Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 27. A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1988. ÉVI TERVE (Folytatás az 1. oldalról) főre jutó reáljövedelem 2,5—3 száza­lékkal mérséklődik. A közösségi fo­gyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozóipar és az agrár­szféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bővülhet­nek, más területeken a beruházások mérséklődnek. Irányítási rendszer, műszaki fejlesztés d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesztését, fo­kozottabban hozzáigazítva a gazda­ságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakí­tani, amelyben tartós gazdasági kény­szer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és külpiaci igények­nek megfelelő kínálatnak, főleg a kon­vertibilis exportnak a növelésére, a na­gyobb jövedelemtermelésre. A szabá­lyozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politi­ka, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszakifej­lesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegíté­se érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsí­tésével el kell érni, hogy a műszaki fej­lesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőke- befektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szer­vezeteknél — mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájáru­lás. Megszűnik a gazdálkodó szerveze­tek kötelező műszaki-fejlesztésialap- képzése. A termelő ágazatok fejlődése Ipar A terv szerint az ipari termelés a szer­kezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 szá­zalékkal növekszik. A hozzáadott ér­ték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek meg­felelően az átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termé­kek termelése és konvertibilis elszámo­lású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén-kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal, szükséges pótolni. Az ipari; — elsősorban a gépipari — termékek rubelelszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővül­het. Az export szerkezetét úgy kell vál­toztatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hogy csökken­jen a támogatásigényes kivitel, növe­kedjen a fajlagosan alacsony konverti­bilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis el­számolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerű fo­gyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók kö­zötti kapcsolatok kialakulását. A meglévő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálá­sával is korszerűsödik az ipari techno­lógia, javul a termékek műszaki színvo­nala. Folytatódik az ipari termelés és érté­kesítés szervezeti rendszerének korsze­rűsítése, különösen a feldolgozóipar­ban. A rugalmas működést gátló mo-" nopolhelyzetek fokozatosan meg fog­nak’ szűnni. A nagyobb gazdálkodó szervezetek fejlődése mellett dinamiku­san bővül a szövetkezetek, a kisvállal­kozások és a magánszektor ipari és szolgáltatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságta­lanul működő mélyművelésű bányá­ban, valamint a nógrádi peremi külfej­tésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamosenergia-termelésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villa- mosenergia-termelés ennek megfelelő­en mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-termelés mérséklődik, a feldolgozottabb termé­kek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubel- elszámolású kivitel, valamint az impor­tot helyettesítő termelés dinamikus bő­vülésével, az átlagot meghaladóan nö­vekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szak­ágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektro­nikai alkatrészeket gyártó magyar— szovjet vegyesvállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gé­pek, az ipari robotok, az atomenergeti­kai berendezések, a vegyipari és élelmi­szer-ipari gépek, a közúti járművek ter­melése és kivitele. Több, nem^hatéko- nyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középvállalatok száma, bővül a háttér­ipari termékeket előállító kisvállalko­zások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldo- gozott kőolaj mennyisége, de emelke­dik a magasabb feldolgozottságé, érté­kesebb termékek részaránya. Ä köny- nyűvegyiparban — a gyógyszer-, nö-- vényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a nö­vényvédő szerek, valamint a müanya- ' gok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építő­anyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatása­ként a kereslet csökkenése, más építő­anyagoknál kismértékű bővülése vár­ható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínű­leg az ez évi szinten marad. Bútorból, pamutszövetből, len-, kenderszövet­ből, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilis export-célú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazko­dás. Az építési-szerelési tevékenység 3 —4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés mi­nőségét és gazdaságosságát. Korszerű­södnek a magánerős építés pénzügyi telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitá­sok átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jöve­delemtermelés növelését. A kisszerve­zetek tevékenységének dinamikus bő­vítésével is élénkül a piaci verseny. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a termelés haté­konyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igények­hez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalék­kal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5—5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetésterületen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió ton­na gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. Ä fehéijenövények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonysá­gának javítása lehetővé teszi a takar­mányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és a gyümölcsfélékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgaz­daságok közötti hatékony munkameg­osztással és az értékesítés ésszerű szer­vezésével kell megvalósítani. Az elfa- . gyott szőlőültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változá­sával összehangoltan történhetnek. A burgonyatermés növekvő vetésterü­leten és hozamok mellett bővül. Az állattenyésztésben javul a termé­kek minősége, fokozódik a gazdaságo­sabb termékek előállítása. A leggazda- ságtalanabb termékek kiviteléhez tar­tozó támogatás felső határa csökken. Ezzel összefüggésben a vágósertés- termelés mérsékelten nőhet. A vágó­marha-termelés a húsmarhaállomány várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok 'növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci ke­reslettől függően bővjilhet. Á mező- gazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenységében elsősorban a jövedelem- termelést fokozó, a mezőgazdasági te­vékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, valamint az ipa­ri kooperációs kapcsolatok szélesítésé­vel a drága import gazdaságos helyette­sítését elősegítő tevékenységek fejlőd­hetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlő­dik. A mezőgazdasági szövetkezeti for­mák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egy­szerűbb szövetkezetek (szakszövetke­zetek, kisszövetkezetek, szakcsopor- , tok, kistermelői szövetekezetek stb.) el­terjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integ­rációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növényter­mesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasá­gi termelőkkel való-jobb együttműkö­dés, a költségérzékenység fokozása ér­dekében folytatódik a szervezeti kor­szerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakiterme­lés számottevően nem növelhető, a fa- vagyon hasznosítása során a feldolgo­zottsági fok további emelése, a konver­tibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepí­tési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenlete­sebb évközi leterhelésével, hatéko­nyabb kihasználásával elégíti ki a nép­gazdaság mérsékelten növekvő szállítá­si igényeit. A vasúti és a közúti áruszál­lítási teljesítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mérték­ben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesitményei. Javítani kell a.nemzetközi szállítási és piacszer­vező tevékenységet, növelni a devizabe­vételeket. l akossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő­hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új táv- beszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszp­rém és Szombathely, valamint — kon­ténerközpontok telepítésének folytatá­sával -— több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátott­sága. Összességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mér­tékben, több mint 60 ezerrel nő. Bővül az informatika elterjedése szempontjá­ból meghatározó jelentőségű telex- és adatátviteli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme to­vábbra is kiemelt feladat. Az egészsé­ges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztí- .tó kapacitás pedig közel 70 ezer köb­méterrel emelkedik. Folytatódik a bős —nagymarosi vízlépcsőrendszer építé­se, valamint a hatásterületén lévő váro­sok szennyvíztisztító létesítményeinek megVaíósítása. -J A környezeti szennyezéstől legjob­ban károsodott területeken az ártal­mak csökkentését szolgáló fejlesztések­kel folytatódik a lakosság életfeltételei­nek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, vala­mint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdeké­ben, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti át­alakítást szelektív korszerűsítési és fej­lesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredmé­nyes tevékenységek bővítését — első­sorban a feldolgozóiparban és az élel­miszer-gazdaságban 'yr a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozó- készsége mellett a jövedelemszabályo­zás elhatározott módosítása, a társa­dalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalko­zási lehetőségek feltárásában és megva­lósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó be­ruházások támogatása; a szerkezetáta­lakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kie­melt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásá­nak aránya. Új központi nagyberuhá­zás nem kezdhető. A folyamatban lévő központi nagy- beruházások közül növekvő ráfordí­tást csak a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fej­lesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív ke­resők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A ko­rábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építő­iparban, valamint a mezőgazdaságban. Ä nem termelő ágakban foglalkozta­tottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munka­ügyi szakigazgatási szervek aktívan se- . gíteni fogják a pályaváltásra kénysze­rülő dolgozók szakmai mobilitását, pá­lyakorrekciós tanácsadást fognak foly­tatni és szervezik az átképzést. Az át­képzési támogatás kiterjed a munkavi­szonyban nem állókra, valamint a pá­lyakezdőkre is. A cél'az, hogy a munkából átmeneti­leg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális fe­szültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakí­tott és előkészítés alatt álló eszközrend­szerét, ezen belül a foglalkoztatási ala­pot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat te­rületi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azo­kon a területeken, ahol jelentős mun­kaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelem­csökkentés káros hatásaitól a legrászo­rultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzáci­ók miatt — a korábbi éveknél lényege­sen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsé­kelten, ezen belül a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó vállalatoknál az átlagos­nál gyorsabban növekedhetnek. Az át­lagkeresetek mintegy 5 százalékkal nő­nek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a mi­nimális bér. A lehetőségek keretein be­lül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbsé­geket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, ami­ben jelentős szerepe van az adó- és ár­reformhoz kapcsolódó ellentételezé­seknek. A fogyasztói árszínvonal növe­kedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum’330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rok­kantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendsze­res kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. Á családi pótlék gyermeken­ként 400 foríntttal, a három éven aluli­aknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély í 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forint­tal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgon­dozási díjat a gyermek kétéves kóráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társada­lombiztosítási ellátások és szociális se­gélyek is. A személyi jövedelemadó be­vezetése miatt változnak egyes ellátá­sok (például a táppénz) megállapításá­nak szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámo­gatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelentő­sen drágulnak többek között a gyer­mekcikkek, a lakásberuházás és -kar­bantartás költségei, á tej- és tejtermé­kek. A felnőttruházati cikkek, sport­szerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi ré­tegek árindexe nem szóródik jelentő­sen: az átlagosnál kismértékben maga­sabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás‘és szellemi háztar­tásokban, alacsonyább a községi, vala­mint a paraszti és nyugdíjas háztartá­sokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új ér­tékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlan­dósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavar­talan piaci helyzetet kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet—kínálati egyensúlyt, a jelen­tősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve még kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a ha­zai termelésre és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szoro­sabb együttműködésével szükséges fel­készülni a kereslet szerkezetében vár­ható jelentősebb változásokra. * A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfon­tosabb területeire (lakás és ivóvíz), va­lamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek meg­teremtésére kell koncentrálni. Folyta- > tódik a gazdaságilag elmaradott térsé­gek fejlesztésének társadalmi-gazdasá- gi programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vál­lalati és lakossági eszközök bevonásá­val, fokozottabb tanácsi koordináció­val mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális 1 problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszkö­zök felhasználásával 55 ezer lakás felé­pítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorul­tabb rétegek helyzete romlásának mér­séklésére. Folytatódik az állami tulaj­donban lévő lakóházak felújítása. > A lakásárak emelkedésének ellensú­lyozását több intézkedés is segíti. Diffe­renciáltan nő a szociálpolitikai kedvez- -mény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, vala­mint a nagycsaládosoknál. Ezen kívül a rászorult családok a tanácsoktól he­lyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos la­kásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jó­részt visszaigényelhetik. A lakásfelújí­tásnál a hitelezési feltételek szigorod­nak. A nagy létszámú korosztályok elhe­lyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átala­kítható épületek és helyiségek igénybe­vételével szükséges megoldani. Befeje­ződik a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem rekonstrukciója* folytatódik az, Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem kémiai tömbjének építé­se. Az egészségügyi, szociális ellátás te­rületén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos in­tézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembe­vételével járul hozzá a gazdaság fejlő­déséhez. Aktív piaci munkával, gazda­ságszervezési intézkedésekkel töreked­ni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelen­tős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütem­ben növekedhez. A KGST-tagorszá- gokkal folytatott gazdasági együttmű­ködés korszerűbb formáinak-segítségé- vel, a vállalatok közötti közvetlen-kap­csolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrár­termékek körében szükséges dinamiku­san növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív kül­piaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el < kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságtalanabb de'vizakitermelé- sű termékek kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követel­ményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Ehhez az importtermé­kek gazdaságos hazai termeléssel törté­nő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikai-technológiai korszerűsítését, az exportképes kapacitások bővítését szolgáló gépbeszerzés előnyben része­sül. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működőtőke nagyobb mér­tékű beáramlása érdekében' érdemben javítani szükséges a szervező tevékeny­séget és a külföldi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony pi­acszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelé­sével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgal­mi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású ide­genforgalom területén az áruforgalom­mal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővíté­se érdekében külföldi források bevoná­sára is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésben megfele­lő intézkedésekkel és a szolgáltatások fejleszfésével fel kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítása, különösen a terme­lési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátá­masztása érdekében a gazdaságirányí­tásban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabá­lyozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezeh belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórend­szer bevezetésekor a termelöiár-válto- zásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályo­zóváltozások miatti átmeneti korláto­zásokat. Ezek feloldása után is megfe­lelő eszközökkel gondoskodni fognak az áralakulás tervezett keretek között 'tartásáról, többek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének ki­bontakozása révén és a társadalmi tő­keáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a mo­netáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedelmi bankok olyan, jövedelmezőségi meg­fontolásokon alapuló, a megtakarítá­sok fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elő­segíti a termelés exportorientált fejlesz­tését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorítását. Az aktív bankpolitika kibontakozá­sa érdekében folytatódik a kereskedel­mi bankok tevékenységét átmenetileg korlátozó kötöttségek oldása. Megkez­dődik a lakossági és vállalati bankmű­veletek szétválasztásának megszünteté­se. Fokozatosan kiépül az egységes pénzügyi információs és ellenőrzési rendszer. Az értékpapírpiac működése szélesedik. A vállalati és a lakossági adórend­szer reformja, a vállalati jövedelemsza­bályozás tartós, a forrásokat összessé­gében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativitásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódá­sának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános for­galmi, a vállalkozói és a személyi jöve­delemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadó t térték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyi jö­vedelemadózás előmozdítja, hogy igaz­ságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyút­tal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen he]i)l_p|wffikszik a társadalmi, tiszmiö ve­delem áiánya. Fontos,Tiögy £gt|dáU kodó s^vezetek nyepeségfeelGgpve- kedésé elsősorban a gaídaEkbdasfiaté- • konyságának javulásából szármázzon, csökkenjen az indokolatlan áremelke­dés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedel­mek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmé­nyek gazdálkodásában a feladatok fe­lülvizsgálatával, a működés racionali­zálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételé­vel a költségvetésből nyújtott támoga­tások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony piac- és vagyonorientált gazdasági tevékeny­ségre kényszerítő környezet kialakítá­sa, a versenyfeltételek javítása érdeké­ben meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program végrehajtását. En­nek érdekében folytatni kell a társasági jogszabályok, korszerűsítését, elő kell készíteni az új egységes társasági jog­szabály mielőbbi bevezetését. Ösztö­nözni kell a kisvállalkozások és a ma­gántevékenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is elősegíti. A gazdaságirányítás a gazdasági sza­bályozás kiegészítő, célraorientált - jelentős részben tartós -f- eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irá­nyú átalakítását, különösen a konverti­bilis elszámolású kivitel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a pályázati rendszer és az ehhez tartozó széles körű és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó gazdálkodók mozgásterét nyereség­adó-kedvezmény és a bérklub intézmé­nye is bővíti. A kormány a külgazdasági kapcso­latok fejlesztésével, a termelési szerke­zet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházások­kal, a termelő infrastruktúra fejleszté­sével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intéz­kedéseket hagyott jóvá. * * * A Minisztertanács felhívja a vállala­tokat és a szövetkezeteket, a tanácso­kat és intézményeket, hogy saját tervü­ket a népgazdasági célokkal összhang­ban véglegesítsék és végrehajtását szín­vonalas, eredményes munkával segít­sék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom