Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 305. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 28., hétfő AZ AKCIÓ TARTALMA TOVÁBB ÉL A béke és a szeretet hete A december 21. és 27. közötti időszakban, a Hazafias Népfront megyei béke- és barátsági bizottsá­ga által meghirdetett béke és szere­tet hetén megyeszerte csatlakoztak az emberek a kalocsai népfront­bizottság által kezdeményezett ak- > cióhoz. Tiltakoztak a háború, a fegyverkezés ellen, s cselekvő tá­mogatásukat fejezték ki az ország stabilizációs és kibontakozási programjához. Sokan megfogal­mazták a gondolatot: az akció tar­talma a béke és a szeretet hete el­múltával is tovább él. Több üzemben, vállalatnál né­hány perces röpgyűlést, rövid meg­emlékezést tartottak a kollektívák, így Kiskunhalason a II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Szakközép- iskola tanárai és diákjai, valamint a kórház, a Papiripari és a Texcoop vállalat dolgozói. Hasonló rendez­vényről kaptunk hírt Kiskunfélegy­házáról a Kiskun Cipőgyárból, Ti- s'zakécskéről a likőripari vállalat­tól, a bajai kismotor- és gépgyár­ból, a Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezetből, a bácsalmási ruha­gyárból, az Agrikon kiskunmajsai gyárából, Kiskőrösről a pincegaz­daságból és a telefongyárból is. Mint már beszámoltunk róla, a me­gyei rendezvényre Kalocsán, a Bu- damobil Szövetkezet V. számú tele­pén került sor. A béke és a szeretet hetén szá­mos táviratot és levelet küldtek a megyéből az Országos Béketanács­hoz és szerkesztőségünkhöz is. Ezekről a lapunk 3. oldalán olvas­ható összeállításban számolunk be. A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE az 1988. évi fogyasztói árszínvonal alakulásáról, az adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről Az Országgyűlés 1987. szeptember 16—-19-ei ülésén elfogadott kormány­programnak megfelelően a gazdaság- irányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gaz­dasági szerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékony­ság növelését helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kormány olyan népgaz­dasági tervet dolgozott ki, amelyben jelentősen csökken a költségvetés hiá­nya, csökken a termeléshez és a fo­gyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvezmény. A kormány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzügyi politika összehangolásával a tervben előírt keretek között tartsa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gazdaság növekedésének lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javításának követelménye olyan jelen­tős, hogy rövid távon elkerülhetetlen a lakosság reáljövedelmének és ezzel fo­gyasztásának csökkenése. Ennek ter­heit döntően az aktív keresők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szigorú pénzpoliti­kát, a gazdaságos termelést és a műsza­ki haladást segítő ösztönzőrendszert, valamint társadalmi érdekekből a gyer­mekes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos helyzetűek számára viszonylagos védelmet nyújtó támogatási rendszert működtet. I. Az 1988. évi fogyasztói árszinvonal az 1988. január l-jén bekövetkező in­tézkedések hatására 7,6 százalékkal emelkedik. A januári árváltozások az Országgyűlés által elfogadott és meg­hirdetett új általános forgalmiadó­mértékekből és a támogatások csök­kentéséből adódnak. Az élelmiszerárak átlagosan 10,7 százalékkal — ezen belül a húsfélék árai ugyancsak 10,7 százalékkal, a tej­termékek árai 27,0 százalékkal - emelkednek. A felnőttruházati termé­kek (ide értve a lakástextíliákat, méter­árukat, rövid- és divatárukat is) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermekruházati cikkek árai 33 szá­zalékkal, ezen belül a csecsemőruházati termékek árai nagyobb mértékben emelkednek. Az iparcikkek körében például átlagosan 6,5 százalékkal nö­vekednek a vas-műszaki cikkek, 8,5 százalékkal a háztartási vegyi cikkek árai. A bútorok árai megközelítőleg 5 százalékkal, ezen belül a gyermekbúto­roké ennél lényegesen nagyobb mérték­ben emelkednek. Az 1987-ben már bekövetkezett ár­emelkedések 1988-at érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság ki­adásaiban már érvényesül. A január l.-jét követően, év közben várható ár­emelkedések további 2,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. így a fogyasztói árszínvonal 1988 egészében 15 százalékkal növekszik. Az árváltozások ^> a családok lét­számától, jövedelmi viszonyaitól, a vá­sárlások összetételétől függően — dif­ferenciáltan érintik az egyes háztartá­sok kiadásait. Az alapvető fogyasztási javakra jutó többletkiadások, egy főre számítva, havi 35(F—550 forint között szóródnak. Évközi áremelkedéssel azokon a sza­badáras területeken lehet számolni, ahol jelentős az import részaránya, ahol a termelés-forgalmazás költségei növekednek, illetve ahol ez a kereslet- kínálati viszonyok alakulásából szük­ségszerűen következik. Az űrhatósá­gok az árszabályok betartását egész év­ben szigorúan ellenőrzik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltoztatást év közben megvalósí­tó vállalatok, jelentősebb cikkeket érintő árváltozások esetén pedig a kor­mányzati szervek kötelesek a lakossá­got tájékoztatni. A fogyasztói árak ala­kulásáról rendszeres és részletes infor­mációt kell közzétenni. A január l-jén életbe lépő árváltozá­sokról a központi sajtó december 30-án ad részletes tájékoztatást. II. A kormány kiemelt figyelmet fordít a szociális biztonság védelmére. Ennek megfelelően a pénzbeli társadalmi jut­tatásokat — a kereseteket lényegesen meghaladó mértékben — 22 százalék­kal növeli. Az intézkedések minden nyugdíjast és minden gyermekes csalá­dot érintenek. Fedezetet nyújtanak az alapvető javak áremelkedéséből követ­kező többletkiadások döntő részére. Az egyes juttatások emelése differenci­ált lesz. Az intézkedések biztosítják a legrá­szorultabb nyugdíjasok nyugellátásá­nak vásárlóérték-megőrzését. A 70 éven felüliek és a súlyosan rokkantak ' — közel egymillió ember —15 százalé­kos, de legalább 330 forint nyugdíjeme­léshez jutnak. A többi nyugdíjasnál en­nél szerényebb növelésre nyílik lehető­ség. Ez a réteg az eddig szokásos évi 2 százalékos (minimum 120 forintos) nyugdíjemelés mellett további 210 fo­rint nyugdíjkiegészítésben részesül. így minden nyugdíjas legalább 330 forint nyugdíjemelést kap. A tanácsok szociá- lissegély-alapja a költségvetés terhére 500 millió forinttal lesz magasabb. A kormányzat társadalmunk egy másik, szociális szempontból fontos körének, az eltartottal rendelkező csa­ládoknak a pénzbeli juttatását jelentő­(Folytatás a 2. oldalon.) AMERIKAI ÉS ANGOL LAPOK SZERINT Az év embere: Mihail Gorbacsov Mihail Gorbacsov arcképe szerepel a Time amerikai hetilap címlapján a hét elején az olva­sókhoz kerülő számban: a heti­lap szerkesztősége őt választot­ta az „év emberének”. A1 Time 1927 óta minden évben kivá­lasztja azt a politikai, közéleti személyiséget, aki a szerkesztők véleménye szerint a legnagyobb befolyást gyakorolta a végéhez közeledő évben a vüág helyzeté­nek alakulására. A hetilap terjedelmesen elem­zi Mihail Gorbacsov politikai ténykedését, és úgy értékeli, hogy a glasznoszty, a nyíltság és a peresztrojka, az átalakítás po­litikája rendkívüli jelentőségű a Szovjetunió életében. „Gorba­csov az újtípusú Szovjetunió megteremtése reményének jel­képe” — írja a lap. Bár a Time természetszerűen az amerikai politika oldaláról foglalkozik a szovjet vezető te­vékenységével, s ilyen szempon­tok aíapján értékeli a Szovjet­unióban végbemenő változáso­kat, politikai folyamatokat is, leszögezi, hogy Gorbacsov a washingtoni csúcstalálkozón, rendkívüli benyomást tett az amerikaiakra, rendkívül alapos felkészültségű, határozott, dön­tésre képes politikus. A londoni The Sunday Times Mihaü Gorbacsovot, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kárát minősíti „az év emberé­nek”. Választását indokolva a tekintélyes brit vasárnapi lap a többi között ezeket úja: „Mihaü Szergejevics Gorbacsov a telje- sítmenyek és a konszolidáció évét zátja, melynek során a ku­darcokat messze túlszárnyalják az eredmények. Az elmúlt 12 hónap végén elmondhatjuk, hogy neki tulajdoníthatóan vál­tozások mentek végbe a Szov­jetunióban. S az Oroszország határain túli világban is válto­zások ihletője volt...' . „Stílust váltottak” a félegyházi cipészek Már a következő évre dolgoznak a szövetkezetben • A tüzöde futószalagján már a jövő évi megrendelésre készített utcai papucsok vannak. (Méhesi Éva felvétele) A Kiskunfélegyházi Cipőipari Kisszövetkezetben már a jövő esz­tendőre dolgoznak: a tavaszt, a nyarat idéző női szandálokat, pa­pucsokat készítik. Az idei szezonra gyártott, s még az ősszel elszállított női csizmák már alighanem elkel­tek a boltokban. Bízvást következ­tethetnek erre, hiszen tapasztalata­ik alapján különöserT az utóbbi egy-két évben kapósak a terméke­ik. Amióta — úgymond — stílust váltottak. Korábban ugyanis főleg a középkorú és az idősebb vásár­lók igényeinek megfelelő női láb­belit gyártottak, mert ennek felelt meg a termelési technológiájuk. A tüzödébe és az alja-üzembe, valamint a szabászatba korszerű gépeket, berendezéseket vásárol­tak. Ez nemcsak a termelés növelé­sét, hanem a modellváltást is lehe­tővé tette, hogy a divattal lépést tartva mindig újabb és tetszetős fazonú lábbelikkel jelentkezzenek a piacon. Jól bevált módszerük, hogy egy-egy fazonból mindig kis szériát készítenek, azaz, nagy vá­lasztékot nyújtanak: kereskedelmi partnereik ezért is szívesen vásá­rolnak tőlük. Kisszövetkezetté 1985 tavaszán alakultak, azóta a tagjaik közvet­lenül érdekeltek a termelésben. Ez gazdasági eredményeiken is meg­látszik. Két évvel ezelőtt 69 millió forint volt a szövetkezet nettó ár­bevétele, az idén 80 millió forint lesz. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy túlteljesítették tervüket, nyeresé­gük eléri a 14 millió forintot, a tagok átlagkeresete az 1985. évi 65 ezerről 88 ezer forintra növekedett. Jó lehetőségekkel kezdik tehát az új esztendőt, mégis némi bi­zonytalansággal. Árindexüket ugyanis még ném ismerik, követ­kezésképpen nem tudják, jövőre hogyan alakíthatják áraikat. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy bár termelőkapacitásukat a meg­rendelőik teljes egészében lekötöt­ték az első félévre — nem szerző­déssel, hanem megállapodással —, a szövetkezet mégsem tudja terme­lési tervét elkészíteni. Abban sem biztosak, hogy a belföldi vásárló­erő várható csökkenése miatt nem kell-e majd külföldön keresniök újabb piacokat. Ámbár ettől sem esnének kétségbe: a szövetkezet­ben jelenleg minden adott a ver­senyképes termékek előállításá­hoz. A. M. A kistermelők és a szövetkezetek kapcsolata a piac igényei szerint alakul pecember utolsó hete a mérleg- készítésé. Ilyenkor sok felelős fó­rumon készül az egész éves tevé­kenység összegzése. Az agrárgaz­daság egyik legérzékenyebb része a háztáji. A termelésben részt vevők igen gyorsan reagálnak a piac, a kereslet, no és a közgazdasági kör­nyezet, vagyis a jövedelmezőség változásaira. Dr. Almási László, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa, Kalmár Sándor, a Bácskai és Duna-melléki Teszöv főmunkatársa és Szilágyi László, a Fogyasztási Szövetkezetek Bács- Kiskun Megyei Szövetségének Ta­nácsa segítségével vizsgáltuk meg, hogyan szolgálta az idén a mező- gazdasági és fogyasztási szövetke­zetek integráló tevékenysége a kis- árutermelést. A Kiskunságban a kistermelés szerepe a mezőgazdasági termékek előállításában az országos átlagot jóval, de az ennél magasabb me­gyei átlagot is meghaladja. A tér­ség 44 téeszének és 26 szakszövet­kezetének szervező tevékenysége révén áz utóbbi évtizedben kevés hiján megnégyszereződött a közö­sön keresztül értékesített háztáji termék értéke. 1986-ban ez az ér­ték megközelitette a négymilliárd forintot és további 1—1,5 milliárd forintra becsülhető annak a ter­ménynek az értéke, amit más csa­tornákon adtak el, illetve amit ön­fogyasztásnak nevezünk. Az utób­bi időszakban mind jobban előtér­be kerültek az intenzívebb termelé­si ágazatok, így a tömbösített tag­sági zöldségtermesztés, a közösen, nagyüzemi módszerekkel telepített szőlőtermesztés, a kisállattenyész­tés, valamint a vágóállat bérhizla­lásának új integrációs formái. A jobb termőhelyű adottságú Bácskában és Duna mellékén a ter­melés nagysága és az előállított áru értéke 1985-ig folyamatosan emel­kedett. Ekkor a háztáji termelés az alaptevékenység nettó árbevételé­nek csaknem minden ötödik fo­rintját adta, 1986-ban némi vissza­esés következett. Ezt elsősorban a sertéshizlalásban, a fűszerpaprika- termesztésben, valamint az értéke­sítési csatorúák megszűnése miatt az Oenothera- (Ligetszépe) terme­lés „összeomlásában”, a vágómar­ha-leadásban érzékelték. Viszont az együttműködés új formái is ki­bontakoztak. Ezt jól példázza a Hartai Erdei Ferenc és a Solti Kos- | suth Tsz sertéstartó módszere. Ahol a nagyüzemi technológiába szervesen illeszkedik a tenyésztési 1 munka és a hizlalás, valamint a háztájiban nagyobb gondosságot és fegyelmet biztosító malacneve­lés. Huszonhárom áfész keretében 96 mezőgazdasági szakcsoport működik. Ezek taglétszáma: tizen­kétezer fő. Az áfész-hálózaton ke­resztül — az önellátáson túl mintegy 630 millió forint értékű mezőgazdasági terméket, terményt értékesitettek. A megyei áfészek egymilliárd forintot meghaladó mezőgazdasági termékértékesíté­sének 60 százaléka a szakcsoporti termelésből származik. Ezek kö­zött legjeléntősebb a sertés-, liba­hizlaló, méhész, nyúltenyésztő, szőlő-, zöldség-, gyümölcstermesz­tő, gyógy- és fűszernövény- termesztő szakcsoportok. Az in­tegrációs termelést segítő tevé­kenység jellemzésére elég néhány adatot kiemelni. Az idén több mint 65 ezer tonna , takarmányt kaptak nagykereskedelmi áron, kedvez­ményes szállítási költségek mellett a szakcsoportok tagjai. Az áfészek 1,8 millió naposbaromfit, hatszáz tenyésznyulat és 350 vemhes anya­kocát szereztek be. Kétmillió tasak zöldségvetőmagot forgalmaztak. Tizenhárom faiskolai lerakaton keresztül 75 ezer gyümölcsfaolt­ványt értékesítettek, valamint a Hungarofruct anyagi támogatásá­val 200 ezer spárgamagoncot osz­tottak szét a növény termelésére vállalkozók között. Cz. P. Hajóstop • • az Öbölben Az ÍRNA iráni hírügy­nökség jelentése szerint az iráni haditengerészet egysé­gei a Hormuzi-szorosban fel­tartóztattak és átvizsgáltak 9 teher- és olajszállító hajót. Az ellenőrzés után a hajók folytatták útjukat. Az iraki légierő gépei szombaton fel­derítő repüléseket végeztek a Perzsa-öböl déli részén — közölte az ÍRNA. Ali Akbar Velajati iráni külügyminisztert vasárnap Tripoliban fogadta Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. A Reu­ter szerint a tárgyalásokon az Izrael által megszállt terü­leteken élő palesztinok hely­zetével, valamint Egyiptom és más arab országok kap­csolatával foglalkoztak. Az iráni diplomácia irá­nyítója .szombat óta tartóz­kodik hivatalos látogatáson a líbiai fővárosban. • Az utóbbi évek mezőgazdasági kistermelésére egyre inkább jellemző a szakoso­dás, a nagyüzemi termelést modellező tevékenység. (Straszer András felvétéle)

Next

/
Oldalképek
Tartalom