. Ám, ha napi 8 órában másutt dolgozom, akkor e kötelezettségemnek korántsem tehetek maradéktalanul eleget. A megoldás? Véglegesen otthon maradni, afféle házi ápolóként. Csakhogy ki ad nekem bért mindezért? Hogyan maradhatok ily módon biztosított? Megmarad-e munkaviszonyom, s igényt tarthatok-e nyugdíjjogosultságra?

Megannyi kérdés. (Elmondta: egyik akasztói olvasónk:)

. * * *

Ezt az ügyet — felkérésünkre — pár héttel ezelőtt ki vizsgálta a megyei tanács munkaügyi osztálya, melynek jogtanácsosától, dr. Kiss Ferenciül értesültünk az alábbiakról:

— Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal idén nyáron a Gazdaságfelügyeleti Bizottságnak tett előterjesztést, melyben leszögezi: „Társadalmi igény van arra, hogy a beteg hozzátartozó ápolása céljából anélkül lehessen kimaradni a miinkából, hogy az munkajogi és társadalom- biztosítási szempontból hátrányt jelentene. Természetesen jó lenne erre az időszakra valamilyen segélyről is gondoskodni. " Mi is csak megerősíthetjük a jog- intézmény bevezetésének szükségességét.

A várt intézkedésig azonban csak két módon juthat olvasójuk anyagiakhoz: az otthoni ápolás mellett napi 4 órában vállal valamilyen munkát, esetleg bedolgozóként, vagy a helyi tanácstól igényel rendkívüli szociális segélyt, amely a naptári éven belül maximum hat alkalommal adható ugyanazon személynek.

A szerkesztő megjegyzése:

A Minisztertanács december 21-ei ülésén határozatot hozott, melynek értelmében a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani dolgozójának, ha azt közeli hozzátartozójának otthoni ápolásához kéri. Az ilyen szabadság:— e kérdést a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál a téesszel történő megállapodás szabályozza — társadalombiztosításban eltöltött időnek minősül.

A kormány rokkantsági járadék bevezetéséről is döntött, ami a teljesen munkaképtelen családban gondozottak részére jár majd, állampolgári jogop.

MAJD HA FAGY?

A helyi posta régi épületének felújításán körülbelül egy esztendeje dolgoznak a kivitelezők, s azóta ideiglenes helyen működik e szolgáltató. Ott, ahol a környezet enyhén szólva rendezetlen. Mit jelent ez? Ha csapadék hull, legalább 30 méternyi szakaszon muszáj sárban, pocsolyában gázolniuk az embereknek, míg a bejárathoz érkeznek, vagy onnan távoznak.

Furcsa, hogy a nagyközségi tanácsnak volt pénze a szomszédságban kialakítani betonburkolatú parkolót — ezt alig veszi igénybe néhány autós —, ám a keretéből már nem futotta járda létesítésére az átmenetileg kitelepített postahivatal előtt. Nemrégen megkérdeztük az illetékeseket, mikor lesz arráfelé szilárd a terep, mire azt felelték, majd ha fagy.

Ez utóbbi igaz, ám az is, hogy egyszer megint csak melegszik az idő, olvad ajég, vagy esik az eső, s akkor minden kezdődik elölről...

Dr. Magyar Károly, Lajosmizse

felveheti a versenyt bármelyik (bejfuttatott világsztárral.

A lemezen tíz dal hallgatható. Közülük már ismert a Moziklip, Tímár Péter filmjéből. (Címadó szerzemény, klip volt.) A Tűzvarázsló, a Csak a vágy ölel át, a Szérelemördög című dalok hamar megkedvelhetők, maradandó élmény a Miért, az Esőt sír az ég.

KÖNYV

MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ ÚJDONSÁGAI

Kosa Csaba Veres mezőben zöld oroszlán című könyve honfoglaló őseink történetével kezdődik, a kalandozások időszakának csatái, Géza fejedelem, a bölcs szívéről, véres kardjáról híres I. István történelmünket alakító döntései... a magyarság Európába illeszkedésének rögös útjain át jutunk el a középkori Magyarország eseményeihez. Az 1301-ben, András halálával véget érő korrajz a történelem iránt érdeklődő diákok számára rejt felfedezni való históriákat.

A török idők emlékei mesélnek Szombathy Viktor Megszólal a töröksíp című könyvéből. Két rimaszombati rő- zseszedő sebesült török béget talált az erdőben.^ Betámogatták városukba,

majd ősi szokásuk szerint otthonába kellett vinniük a beteget. A távoli Konstantinápolyig ezer izgalommal teli hónapok alatt jutottak, sok-sok kaland után. Jótékonyságuk jutalma egy töröksíp volt... s a mese egy része nem mese, de ténylég megesett történet. Hogy került a rimaszombati gömöri múzeumba, a töröksíp? Ezt meséli el Szombathy Viktor utolsó könyvében. A félhold vándora, A pénzhamisító, Az őrnaszád foglya és még további hét ifjúsági regény szerzője szülővárosának mesés történetét írta meg most megjelent könyvében. A kötet megjelenését már nem élte meg* •

Anglia, a varázslatos szépségű ősi szigetország múltja tárul fel — követve a szigorú időrendiséget — Szántó Tibor Anglia története című könyvében. A népvándorlás korából indul a szerző, pillanatra megáll Stonehenge misztikus-gigantikus kőrengetegénél, a keltáknál, druidák, rómaiak uralmánál... az angolszász, dán, normann emlékeknél... a. York-, Tudor-, Stu- art-ház uralkodásánál... az utolsó oldalakon már a jelen áttekintését adja. Az angol történelem mellett kibontakozik mindaz, ami az egykori történel- m szuperhatalmat nyelve, kultúrája, zenéje, önnön hagyományaival való eleven szimbiózisa révén a nagyvilág szemében Angliát továbbra is „tiszteletbeli” nagyhatalommá nyilvánítja.

„Szakmunkás” jeligére: A lisztérzékenységben szenvedők részére már forgalomban vannak diétás készítmények. A megyeszékhely legnagyobb ABC- áruházában például folyamatosan árusítják a kukorica- és rizslisztet, keményítőt stb. tartalmazó Coelipan-t, s az 500 grammnyi anyagból házilag süthető kenyér a használati utasítás szerint. Az ily módon diétázók esetenként süteményeket is vásárolhatnak, melyeket csakis részükre gyárt áz élelmiszeripar, sajnos a keresettnél sokkal szerényebb mennyiségben. Másik kérdésére Válá- szolva közöljük: adjon fel hirdetést ki- adóhivatalunkban, vagy a Magyar Hirdető megyei kirendeltségénél.

„Tiszakécskei állampolgár” jeligére: Megdöbbenve olvastuk sorait arról, hogy szűkebb lakóhelyén mennyi a kóborló kutya, nemcsak a jármű elé ugranak a legváratlanabb pillanatban, hanem gyalogosokat, közöttük a kisgyermekeket is megtámadnak. Nagyon szomorú tény, hogy az ön hatéves kislánya is egy gazdátlan ebtől megrémülve van hosszabb ideje labilis idegállapotban. E kutyaügyben csak az hozhat érdemi változást, ha a gazdák maradéktalanul betartják a szabályt, vagyis a helység belterületén nem engedik szabadon kutyáikat, illetve pórázon vezetve sétáltatják őket. (Mint a kécskei városgyűlésről szóló, december 11 -ei cikkünkben megírtuk, a városban gyepmesteri hivatalt állítanak fel, az önéhez hasonló panaszok nyomán.)

„Túlságosan rejtélyes a dolog” jeligére, Kiskunhalasra: Igaza van önnek, a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet által meghirdetett áruvásárlási hitelakciónál felhasznált nyomtatvány nem azonos tartalmú a kölcsönfolyósítás konkrét gyakorlatával. Éppen ezért idéztük a szövetkezet e témájú cikkünkre adott válaszát részletesen a de-' cember 7-ei Sajtóposta rovatunkban.

Zádorinénak, Bajára: Szakembertől tudjuk, hogy a gyümölcsfák törzsének, ágainak bemeszelése nem nyújt védelmet a kártevők ellen, hiszen a mésztej- nek nincs jelentős mértékű rovar-, vagy gombaölő hatása és a lárvákat sem pusztítja el. A meszelés azonban fontos a fagyvédelem szempontjából, mert némi védelmet nyújt a nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások ellen.

CIKKÜNK NYOMÁN

Újra működik a segélykérő telefon

November közepén tettük szóvá e hasábokon: Újtelek község Alsóerek nevű területén egyetlen telefon- állomás segítségével lehet a mentőket, tűzoltókat stb. hívni, ám a készülék az utóbbi fél évben gyakran volt használhatatlan, mert a gallyak megsértették a légvezetéket.

Cikkünk nyomán vizsgálatot folytatott a Szegedi Postaigazgatóság, melynek helyettes vezetőjétől, Voj- nár Lászlótól kaptuk e választ:

Való igaz, idén többször elnémult az alsóereki segélykérő telefon, a hiba elhárításáról műszaki részlegünk gondoskodott. A legutóbbi meghibásodást követően elrendeltem a távbeszélővonal soronkívüli felülvizsgálatát és a szükségesjavítást. E munkák eredményeként e hónap 11-e óta ismét kifogástalanul működik a készülék. Mivel ezzel kapcsolatosan korábban késedelmesen teljesítették feladatukat munkatársaink, az érdekelt lakosok szíves elnézését kérem.

Javasolom az alsóereki- eknek, hogy hasonló esetben legközelebb ne a területi javítószolgálatunkat, hanem a megyei távközlési üzemet, vagy a posta szegedi központját keressék fel bejelentésükkel, és gyorsan intézkedünk.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.

Telefon: 27-611