Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Az ország nagy részén gyakran erősen felhős lesz áz ég. Kisebb eső, majd jelentéktelen havazás várható. Helyenként megerősödik az északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 2—7 fokig emelkedik, tehat lehűlésre kell számítani. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 302. Szám Ára: 1,80 Ft 1987. december 23., szerda HÁROMEZREN VOLTAK A FEDÉLZETEN? Túlélőket találni már nincs remény Súlyosabb hajókatasztrófa, mint a Titanicé • Kétségbeesett hozzátartozók az utazási irodában. A Fülöp-szigeteki hajókataszt­rófa túlélői szerint az áldozatok száma jóval magasabb lehet, mint az eltűntek listáján szereplő mint­egy 1500 fő. Corazon Aquino ál­lamfő az esetet nemzeti tragédiá­nak nevezte, és a felelősök kemény megbüntetését helyezte kilátásba. Az utasszállító hajót közlekedtető társaság minden egyes áldozat csa­ládtagjainak 20 ezer pesót (mint­egy 962 dollárt) ajánlptt fel. Többen azt mondják, hogy a ha­jó túlzsúfolt volt, és kétszer annyi embert szállított, mint amennyi a hivatalos befogadóképessége, vagyis 1400—1600 fő. Állítólag egy utas hallotta a személyzet tag­jainak beszélgetését, s eszerint háromezren voltak a fedélzeten. A katasztrófának eddig mind­össze huszonhat túlélőjét találták meg. Amennyiben nem találnak több túlélőt, akkor a szerencsétlenség a Titanic 1912 ápriüsában bekövet­kezett, 1503 áldozatot követelő ka­tasztrófájánál is súlyosabb. (A ten­geri hajózás legtöbb halálos áldo­zatot követelő tragédiája 1916 feb­ruárjában történt: egy francia cir­káló elsüllyedt a Földközi-tenge­ren, és 3100 ember veszett oda.) A Fülöp-szigeteki szerencsétlen­ség áldozatainak valódi számát azért nem lehet megállapítani, mert nem vették — nem vehették — számításba azokat, akik nem a pénztáraknál, hanem a hajónál váltottak jegyet, s a kisebb gyere­keket, akik jegy nélkül utazhat­nak. Az egyik talán sokkos álla­potban lévő — túlélő szerint ezer gyerek volt a hajón ... A hajón tartózkodó, karácsonyi ünnepekre induló utasok közül so­kan aludtak, amikor a tankhajó £z utasszállító hajó közepének neki­ment, szinte kettészakította, majd felrobbant és pillanatok alatt láng­ba borította mindkét hajót. Aggódó és elkeseredett emberek ezrei gyűltek össze a Dona Paz ne­vű utasszállító hajót működtető vállalat manilai irodái előtt, arra várva, hogy valami biztosat tudja­nak meg hozzátartozóikról. A helyszínen tartózkodó kuta­tócsoport vezetője közölte, hogy az ütközés térségében rosszra for­dult időjárás miatt egyelőre felfüg­gesztik munkájukat. Árra már alig van remény — mondotta — hogy a katasztrófa színhelyén túlélőkre bukkanjanak. A szovjet—kínai csúcstalálkozó lehetőségei Igor Rogacsov szovjet külügymi­niszter-helyettes, aki hétfőn este érke­zett Pekingbe, kedden tájékoztatta Csi- en Csi-csen kínai külügyminiszter­helyettest a Washingtonban lezajlott szovjet—amerikai csúcstalálkozóról és annak eredményeiről. A nap folyamán Vu Hszüe-csien államtanácsos, külügy­miniszter, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikái Bizott­ságának tagja is fogadta a szovjet kül­ügyminiszter-helyettest. Igor Rogacsov kedden délután nem­zetközi sajtóértekezleten számolt be a kínai vezetőkkel tartott találkozójáról. Elmondotta, hogy bár ez volt az első alkalom, amikor a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettesi szintű tájékozta­tást adott Kínának egy szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóról, az elmúlt két év­ben különféle csatornákon már voltak konzultációk a szovjet és kínaj fél kö­zött fontos nemzetközi kérdésekben. Az MTI pekingi tudósítójának kér­désére válaszolva a szovjet külügymi­niszter-helyettes rámutatott, a most le­zajlott konzultáció során azt tapasztal­ta, hogy Kína egyértelműen pozitívan fogadta a csúcstalálkozót, a szovjet­amerikai közeledést és az aláirt rakéta- megállapodást. Kína véleménye szerint a megállapodás az első, de nagyon fon­tos lépés a nukleáris leszerelés útján és általában a nemzetközi feszültség csök­kentésében. Más kérdésekre válaszolva Igor Ro­gacsov kijelentette, a Szovjetunió híve annak, hogy csúcstalálkozó jöjjön létre Kína vezető politikusa, Teng Hsziao- ping és Mihail Gorbacsov szovjet párt- főtitkár között. A Szovjetunió kész egy ilyen találkozóra és arra is, hogy bár­milyen kérdést napirendre tűzzenek és megvitassanak egy szovjet—kínai csúcstalálkozón. Mint mondotta, ő személy szerint optimista a szovjet—ki- nai csúcstalálkozó létrejöttét illetően. A kambodzsai kérdésre utalva Igor Rogacsov nagyon jelentős lépésnek ne­vezte a politikai megoldás keresésének útján Hun Sen kambodzsai miniszter- elnök és Norodom Szihanuk herceg Párizs környéki találkozóját. Igor Rogacsov végül bejelentette, hogy január 20-án Moszkvában meg­kezdődik a-konkrét tárgyalás a Szov­jetunió és Kína között a határvonal kérdéséről. az ENSZ­közgyűlés ülésszaka Az ENSZ közgyűlése hétfőn befejezte 1987. évi ülésszakát. A küldöttek a záróülésen elfo­gadták a világszervezet két évre, 1988-ra és 1989-re szóló, 1,77 milliárd dolláros költségvetését. Kizárólag Izrael képviselője szavazott ellene, mondván, hogy a tervezett összegből csak­nem kilencmilliót „Izrael-elle- nes tevékenységre”^ fordítanak majd. Az Egyesült Államok, Ja­pán és Ausztrália tartózkodott; ők úgy vélik, hogy a kiadások tervezett összege magasabb az indokoltnál. A szeptember 15-én kezdő­dött ülésszak 144 kérdésben ho­zott határozatot. Közülük 62 a nemzetközi biztonsággal foglal­kozott. A TASZSZ hírügynök­ség New York-i tudósítója kie­melte a szocialista országok kezdeményezésére elfogadott határozatot a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­ről. A tanácskozásokon 13 ál­lamfő, 10 kormányfő és 108 külügyminiszter szólalt fel. HAZAI HÉL YETT AMERIKAI MEGRENDELÉS A Budaprint — ismertebb nevén Pamutnyomóipari Vállalat — kis­kunhalasi gyáregysége az idén 6 millió 600 ezer négyzetméter szö­vetet gyártott, így 3 százalékkal túlteljesítette a tervezett mennyisé­get. Á vállalat belföldi értékesítése visszaesett ugyan, viszont több árut exportáltak. A hazai forga­lom csökkenése miatt termelésüket egy váratlan amerikai piaci lehető­ség kihasználásával tudták egyen­súlyban tartani. A sikeres üzletkö­tés következtében termékeik ma már egyforma arányban kelnek el a belföldi, a rubel- és a dollárelszá­molású piacon. Jövőre az üzem 1987. évi eredményeire építve 6—7 százalékos termelésbővítést tűztek ki célul. Az utóbbi hat évben a kiskunha­lasiak háromszorosára növelték termelésüket, ezzel a vállalat legdi­namikusabban fejlődő üzemévé váltak. Az idei termelési értékük eléri a 180 millió forintot, s 8—10 miihó forint nyereségre számíta­nak. Az év során jó szervezéssel, ösztönző bérezés mellett, termelő­t Fekete Erzsébet szövőnő az üzem egyik legjobb dolgozója, aki a gmk-ban is vállal munkát. kapacitásukat lekötötték, az év hátralévő részében is egyenletes teljesítménnyel dolgozhatnak. A Kiskunhalason megnyitott új mintaboltjuk az idei évet még vesz­teséggel zárta, azonban választék- bővítéssel a következő évben már a bolti forgalomtól is nyereséget remélnek. ^ K. A. Növeli termelését a Budaprint # GAZDASÁGI TÁRSULÁS A BÁCSKÁBAN Kapcsolatteremtő, helyzetfeltáró szerep A bácskai mezőgazdasági üzemek, az élemiszer- gazdasággal kapcsolatban álló vállalatok, intézmé­nyek az idén április 30-án megalakították a Bácskai Koordinációs Gazdasági Társaságot (BKGT). Tegnap, a gesztor Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban rendezték meg a társaság igazgatóta­nácsának értekezletét. Dr. Sümegi József, a társaság elnöke az alakulás óta eltelt időszak —jórészt admi­nisztratív ^lépéseiről számolt be. A BKGT elsősor­ban koordináló, kapcsolatteremtő, helyzetfeltáró sze­repet vállal a térségben -r* mondta az elnök — azért, hogy a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, környe­zetvédelemben meglévő lehetőségeket minél jobban, szélesebb körben lehessen kihasználni. Úgy gondol­ják, hogy a GT-n belül kisebb társaságok létrehozása is lehetséges, adott terület hasonló gondjainak megol­dására. A közeljövőben az üzemi élelmiszer-feldolgozás kü­lönböző módjainak, formáinak keresését, a sörárpa- termesztés térségi együttműködésének kialakítását — ezt a Bácskai Sörgyár építésével szoros összefüg­gésben — és a szójatermesztés, -feldolgozás, -értékesí­tés megoldását tűzte ki célul a társaság. A közös munkálkodás néhány megvalósulható el­képzeléssel kecsegtet. így a térségben megtermelt pap­rika Frankfurtban történő értékesítéséről már tár­gyalnak a szakemberek. Hasonló lehetőségnek tűnik a gyümölcsök terméséből készült aszalvány, vagy a feldolgozott zöldségfélék exportja is. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem professzo­ra, dr. Vukov Konstantin arra intett, hogy csak nagyon jó minőségű termékkel lehetünk versenyképesek. A minőségre törekvésben pedig lényeges szerep jut az üzemi feldolgozóknak, amelyekben a piacon jól elhe­lyezhető szárítmányokat, befőtteket, gyümölcsleve- ket, savanyúságokat készíthetnek. A felsőszentiváni téesz elnöke, Beslity István egye­bek között a gazdaság ősziárpa-termeléséről adott számot. Elmondta, hogy a vizsgálatra sörgyárakba szállított és alapanyagként felhasználtak közül külö­nösen a kétsoros őszi árpákból készült jó minőségű ital. A szójafeldolgozásról is ejtett szót a szövetkezet elnöke, felajánlva feldolgozójuk még szabad kapaci­tását. Felhívta az igazgatótanács tagjainak figyelmét a bácsbokodi tejüzemre, amelynek alapanyag-ellátá­sát növelni lehetne újabb termékek előállítása érdeké­ben. G. E. es es Egy fiatal mozgalom keresi helyét s feladatait a változó vi­lágban. Talán így jellemezhetjük tömören közművelődésünk mai helyzetét. Az elmúlt fél évtized­ben bebizonyosodott: ha nehéz is az embereket előadások, kiállí­tások megtekintésére vagy olva­sásra serkenteni, nem szabad föladni! Meg kell találni a szak­ma megújításának lehetőségeit. Az innovatív szemléletű szerve­zők — munkahelyeken, iskolák­ban, kulturális intézményekben -4- könnyen felfedezik azokat a területeket, ahol szükség lehet rájuk, ahol igénylik újszerű szol­gáltatásaikat. Gyakran az anya­gi kényszer, az állami támogatá­sok elapadása nyitotta fel a nép­művelők szemét, s gyorsította a korszerűsítést. Hogy a kultúrát tágan értelmezve, az élet legkü­lönbözőbb területein próbálja­nak az állampolgárok szolgála­tára sietni. Különösen hasznos, hogy az állami pénzen fönntartott léte­sítményekben egyre inkább ott­hont találnak a családok. Kez­detben ez csupán abban nyilvá­nult meg, hogy — míg a szülők a belépődíjas rendezvényeken szórakoztak — a família legap- róbbjai számára külön foglalko­zásokat szerveztek a népműve­lők. Ez a szolgáltatás később ki­teljesült; a módszerek is gazda­godtak. Ma már — különösen a városi intézményekben — a köz­művelődés is gazdája a családi életre felkészítő előadásoknak, a gyermeknevelési, mentálhigié­nés tanácsadásoknak; terhestor­nának, babaszerviznek, kisma­maklubnak. Nem ritkák a gyer­mekeknek, felnőtteknek egy­aránt kikapcsolódást, tartalmas szórakozást ígérő családi hétvé­gék, táborok sem. Az, hogy ma igen fontos tár­sadalmi intézménnyé vált a c’sa- lád — és a nagyközösség legki­sebb sejtjének működését erősí­teni kell —, csak az egyik okos felismerés volt. A másik, hogy a szakma is elismerte: egyre na­gyobb szerepet kell, hogy kapja­nak az intézményen kívüli prog­ramok. A kistelepüléseinken az otthonokba gyakran bekopogtat a népművelő. Személyesen ér­deklődik: miben segíthet? Vi­gyen-e könyvet a kismamának, kicserélje-e a diafilmeket, hoz­zon-e esetleg újabb videokazet­tákat. Éppen e közvetlen kap­csolat tette lehetővé azt is, hogy a faluházakban majd gyakrab­ban hirdetnek családi eseménye­ket. Egyre többször érkezik ar­ról hír, hogy lakodalmakat, név­napi, születésnapi ünnepségeket a helyi művelődési ház klubter­meiben rendeznek. Az ilyenkor befizetett terembérleti díj jól jön az intézmények kasszájába! Az sem ritka, hogy. téli estékre a könyvtáraktól, faluházaktól vi- deoberendezést kölcsönöznek a családok. Sőt az is előfordul, hogy az ismeretterjesztő társulat helyi csoportjainak megbízásá­ból szakemberek — pszicholó­gusok, pedagógusok — járják végig a kisgyermekes családok otthonait, hogy a helyszínen, a családi asztalnál adjanak segítő jótanácsot az érdeklődőknek. Ma már senki sem vitatja: fontos, hogy a családok bizton­ságban érezzék magukat társa­dalmunkban. Ehhez a mai nehe­zebb időkben is sok segítséget tudnak adni a közművelődés szervezetei, intézményei, ott el­sősorban, ahol a szervezők nem egyeztek ki a kényszer szülte tétlenséggel. Farkas P. József SOK ÉDESSÉG, BŐ VÁLASZTÉK HÚSFÉLÉKBŐL, DRÁGA A FENYŐFA Ünnep előtti vásárlás a bajai boltokban Az utolsó, ünnep előtti napon sem szűnik a vásárlók rohama az üzletek polcai előtt. Mindenkinek van még vá- sárolnivalója: ajándék, élelmiszer, vagy egyéb. — Milyen áruellátásra számít­hatnak a bajaiak és a város környéki község lakói?—E kérdésre kértem vá­laszt Bárdos Csabától, a Bajai Városi Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályvezetőjétől. — Evek óta működik egy városellá­tási bizottság, mely rendszeresen tájé­kozódik a kereskedelem év végi felké­szüléséről. A testület tevékenységében részt vesznek a párt- és tanácsi szervek, a legnagyobb szállító vállalatok, így a Tisza Füszért, a Bácshús, a hűtőház, a tej-, a sütőipar, a Vídia és a Déltex stb., valamint a közvetlenül forgalmazó kis­kereskedelmi egységek. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya most ismét összehívta az érdekelteket. Egyébként a kapcsolattartás folyama­tos: bármilyen észrevételre, akár a la­kosságtól, akár valamely szervezettől érkezik is, azonnal intézkedünk. Amint az osztályvezető elmondta, a felvásárlási láz az iparcikkek tekinteté­ben csökkent ugyan, de ennek az az oka, hogy a keresett cikkek továbbra sem kaphatók. Hiányzik a kínálatból az automata mosógép, a mélyhűtő­szekrény és -láda, a villanybojler. Az élelmiszer-ellátásban nem lesz tovább­ra sem fennakadás, a Ráma margarin és az étolaj, valamint a rizs azonban most is kevés. Az előbbiek hiánya egyébként országos probléma. Az ünnepek előtt nagy az érdeklődés a karácsonyfára való édességek iránt. A kínálat bőséges, de hiányzik az ol­csóbb szaloncukor, illetve kevés, példá­ul a Konzum elnevezésű. A hústermé­kekből teljes a választék. A tejipar min­dent szállít, itt nincs semmiféle fenn­akadás. Karácsonyig az üzletekbe került 100 mázsa mandarin és 150 mázsa görög narancs. A 300 karton banán bizony nagyon kevés. (Egy karton 12 kilo­gramm, és 120 űriét van.) Kevés a ma­zsola és a kókuszreszelék, viszont cit­rom és grape-fruit korlátlanul kapha­tó. Nincs hiány fenyőfából: három na­gyobb vállalat és tíznél több magánsze­mély árulja. A bútorok tekintetében az országos hiány tapasztalható Baján is. Lehet, hogy a hiányokat az okozza, hogy a bevásárlásoknál a vidékiek előnyben részesítik a jobban ellátott városi szakboltokat At mondta befeje­zésül Bárdos Csaba. Az újságíró személyes tapasztalatai: Aki eddig nem vett szánkót a gyere­keknek, legközelebb a jövő télen pótol­hatja a mulasztását. A fenyőfa métere például a Konzum Kereskedelmi Vál­lalat Béke téri elárusítóhelyén: 55 fo­rint a rövid, 68 a hosszú tűlevelű. Ugyanez a magánkereskedőknél körül­belül a kétszerese, vagy még több. A le­árazás hagyományos módját választot­ta a múzeum alatti divatárubolt. Aki néhány percig hajlandó volt sorba áll­ni, a teljes árukészletből választhatott, 40 százalékkal olcsóbb áron. Fontos tudni mindazoknak, akik 24- én Bajára jönnek vásárolni: a ruházati és iparcikkboltok e napon zárva tarta­nak. G. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom