Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

1987. december 21. • PETŐFI NÉPE • 3 4 A kábelhelyzet — IKTV-szemszögből Super Channel karácsonyra? Kecskeméten a Jcábeltévé (KTV) -rendszer kiépítése 1983-ban kezdő­dött meg. Az eltelt 4 év alatt mint­egy 6200 lakásban teremtettük meg az MTV I—II., a Moszkva I., az Újvidék, a Belgrád I., a Pozsony TV műsorának, a városi tv adásai­nak vételét, valamint a teletex-lapo- zót és 4 rádióműsor vételének lehe­tőségét. A kiépítés üteme, amint er­re a Megyeszekhely rovatban meg­jelent cikk is utal, sajnos elmaradt az általunk tervezett mértéktől. En­nek műszaki és szervezési okai vol­tak, sőt vannak jelenleg is! A KTV-rendszer költséghatásai­nak vizsgálatakor szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy ehhez álla­mi támogatást nem kaptunk. A fő­állomást, valamint a 31,1 kilométe­res törzs- és fővonal hálózatot (a szükséges erősítőkkel) a vállalat el­sősorban saját pénzeszközeiből fi­nanszírozta — mintegy 11 millió forint összegben —, valamint 5,46 millió forint közületi és lakossági befizetésekből állt rendelkezésünk­re. A Széchenyivárosban például az egy lakásra eső költség (a rendszer kísérleti jellegére figyelemmel) 1983-ban 1450 forint volt, amiből a lakosságnak 950 forintot kellett csatlakozási díjként fizetnie. Válla­latunk az évek folyamán hasonló arányban vállalt át költségeket an­nak érdekében, hogy a KTV-rend­szer Kecskeméten valamennyi pos­tai kábellel elérhető területen kié­pülhessen. A költségeket a kezdeti időszak­ban még igen kedvezően befolyá­solta, hogy a Posta a szabad kábel­csatornái használatáért csupán 3 ezer forintot kért évente. Ma egy­szeri hozzájárulásként 600 ezer fo­rintot kell fizetnünk kilométeren­ként, ami a további rácsatlakozás költségeit jelentősen megnöveli. Az IKTV ilyen körülmények között (gazdasági korlátái miatt) már nem tudja a korábbi kedvezményeket biztosítani, így a bekötések során minden haszon nélkül, de a tényle­ges költségeket kénytelen a szolgál­tatást igénybe vevőkre áthárítani. Mindezek ellenére az a vélemé­nyünk, hogy az egy lakásra jutó bekötési összeg — különösen a tömbszerűen épített házak esetében '— nem olyan jelentős, ami ne állna arányban a KTV biztosította mű­sorvételi előnyökkel. Példaként em­lítjük meg, hogy ma egy árpádváro­si távfűtött lakás kábeltévé-csatla­kozási díja 2100 forint: A KTV költségeinek nagyságát még ma is sokan vitatják, pedig ahogy erre korábban már utaltunk, a vállalat csak a tényleges bekerülé­si összeget kéri a lakóktól. Ennek nagyságát jelentősen befolyásolja a bekötni szándékozott terület lakás­sűrűsége. Példaként megemlítjük azért azt, hogy a budapesti TELE- KÁBEL Kisvállalat a kábelrend­szerbe való bekötést 8—16 ezer fo­rint közötti összegért végzi. 1987. évi terveink között kiemelt jelentőséggel szerepelt az árpádvá­rosi körzet bekötése, ahol kétezer la­kás csatlakoztatásának biztosított a műszaki feltétele és a szerelői szabad kapacitás. A lakosságot szórólapo­kon hívtuk fel, hogy rákötési igé­nyüket jelezzék vállalatunknak. A részletfizetési kedvezmény ellené­re az ott élőknek csak mintegy ötödé juttatta vissza az adatlapot. Nyáron — a részletesebb tájékoztatás érde­kében — fórumot szerveztünk, aho­va a tanácstagokat, lakóbizottsági elnököket és közös képviselőket hívtunk meg. Az általunk megvaló­sítani kívánt célt sajnos nem értük el, mert a meghívottak többsége tá­volmaradt. A megjelentek közül azonban két lakóközösség (összesen háromszáz lakásra vonatkozóan) a KTV bekötését megrendelte. A Damjanich utcában nehány hét múlva már erről a rendszerről tud­ták nézni a műsorokat. A szervezési nehézségek elemzése során mi is arra az állaspontra he­lyezkedtünk, amelyet a hivatkozott újságcikk is kiemelten kezel, neve­zetesen hogy a lakásvásárlás és -fenntartás nehézségeivel leterhelt lakók nem szívesen vállalnak, sőt nem is tudnak újabb terheket visel­ni. Mi sem értjük, hogy a Dobó körúti épület kivételével, sem előző­leg, sem azóta nem építették be a lakásárakba a KTV költségeit. Az IKTV, mint a rendszer üzemeltető­je még ma is vállalkozna arra, hogy a postakábelek elhelyezéséig a be­kábelezett lakásokban — ideiglenes jelleggel — saját költségén központi antennarendszert építene ki az MTV I—II. műsor vételére, majd a postai vonalak kiépítése során (kb. 1 év múlva) elvégezné a KTV bekö­téseit. A jelenlegi műsorválaszték — so­kak szerint — még nem eléggé von­zó, igy a jó közösségi antennával rendelkezők a két-harom többlet­programért sajnálják a csatlakozási díjat. Határozott meggyőződésünk azonban, hogy ez a befektetés a műholdas műsorszórás elterjedése­kor többszörösen megtérül. Jogos kritikák is érték vállalatunkat — különösen a kísérleti időszakban — a műsorvételi zavarokért. El kell ismernünk, hogy ilyen meghibáso­dások még jelenleg is előfordulnak, de ezek kiküszöbölése érdekében állandó szolgálatot szerveztünk, sőt a kivitelező vállalattól is megköve­teljük a hibaelhárító munka gyors elvégzését. Az átmeneti kellemet- lensegekért az érintett körzet lakói­tól ezúton is elnézést kérünk és min­dent megteszünk annak érdekében, hogy a gondokat okozó berendezé­seket megbízhatóbb üzeműekkel váltsuk ki. Miután több országos lap jelen­tős terjedelemben foglalkozott a távközlési műholdas műsorok véte­lének kérdésével, megnőtt a lakos­ság érdeklődése a KTV iránt. Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a kábeltelevíziós rendszer sokkal gaz­daságosabb a távközlési (ECS) és a közvetlen műsorszóró (DBS) mű­holdak műsorainak vételére, továb­bítására. A jelenlegi főállomásunk­hoz építendő parabolaantenna költségeit a megyei tanács pénzügyi fedezete biztosítja. Ha a DBS-vevót lakásonként telepítenénk, ez 90— 100 ezer forintba kerülne, de ezzel egyidejűleg csak egy program vehe­tő. A parabolaantennás műsorok vételéhez szükséges konverter (jel­átadó) telepítése (ha egy lépcsőház teljes szervezettsegű) lakásonként legfeljebb 1500 forint többletköltsé­get jelent. A szervezettség kisebb aránya esetén a költségek természe­tesen nagyobbak, egyedi konverter készülékenként mintegy 3000 fo­rint. Tudomásunk szerint az Orion tervezi olyan készülékek gyártását, amelyekbe ezt gyárilag beépítik: A távközlési ECS-műsorokért a posta készülékenként havi 1—7 fo­rint közötti csatornahasználati dí­jat fog felszámítani. Az ECS-műsor vételére és továbbítására alkalmas parabolaantennák gyártói ma még nem rendelkeznek postai típusenge­déllyel. A november 12-én fellőtt DBS- műhold vételéhez szükséges beren­dezések szintén postai típusenge­délyhez kötöttek, de az üzemelteté­séhez már nem kell külön postaen­gedély. A DBS-rendszerrrol vehető nemzeti műsorokat a Helsinki Szer­ződés szellemében készítik, de ezek tartalmát, időtartamát és a műso­rok színvonalát nem ismerjük. A KTV-rendszer a jelenlegi mű­szaki készültségi állapotban az ECS- és a DBS-rendszerhez is csat­lakoztatható. Ideiglenes jelleggel ;— ha a város vezetői ehhez hozzá­járulnak a KTV-n a pozsonyi műsor helyére a Super Channel ke­rül. Később valamennyi műholdas programot UHF-sávra konvertál­juk. A hivatkozott újságcikk kissé pesszimista megállapításaival szem­ben mi bízunk abban, hogy a kor­szerű műsortovábbítás a közeli jö­vőben, már 1988-ban (legalább 4 programmal) megvalósulhat, ha a szervezéshez a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül segítséget kaphatunk. Márton Lajos igazgató Kecskeméti IKTV UNICEF-JELENTÉS Remények, lehetőségek Minden harmadik haláleset 5 évnél fiatalabb gyermeket ér ... Szerény sikereket, szomorú tényeket, új lehetőségekei tár az emberiség elé a világ gyermekeinek helyzetéről közzé­tett UNICEF-jelentés. Kétmillió gyermek megmentéséről ad számot az ENSZ- gyermeksegély, de még mindig 38 ezer emberpalánta hal meg naponta — tegnap, ma, holnap ... A fertőzések, a hiányos táplálkozás áldozataivá válnak, holott a fertőzések jó része megelőzhető. A világméretű oltási kampány kezdeti eredményei biztató­ak. A múltban, a fejlődő országokban a gyermekek alig 5 —10 százaléka részesült védőoltásokban. A 80-as években a leggyilkosabb betegségek — kanyaró, diftéria, szamárköhö- és, tetanusz, tbc, gyermekbénulás — ellen már 50 század­ukat beoltották, ily módon 1,4 millió gyermek életét sike­rült megmenteni. A védőoltások hozzáférhetőkké, olcsóvá váltak. Az évtized végére a gyermekek 70 százalékát szeret­nék immunizálni és ezzel az ezredfordulóra a csecsemő- és gyermekhalandóság a felére csökkenthető. A védőoltás az első lépés az egészségügyi alapellátás megteremtése felé. ŐRT — orális rehidraciós terápiát, kiszáradás elleni, szá­jon át adható gyógymódot jelent. Az évtized elején szakmai körökön kívül szinte ismeretlen volt ez a terápia, amelyet ma széles körben alkalmaznak és ezzel idén 600 ezer gyermek életben maradását biztosították. A só-cukor-viz oldat a fer- tözéses hasmenésben szenvedő gyermekeket megóvja a ki­száradástól, a haláltól. 47 országban gyártják az életmentő oldatot, de házilag is előállithato. A jelentés központi témája: „Nagy összefogás a gyermeke­kért”. A társadalom meglévő erőforrásainak mozgósításával a jelenlegi nehéz körülmények között is, részben segíteni lehet a Bajokon. Ahol a családok alapvető egészségügyi ismereteket szereztek és szükség esetén az olcsó gyógymódo­kat alkalmazzák, ott kevesebb tragédia'történik. Javultak a felvilágosító tevékenység lehetőségei, tranzisztoros rádió a legeldugottabb faluban is található, több gyerek jár iskolá­ba, szélesedett az egészségügyi hálózat. Az UNICEF és a WHO (Egészségügyi Világszervezet).tíz témakört jelölt meg, amelyeket a fejlődő országok minden családjának ismernie kell: tervezett idejű szülés, szoptatás, védőoltások, biztonsá- os anyaság, a gyermek növekedésének ellenőrzése, házi igiénia, légzési megbetegedések, malária, diaré és AIDS. A tudás — út az egészséghez, az UNICEF célja: a szülők felvértezése, hogy megvédhessék gyermekeik életét. Tények tanúsítják, hogy a családok akkor kezdenek el kevesebb gyermeket világra hozni, amikor meglévő gyerme­keik életben maradásában jobban bíznak. A gyermekhalan­dóság csökkenése vezethet a demográfiai robbanás lefékező­déséhez. A túl sok, a túl sűrű szülés káros voltát próbálják a fejlődő országokban megértetni az anyákkal. Az elhúzódó válság legjobban a legszegényebb országokat sújtja. Fuldoklanak az adósság terhe alatt, nehezen jutnak bankkölcsönhöz, az egy főre jutó gazdasági növekedés a fejlődő országok kétharmadában negatív, az átlagjövedelem erősen csökken. • Mentsük meg őket! (Fotó: UNICEF—KS) A válságtól a szegények gyermekei szenvednek a legtöb­bet. Brazíliában, becslések szerint, a gazdasági pangás követ­keztében 60 ezer gyermek vesztette életét a 80-as években. A családok a létszükségleti cikkeket sem tudják elöteremte- ni. A kormányok lefaragták a szociális kiadások, a szubven­ciók összegét. A kisgyermekek számára ez végzetes, hiszen fejlődésük, növekedésük szempontjából az első 5 év megha­tározó, ha ebben az időszakban nem részesülnek megfelelő táplálékban, egészségügyi ellátásban, ezt szervezetük fizikai­lag és szellemileg megsínyli. A normális fejlődés esélyeitől megfosztottak számára nincs újabb lehetőség.. Problémák hosszú sora vár megoldásra: ilyen a gyermekek helyzete háborúk, fegyveres konfliktusok dúlta országok­ban, a testi és szellemi fogyatékosok,' az elhagyott, a mene­külttáborokban, a nagyvarosok utcáin élő, a munkában kizsákmányolt, a kábítószerek vagy alkohol rabságában sínylődő gyermekek gondjai-bajai. Az UNICEF a megoldásra váró feladatok közül száznál is több országban a gyermekek életben maradásának, fejlő­désének kérdését helyezi előtérbe, nemcsak a probléma mé­retei és súlyossága miatt, hanem azért is, mert az új lehetősé­gek reménytkeltőek. szilágyi F alugy ülés Or gov ány on Mi tagadás, nem telt meg az orgová- nyi művelődési ház nagyterme a mi­nap, amikor sor került a szokásos, év végi falugyűlésre. A 120 szék üresen maradt bő negyedrésze főként a négye­zer lelkes település fiataljaira és a kö- zépkorúakra várt hasztalanul; a jelen­lévők ugyanis szinte valamennyien a nyugdíjasokat képviselték, közülük is az asszonyokat... Király Istvánná azonban láthatóan nem érte még el az 55. életévét. A ta­nácselnöki beszámoló elhangzása előtt megkérdeztük tőle, hogy fel akar-e szó­lalni. — Nem készülök rá — válaszolta. —I Ipkább csak azért jöttem el, hogy tájékozódjak a közügyekről, mert sze­retek tudni mindenről, ami a környeze­temben történik, s netán engem is érint. Nos, az elmúlt években, így a most záruló esztendőben is történt egy s más Orgoványon, volt tehát miről beszélnie a falugyűlés előadójának, Kristóf Lajos tanácselnöknek. Először a tavaly de­cemberi hasonló eseményen elhangzot­takról szólt, ismertetve az azok nyo­mán hozott tanácsi intézkedéseket. Mint megtudtuk, azóta igyekeznek jobban ügyelni a községben az állattar­tás szabályainak betartására, felülvizs­gálták a cukrászda és az italbolt nyitva tartását — mivel többször is volt ott hangoskodás, rendzavarás —, s nem' utolsósorban felhívásokat tettek közzé a Sallai tsz dolgozói által kezdeménye­zett, „Építsd, szépítsd Orgoványt!" el­nevezésű mozgalomra. Ezek nyomán azonban mindössze két szocialista bri­Természet­gyógyászúk közgyűlése A Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesülete Kecskeméten, ,az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban tartotta évi rendes közgyűlését. Az ide munkáról dr. Eöry Ajándok elnök számolt be. Az egyesület munkája szo­rosan kapcsolódik az ország egészség- védő programjához és egyre több orvos lép be a tagok sorába. A jelenlegi tag­létszámuk már megközelíti a százat. Számos érdekes szakmai előadást szer­veztek a művelődési központtal együtt­működve, a természetgyógyászat eddig ismeretlen módszereit próbálták köz­kinccsé tenni. Nagy sikere volt a Kecs­keméten rendezett természetgyógyá­szati napnak. A közgyűlés újabb tagok felvételéről döntött, végűi hosszas vita után elfo­gadta az elnök lemondását, akit egy Budapesten alakult természetgyó­gyász-egyesület titkárává választottak, emiatt határozta el magát az említett lépésre. Helyette dr. Tamasi József kis­kunfélegyházi orvost választották meg elnöknek. K. S. gád jelentkezett, társadalmi munkát vállalva. Az egyházak gyűjtéséből és a, megyei tanács anyagi segítségéből vi­szont javítottak a temetkezések körül­ményein. Mindezek után Kristóf Lajos azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben a községi tanács a VII. ötéves terv hátralévő feladatait csak akkor tudja maradéktalanul mfegolda- ni, ha a lakosság több társadalmi mun­kát végez, a'gazdasági ességek pedig nagyobb anyagi támogatást adnak. Az orgoványi tanács célja továbbra is a lakosság közérzetét javító intézke­dések végrehajtása, a kereskedelmi el­látás javítása, új boltok nyitása, s az orvosi ellátás színvonalának megőrzé­se, esetleg növelése. Ezenkívül a követ­kező időszakban is kiemelt feladatnak tekintik a rossz szociális helyzetben lé­vők megsegítését. Segélyezésre évente 795 ezer forintot fordítanak, s az idén három többgyermekes családnak 50 —50 ezer forintot juttattak. Az idősek klubja fenntartása 150 ezer forintba került. Az érettségizett fiatalok helyben történő foglalkoztatása érdekében új munkahelyek létrehozását tervezik. A tanácselnök ezután ismertette mindazokat a. témaköröket, amelyek­kel a választott testület 1987-ben fog­lalkozott, megemlítve a többi között azt is, hogy az ügyfélfogadó szoba kia­lakítását követően gyorsult az érdemi ügyintézés. A hétfői és a szerdai meg­hosszabbított ügyfélfogadási időben azonban nagyon kevesen keresik fel a tanácsot. Az egészségügyről beszélve kiemelte Kristóf Lajos az új egészségház jelentő­ségét, hiszen az itt bevezetett laborvizs­gálat és a fizikoterápiás rendelés sok fáradságtól, utazástól kíméli meg az orgoványiakat. Szintén hangsúlyozot­tan foglalkozott a tanácselnök a legne­hezebb helyzetben élők, a tanyán lakó idős emberek körülményeivel, azoké- val, akik egészségháziól is, boltoktól is távol vannak, s a gondozók is nehezeb­ben tudnak eljutni hozzájuk. Éppen ezért a tanács a közeljövőben terepjáró gépkocsit vásárol. A jövp évben a tervek szerint szilárd burkolatú utat kap a Táncsics és az Ady Endre utca, s várhatóan a tavasz- szal elkezdődik egy új, négy tantermes iskola építése. A telefonhálózat terve­zett korszerűsítésére a tanácsnak 1,5 millió forintja van, így a megvalósítás a gazdaságok támogatásától is függ. A tanácselnöki beszámolót hozzá­szólások követték, amelyekben Gyenes Iván, Kun Szabó Lajos, Nemes József ■* né, Heródek István és Kiss Lajos mond­ta el véleményét időszerű kérdésekről. Szóba került a többi között az, hogy nagyon veszélyesek a kóbor kutyák, s ügyelni kellene rá, hogy a cukrászda ne váljon kocsmává. Egy felszólaló kifo­gásolta a gyakori áramkimaradást, egy másik pedig elégedetlenségének adott hangot, mert az üzletek délben zárva vannak. Emellett felvetették az Árpád utcai útépítés lehetőségének kérdését is. V. Z. Megjelent a Pártélet decemberi száma A folyóirat közzéteszi annak az előadói beszédnek a szerkesztett vál­tozatát, amelyet Berecz János, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott a Köz­ponti Bizottság 1987. november 11- ei ülésén. Amikor a Központi Bizottság 1986 márciusában megtárgyalta a párt kádermunkáját, határozatot hozott a Központi Bizottság mellett működő káderpolitikai bizottság lét­rehozásáról.. A bizottság a ■ közel­múltban átfogóan értékelte az első kérdéskörrel kapcsolatos tapaszta­latokat, elemezte, miként válnak va­lóra a párt kádermunkájában az 1986. márciusi határozat céljai. Lu­kács János, a Központi Bizottság titkára összegezi a vizsgálódás ta­pasztalatait, közreadja a következ­tetéseket A közgazdasági vizsgálatok sze­rint hazánkban sem az extenzív, sem az intenzív munkaidő-kihasználás nem tekinthető kielégítőnek. A le­dolgozott hivatalos munkaórák szá­mát egy főre lebontva, lemaradtunk a fejlett tőkés országoktól is —, to­vábbá a kimutatott munkaórák alatt sem étjük el azt a teljesítményt — alapvetően szervezés, munkafegyel- mi problémák miatt —, amely jelen­legi gazdasági helyzetünkben szük­séges és elengedhetetlen. Bukta László, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökhelyettese elemzi a munkaerő-gazdálkodás helyzetét, felvázolja az aktuális feladatokat. Küényi Géza azt a kérdést boncol­gatja, kaphat-e jogorvoslást az az állampolgár, aki úgy véli, hogy .az ügyében hozott államigazgatási ha­tározat, az alkotmányban biztosított vagy más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja vagy kor­látozza. A cikkíró azt indítványozza, hogy a kivételek esetében kizárólag az Országgyűlés dönthessen. Az elmúlt évtizedben a fogyasztói árak fokozatosan és folyamatosan emelkednek. Milyen perspektíva várható az ármozgások fékezésében? Mit kell tennünk, hogy a folyamato­kat társadalmilag is elfogadható ke­retek között tartsuk? A szerkesztő­ség szakemberek részvételével ke- rekasztal-beszélgetést rendezett ezekről a kérdésekről. Az eszmecse­rét Lakos Sándor, a Pártélet főszer­kesztője vezette. (KS) DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Lopott vagy sem? — Síkos felelősség Egy mezőgazdasági termékeket elő­állító vállalat üzemében, az éjszakai műszak alatt, megjelent az igazgató, a belső ellenőrzési osztály vezetője és a rendész. Vizsgálatuk során a műszak­vezetőnek az üzem területén, a parko­lóban lévő autójában, táskában na­gyobb mennyiségű tápot találtak. A vezető azt állította: nem az üzemből való, boltban vásárolta. Ezt azonban számlával vagy blokkal nem tudta bi­zonyítani. Súlyosbította a helyzetet, hogy korábban tettenérték, amikor tá­pot akart elvinni, és ezért fegyelmi bün­tetéssel sújtották. A továbbiakban megdöbbenve látták: a beosztottak kö­zül hárman alszanak, a negyedik pedig ittas. Mindezek miatt a szakművezetőt fegyelmi büntetéssel elbocsátották. A volt műszakvezető a határozat ha­tályon kívül helyezését a bíróságtól kérte, amely a bizonyítási eljárás után a lopást nem látta bizonyítottnak. Az a körülmény, hogy a vásárlási blokkot nem őrizte meg, nem jelenti azt, hogy nem üzletben vette — szögezte le az ítélet. Különösen azért nem, mert a vételkor vele volt egykori ismerőse is, ezt tanúsította. Bizonyítottnak látta vi­szont a bíróság az éllenőrzési kötele­zettség elmulasztását, mert eltűrte, hogy dolgozók aludjanak, egy pedig ittas legyen. Ezért a vállalat által kisza­bott fegyelmi büntetést egy évig tartó és tíz százalék bércsökkentéssel járó alacsonyabb munkakörbe helyezésre módosította. A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Ebben rámutatott, hogy az ügy­ben csak egy kérdés vitás: az elbocsá­tott ember vásárolta-e az autójában ta­lált tápot, vagy az üzemből eltulajdoní­totta? A rendelkezésre álló adatok szeT rint. <a vásárlásnál állítólag jelen volt tanú határozatlan vallomást tett. Az sem érthető, hogy ha valóban üzletben vásárolt a volt műszakvezető, a vétel után, de a műszak előtt a kocsiján mi­ért nem vitte haza, amikor erre ideje és módja volt. Az egyik dolgozó azt állí­totta: látta, amikor a műszakvezető egy táska tápot kivitt az üzemből. Az árut könnyen ki lehetett vinni, mert a por­tán a kulcsot le lehet emelni. Tehát a cselekmény elkövetése bizonyított. A Legfelsőbb Bíróságnak az óvást tárgyaló tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy ellentétes adatok, vannak, amelyek alapján megnyugtató döntést hozni nem lehet. Ezért az óvással meg­támadott ítéletet hatályon kívül helyez­te, és az első fokon eljárt bíróságot a tényállás tisztázására utasította. A télre való tekintettel különösen fi­gyelemre méltó az a per, amelyben most hozott iránymutatóul szolgáló törvényes határozatot a Legfelsőbb Bí­róság. Szilveszter napja volt, amikor egy község belterületén lévő megállónál, az autóbuszról leszállt egy helybeli férfi. Az úttest és a járda közötti terület sí­kossága miatt elesett, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy több mint fél évig munkaképtelen volt. A szeren­csétlenül járt embernek fizetett táp­pénz, orvosi és gyógyszerköltségek mi­att a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak 47 ezer 800 forint költ­sége merült fel, és visszatérítéséért a községi tanács ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért a tanács bírósághoz fordult. A tárgyaláson, * tanúvallomások alapján, megállapították: a sűrű hava­zás miatt az autóbuszmegálló területe, ahol a baleset történt, síkos volt. A bí­róság azonban arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ennek ellenére a tör­téntekért nem a tanács a felelős, hanem a közúti igazgatóság. Annak kellett volna a megálló tisztántartásáról gon­doskodnia. Ezért a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A jogerős íté­let ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő­ket mondta ki: fHfg Az eljárt bíróság csak a községi tanács védekezése alapján döntötte el, hogy a baleset kinek a hibájából tör­tént. Álláspontja azonban téves. Az au­tóbusz a községen keresztül haladó fő­úton közlekedett, ahol kiképzett meg­álló nincs. A kocsi az út szélén állt meg, a leszállás pedig az úttest és a járda közötti részen történt. Az utakról szóló törvényerejű rendelet értelmében az or­szágos és tanácsi közútnak a község, illetve a város belterületén való tisztán­tartásáról a tanács végrehajtó bizottsá­ga köteles gondoskodni. Ebben az ügy­ben a megálló, ahol a baleset bekövet­kezett, a község belterületén van. Tehát a síkosság megszüntetéséről a tanács­nak kellett volna gondoskodnia. Ezt elmulasztotta, ezért a társadalombizto­sítási igazgatósággal szemben megtérí­tési kötelezettsége van. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú Ítéletet hatályon kívül helyezte, és a község keresetét elutasította.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom