Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 301. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 22., kedd ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG Részt veszünk a szöuli ' olimpián Hétfőn délelőtt összeült a Magyar Olimpiai Bizottság. Jóváhagyta a XV. téli olimpiai játékokon részt vevő ma­gyar küldöttség összetételét. Úgy hatá­rozott, hogy elfogadja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meghívását: a ma­gyar sportolók részt vesznek a XXIV. nyári olimpiai játékokon. A MOB kinyilvánította, hogy a jö­vőben is támogat minden olyan erőfe­szítést, amely az 1988. évi nyári olim­piai játékoknak Dél-Korea és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság általi- mindkét fél részéről elfogadható — közös megrendezésére irányul. A Magyar Olimpiai Bizottság felhív­ta a sportolók és sportvezetők figyel­mét, hogy nagy igyekezettel és töretlen elszántsággal készüljenek az olimpiai játékokra es a magyar sport hagyomá­nyainak megfelelő szerepléssel erősít­sek a Magyar Népköztársaság hírnevét. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A *»« rr r jovo ev gazdálkodási feladatai Határozat társadalombiztosítási intézkedésekről •• Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: EXPORTMÉRLEG ÉV VÉGE ELŐTT Az élen a könnyűipar Hatmilliárd forint a serpenyőben • A bajai NETT Konfekcióipari Vállalat főképp Észak- és Nyugat-Európába szállítja felsőruházati termékeit. (Méhesi Éva felv.) Cpkat keseregtünk ebben az érben a ^rossz külpiaci lehetőségek miatt. A háromnegyed éri számokat nézre, egyes ágazatokban ralóban rolt és ran ok a panaszra, mások riszont szép ered­ményeket könyrelbetnek el. Dr. Bányai­né Bajzik Magdolnának, a Külkereske­delmi Minisztérium megyei képriselöjé- nek tájékoztatása szerint az export Bács-Kiskun megyében is az országos irányoknak megfelelően alakult, azaz rezet a könnyűipar. A háromnegyed évi adatok alapján exportárbevételünk valamivel megha­ladja a 6 milliárd forintot, ez — folyó áron számítva — 6,3 százalékkal több, mint tavaly. Elmaradás tapasztalható a rubelelszámolású értékesítésben, a tőkés kivitelben viszont túlléptük a ta­valyi szintet. Az élen járó könnyűipar bevétele 88 százalékkal több, mint 1986-ban, ek­kora előrelépést egyetlen más ágazat sem tett a megyében. A Kiskun Cipő­gyár, a kalocsai Rubin és a bajai NETT konfekcióipari vállalatok, valamint a bajai BLEVISZ tudhat maga mögött sikeres évet. A könnyűipar után, sőt, nyugodtan mondhatjuk-: mellett, a gépipar és a kohászat áll. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár tavalyi exportbevételének másfélszeresét teljesítetté, egyebek kö­zött Franciaországba és Egyiptomba eladott kádjai révén. A kecskeméti Aluszöv öntött aluminium kerti búto­raival, létráival már 1986-ban is 56 mil­lió forintos exportot teljesített, ezt az eredményt év végéig várhatóan meg­kétszerezi. Az Agrikon Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat Kínába szállítja és a helyszínen szereli gabonatárolóit, 1987-ben ugyancsak gabonatárolók szállítására kötött szer­ződést Törökországban, 7 millió dollár értékben. Az élelmiszeripar számára 1987 nem volt jó esztendő, elsősorban a bor, pezsgő és egyéb szeszes italok rubelel­számolású kivitelének elmaradása mi­att. A 3 milliárd forintos árbevétel két­harmada tőkés exportból származik. A palackos borok nyugati exportja nőtt, sikeresen be tudtak férkőzni a különféle borbotrányok miatt támadt piaci résekbe. A pezsgővel sajnos nem igy áll a helyzet, mert a nyugati orszá­gokban főleg a klasszikus, palackos ér- lelésű pezsgőt vásárolják, míg a megyei vállalatok jobbára csak tankpezsgőt gyártanak. Az almaié keresett cikk volt az évben Európa nyugati felén, akár­csak a dobozos üdítőitalok, bár félő, hogy mire e megyei vállalatok átállnak ezekre a termékekre, a „szeszélyes” nyugati piacon már jóval kevesebb lesz rá a vevő. A baromjfi-feldolgozó vállalatok ki­vitele növekedett, csökkent viszont a feldolgozott marha- és sertéshúsok iránti kereslet. Októberig 27 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt szállítottak a megyéből külföldre. Jó áron kelt el a meggy, és ígéretes terméknek látszik a jövőben is a fehér és a zöld spárga a nyugati piacokon. Magyar Ágnes A terv ötszázalékos növekedéssel számol A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn, a Szövetkezetek Házá­ban ülést tartott. A testület a tsz-ek idei eredményeit és a jövő évi gazdálkodási feladatokat elemezte. A tanács elé ter­jesztett írásos anyag megállapította: a közös gazdaságok termelésének értéke az idén, az előzetes értékelés szerint, mintegy 255 milliárd forint lesz. A me­zőgazdasági termelés az egy évvel ko­rábbihoz képest négy százalékkal csök­kent, ami részben az aszály következ­ménye — ez a kalászosgabona-terme- lést érintette kedvezőtlenül —, de a fagy által okozott szőlőkárok is vissza­vetették a szövetkezeti bevételeket. A gyümölcstermesztésben is kiesés mu­tatkozott. Az állattenyésztésben a ser­tés- és a baromfiágazatokban a tsz-ek sikeres erőfeszítést tettek a teljesítmé­nyek szinten tartására, illetve javításá­ra. Mindez nem mondható el a szarvas- marha- és a juhágazatról, ahol az állo­mány tovább csökken, ezért ismételt elemzésekre és, újabb 'intézkedésekre van szükség. A szövetkezetek beruházásainak ér­téke ebben az évben meghaladta a 23 milliárd forintot, ami csaknem negye­dével volt nagyobb a tavalyinál. Főleg az állattelepeken élénkült meg a fejlesz­tés és a rekonstrukció. Gépekből a vá­sárlás változatlan értékű volt, ezen be­lül az üzemek kevesebb tőkés géphez jutottak, és ötödével több hazai gépet vásároltak. 1988-ban a termelőszövet­kezeteknek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt fokozni kell teljesítményeiket, és az ipari üzem­ágakban is előrelépésre van szükség ah­hoz, hogy meg tudjanak felelni a nép- gazdasági terv előirányzatainak. Ez — mint ismeretes — a mezőgazdasági termelés 5—5,5 százalékos növelésével számol. Az írásos dokumentumhoz Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az idei esztendő figyelemre méltó fejleménye: a mezőgazdasági nagyüzemek eddig legjobban teljesítő harmadának fejlő­désében a megtorpanás jelei mutatkoz­nak. Immár megszokott jelenségnek számít, hogy a gyenge adottságú üze­mekben évek óta gondok mutatkoznak a jövedelmezőséggel, a termelési érték alakulásával, ám az, hogy fékeződött a termelőszövetkezetek élcsapatának lendülete, átfogó elemzést igényel. Ha ugyanis az élboly nem képes megőrizni korábbi dinamikáját, ez a középme­zőnyre js hatással van. Annál is in­kább, mert a legjobb termelők tapasz­talatait mindig is szívesen hasznosítot­ták másutt is. A lemaradó, általában gyenge adottságú gazdaságok közpon­ti segítségben részesülnek azért, hogy megkezdhessék a felzárkózást. Szá­mukra megoldás lehet, hogy — élve a szövetkezeti formák gazdagításának le­hetőségével — esetenként szakszövet­kezeti gazdálkodásra térnek át. Ebben a formában rugalmasabban dolgozva elkerülhetik a gyakori szanálást es ve­zetőségváltást. 'A tsz-ek eléggé bátorta­lanul közelítenek ehhez a lehetőséghez, ezért szükség van az érdekvédelem és a területi irányítás támogatására - hangsúlyozta. Az elnök megállapította: ebben az esztendőben a termelőszövetkezetek nem tudták megismételni korábbi telje­sítményeiket; ezt mutatják azok az ösz- szehasonlitások, amelyek az állami gaz­daságokkal és az élelmiszeriparral vetik egybe a közös gazdaságók teljesítmé­nyét. Erre hosszú évek óta nem volt pél­da. Meg kell vizsgálni, hogy mi okozta a megtorpanást, s ebben az elemző mun­kában nagy részt kell vállalnia az érdek- védelemnek, a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségeinek is. |Folytatás a 2. oldaton) A Minisztertanács hétfői ülésén áttekintette a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetét. Az elfogadott hátározat lehetőséget te­remt a pályakezdőknél az alapbérek növelésére, a műszakiaknál az ösztönzés javításá­ra. A kormány felemelte a tudomány doktora címmel rendelkezők illetményét. A Minisztertanács határozatot hozott a nyugdijak és egyéb ellátások emeléséről, valamint az életkörülményeket javító társadalombiztosítási intézkedésekről és a rok­kantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács javasolta a magánkereskedelemben foglalkoztatható alkalma­zottak számának növelését. Ezzel összefüggésben módosította a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló jogszabályokat. (A kormányszóvivő tájékoztatóját a 2. oldalon ismertetjük.) EZERÖTSZÁZBÓL HUSZONHAT TÚLÉLŐ Hajókatasztrófa a Fülöp-szigeteknél „A kiömlött olajtól lángolt a víz” Összeütközött és elsüllyedt Vasárnap este két hajó a Fülöp-szigetekhez tarto­zó Mindoro-sziget közelében. Az egyik, a Dona Paz nevű Fülöp-szigete- ki komphajó, fedélzetén mintegy 1500 utassal, a másik egy —'ugyancsak FÜ-. löp-szigeteki — olajszállító tartályha­jó. A parti őrség első jelentése szerint tegnap estig 26 embert mentett ki a vízből egy arra haladó kereskedelmi hajó. A kimentett túlélők zöme égési sérüléseket szenvedett, mert — mint elmondták—a kiömlött olajtól lángolt a vízfelszín. A többi utas és a személy­zet sorsáról egyelőre semmi hír. Félő — mondta a parti őrség parancsnoka —, hogy sokan odavesztek, mert az ütközés'nagy erejű volt, és a sötétség az első órákban megnehezítette a mentést. A mentésben két hadihajó, a hadi- tengerészet egy repülőgépe, a parti őr­ség egyik hajója és a környékben tar­tózkodó négy kereskedelmi hajó vesz részt. Az utasszállító tulajdonosa, a Sulpicio Lines cég közölte, hogy a hajó zsúfolásig volt a karácsonyi ünnepekre utazókkal. Az MT Victor nevű tartály- hajón hétfőnyi legénység tartózkodott. Közülük ketten menekültek meg. IZRAEL-ELLENES TÜNTETÉSEK Általános sztrájk a megszállt területeken Izrael és a megszállt területek arab lakossága hétfőn általános sztrájkkal és további tüntetésekkel tiltakozott az izraeli megszállási politika ellen. Izrael arab lakta településein, Ciszjordániában és a Gáza-övezetben csaknem minden üzem, gyár, iskola és intézmény zárva maradt. Az Izrael-ellenes tüntetéseken hétfőn a rendőrök egy palesztint agyonlőttek, több arabot megsebesítettek. A ciszjordániai Dzseninben a rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre, mert állítólag azok gyújtópalackokat hajigáltak feléjük. Az egyik palesztint ekkyr érték a halálos lövések. Négy másik tüntető megsebesült. A megszállt területek különböző településein a tüntetők utcai barikádokat építettek, s kővel dobálták meg az izraeli autókat és a Tel-Aviv—Jeruzsálem között közlekedő személyvonatot. Kelet-Jeruzsálemben a rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen. Az Olajfák hegyén gyújtópalackot dobtak egy rendőrkocsira; sebesülés szerencsére nem történt. HÁROM TONNA VAJ KÉT MŰSZAKBAN Több tej a kistermelőktől 9 Érkezik a tej a kecske­méti üzembe. (Méhesi' Éva felvétele) A kecskeméti tejüzem erre az évre harminc és fél millió liter tej felvásárlására kötött szerződést. A Soltvadkert, Kis- kunmajsa, Kerekegyháza, Tiszaalpár határolta területről ér­kező tej nagyobbik hányada kistermelőktől és csupán 10— 15 százaléka származik a nagyüzemektől. így a nagyüzemi tehénállomány csökkenéséből adódó kiesést ellensúlyozza a kisgazdaságok többlettermelése. A folyamatos feldolgozás érdekében a szerződésekben a minőségi feltételek mellett a mennyiségi eltérésekre vonatko­zó megszorítások is szerepelnek. Ha tíz százaléknál akár többet, akár kevesebbet szállít a termelő, mindkét esetben árkiesésé elérheti a tíz százalékot. A felvásárló és a gazdaság közti jó kapcsolat érdekében azonban a vállalatnál meglévő adatok birtokában énnek veszélyére idejében figyelmeztetik a tehéntartó, illetve az integráló gazdaságokat. Komoly segítség a tejipar üszőkihelyezési akciója. Mint­egy félezer elöhasi üsző került így a gazdákhoz. Fejőgépeket is kapnak a kistermelők, eddig félszáz működik már a több tehenet tartóknál. A kecskeméti tejüzemben a tejtermelés stagnálása, a ma­gasabb zsírtartalmú termékek — a vaj — iránti fogyasztói kereslet növekedése, illetve az ugyancsak zsírosabb új termé­kek megjelenése miatt leállították a 3,6 százalék zsírtartalmú tej gyártását és megnövelték a 2,2 százalékosét. Ezt nemcsak e körülmények, hanem az egészségesebb táplálkozás iránti igény is megkövetelte. Ez évtől kezdve a más tejipari vállalatoknál fölöslegessé váló tejszínmennyiséget is ide szállítják, mert a nagykőrösiek vajgyártó gépsorát, eszközeit átvette a . kecskeméti üzem. Most átlagban két műszak alatt 3—3,5 tonna vajat állítanak elő. A következő esztendőre szóló szerződések megkötésére január elején kerül sor. Az előzetes felmérések azonban már elkészültek, a nagyobb termelő, integráló gazdaságokkal egyeztették a terveket. Ennek alapján az idén felvásárolt mennyiségekkel számolhat az üzem jövőre is. G. E. A kalocsai sütőipar kibontakozási programja • Körösi András ismerteti á vállalat kibontakozási programjából adódó tennivalókat. Az év vége előtt, a jövő esztendőre való felkészülés jegyében értekezle­tet tartottak Kalocsán a Sütőiparnál a vállalat kibontakozási programjá­nak eredményesebb végrehajtása ér­dekében. A továbbképzésre meghív­ták a vállalat 80 küldötte mellett a szakszervezeti testület tagjait is. Először Körösi András, a Kalo­csai Sütő- és Édesipari Vállalat igaz­gatója ismertette a programból adó­dó konkrét tennivalókat. Mint mon­dotta, a vállalat alapvető célja a jö­vőben is Kalocsának és környezeté­nek kenyérrel és péksüteménnyel va­ló színvonalas ellátása. Kifejtette, hogy a program végre­hajtásához megfelelő alapokról in­dulhatnak, hiszen a jó kollektíva, fiatal, összeszokott vezetőgárdával évek óta stabil vállalati gazdálko­dásról adhat számot. Bár a jövő esztendőtől a bérbrut- tósitás végrehajtása és a bérdotáció megszűnése miatt, valamint az anyag- és energiaárak jelentős emel­kedése következtében mérséklődni fog' a vállalat nyeresége, mégsem mondhatnak le fejlesztési elképzelé­seikről. így továbbra is szorgalmazzák a gyártás- és gyártmányfejlesztést. El­képzeléseik megvalósítása során kie­melt figyelmet forditanak a piaci és a korszerű táplálkozási igényekre. Terveik között szerepel egyebek között a vállalat számítógépes infor­mációs rendszerének továbbfejlesz­tése is. Körösi András aláhúzta, hogy a hatékony gazdálkodás megköveteli a belső szervezeti, vezetési rendszer átalakítását. Ezért a jövőben növelni kell az önelszámoló egységek dönté­si jogkörét. Az érdekeltségi rendszer folyamatos korszerűsítésére van szükség, hogy ez is a nagyobb telje­sítményre ösztönözzön. Az igazgató előadása után Farkas András, gazdasági igazgatóhelyettes részletesen ismertette a bérbruttósí­tás elveit, végrehajtásának módját. Ezt követően Katus Istvánná, szb- titkár a szakszervezeti mozgalom és a gazdaságvezetés együttműködésé­ről beszélt, majd Zsigmond Enikő KISZ-titkár a vállalat fiatal dolgo­zóinak jogairól és kötelességeiről szólt. (Ez lesz a témája a jövő eszten­dőben megrendezendő ifjúsági par­lamentnek is.) j ' Végezetül a résztvevők megvitat­ták az elhangzottakat. G. B. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom